Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

1984, április 4-, szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT a török—magyar elé — Syőrben 5—0-ra győz­tünk, s ennyi amit tudok a török, csapatról — mondta tegnap Mezey ©yörgy, aki egyébként úgy véli, három­esélyes a mai találkozó. Az idei 3. nemzetközi labdarú­gó erőpróbára alaposan meg­változott a magyar csapat, miszerint a következő tizen­egyet küldi a pályára a szö­vetségi kapitány: Kovács — Sallai, Kardos, Róth, Péter — Hannich, Nagy, Csongrá­di — Mészáros, Dajka, Es- terházi. Készenlétben: Disztl P., Varga, Csuhay, (Saraba, Syimesi, Bodonyi. A meg­egyezés értelmében négy me­zőnyjátékost és egy kapust lehet cserélni. * * * Utánpótlás labdarúgó-mérkőzé­sen Törökország—Magyarország 1—0 (0-0). Ma délelőtt 11 árakor A páros OB nyitánya Gyulán A csapat, majd az egyéni (selejtezők) után az országos salakmotoros-baj- nokság páros számában is elkezdődnek a küzdelmek. Az első fordulót ma délelőtt, a tervezettnél később, 11 órai kezdettel' rendezi a Békés­csabai Volán ©yulán. Ebben a versenyformában minden szakosztály egy duót szere­peltet, de nem feltétlenül minden fordulóban azonos összetételben. A mindenkori rendezők előnye, hogy két párost is indíthatnak. A házigazdáknál az első­számú párosban Rusz István helye biztos, formája alap­ján a vasárnap Szegeden bravúros 12 ponttal, máso­dikként továbbjutó ifj. Gye­pes Barnabásé is az, de autó- szerelés közben felsértette a kezét, s így a tegnap déle­lőttöt az orvosnál töltötte. Feltehető azonban, hogy mégis ott lesz a rajtnál. A másik párost Fórián Balázs (ő is továbbjutott Szegeden nyolcadikként, 8 ponttal), valamint a selejtezőn 6 pont­tal, tizenegyedikként végzett Berndt András alkotja. A páros bajnoki címet az Európa-szerte ismert debre­ceni Hajdú—Adorján kettős védi, de miután most ka­tonai szolgálatukat töltik, nem biztos, hogy rajthoz áll­hatnak. Szinte azonos esély- lyel következik utánuk a miskolci Farkas—Berecz és a nyíregyházi Petrikovics— Balogh duó és persze szá­molni kell a sérüléséből fel­épült szegedi Kocsó Antal­lal, kérdés, lesz-e méltó pár­ia? Mindez persze csak esély- latolgatás, hogy végül is ki­ket szerepeltetnek a szakosz­tályvezetők, edzők, ma déle­lőtt derül ki. Az azonban bi­zonyos, hogy remek párhar­cokra van kilátás. Felszabadulási Kupa Gyaloglóhistória I. (Mottó: Április 8-án Békéscsabán Felszabadulási Kupa nemzetközi gyaloglóversenyt rendeznek.) A járás, a gyaloglás a futáshoz hasonlóan p-’z ember egyik legtermészetesebb mozgása. A sportgyaloglás vi­szont •a külső szemlélő számára bizonyos fokon termé­szetellenes képet mutat. A hétköznapi járás, menetelés közben nem törekszünk hosszú lépésekre, lábunk térd­ben nem nyúlik ki, kezünket nem hajlítjuk be, és nem is mozgatjuk erőteljesen. Az újkori atlétika az 1700-as években kezdett gyorsan feljődni. A gyaloglást az úgynevezett pedesztrianizmus korában kezdték rendszeresen űzni. Legnépszerűbb ága _ a távgyaloglás volt. A gyaloglók sokszor fogadásból, pén­zért versenyeztek, nagy érdeklődés mellett. Az egyik leg­híresebb pedesztrianista az angol Foster Powel, ügyvéd­írnok volt: 1773-ban 640 kilométer tett meg 5 nap és 18 óra alatt. A gyaloglóversenyek a XIX. században igen­csak népszerűek voltak. Az 1800-ds évek végén rendez­tek olyan versenyeket is, amelyeken a távot futás és gya­loglás tetszés szerinti váltogatásával^ sőt, pihenők köz- beiktatásával lehetett megtenni. Aztán a század végére megállapították a gyaloglás szabályait: a rövidébb távú versenyeket pályán, a hosszabbakat továbbra is ország­úton rendezték. A századfordulón az egészen rövid távú versenyek is divatosak voltak, sőt, az olimpia műsorába először ezek kerültek. Az 1906-os, nem hivatalos athéni olimpián 1500 méteres galoglást rendeztek, két esztendővel később a londoni olimpián 3500 méterest és 10 mérföldest, majd 1912 és ’24 között 10 kilométerest is rendeztek. Egyszer, 1920-ban 3 kilométeres gyaloglás is szerepelt az olimpia programjában. Az első világcsúcsokat 1913-ban hitelesítették, külön­böző méteres és angol mértékegységű távokban. Az olim­piákon ekkortájt az angolszászok értek el sikereket. Az 1920-as években sokat veszített népszerűségéből a sportág. Elsősorban a csúcshajhászások és erőszakkal az elsőbbségre törekvés miatt a technika szabályosságát il­letően a versenyeket állandó viták, kizárások, eredmény­megsemmisítések tették keserűvé. Aztán felkarolták a valósabb eredményeket hozó hosszú távú országúti ver­senyeket, s 1932-től 50 kilométeren is rendeznek ver­senyt az olimpiákon. A második világháború után a gyaloglás újabb fej­lődésnek indult. Több távot visszavettek a világcsúcs­listára, s 1948 óta újra rendeznek pályán 10 kilométeres versenyeket. Az 1956-os olimpia óta 20 és 50 kilométe­ren rendeznek bajnokságot az ötkarikás játékokon, ez alól kivételt képez laíz 1976-os montreáli olimpia, ahol csak 20 kilométeres táv volt. Az 1980-as moszkvai olim­pián már ismét két távon, 20 és 50 kilométeren avattak bajnokot. (Folytatjuk) — szekeres — Továbbképzés Üjabb állomásához érkezett a megyei testnevelési és sportosz­tály által szervezett edzők, sportvezetők továbbképzésének előadássorozata. Április 6-án, pénteken 8.30 órai kezdettel Bé­késcsabán, az SZMT székházá­nak nagytermében két előadás­ra kerül sor. Az elsőben dr. Nagy György kandidátus be­szél versenysportunk szociál­pszichológiai kérdéseiről, majd Laki László, a Társadalomtudo­mányi Intézet munkatársa test­kultúránk néhány aktuális szo­ciológiai kérdéséről tart elő­adást. Hét végi eredmények Szarvasi FSSC—Mezőberényi SE 57 :51 (29:21). NB Il-es női kosárlabda-mérkőzés. Mezöbe- rény. V.: Patay, Nemes. Ld.: Frankó K. (21). Pálfi (10), ill. Iványiné (19), Baksai (11). . Mezőberényi SE—Szarvasi FSSC 59:58 (39:35). NB II. Fér­fi. Mezöberény. V.: Patay, Ne­mes. Ld.: Frey (23), Hidasi (13), Iváhyi (7), ill. Tranker (20), Szalontai Z. (12), Farkas (8). Szegedi Postás—Bcs. MÁV 77:65 (38:26). NB II. Férfi. Bé­késcsaba. V.: Csuta, Darida. Ld.: Mészáros (15), Antali (12), Csordás (12). STC—Öcs. MÁV 104:78 (45:32). NB II. Férfi. Békéscsaba. V.: Patay. Balogh. Ld.: Mészáros (20), Lukács (16), Csordás (16). Debreceni SI—Bcs. MÁV 80:79 (37:33). NB II. Férfi. Debrecen. V.: Tolnai, Mohácsi. * * * Bcs. Előre Spartacus—Hódme­zővásárhelyi Porcelán 46—11 (22 —5). Női kézilabda ifjúsági baj­noki mérkőzés. Békéscsaba. V.: Farkas, Virágh. Ld.: Belanka 13, Giczey 9, Bozsó 6. * * * Dunaújvárosi Építők—Bcs. Elő­re Spartacus 3:2 (5, —2, 13, —11, 13) . NB Il-es női röplabdamér­kőzés. Békéscsaba. V.: Tar. Jó: Buzássy E., Fésűs. NB Il-es női ifjúsági mérkő­zés. Dunaújvárosi Építők-Bcs. Előre Spartacus 3:1 (—2, 13, 4, 14) . * * * A megyei II. osztályú labda­rúgó-bajnokságban a 4. forduló mérkőzéseit játszották. BÉKÉSI CSOPORT. Vésztő—Gerla 2—i (1—0). Vész­tő, 150 néző. V.: Orosz. G.: Ko­vács, Lázár I. (ll-esből), ill. Lehoczki II. Elek—Dévaványa 1—o (0—u). Dévaványa, 150 néző. V.: Pó­lyák. G.: Péter. Bucsa—Okány 4—0 (1—0). Bu- csa, 200 néző. V.: Egresi. G.: Kovács F. 2, Nagy II., Nagy IV. Doboz—Sarkadkeresztúr 4—0 (3—0). Doboz, 300 néző. V.: Kertész. G.: Sztojka 2, Nagy, Forcek. További eredmények: Gyula­vári— Gyomaendrőd 1—1, Körös- ladány—Mezőgyán 1—2, Kétsop- rony—Tarhos . 2—3, Gyulai Kö­röstáj—Kamut 4—1. Ifjúságiak. Gyulavári—Gyoma­endrőd 0—8, Körösladány—Me­zőgyán 2—2, Vésztő—Gerla 1—1, Bucsa—Okány 6—0, Kétsoprony —Tarhos 0—1, Gyulai Köröstáj— Kamut 0—1, Dévaványa—Elek 2—1. OROSHÁZI CSOPORT. Csanádapáca—Újkígyós 1—0 (0—ü). Csanádapáca, 150 néző. V.: Aldorfai. G.: Bozsó. Kardos—Kevermes 1—0 (0—0). Kevermes, 70 néző. V.: Veres. G.: Kohut II. Kunágota—Dombegyház 5—0 (4—0). Kunágota, 200 néző. V.: Kiskó. G.: Pribolyszki 2 (egyet ll-esből). Nagy, Berta, Pócsik (ll-esből). Magyarbánhegyes—Pusztaföld­vár 4—2 (2—1). Magyarbánhe- gyes, 200 néző. V.: Benyovszki. G.: Szikszai, Bozsár, Szőke, Kormányos, ill. Gyuricza, Tóth II. H. Szalvai SE—Oh. Rákóczi Vasas 2—2 (1—0). Békéscsaba. 100 néző. V.: Hári. G.: Deres 2 (egyet ll-esből), ill. Kaluzsa (ll- esből), Albert J. Kaszaper-Nagybánhegyesi Zal­ka Tsz—Békéssámson 4—2 (2—1). Kaszaper, 200 néző. V.: Hanyecz. G.: Mezei 2, Lehoczki, Kőszegi, ill. Kulina 2. További eredmények: Lökös- háza—Gerendás 0—2, Telekge­rendás—Csabacsüd 1—1. Totótippjeink 1. Bremen—Uerd jigen 1 2. B. München—VfB Stuttgart 1 3. Mannheim—Kaiserslaut. 1 x 4. Oberhausen—Freiburg x 2 5. Charlottenb.—Aachen x 2 6. Lüttringh.—Karlsruhe 2 7. Saarbrücken—Duisburg x 1 8. Stuttgarter—K. Watten. 1 x 9. Cavese—Cagliari 1 10. Empoli—Monza x 11. Padova—Atalanta x 2 12. Palermo—Arezzo x 13. Perugia—Varese 1 X PÖTMÉRKÖZÉSEK 14. Offenbach—Leverkusen x 15. Pistoiese—Pescara x 16. Somben.—Lecce x 290 sor a Los Angeles-i esélyekről Ugyancsak megkezdődött a visszaszámlálás az 1984. évi nyári Los Angeles-i olimpiára. Számtalan magyar spor­toló már kivívta a kiküldetési jogot, sokan még csak próbálkoznak a hátralevő kiscbb-nagyobb versenyeken a szintek teljesítésével. A legtöbb szakszövetség már az elmúlt esztendőben bő kereteket állított össze azok név­jegyzékével, akik résztvevők lehetnek — hazánkból — az ötkarikás játékokon. Tehát a pályákon, medencékben, szorítókban nagy küzdelem folyik, kik is képviseljék a magyar színeket a XXIII. újkori olimpián. Mint emlékezetes, a moszk­vai játékokon ugyancsak ter­mett babér a magyar spor­tolóknak. A 90 kg-os Növé­ny« Norbert győztes örömuj­jongása, Magyar Zoltán cso­dalatos „lovaglása”, vagy a felnehézsúlyú Baczakó Péter honi rekordjával kivívott aranyérme megdobogtatta a sziveket. De sorolhatjuk to­vább a moszkvai aranyoso­kat: Foltán László, Vaskúti István (kenusok), Wladár Sándor (úszó), Varga Károly (sportlövő), Kocsis Ferenc (birkózó). Valamennyi ha­zánkfiát büszkeséggel töltöt- e el a moszkvai éremsor. Persze, a csaknem négy év távlatából elsősorban az aranyérmesek neve rémlik föl valamennyiünkben. Hogy kik nyerték az ezüstöt, a bronzot, vagy kik voltak „pontszerzők”, döntősök egy- egy versenyszámban, már nehezebb az emlékekből elő­kotorni. Igen. Egy világver­seny, különösen ha olimpiá­ról van szó, elsősorban aranyéremmel mérendő. Fo­galmazhatjuk úgy: sajnos ama bizonyos olimpiai esz­me, miszerint a részvétel a fontos, egyre inkább fele­désbe merül. No, de azért szurkoló a szurkoló, mert aranyat vár. A további he­lyezés már csak az aznapi örömöket szolgálja számára. S akkor próbáljuk mi is „aranyszemmel” vizsgálni azt, milyen babér teremhet 3 Los Aneeles-i olimpián? Már elöljáróban leszögezhetjük, elsősorban a sikersportágak versenyzőitől várhatjuk az eredményessé- Kí' . Uugyams ki ne vonná segbe mondjuk a magyar gyeplabdacsapat aranyszer- zes. vágyát? Vagy ki merne fogadni evezőseink, röplab- dazoink, lovasaink sikerére? Tehát kezdjük a vívókkal Nem volt olyan világver­seny, lettlégyen az VB, olim­pia, ahonnan érmesen ne tért \ä!na haza magyar vívó. igaz, Moszkvában csak ezüs­tökre es bronzokra futotta mégis számolhatunk ered- menyességükkel. Egy évvel az 1980-as ötkarikás játékok után a párbajtőröző Székely világbajnokságot nyert A ^ir\kTfŐ VB'n PaPP Jenő allhatott a dobogó lemaga- sabb fokára. Tehát megvan a „jogfolytonosság”, nem él- képzelhetetlen ezután, hogy akar„ kardozóink, akár pár­bajtőrözőink a spiccre kerül­jenek. Azonban egy dolog­gal szembe kell néznünk ___ s ez már a jövő kérdése is —: nem éppen tizenévesek­ből ál] a majdani kiutazó magyar gárda. Ha más nem. a rutin, a nagy versenyta­pasztalat szól mellettük, és az a tenni akarás, amely az elmúlt fél évben tapasztal­ható vívóberkekben. Nem úgy a súlyemelők. No, a tenni akarással itt sincs baj. azonban korántsem körvona­lazódott ki az elmúlt négy év alatt: kiből lehetne olim­piai bajnok. Baczakó, a moszkvai aranyérmes nem lesz ott a XXIII. olimpián. (Hosszabb sérülés, kihagyás miatt ma inkább edzői teen­dőket lát el.) A világbajnoki aranyérmes Sólyomvári (1979), mint ismert, ugyan­csak hosszú kényszerpihenő után jelentkezett a verse­nyen. Ama bizonyos „meg- késelése” után, s a hosszú kihagyás következtében, ala­posan elmaradt korábbi tel­A moszkvai olimpia egy pillanatfelvétele: Hegedűs Csaba, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc örömtánca. A szurkolók méltán bíznak a birkózókban a Los Angeles-i olimpián is jesítményétől. Az újabb fia­talok erejéből inkább pont­szerzésre számíthatunk. Hegedűs 1979-es kapitány­sága óta a birkózósport nagy változáson ment keresztül. Igaz, az öt esztendő alatt hol lent, hói fent tanyáztak — már ami az aranyérmek számát illeti. Moszkvában kijött a lépés, amit bizonyít Növényi és Kocsis szereplé­se. Közülük viszont Növényi nem tudta megismételni ko­rábbi sikerét, nagy verse­nyen mindössze egy bronz­éremre telt erejéből. A bir­kózócsapattal is hasonló a probléma, mint a vívókéval. Újoncok az elmúlt két-há- rom évben alig kerültek fel­színre — legalábbis élspor­tolók —, akik a világ élvo­nalával felvehetnék a ver­senyt. Míg a szovjetek szin­te az EB-t követő VB-re már új nevekkel jelentkez­nek, addig mj ebből a ma­roknyi legénységből próbál­juk kicsiholni — olykor túl­versenyeztetve őket — a maximális eredményeket. Talán a „liftezés” is ennek köszönhető. Csak most a felfelé gombot nyomja meg a szakvezetés! A kajak-kenusok háza ^tá­ján sokáig nem volt min­den rendben. A Parti János legényei közötti torzsalko­dás gyakran a napvilágra került. Nem véletlen, hogy párosok bomlottak föl — alakultak újjá. Igaz, a moszkvai olimpián aranyat termett szereplésük, sőt, a két évvei ezelőtti világbaj­nokságon minden magyar kenus a dobogó valamelyik fokára felállhatott, ám a ka­jakozok ugyancsak eltűntek a nemzetközi „élporondról”. Hajdan volt egy Csapónk, aki hatszor nyert világbaj­nokságot, ám a hetvenes évek elejének sztárját nem követte senki. Ma úgy tűnik, csendesebb vizeken evez a sportág — már ami a tor­zsalkodásokat illeti. Szorgal­mukról, munkabírásukról mindig is ismertek voltak a kajak-kenusok, nem elkép­zelhetetlen egy-egy arany­szállító közülük Los Ange­lesből, S itt még érdemes néhány mondatig megállni Wichmann Tamás személyé­nél. A nagy öreg a negyedik olimpiájára készül. Egy há­tizsákra való aranyat gyűj­tött már — de ezek között olimpiai még nincs. Három sikertelen kísérlet után, sze­retne Los Angelesben bizo­nyítani, ami nem lesz köny- nyű, hiszen ő elsősorban hosszú távú specialista, az olimpián viszont ezer méter a leghosszabb táv. Sokáig a Wichmann-féle cipőben járt Balczó András, az élő legendává emelkedett egykori öttusázónk. Egyik olimpia a másikat követte, de nem sikerült egyéni ara­nyat szereznie, mígnem Münchenben végre úgy bú­csúzott sportágától, hogy a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Azóta viszont nagy az űr az öttusázók birodal­mában. Jelentkezett ugyan egy-egy nagy tehetség (Ke­lemen, Horváth, Kancsal, Szombathelyi...), de lassan a szurkolók „rájuk süthe­tik”: csak ezüst van ebben a gárdában. Török szövetségi kapitány soha nem volt fo- gadkozó típus, s most sem, mégis a szakemberek úgy vélik, talán fölnőhet az új generációból egy „aranyos” csapat is. Atlétika. Nos, a sportok királynője ritkán termett babért számunkra, s a mai tényállás is inkább azt bi­zonyítja; elégedjünk meg azzal, ha egy-egy értékesebb helyezést elcsípünk. Van Szalmánk, Bakosunk és Ba- kosink, de ezután a felsoro­lásnál bárki megreked. Ha­sonlóképpen járunk, ha az úszók esélylatolgatásába kez­dünk. Wladár az emlékeze­tes moszkvai 200 méteres hátúszását azóta sem tudta megismételni. Az akkori Eu­rópa-rekordját a\ szovjet úszók elhódították tőle, ő pedig éppen a napokban ne­gatív bizonyságát szolgáltat­ta annak — az Egyesült Ál­lamok fedett pályás nemzet­közi bajnokságán olyan eredményt ért el, amit tizen­éves korában is tudott már —, hogy kevésbé számítha­tunk négy évvel ezelőtti si­kere megújítására. Mellette Vermes Albán fémjelezte a moszkvai játékok eredmé­nyességét, azonban ő sem szárnyalta túl akkori ered­ményét azóta sem. Az új fiatal tehetségek közüj a nemrégiben visszatért, és új­ra rekordokat döngető Dar- nyival számolhat még a szakvezetés, de döntőbe jut­hat — kijutása esetén — Orosz Andrea, Gyúró Móni­ka... No, és a vízilabdázók. Ép­pen a napokban „bőgtek le”, még a soha nem jegyzett ausztrál válgatottól is kikap­tak. De nem bírtak a spa­nyolokkal és az egyesült ál- lamokbeliekkel sem. Pedig Los Angeles számukra éppen az álmok városa lehet, hi­szen 1932-ben itt vívta ki első aranyát a Komjádi-Ie- génység. Azóta nem keve­sebbszer, mint még ötször állhatták a dobogó legfelső fokára, sőt, egyszer sem ma­radtak le arról. (További há­rom ezüst és három bronz van a tarsolyukban.) És most? — tehetjük föl a kér­dést. Egy biztos, hasznára válhat a csapatnak, hogy újra medencébe szállt dr. Faragó Tamás. Igaz, neki még alaposan bele kell len­dülnie, összeszokni újdon­sült csapattársaival, de nem elképzelhetetlen, hogy rajta keresztül akár sikerre is vi­gye a magyar gárdát. Jávor Péter BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrziink meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents