Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11., szerda Cs. Patai Mihály képei Gyulán Cs. Pataj Mihály festőmű­vész az utóbbi időszakban egyre több kiállításon szere­pel. Nemrég Volt önálló tár­lata Szentesen, a lenyűgö­zően szép kisgalériában, az­tán külföldön, nyugati álla­mokban és most itt, a Kö­rösök táján, Gyulán, a mű- , velődési központ előcsarno­kában kapott falat harminc­négy olajképe. Nem tudom, hogy ezek közül hány járta meg a külföldi termeket, hány kép az egészen új, mind együttesen azonban ki­tűnően jelzik Cs. Pataj Mi­hály mostani világát, festői látásmódját, és azokat a gondolatokat, melyek ecset­jét irányítják. Harmincnégy kép nem sok, de ahhoz éppen elég, hogy a festőről igaz és meg­érthető vallomást tegyenek. Persze, az is lényeges, hogy képeinek, kiállításának ven­dégei mit és mennyit érez­nek meg Cs. Pataj Mihály ,megélt valóságából, amit ké­pein elmond, amiről képein álmodozik, amit nekünk fél­reérthetetlenül tudomásunk­ra kíván hozni. Először is azt, hogy szere­ti, érti a természetet, az al­földi, Körös-vidéki tájat (hi­szen Békéscsabán született!); hogy a ,,gyermekkor csodái­hoz1" visszatérni, ha lehetet­len is, de elfelejteni azokat sosem szabad; hogy pompázó színekkel (egy időben -arány­hártyára) festett képein a barokkos zsúfoltság mögött és mellett egyszerűen és tisztán tud realista lenni. Ez a három így együtt, kétség­telenül jelzi, hogy igaza volt és van szabadkai kritikusá­nak, aki ezt írta róla: „Rea­lista festő, aki a szimboliz­mus leleményes alkalmazá­sával még a legelvontabb dolgokat is láthatóvá teszi." Igen ám, de nem mindegy, hogyan! Cs. Pataj soha nem fest hagyományosan kompo­nált portrékat, emberarcai esetről esetre tárgyak és vi­rágok szituációjában jelen­nek meg, hol mint át- és el­tünedező jelenségek — pél­dául egyik legszebb, itt Gyu­lán bemutatott képén, a Ki- tekintés-en (képünk) :—, vagy ha erőteljesebben uralják is a képmezőt, a körülöttük felfénylő, jelentéseket hor­dozó tárgyak közös ■ hatásá­ból lépnek elénk, állnak össze élménnyé. Érdekes, hogy egy erre például hoz­ható képének is Kitekintés a címe, jelezve, hogy a festő különös szeretettel és figye­lemmel igyekszik megragad­ni az elgondolkozó, emlékei­hez forduló arcok (szinte mindig csak női arcok) meg­ragadó és gazdagon árnyalt világát, képi lehetőségeit. Van azért más is, Cs. Pa­taj Mihály sajátos tájképei a gyulai kiállításon is a legjobbak között említhetők. Suhogó nádasok, vízpartok kelnek életre 'ezeken a ké­pein, az Alföld mintha a régi, talán évszázad előtti lenne; emberlélegzetű a táj, fákkal, messzire futó hori­zonttal, beszédes egekkel. A nádas, ahol furcsa vízi ma­darak röpködnek (Vízi ma­darak), a várakozó, szemlé­lődő ember, mint a vízpar­tok része, hozzánőtt alkotó.- eleme (Várakozó), vagy a Vízfolyás, mely nemcsak tér­ben, hanem időben is távla­tokat hordoz, távlatokról be­szél. Közben barangol, világot és országot jár, aztán meg­festi a Szajna-part-ot, a Szig- liget-et (többször is), hogy ezek mellett — mintegy a hármas hangzat egyik hang­jaként — megcsendítse újra azt az alföldi hangot, mely együtt zeng a balatoni, a párizsi képekkel. (Lámpa az ablakban, Elhagyott otthon.) Nem lehet és nem is sza­bad Cs. Pataj Mihály gyu­lai kiállítását gyorsan vé­gigjárni, képeivel ismerked­ni és megérteni azokat da­rab idő kell. Nem sok, mert nyitott és hamar megérthető festészet ez, de hogy felszí­néről mélyebbre juthassunk, megéri a csekélyke fárad­ság01 Sass Ervin Kerek évfordulóra készül az Éneklő Elek Az eleki általános iskola mint az Éneklő Elek rendez­vénysorozat kigondolója és fő szervezője talán maga sem sejthette, hogy tíz esz­tendő múlva már mint ran­gos zenei eseményt emlege­tik megyén belül egykori kezdeményezésüket. A ke­rek, tizedik évforduló alkal­mából a megszokottnál is gazdagabb programmal ked­veskednek a programok résztvevőinek és vendégei­nek. Az ünnepi, nyitó hang­versenyre a zeneirodalom egyik kiemelkedő alkotását választották, Schubert Sta- bat Materét, amelyet az orosházi és az eleki madri- gálkórus ad elő április 14- én este 6 órakor. A hang­verseny bevételét a rende­zők és az előadók az új Nemzeti Színház építésére ajánlották fel. Az Éneklő Elek keretében április 29-én a megye vegyes kórusai harmadik alkalom­mal találkoznak. Ezúttal hat felnőttkórus lép ' fel a ve­gyes karok baráti találkozó­ján. Kiemelkedő esemény­nek számít majd a gyer­mekkórusok találkozója, amelyen április 30-án (700 fiatal dalos vesz részt. Az évforduló jegyében rendezik meg a hagyomá­nyos anyák napi kóruskon­certet, ugyanis az egykor gyermekként itt fellépő fia­talok együtt énekelnek majd a mai kórustagokkal. A záróesten a Balassi tánc- együttes lép fel önálló mű­sorral május 11-én, s nagy sikerű táncukat, az Ecseri lakodalmast a Zenebarátok vegyes kara kíséri. A tánc- együttes a záróest bevételét az eleki általános iskola épí­tésére ajánlotta fel. A kitűnőnek ígérkező prog­ramot több kamararendez­vény egészíti ki. Elsőként április 9-én Kalcsó József festő kiállítását nyitották meg, majd az eleki Zsidó Ferenc festő mutatja be munkáit az április 26-án nyíló tárlatán. Zenei moz­galmunk 10 esztendeje cím­mel előadások és kiállítás lesz április 28-án, két nap­pal előtte pedig a könyvtár­ban baráti beszélgetésre ke­rül sor az Éneklő Elek részt­vevői, támogatói között. Az István, a király című rock­opera kapcsán is rendeznek vitaestet május 3-án, meg­rendezik a békési zeneisko­lások hagyományos gyer- mekopera-bemutatóját is, és ugyancsak hagyományos már a gyermekszínházi előadás is, amelyen , ezúttal a Jókai Színház művészei a Fehér szerecsen című produkciót mutatják be. (bse) Emlékek, fából... A ház végében, az udva­ron fiatalember üldögél. Nemrég jött haza a munká­ból, s most jólesik lazítani egy kicsit. Régen kezdődött a nap, meg ebbe a három műszakba sem tud beleszok­ni sehogy, pedig nem tegnap állt munkába a békéscsabai sütőipari vállalatnál, kisü­tőként. Fadarabot vesz a kezébe, elgondolkozva nézegeti. Mit is faragjon belőle? A gyerek­korában kutat. Intézetek, nevelőszülők... A testvérei is felrémlenek. Ki tudja, hol élnek most? Egyszer az öcs- cSét az intézetből elkérte egy húsvétra — akkor már a maga lábán állt —, hogy mekkorát nőtt, mióta nem látta! Alig ismert rá, mikor bekopogtatott albérleti szo­bája ajtaján. A lánytestvé­rét még régebben látta. Az­óta férjhez ment, annyit tud róla. Végigsimítja a fa még ér­des felületét. Gyerekarcok rémlenek fel előtte, a tisza- dobi gyermekváros akkori la­kói. Felső tagozatosok, pálya- választás előtt állnak. Ö a pékmesterséget választotta, mert azok hatra jártak, és délután hamar végeztek. Má­ig sem szerette meg igazán ezt a szakmát, de hát élni csak kell valamiből. Itt ez az albérlet, ahol most lakik — lépni sem tud benne, olyan kicsiny —, sok mindent kel­lett vennie, hogy végre ő is otthon érezze magát vala­hol. Éjszakák képe rémlik föl, mikor albérlet híján titok­ban a zsákok közt aludt egy Faragások földre tett papíron. Aztán ide-oda vetődött, míg végre rátalált erre a szobácskára. Azóta vásárolgat magának ezt, azt. Az álma egy lakás, ahol meghúzhatja magát, ahol nyugodtan élhet szenve­délyének, a faragásnak. Mert itt, a kert végében ez a tyúkól — úgy tudja, annak használták egykor —, nem kellett senkinek. Rendbe tét-' te, idehozta a szerszámait, jó időben eldolgbzgat itt. Ám ha a „bungit” — ő csak így hív­ja — elbontják, el sem tud­ja képzelni, hol faraghat majd. Már kért kamatmen­tes vállalati kölcsönt, nem tudja,1 megkapja-e. Talán úgy sikerülne egy lakást. . . Lassan indul a keze a vé­sőért. Valamikor az intézet­ben nyúlt így először a szer­szám után. Sokszor jártak ott faragók, megtetszett neki, amint a fába mélyed a véső. Megpróbálta hát ő is. Előbb csak parasztfejeket csinált, aztán mikor Dózsát véste ki, összeszaladtak az intézet­ben. Unszolták, menjen, dol­gozzon a barkácsműhélyben! Később, mikor elkerült az intézetből, minden erejét el­vették a letelepedés gondjai. Merre menjen? Nevelőszülei elhaltak. Próbálkozott Pest­tel, de ott sem volt maradá­sa. Nem szokott ő ilyen nagyvároshoz. Aztán egy is­merőse Békéscsabára hívta, azóta él itt. Hogy ezt a kis szobát megtalálta, ismét eszébe jutott a faragás. Előbb szépíteni kellett az ott­hont, aztán már nem tudta abbahagyni. . . Közben a holt fából lassan’ Foto: Fazekas László Bogáti Gábor emberi alak körvonalai raj­zolódnak ki. Ahogy régen, azon a délutánon, mikor az ifjúsági ház képzőművészeti szakkörébe jelentkezett, s ahol kipróbálták, mit tud. Akkor kezdett szobrászkodni. Abban az a jó, hogy ha nem sikerül, összegyúrja, s kezd­heti elölről. A fa nem ilyen, azt, ha egyszer leszedett ró­la egy darabkát, nem ra­gaszthatja vissza. Volt közös kiállítása is a szakkörben — mereng —, három munkáját lezsürizték. Aztán valahogy elmaradt onnan is . . . Maga dolgozgat, csinálja, amihez kedve van. Sötétedik. Feláll, leteszi a cipőjét, úgy lép a szobába. Az eddigi munkáit nézi. Egyikét, másikát meg is si­mítja. A „Lúdas Matyit” egy tévéműsor ihlette. Az „Ima” egy éjféli mise élményét dolgozza fel. A „Rab” egy hosszú, éjszakai műszak után készült. Amott egy szép le­ányarc, a kedvest mintázza, odább „Anya, gyermekével”. Ha egyszer kiállítása is lehetne — álmodozik —, ki­írnák: Bogáti Gábor munkái. Hajaj, addig még sokat kell dolgoznia. Leül a heverőre. Valahonan szürke macska bújik elő. Gazdája mellett elnyújtózik, s ő gyengéden végigsimítja a hálásan do­romboló állat fényes bundá­ját. . . Nagy Agnes Munkahelyi művelődés Az Ember és környezete elne­vezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő brigádoknak az adott témakörökben az alább felsorolt cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a szervezők. POLITIKAI TÉMAKÖR Népszabadság — Hatékonyabban kell kihasz­nálni . . . (márc. 2.. 2. o.) — A Varsói Szerződés javasol­ja .. . (márc. 6., 1—2. o.) — Szocialista népgazdaságok (márc. 10., 3. o.) — Azonosságok és különböző­ségek (márc. 13., 4. o.) — Ma: újrakezdés' Bécsben (márc. 16., 2. o.) — A forró öleléstől, a fagyos békéig (márc. 24., 8. o.) — Milliós munkástüntetés Ró-# mában (márc. 25., 1. o.) Magyarország — Peking és Moszkva (10. szám. 9. o.) — Üzleti múlt és jövendő ,(11. szám, 4. o.) — Kézfogás a határon (13. szám, 10. o.) — A múlt salakja (13. szám, 3. o.) Magyar Mezőgazdaság — A csillagfürt, mint import- csökkentő (10. szám, 7. o.) — Szövetkezeti bank, vagy kölcsönös támogatási alap? (10. szám, 4. o.) — A termelő és a cukorrépa (ll. szám, 9—10. o.) — Az aszályok és az állam (12. szám, 19. o.) ­— Mi következhet a mennyi­ség után? (13. szám, 13. o.) — Területhasznosítás, terme­lésszerkezet (13. szám, 15—17. o.) Az Élet és Tudomány című is­meretterjesztő folyóirat kijelölt cikkeinek listáját április 3-i, keddi lapszámunk 6. oldalán kö­zöltük ! * * * A szervezők tájékoztatják a brigádokat, hogy az alább fel­sorolt könyvek utánvéttel- a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Válla­lat medgyesegyházi boltjában megvásárolhatók: — Németh László: Bűn — Otcenasek, J.: Rómeó, Jú­lia és a sötétség — Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása — Galgóczi Erzsébet: Törvé­nyen kívül és belül — Vercors: Farkascsapda — Sándor Iván: Ködlovas — Katz, D.: Amikor nagyapám átsietett Franciaországba A „40 éve szabad lakóhelyünk” témakörben a Békés megye 1944—45-ben című könyvből a következő fejezetek áttanulmá­nyozását kérik az e művet vá­lasztó brigádok tagjaitól: 21— 52. o., 53—101. o., 167—169. o., 178—188. O., 189—228. O., 253—264. o., 319—334. o., 405—457. o., 463— 464. o. A könyv a Megyei Művelődé­si \Központban vásárolható meg. VILÁGUNK TÉMAKÖR Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Vallomások Fekete István író szülőföld-szeretetéről. (ism.) 8.57: Igazgatói állást vállal, (ri­port) 9.12: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.48: Kis magyar néprajz. 9.53: Tarka mese, kis mese. 10.05: Mindenki iskolája. 2. 10.35: Páter Tarziciusz. (doku­mentumjáték) 11.11: A Tátrai vonósnégyes fel­vételeiből. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Fúvós kamarazene. 15.28: MR 10—14. 16.05: Népzenekedvelőknek. 16.35: Filmzene. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Munkások 1984-ben. II. 17.30: Bemutatjuk új lemezein­ket. 19.15: Dankó-nóták. 19.35: Az MRT szimfonikus ze­nekarának hangversenye. 21.35: Huguette Dreyfus csemba­lózik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusmuzsika. 22.42: Egyetemi reformok Euró­pában. 23.02: Kamarazene. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Loránd István dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.45: Dzsesszfelvételekből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népi zenekarok műsorából. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Ravel-művek. 14.15: Nóták. 14.35: Szimfonikus könnyűzene. 14.48: A BKV Koncert fúvósze­nekara játszik. 15.02: Diákfoci. 15.15: Régi idők filmdalai XIII. 16.00: Beszélgetés az iskoláról, az életről, az irodalomról Karinthy műve alapján. 2. 16.40.: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Könnyűz-enei újdonságok. 18.55: Közvetítés a Magyaror­szág-Bulgária labdarúgó olimpiai selejtező mérkő­zésről és a vízilabda baj­noki fbrdulóról. 19.50: Operettrészletek. 20.35: Rádiószínház: Zsuzsánna és a vének. 21.49: A Rainbow együttes fel­vételeiből. 22.34: Nóták. 23.20: Deseő Csab.a szerzemé- •nyeiből. III. MŰSOR 9.00: Fiatal zeneszerzők a szo­cialista országokban. IV/2. 10.25: Elektra, (opera) 11.€5: Népzene. 11.30: Könnyűzene. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Pályakép József Attiláról, (dokumentumműsor) Il/l. 14.05: Vivaldi-művek. 15.16: Népdalcsokor. 15.40: Kamaramuzsika. 17.00: Magyar zeneszerzők. 17.30: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel. 18.10: Dzsesszzene. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Angol társalgás kezdők­nek. 19.20: Alapfokú német társalgás. 19.35: Beszélgetés Victoria de Los Angelessel. 20.22: Külföldi tudósoké a szó. 20.37: Pophullám. 21.20: Operaest. 22.25: Haydn: C-dúr szimfónia. 22.53: Üj zene és hagyomány. VI/5. Szolnoki stúdió 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Elton John slágereiből. Gabonaprogram. Braun Ágoston írása. 17.20: A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium kóru­sa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. 8.25: Történelem. 9.00: Fizika. 9.25: Magyar nyelv. 9.40: Éneklő ifjúság. 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Kippenberg. (NDK tévé­film) II/l. 15.00: Matematikai vetélkedő VII. (ism.) 15.30: Magyar nyelv. • 15.50: Magyar irodalom. 16.10: Film- és tévéesztétikai műsor. 17.00: Foglalkozása: előadómű­vész. (riportfilm) 17.50: Magyarország-Bulgária olimpiai selejtező labdarú­gó-mérkőzés. 19.45: Tévétorna. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Szélhámosok parádéja, (lengyel film) 21.30: Körösi Csorna Sándor, (portré) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Szókimondó, (ism.) 18.55: Szülők iskolája XIII/12. (ism.) 19.25: A pécsi körzeti stúdió műsora. 20.00: Anton Bruckner III. d_ moll szimfónia. (NSZK film) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Ezek is üvegek, (román kisfilm) 21.30: Johann Wolfgang von Goethe: Torquato Tasso, (színmű) BUKAREST 15.05: Nőkről nőknek. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.50: Viszontagságok. Szovjet v film. 22.10: A nap eseményei. 22.20: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda, (az Európa labdarúgókupák elődöntő­je) 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Pályaválasztási tájékozta­tás — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Családi boldogság. Tv- film. 21.45: Zágrábi körkép. 22.00: Balett. 22.45: Négy kiváló kulturális ob­jektum — adás a kultúra köréből. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Tenger­szem, 6-kor: Adj király kato­nát, 8_kor: Búcsú. Békéscsabai Szabadság: Az óriás. Békéscsa- * bai Terv, fél 6-kor: A verseny­ző, fél 8-kor: Tű a szénakazal­ban. Gyulai Erkel: Cecília I—II. Gyulai Petőfi: Kincs, ami nincs. Orosházi Partizán: Honda-lovag. Szarvasi Táncsics: Dühöngő bi­ka.

Next

/
Thumbnails
Contents