Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ii megyei pártbizottság és a megyei tanács lapia 1984. ÁPRILIS 10., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Andrej Gromiko hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, április második felében hivatalos, baráti látogatást tesz ha­zánkban. (MTI) Aezél György Finnországba utazott Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap reggel Finnor­szágba utazott a Finn Kom­munista Párt és a Finn Szo­ciáldemokrata Párt közös meghívására. Kíséretében van Kovács László, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Oláh József, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Az elutazáskor jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. Aezél Györgyöt és kísére­tét a helsinki repülőtéren Arvo Aalto, a Finn Kom­munista Párt főtitkára, Ola- vi Poikolainen, a Finn Kom­munista . Párt külügyi titká­ra, továbbá Lauri Kangas, a Finn Szociáldemokrata Párt titkára fogadta. Jelen volt Púja Frigyes, hazánk helsin­ki nagykövete. Elnökségi ülés a Magyarok Világszövetségénél A Magyarok Világszövet­sége Bognár József akadé­mikus elnökletével tegnap tartott elnökségi ülésén — a szövetség Benczúr utcai székházában — döntöttek ar­ról, hogy létrehozzák azt a magyar fórumot, amely arra hivatott, hogy védnöke le­gyen a továbbiakban az itt­hon és külföldön élő magyar értelmiségiek találkozóinak, ilyen rendezvények összehí­vásának és lebonyolításának. Az új testület felállítását az az igény indokolta — hang­zott el a tanácskozáson —, hogy a korábbi esztendőkben megrendezett magyar értel­miségi világtalálkozók (or­vosok, könyvtárosok és más szakemberek összejövetelei) mintájára ezután bővíteni és rendszeressé kívánják tenni egy-egy értelmiségi szakterü­let rendezvényeit Magyaror­szágon. Az elnökség javaslatára Szabó Zoltán nyugalmazott minisztert, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnökségi tagját választották meg a folyamatos működésű fórum elnökévé. A testület hazai tagjai mellé ebbe a védnök­ség jellegű intézménybe be­választják a más külorszá­gokban élő magyarság tekin­télyes képviselőit is. A fó­rumtól azt várják — miként az elnökségi ülésen megfo­galmazták —, hogy rendsze­ressé és folyamatossá tudja tenni a világban élő magyar értelmiségiek kapcsolattar­tását, összehangolja a külön­féle rendezvényekre vonat­kozó elképzeléseket. Kukoricatermesztési tanácskozás Orosházán A tapasztalatok szerint megéri felülvizsgálni, meny­nyire érdekeltek a számunk­ra nagy jelentőségű gabona- termesztési program végre­hajtásában közvetlenül rész­vevő emberek abban, hogy az eredmény szempontjából döntő fontosságú munkákat mindig a legjobb minőség­ben végezzék el' — hangsú­lyozta Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter Békés és Csongrád, megye mintegy félezer me­zőgazdasági szakemberének tegnap Orosházán tartott ku­koricatermelési tanácskozá­sán. Sok gazdaságban már éltek ezzel a lehetőséggel és módszerrel. Az eredmény igazolta a várakozást. Az érdekeltség megterem­tése mellett „ — hangoztatta a továbbiakban a miniszter — elengedhetetlenül szüksé­ges az is, hogy az üzemek — jól átgondolva a feladatokat — kapkodás nélkül, saját te­rületük sajátosságait figye­lembe véve alkalmazzák a tudományos kutatások leg­újabb eredményeit, hozzáér­téssel, jól válasszák ki a leg­megfelelőbb fajtákat, s min­denütt időben végezzenek a vetéssel. A legkisebb részle­tekig lelkiismeretes, minősé­gi munkára van szükség. Ebben az esztendőben ugyanis megközelítőleg 15 millió tonna gabonát kell megtermelnie mezőgazdasá­gunknak. A miniszter ebben az ösz- szefüggésben szólt arról is, hogy az aszály még nem ért véget, a talajok vízkészlete még mindig messze elmarad a kívánatostól. Az erős téli fagyok és a csapadékhiány következtében legutóbb 1979-ben voltak olyan gyen­gék hazánkban az őszi veté­sek, mint jelenleg. Ennek el­lensúlyozására Békés és Csongrád megye területén legalább 2 százalékkal nö­velni kell a kukorica vetés­területét. A tanácskozáson több előadás és korreferátum, számos hozzászólás hangzott el. Többek között a vetési időpontok megválasztásának fontosságát hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet arra: már most meg kell teremte­ni a lehetőségét annak, hogy ha valamilyen okból az első vetés nem sikerül, akkor lé­nyegében zökkenő nélkül le­hessen megismételni. Többen szóvá tették, hogy egyes vegyszerekből nem kapnak elegendőt a gazdaságok. A nemesítők tájékoztatása sze­rint a szemeskukorica-ter- meléshez 26, a silókukorica­termeléshez pedig 9 kitűnő hibrid áll a gazdaságok ren­delkezésére. A számítások szerint ezek termelésbe vo­násával Békés megyében 8 tonnás hektáronkénti átlag­termés érhető el két éven belül. Az orosházi megbeszélé­sen, amelyet dr. Szabó Sán­dor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese ve­zetett, jelen volt Frank Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Csatári Béla, a párt Békés megyei bizottságának titkára és Gyulavári Pál, Bé­kés megye Tanácsának el­nöke. Ülésezett a MNOT elnöksége Tegnap ülést tartott a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöksége Duschek Lajosné elnökletével. A testület Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes­nek, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatása alap­ján megtárgyalta a távlati tervek körébe tartozó népe­sedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatos hosszú távú el­gondolásokat. A vitában el­hangzott javaslatokat, ész­revételeket az elnökség el­juttatja a Minisztertanács­hoz. $ A szó elszáll, az írás megmarad? Szólj, s megmondom, ki vagy — tartja egy mondás. Mennyi bölcsesség nyelvünk­ről és magunkról! Hiszen a szavak nem csak gondolatokat, érzéseket fejeznek ki, hanem képet adnak a beszélő szándékáról, elképzeléséről, tájékozottságáról művelt­ségéről, életfelfogásáról — egész egyénisé­géről. A beszédkultúra arról tanúskodik, ho­gyan fejezi ki mondandóját a nép; meny­nyire ismeri, becsüli egyik legnagyobb nemzeti kincsét, valamennyi emberi, tu­dományos, kulturális férték hordozóját, a legdrágábbat, ami lehetővé teszi a kap­csolatteremtést — az anyanyelvet. Csaknem két évtizedes hagyomány már a minden évben visszatérő magyar nyelv hete, amikor megkülönböztetett figyelmet fordítunk beszédünkre, írásunkra. A nyelv tisztaságáért, ápolásáért, gazdagításáért ví­vott harcban az írástudóknak — költők­nek, íróknak, újságíróknak — jelentős fel­adat jut, s az övéké az egyik legnagyobb felelősség, az írástudók felelőssége. De azt hiszem, valamennyien igényesebbek va­gyunk, ha leírjuk, s nem csupán elhadar­juk véleményünket. A szó elszáll, az írás megmarad — tartja a mondás, amely tu­lajdonképpen az ígéret súlyára utal, de vonatkoztatható az írás fontosságára is a beszéddel szemben. Rengeteget tehetnek a tanárok, az előadóművészek, akik példa­képként állnak a gyerekek, az ifjúság, a nyilvánosság előtt. A legtöbb író, költő és pedagógus tuda­tában van óriási feladatának és felelőssé­gének. Nem véletlen, hogy szenvedélyesen vitatkoznak és küzdenek az ügyért. A vi­tákban gyakran hallani, hogy mai rohanó életünk nem kedvez a szép beszédnek; a kapkodás felületességet, durvaságot, trá­gárságot, igénytelenséget szül ezen a téren is, akárcsak emberi kapcsolatainkban. Ká­rosan hatnak anyanyelvűnkre a gyakran változó divatelemek, a hirtelen terjedő és letűnő szavak, fordulatok elcsépelt alkal­mazása, a magyar szóval helyettesíthető idegen szavak, a szakzsargonok, a hivata- loskodó, körmönfont stílus. Sokszor a mű­veltség hiányából fakad a nyelvi szegény­ség; ám máskor meg az jellemző, hogy a világos, egyszerű, könnyen érthető változat helyett halljuk, olvassuk a fontoskodó, bo­nyolult, szinte felfoghatatlan — ráadásul alapvető nyelvtani vétségekkel „díszített” — mondatokat. Nem kétséges, a magyar nyelv ápolásá­ért legtöbbet az iskola és az irodalom te­het; megkülönböztetett Szerepet játszik a rádió, a televízip, a sajtó, de ugyanilyen fontos a közvetlen környezet, a család, a barátok, a munkatársak beszédkultúrája. Ma még mindenkinek tengernyi a tenni­valója, ha a helyes, választékos, szép ma­gyar beszéd a tét. S talán eljön majd az idő, amikor nemcsak egyetlen, hanem az év összes hete a magyar nyelv hete lesz ... Niedzielsky Katalin Könyv a postahivatalban A posta tovább bővítette szolgáltatásainak körét: fő­ként falun egyre nagyobb szerepet vállal a könyvter­jesztésben. A kísérlet az elmúlt évben kezdődött, amikor is elhatá­rozták a postánál: az orszá­gos postahivatali hálózatot a könyvterjesztés szolgálatába is állítják. A korábbi évek­ben csak elvétve árusítottak könyvet a hivatalokban, ta­valy azonban valamennyi — szám szerint 2750 — hírlapot terjesztő hivatalban meg­kezdték a könyvek értékesí­tését. A kísérlet sikerrel járt:a 25 millió forint értékű könyvállomány több mint háromnegyede elkelt. A postán időközben fel­mérték a lakosság igényeit; a jövőben igyekeznek olyan könyveket árusítani, amelyek iránt egy-egy adott körzet­ben várhatóan nagy az ér­deklődés. A tervek szerint ebben az évben bővítik a könyvállományt is. Várható­an 30 millió forint értékben adnak el könyvet a postai alkalmazottak. ben, tarisznyájában alig né­hány hónapra elegendő pénzzel vágott neki az isme­retlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népének őshazá­ját. Mikor ónként vállalt út­jára elindult, népe a függet­lenné válás útját kereste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságában — emel­te ki a szónok. Körösi Cso­rna hitt abban, hogy a ma­gyarság az idők végéig fenn­marad. s gazdája lesz a ha­zájának. Lépteit a reform- mozgalom egészének lelke­sedése kísérte, s a nemzet legjobbjai fogtak össze tá­mogatására. Bár többször terjedt e[ halálhíre, sokan hitték, hogy teljesíti külde­tését. Szűkebb hazája, Er­dély külön gyűjtést kezde­ményezett, s mikor Körösi a munkáját támogatni hiva­tott összeget átvette, szűkös­ségében megtakarított pénzé­vel egészítette ki azt, s így küldte vissza hazájába a Magyar Tudományos Akadé­mia és az erdélyi főiskolák támogatására. Körösi Csorna nagyságát jól példázza, hogy sosem tért le arról az útról, amelynek sikerében kortársai annyira hittek: megmaradt egyszerű, humanista magyar tudósnak. Halálának híre nemzeti gyász; Kemény Zsigmond. Hegedűs Sámuel, Toldi Fe­renc. Eötvös József emléke­zik meg róla. Az utókor születésének és halálának évfordulói alkalmával or­szágos ünnepléseken méltat­ja munkásságát. Az általá­nos és középiskolák, akadé­miai társaságok, intézmé­nyek és munkahelyi közös­ségek tekintik példaképük­nek névadójukat. Körösi Csorna Sándort. Rokonok keresésére indult, s helyet­tük barátokra talált egy ide­gen nép fiaiban. Nagy je­lentőségű siker volt ez: Eu­rópa üzenete volt minden, a gyarmatosítás korában el­nyomott népnek arról, hogy egyenkíek vagyunk: ha akarjuk, megérthetjük egy­mást, ha akarjuk, felfedez­hetjük minden nép szellemi értékeit, ha akarjuk, megta­láljuk a barátság népeket, (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották Békéscsa­bán, a termelőszövetkezeti szövetségben a bélmegyeri Üjba- rázda Tsz termékbemutatóját. Ezen a közös gazdaság bemu­tatja azokat a fából és vasból készült termékeket, melyek a kereskedelemben főként a hiánycikkek listáján szerepelnek, s a bemutató bepillantást ad a szövetkezet szolgáltatási tevé­kenységébe is. A termékbemutató április I4-ig délelőtt 10-től 18 óráig várja az érdeklődőket Fotó: Gál Edit Körösi Csorna Sándor ünnepségek Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója alkalmából díszülést rendez­tek tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor országos em­lékbizottság elnöke „Nemze­ti tudat, nemzeti egység" címmel előadást tartott. Többek között elmondta: — Körösi Csorna a XVI11 század végén, abban az év­tizedben született, amikor két hatalmas átalakulás: az ipari forradalom és a feuda­lizmus alkonyát jelentő fran­cia forradalom alapjaiban rázta meg Európát. Értelmét vesztette egyebek közt a la­tin nyelv fennsőbbsége: az anyanyelv művelésére poli­tikai és irodalmi társaságok és tudóskörök jöttek létre. Az egyéni vélemény, _a ku­tatás, a világ megismerésé­nek vágya lett a haladás záloga. Az egymást addig idegenül vagy közönyösen szemlélő közösségek felis­merték együvé tartozásukat, addig be nem vallott testvé­riségüket, szerte Európában elementáris erővel indult meg a nemzeti államok ki­alakításának folyamata. Körösi Csorna, a nagy- enyedi kollégium diákja, majd a sok nemzet fiatalja­it vendégül látó göttingeni egyetem hallgatója ekkor kötelezi el magát a kor új, nemzeti eszméje mellett. A fiatal Csorna azt tapasztalja, hogy a környező német és szláv népek félismerik egy családba való tartozásukat, ezért bizonyságot akar sze­rezni arról, hogy a magyar sem áll egyedül a világban. A rokonságot talált európai népek gyűrűjében társtala- nul maradt magyarság test­véreit kívánja felkeresni, és ez jóval több számára, mint pusztán tudományos tett. Halaszthatatlan hazafias kö­telességnek tartja, hogy né­pének társat találjon, mert • ez a magyarság öntudatos magabiztosságát teremtené meg. Harmincöt esztendősen, f.'i élő és holt nyelv ismereté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents