Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
igmui&w 1984. április ti, csütörtök o Névadójuknak tisztelegtek a József Attila-brigádok A koszorúzáson a megyeszékhely kilenc József Attila szocialista brigádja helyezte el a megemlékezés virágait Fotó: Gál Edit A MÁV-állomás forgalmi, József Attila Szocialista Brigádja kezdeményezésére, a költészet napja alkalmából, a József Attila nevét viselő brigádok, illetve a József Attila Általános Iskola diákjai tegnap, április 11-én délelőtt megkoszorúzták Békéscsabán, a Körös-parti szoborsétányon névadójuk szobrát. A résztvevőkhöz a rendezvényt meghirdető brigádok vezetője, Debreczeni Sándor szólt, méltatva József Attila munkásságát. Délután 3 órakor a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Házában zenés, irodalmi megemlékezést tartottak, melynek bevételét felajánlották a Nemzeti Színház építésére. Bevezetőjében Sass Ervin, a Békés megyei Népújság főmunkatársa emlékezett meg a költészet napjáról. Ezt követően a MÁV, illetve a Volán irodalmi színpadának tagjai léptek fel. Pál Olga Molnár Kornélia zongorakíséretében Hajdú Mihály Er- kel-díjas zeneszerző műveiből adott elő néhányat. A műsorban közreműködött még Menczel Éva, a Jókai Színház tagja. A jövőben szeretnék hagyományossá tenni a József Attila szocialista brigádok költészet napi megemlékezését. Népművészeti kiállítás az iskolában Szocialista brigádok jelentkeztek már Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskolában, de sokan csak úgy magukban nyitottak be az intézmény aulájába — hiszen bárkit szívesen látnak —, hogy megtekintsék a tegnap megnyílt népművészeti kiállítást. A kisdombegyházi gyermekhímző-szakkör szép kézimunkái már az első nap sokakat ámulatba ejtettek. A Békés megyei Művelődési Központ felnőtthímző-szak- körének és szövőstúdiójának munkái mellett is hosszasan elgyönyörködtek a látogatók. A Körös-menti amatőr fafaragók stúdiójának tagjai is képviselik magukat e kiállításon. A kiállított székek, tükrösök, bölcső és sorolhatnánk mi minden, méltó társaik a bemutatott kézimunkáknak. Részlet a kiállításról amely két hétig tart nyitva Fotó: Gál Edit Megyei szavaléverseny Békéscsabán A Békéscsabai Egészség- ügyi Szakközépiskola és Gimnázium a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának támogatásával tegnap, április 11-én rendezte meg a költészet napja tiszteletére a József Attila-sza- valóversenyt, melyen a megye középfokú oktatási intézményeinek tanulói mérték össze tudásukat. Délelőtt — a megye 12 településéről érkezett — 28 fiatal a kötelező, délután pedig a szabadon választott költeményeket adta elő. Produkciójukat háromtagú zsűri — Gálfy László Jászai-díjas színművész, Székely Jolán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa és dr. Kutas Ferenc megyei középiskolai szakfelügyelő — értékelte. A díjakat délután 5 órakor vehették át a legjobbak, így Csíki Zoltán, aki első helyezést ért el. öt követte: Tóth István, Tóth-Molnár Edit, Hadabás Judit és Var- nyú Piroska. A zsűri külön- díját és a közönségdíjat No- vák Tibor érdemelte ki. Horváth Margit a szabadon választott költeményt mond- ja Fotó: Gál Edit alapanyaggyártók és -felhasználók eszmecseréje Együttműködésük eddigi eredményeit értékelték, és megszabták a további közös teendőket tegnapi ülésükön kilenc kötszö- vőipari vállalat és a pamutfonóipari vállalat vezetői. Az utóbbi vállalat látja el alapanyaggal kilenc partnerét, ők használják fel termékeinek 35—40 százalékát. Ezért közös érdekük, hogy rendszeresen hosszabb távon egyeztessék a várható igényeket és az, alapanyaggyártási lehetőségeket. A Békéscsabai Kötöttárugyár szakemberei kifogásolták, hogy a Pamutfonóipari Vállalat abbahagyja az egyszer már bevezetett és bevált termékek gyártását, mint amilyen a nyúlszőrfonal volt. A Béköt-tel, a Váci Kötöttáru- gyárral, a Győri Kötöttkesztyűgyárral meglevő együttműködési szerződés keretében a PFV olyan fonalak gyártásában vált anyagilag is érdekeltté, amelyekből a kötőipar tőkés exportra divatcikkeket szállít. Felelősségre vonás a képlopási ügyben A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál Kiss Sándor, a Központi Múzeumi Igazgatóság polgári fegyveres őrségének parancsnoka és Túri Péter, a Központi Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettese ellen: a társadalmi tulajdonban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége miatt. A vád szerint Kiss Sándor és Túri Péter, akiknek munkakörébe tartozott a társadalmi vagyon őrzése és ennek felügyelete, többszörösen megszegték e feladatukkal járó kötelezettségeiket. Nem tették meg azokat az őrzésbiztonsági intézkedéseket, amelyek a Szépművészeti Múzeumnál az épületfelújítással ösz- szefüggően kialakult, a gyűjteményre fokozott veszélyt jelentő helyzetben különösen szükségesek lettek volna. Mulasztásaikkal megkönnyítették az emlékezetes képlopást. flz űrhajózás napján Valljuk be: napjainkra szinte mindennapos hírré váltak az űrkutatással, az űrutazásokkal kapcsolatos jelentések. Nem kapjuk már fel a fejünket, ha egy újabb mesterséges hold föld körüli pályára állításáról olvasunk. Nem okoz szenzációt, ha egy űrrakéta kilövéséről, vagy az űrrepülőgép következő próbajáratáról értesülünk, őszintén szólva azt sem tartjuk már számon, hányadik hetüket, esetleg hányadik hónapjukat töltik a magasban az egymást váltó kutató asztronauták. Sőt, lassan a nemzetközi legénységgel végrehajtott űrkísérletek is megszokottá válnak — a napokban éppen az első indiai kozmonauta járt szovjet legénységgel a Szaljut- űrállomáson. Elkerülhetetlen sors ez: az elsőket mindig feljegyzik a krónikák, megjegyzi az utókor — az utánuk jövők azonban nemegyszer könnyen feledésbe merülnek. Jurij Sagarin neve viszont örökre a kozmosz meghódítását fogja felidézni, azt a világra szóló eseményt, hogy 1961. április 12-én első ízben lépett ki az ember szülőbolygónkról a világűrbe. E dátum miatt nyilvánították épp a mai napot az űrhajózás napjává, amikor — az emlékezésen és tiszteletadáson túl — elgondolkozhatunk azon is: történelmileg milyen rövid idő, alig több mint két évtized alatt értünk a kezdeti kísérletektől .a Hold-expedíciók, a Mars- és Vénusz-szondák, a Jupiter-fényképezés, a Naprendszert átszelő szputnyi- kok, az űrhajóhoz rögzítő kötelék nélküli űrséták korszakába. Nem csoda, hogy a szakemberek már azon töprengenek, meddig jutunk, meddig juthatunk az ezredfordulóra. Ami — ha a fejlődés tempóját ismerjük — nincs is olyan messze. „Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek” —■ idézhetjük fel a Holdra lépő első amerikai kozmonauta szavait. Képünkön: kőzetgyűjtés a holdkomp előtt Az első, az elfeledhetetlen, megismételhetetlen... Képünkön: Jurij Gagarin szkafanderét igazítják a fellövéshez készülődve (Fotó: APN — KS) Lebegés a fekete űrben. Az űrséta az idők során érdekes kísérletből az űrhajón kívül végzett munka, szerelés és megfigyelés megszokott módjává vált A szovjet űrutazások földi idegközpontja: a repülésirányító központ nagytermében szakértők tucatja kíséri figyelemmel az út minden percét (Fotó — taszsz — KS) Farkas Bertalan (jobbra) révén a Szojuz—36 fedélzetén hazánkfia is járt már a világűrben. Mellette szovjet parancsnoka, V. Kubaszov (Fotó — taszsz — mtx — ks>
