Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. ÁPRILIS 3., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Arad megyei delegáció látogatása Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tegnap Arad megyei delegációt fogadott Békéscsabán Fotó: Fazekas László Tegnap délután Varié Tri- fonnak, az Arad megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesének vezetésével román politikai delegáció érkezett Békéscsabára. A küldöttség tagjai között van Mihailovici Jiva, a tsz koordinációs iro­da elnöke, valamint Ciorba loan, az aradi „Strungul” esztergagépgyár párttitkára is. A vendégeket tegnap este a megyei pártbizottságon Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, megyei első titkár fogadta, s településeink po­litikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről tájé­koztatta őket. Az eseményen részt vett: Csatári Béla és Szabó Miklós, a rr^egyei pártbizottság titkára; vala­mint Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke is. Az Arad megyei delegáció ma délelőtt Orosházára láto­gat, s a városi pártbizottsá­gon tartandó fogadás és ta­nácskozás után koszorút he­lyez el a román hősök teme­tőjében. Ezt követően a kül­döttség tagjai felkeresik a gádorosi November 7. Ter­melőszövetkezetet, majd Szarvasra utaznak, ahol ta­lálkoznak a város vezetőivel, és részt vesznek a hazánk felszabadulásának 39. évfor­dulója tiszteletére rendezen­dő városi ünnepségen. Ez­után pedig a Szirén Ipari Szövetkezet munkájával is­merkednek meg. Április 4-én — a gyoma- endrődi látogatás alkalmá­val — a delegáció a telepü­léspolitikai, gazdasági és tár­sadalmi életről hallgat meg tájékoztatót, s egyebek kö­zött megtekint néhány kul­turális jellegű létesítményt is. Az aznapi program Gyu­lán fejeződik be. Április 5- én, délelőtt dr. Ábrahám Bé­lának, a városi pártbizottság első titkárának társaságá­ban a román vendégek Bé­késcsaba nevezetességeivel ismerkednek meg. Délután a Békés megyei látogatásuk befejeztével elutazásuk al­kalmával szintén a megye vezetői búcsúztatják őket a határátkelőhelyen. —y—n Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hétfőn megkoszorúzták a hősöknek, katonáknak a sír­jait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harc­ban életüket áldozták a ma­gyar nép szabadságáért. A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél, a solymári katonai temetőben az ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol é$ új-zélandi katonák, a Budaörsi úton az amerikai katonák, Harkány­ban a bolgár hősök emlék­művénél és a jugoszláv hő­sök beremendi emlékművé­nél rendeztek koszorúzási ünnepséget. Budapest több kerületében tartottak koszorúzási ünnep­séget. Az emlékművekre koszo­rúkat, virágokat helyeztek el a kerületi párt-, az állami szervek, társadalmi és a tö­megszervezetek, a munka­helyi kollektívák képviselői, valamint a városrészek úttö­rői, fiataljai. Ismét kiváló a HAFE Három csillag a homlokzaton Az elmúlt esztendő tava­sza ismét örömet hozott a Hajtóművek és Festőberen­dezések 3-as számú békés­csabai gyárában dolgozók­nak. Az 1982. évi munkájuk eredményeként 1983-ban ez- időtájt vehették át a Kiváló Gyár oklevelet. Most 1984- ben, április 2-án pedig a ta­valyi — 1983-as — tevékeny­séget megbecsülő újabb. Ki­váló Gyár kitüntető címet. A nagyvállalat egymilliárd 309 millió forint árbevételé­ből a békéscsabai gyár 344 millió forintot teljesített. Ez a kollektíva állította elő a vállalati export 52,3 százalé­kát, a 3-as gyár termelési árbevételéből a termékek 62,5 százaléka jutott külföldre, mintegy 215 millió forint ér­tékben. Fő külkereskedelmi partnerük a Szovjetunió. Az elmúlt évben tőkés piacon konvejorokat adtak el. A gyári nyereség 15, a bérszín­vonal 4,6 százalékkal maga­sabb mint az előző esztendő­ben. A béremelés segítette a munkaerő stabilizálását. Ez az ünnep — a felszaba­dulás 39. évfordulója —^ al­kalom arra is, hogy a nagy és kis kollektíváknak, az egyéneknek gratuláljanak a jól végzett munkához. Teg­nap, a békéscsabai MÁV Kultúrotthonban az eredmé­nyek méltatása után dr. Gö­löncsér Gábor vezérigazgató átadta a Kiváló Gyár címet a kollektíva képviselőjének, Bjelik Béla gyárigazgatónak. Ezután a magyarországi szovjet kereskedelmi külkép­viselet vezetői nevében Mak- szimenko Mihail Romanovics üdvözölte a vállalati munka­versenyben harmadszor győz­tes kollektívát, gratulált a kiválóan végzett munkához, öt követte a felszólalók so­rában Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára, aki a folyamatosan jó mi­nőségű munkáért fejezte ki köszönetét. Kitüntetések átadása kö­vetkezett az ünnepi esemé­nyek sorában, ahol bejelen­tették, hogy Bjelik Béla a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést kapta. Ez alkalomból a vezérigazgató­tól vehette át a Kiváló Mun­káért kitüntetést Árva János elektroműszerész és Lukács József üzemgazdasági osz­tályvezető. Itt jelentették be, azt is, hogy a KISZ Közpon­ti Bizottság KISZ-zászlót adományozott a gyári KISZ- bizottságnak eredményes munkájáért. Végezetül kiváló dolgozó, törzsgárdatag és szocialista kollektívák elis­meréseinek átadására, jutal­mak átvételére került sor. Sz. J. Megnyílt a VI. országos nemzetiségi úttörőfesztivál Tegnap, április 2-án dél­után 2 órai kezdettel nyitot­ták meg, immár hatodik al­kalommal Békéscsabán az országos nemzetiségi úttörő­fesztivált. A megnyitó be­szédet Fekete Jánosné, a bé­késcsabai Városi Tanács el­nökhelyettese tartotta, aki többek között arról beszélt, hogy: „nem lenne teljes, ha csak ezeket a fesztiválokat jegyeznék fel, hiszen közel 20 éve, hogy először hívtuk meg a megyénkben élő nem­zetiségek gyermekcsoportjait egy művészeti bemutatóra.” Később a fesztivál ifjú részt­vevőihez szólt: „Mindig nagy öröm látni és hallani benne­teket, ahogyan őrzitek, ápol­játok a nemzetiségetekre jel­lemző hagyományokat, a tánc, a zene, az ének nyel­vén ; anyanyelveteken.” Vé­gül köszöntötte a zsűri tag­jait, s átadta a színpadot az első bemutatkozóknak, a né­met nemzetiség képviselői­nek. Őket a román nemzeti­ségű gyermekek követték. Este 7 órai kezdettel a fesztiválon résztvevő külföl­di csoportok mutatkoztak be. Ma városnézésen és ko­szorúzási ünnepségen vesz­nek részt a vendégek, majd délután 14 órai kezdettel a nagyközönség előtt is nyitva lesz az ifjúsági ház, ahol a délszláv és a szlovák nemze­tiségi csoportok mutatkoznak be. Este a Jókai Színházban a „Fehér szerecsen” című da­rabot nézik meg. A fesztivál gáláját április 4-én, este 7 órai kezdettel rendezik meg. Képünkön a méhkeréki ál­talános iskola tánccsoportja. Fotó: Fazekas László BKR-alkatrészraktár Muronyban A Bajai Kukoricatermesz­tési Rendszer Muronyban a Hidasháti Állami Gazdaság­ban tegnap, minden ünnepé­lyes külsőség nélkül adta át alkatrészraktárát, az ország­ban immár a nyolcadikat. Egyelőre a KSZK 100-as önjáró silózógép tartozékai érkeztek meg, majd április 12-én érkeznek a T 150—K és a K 701-es erőgépek al­katrészei. Az említett gépe­ken kívül a Rába Magyar Vagon- és Gépgypárral kö­tött megállapodás alapján folyamatosan szállítják az általuk gyártott mezőgazda­sági gépek darabjait is a muronyi raktáráruházba. A vevőkör nem szűkül le a rendszerbeli taggazdasá­gokra, minden vevőt kiszol­gálnak. Mint Tasnádi Iván, a BKR készletgazdálkodási osztályvezetője elmondotta, a hiánycikkek egy részét ka­ját, valamint kooperációs gyártásból pótolják. A BKR raktáráruházában 10 millió forintos árukész­let szolgálja a mezőgazdasá­gi termelést, azt, hogy mind közelebb kerüljön a hiányzó alkatrész felhasználási he­lyéhez. _ö —a Egyetemi és főiskolai kulturális napok Hétfőn a KISZ Központi Bizottságának székházában sajtótájékoztatón ismertették az idei egyetemi és főiskolai kulturális napok programját. A felsőoktatási intézmények művészeti csoportjai és Sz amatőr szólisták 1962 óta kétévenként találkoznak az ország nagy diákvárosaiban, hogy bemutassák műsorai­kat. Szandtner Iván, a KISZ KB titkára elmondta: az idei rendezvénysorozat célja, hogy bemutatkozási lehető­séget adjon a felsőoktatási intézmények többségében je­lentős múltra visszatekintő amatőr művészeti mozgalom képviselőinek. A program egyúttal megmérettetést is jelent a fiataloknak, hiszen produkciójukat szakavatot­takból álló zsűri értékeli. Az egyetemi és főiskolai kulturális napoknak három diákváros ad otthont: a ren­dezvénysorozat a kecskeméti programmal kezdődik április 5-tőj 7-ig, majd Keszthelyen folytatódik április 27—29. között és Sárospatakon feje­ződik be a május 4—6-i ese­ményekkel. Mindhárom diákvárosban bemutatkoznak irodalmi színpadok, színjátszócsopor­tok, kamaraegyüttesek, hangszerszólisták, politikai dalosok, népdalénekesek, né­pitánc- és folkegyüttesek. Keszthelyen kiállításon mu­tatják be a vizuális műfajok (film-, képző- és ipar-, dí­szítőművészet) képviselőinek alkotásait, Sárospatakon az irodalmi önképzőkörök mun­kájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A rendezők mintegy négyezer egyetemis­ta és főiskolás fellépésére számítanak, s a kísérőprog­ramokat igyekeztek úgy szervezni, hogy a diákváro­sokba érkezőket valódi fesz­tiválhangulat fogadja majd. Szórakuzni jó! A tévedés jogát fenntartva is az a meggyőződésem, hogy a szórakozással kapcsolatos közművelődés-elméleti gya­korlatunkban (rálátásban, értékelésben) sok a „magas­ról” tekintett állásfoglalás, egyszerűbben fogalmazva: a helyzet fél vagy negyedismerete, esetleg még annyi sem. Ha tehát elképzelünk valami elméletileg tetszetős véle- ipgnyt a szórakozásról, mint olyanról, nem biztos, hogy ebbe az elméletbe a nagybetűs Élet, és az ugyanolyan nagybetűs Gyakorlat begyömöszölhető. Nem mondom, hogy sok bajt okozott már a népművelés­ben a felesleges (hangsúlyozom: felesleges) tudományos­kodás, mely közeli rokonságban áll az okoskodással és a tudálékossággal is; azt sem mondom, hogy attól lesz va­laki igazán jó népművelő, ha mit sem törődik az esetleg (valóban) kiagyalt elméletekkel erről-arról, például a szó­rakozásról; azt azonban határozottan merem védeni, hogy az ifjúság és a szórakozás elválaszthatatlan, fogalmak. Azt is kétlem közben, bármennyire is intenek tanulmányaim, hogy a szórakozás mindig lüres', tartalmatlan, hogy ez a „tartalmatlanság” inkább káros, mint hasznos; hogy van, aki csak azért keresi ezeket az „üres” alkalmakat, mert menekül a gondjai elől, mert felejteni akar (hol ezt, hol azt), és semmi többet. Nos, ha netán így van, vélemé­nyem szerint az sem baj, mert a feszült idegállapotot ol­dani (persze, nem alkohollal és a köréje tartozó szórako­zással), nagyon is jó dolog. Ennyi szentségtörés után ideje elmondanom, miért is vágtam bele, hogy néhány bekezdésnyi terjedelemben az ifjúság és a szórakozás összefüggéseit firtassam? Nos, itt a tavaszi szünet, ha nem is valami hosszú, de azért alkal­mat nyújt a tizenéveseknek némi plusz szórakozásra. Va­jon hová mennek? Mit csinálnak? Kínálnak-e szünidei jó­kedvet művelődési intézményeink sok ezer, iskolából ki­szabadult kis- és nagydiáknak? Aláhúzták-e piros vonal­lal ezeket a szünidei napokat a könyvtárak naptárain? Ajánlanak-e jó mozidarabokat a filmszínházak? A színház gondol-e rájuk? Ha tehetném, és lenne időm rá, most felhívnék vagy két-három tucat művelődési házat, mozit, könyvtárat: várják-e valami különlegessel a tinédzsereket? Olyan szórakoztató alkalmakkal, amikor lehet egy kicsit felej­teni, egy kicsit nem gondolni arra, hogy dolgozatírás lesz a szünet után, amikor lehet azért megjegyezni is valamit, eltenni az emlékezet kis szobáiba arról, hogy mi is van még amögött, hogy tavasz, hogy népek tavasza, hogy újuló élet. A napokban felírhattam néhány számot arról, hogy re­neszánszát éli megyénkben az iskolamozi-mozgalom. Hogy bérletesek ezrei járnak el ilyen mozielőadásokra, hogy tavaly 115 ezren láttak 664 előadást, pár ezerrel töb­ben, mint nyolcvankettőben. Kis adat, nagy hátétrrel. Mert ha jobban körbenézünk, kiderül az is, hogy tanító­ink, tanáraink erre is találnak időt, pedig ők sem dicse­kedhetnek túlságosan sok szabad idővel; hogy a tananyag­hoz és a fiatalok érdeklődéséhez kapcsolódó iskolamozi jó találmány. Nem új, mert évtizedekkel ezelőtt mi is jár­tunk; de nem ez a lényeg, hanem a cél, az eredmény. Az, hogy szórakozni jó, és szükséges, miközben §z sem üres, semmit érő, tartalmatlan időfecsérelés, ha valaki nem mindig úgy szórakozik, hogy irodalmi estre megy, hang­versenyen ül, vagy könyvet olvas órákon át. Ezer oldalú az élet, és az ifjúkor (is) ezer színű. Ne akarjunk a szivár­ványból egyetlen szín sem kivenni. Együtt szép az egész és együtt az igazi. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents