Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
o 1984, április 30., hétfő NÉPÚJSÁG Összefogással szépítik városukat Szabó Jánosáét, a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában úgy ismerik, mint üzemorvosi asszisztensnőt. A város 43. sz. választókerületérben — a Galbács-kertben — a neve hallatán azonban ez az első asszociáció: a tanácstagunk. Az itteniek bizalmát először akkor érezte, amikor i 980-ban tanácsta- gukká választották. Ismerve a peremkerület helyzetét, megoldatlan problémáit, tudta, hogy nem kis feladatot vállal magára. Az azóta eltelt évek közös munkáját nehéz lenne pontról pontra regisztrálni. A Galbács-kertben lakók társadalmi munkájáról viszont, csak úgy. mint a többi városrészben, pontos kimutatás készül minden esztendőben. A városrészek közötti társadalmi munka versenyben '81-ben elsők, '82-ben ötödikek, tavaly pedig harmadikok lettek, rendre egymillió 210 ezer, 355 ezer és 572 ezer forint értékű munkával. — Mivel magyarázható ez a nagy aktivitás, ha a szű- kebb környezetük fejlesztéséről, szépítéséről és rendbetételéről van szó? — A Galbács-kertben korábban a nagy, 3—400 négyszögöles telkek voltak. A sorozatos telekmegosztásokat követően jórészt fiatalok építkeztek itt. Sorra nőttek ki a szebbnél szebb házak, de az utcákra a rossz állagú földutak a jellemzőek. Gondunk van a csapadék és szennyvíz elvezetésével. Kívánni valót hagy maga után a közterületeink fásítása, parkosítása. Tennivalónk van tehát bőven. — Mit takar a 3 év alatt ledolgozott 2 millió 140 ezer forint értékű társadalmi munka? — A 613-as számú szakmunkásképző Intézet leány- kollégiumát 3 évvel ezelőtt adták át, ezért a gázvezeték elérte a kerületünket. A lakosság úgy döntött, hogy önerőből beköti a családi házakba is a gázt. Vállalták, a jelentős anyagi hozzájárulást és a kétkezi társadalmi munkát. Tisztában voltunk vele. hogy a gázkérdést kizárólag önerőből oldhatjuk meg. Napjainkig összesen mintegy 140 otthonban tértek át a gázfűtésre. Ezen kívül leraktunk több mint 3 kilométer járdát, utakat, utcákat töltöttünk fel különböző törmelékanyagokkal, parkosítottunk, fákat ültettünk, felújítottuk a benzinkút háta- mögött levő játszóterünket és csapadékvíz-átvezetőket építettünk. — Az ügyintézés, a szervezés útvesztői közismerten komoly erőpróbát jelentenek, nem beszélve arról, hogy rengeteg energiát, türelmet és főleg időt igényelnek. Hogyan győzi ezeket a feladatokat? — Egyedül semmire sem mentem volna. Mindenekelőtt a lakosság tenniakará- sára és a közösségért az átlagosnál több áldozatot hozó emberekre volt szükség. A lakóbizottságunk tagjai valamennyien agilisak, akikel nem kell a különböző munkákra nógatni. Tulajdonképpen valamennyiük nevét meg kellene említenem, de Hajdú József és Hack Márton lakóbizottsági tagok az átlagosnál is többet tettek a különböző társadalmimunka-ak- ciók sikeréért. S ha mái a segítőkmél tartok, szeretnem a férjemet is megemlíteni. Az ő megértő támogatása nélkül a tanácstagi munkámmal együttjáró teendőkel nem tudnám ellátni. Bizony, ezután is elfér a segítség. Elég, ha a terveiket megnézzük. Szeretnék megvalósítani a csapadékvíz-elvezető árkok folyamatos karA Galbács-kert tanácstagja. Szabó Jánosné bantartását. Ha sikerül, akkor minden család a házak előtti árokszakaszt tisztítja. Tavaly leszintezték az utcákat, hogy a lakók tudják, hogy az • árkokat milyen mélyre kell — adandó esetben — kimélyíteni. A Gal- bács-kertet szegélyezi a most épülő üdülőszövetkezet szennyvízelvezető csatornája. Szinte kínálkozik a lehetőség: ehhez a fővezetékhez be lehetne kapcsolódni De a szennyvízelvezetőcsatornaépítés családonként több tízezer forint megterhelést jelentene ... A lakók portala- nított utak építését is támogatnák. Ehhez természetesen valamiféle anyagi segíség kellene. Meg kell oldani a .szemételszállítást, és bekapcsolódni az ötéves fásítási programba. Mindezeket rövid időn belül nem oldhatják meg, de a teendőket rangsorolva, összefogással lépésről-lépésre előbbre juthatnak. * * * Tavaly a társadalmimun- ka-verseny képzeletbeli cél- szalagját a 25. számú választókerület szakította át elsőként. Ebben a kerületben dr. Szávai István, a tanács végrehajtó bizottságának a titkára a tanácstag. A 25-ös választókerület 700 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. A legnagyobb feladatot a három utcát érintő gázvezetéképítés jelentette. De számot tevő az a munka is, amit a közterületek szépítése, rendezése érdekében fejtettek ki. Dr. Szávai Istvánt arról kérdeztük, hogyan próbálják megőrizni a legtöbbet dolgozó kerület „címet” az elkövetkező időszakban. — A társadalmi munkáról a legutóbbi tanácstagi beszámolón döntöttünk. Ügy határoztunk, hogy a’85-ös Er- kel-centenáriumot társadalmi munkánkkal is megünnepeljük. (Tudniillik a kerületünkben levő Apor-téren található az Erkel-ház.) A tér városképi leg védett terület, környezetének folyamatos rendben tartása tehát kicsit kötelessége az ittlakóknak. A Ferencesek terén is van még tennivaló, ősszel pedig kezdjük a fásításokat. Végül, de nem utolsó sorban további utcákba vezetnék be a lakók a gázt. A gáztársulások már megalakultak. Lovász Sándor Mire képes az ember Véletlen, ki hol születik. A többi aztán az ő dolga. Rajta műlik, hogy mivé válik. Könnyű ezt így kimondani. Miként azt is, hogy Balogh Zsigmond kondo- rosi fafaragó népi iparművész. A régi paraszti életet idéző figuráiban dacos mélabú lappang. Valami nagyot akarás, még a szemlélődő töprengés mögül is kiérződik a belső vívódás. Mintha a művész önmaga titkos énjét vetítette volna ki. Milyen fölemelő, lelket gyönyörködtető kimondani, hogy munkájának híre külföldre is eljutott, s hamarosan Bécs- ben egy kiállításon vesz részt. — Amit elértem, két kezem munkájának köszönhetem— mondja halk halkan. És ebben az egy mondatban sűrűsödik egész élete A munka, ami révén megvalósította önmagát. Neki igazán nem voltak pártfogói, dédelgető. útbaigazító mecénásai. Mindenben saját erejére, akaratára volt utalva. 1934-ben Túrkevén, a cigánysoron született. Mindössze négy elemit végzett. Az egyik tanára felfigyelt rajzkészségére. Csak ennyi történt. Aztán megfeledkeztek róla. Jött a háború. Édesapja drótos volt. Sok helyen megfordult. Végül Kondoroson telepedett le népes családjával. — Azt se tudtam, mi a művészet. Talán még eszembe se jutott ez a szó. A megélhetés volt a legfőbb gond. Hogy én egyszer fafaragó leszek. s alkotásaim felkerülnek Pestre, és még Indira Gandhinak is megtetszenek, s vásárol belőlük, no kérem, ez nekem igazán meg se fordult a fejemben. Ugyanis ez történt. Amikor Pesten jártam, a Váci utcai népművészeti bolt elárusítója azzal fogadott, hogy Zsiga bácsi, Indira Gandhi két munkáját vette meg. Takaros ház Kondoroson, a Rákóczi utcában. Az udvaron farönkök, meg egy fűrészgép. Itt van az alkotóAz alkotás pillanata Ez volt az első munkám. Faragtam egy lovat Fotó: Veress Er/.si műhelye. Egy tágas terem. Tiszta, mint a patika. A satupadon szerszámok sorakoznak. A fal mellett faragott székek, lócák. A falon tálak. díszes tányérok, tükrök, s a polcon parasztfigurák a régmúltat elevenítik meg. Itt dolgozik Balogh Zsigmond fafaragó, népi ipar-' művész. Bejön a felesége. Magas, sudár asszony. Huszonöt éve élnek együtt. — A szüleim nem ellenezték a házasságot. Annál inkább a rokonság, hogy cigányhoz mentem. Mondták is. hogy fél kiló sót sem eszünk meg együtt. — Sokat köszönhetek a feleségemnek, ö volt a legfőbb támaszom. Sohase szégyelltem cigány voltomat, de nekem4 folyton bizonyítanom kellett. A termelőszövetkezetben dolgoztam, fizikai munkás voltam. 1963-ban kint a földeken kapáltunk, amikor jött az eső. Beszaladtunk a közeli istállóba. Hát azon a délutánon elővettem a késemet, és faragtam egy lovat. Ez volt az első munkám. — Ezért a lóért már egy pár malacot akartak adni — veti közbe a felesége. — Valahogy ráállt a kezem a faragásra. Érzékem volt hozzá. Ugyanakkor rádöbbentem, milyen kevés a tudásom. Tanulnom kellett. Azontúl éjszakánként rengeteget olvastam. Felkerestem Varga Lászlót, a népi iparművészet mesterét. Tanácsokkal látott el. Nappal a tsz-ben dolgoztam. Zsákoltam, kapáltam, meg mikor mi jött. Emlékszem, ősszel szedtük a répát. Ebédidő alatt egy emberfejet faragtam. A többiek kigúnyoltak. Hogy ez cigánymunka! Kár ilyesmire időt pocsékolnom. Hát bizony, én nem hagytam magamat. Csak azért is! Még nagyobb szenvedéllyel dolgoztam. — És a siker? — Bizony, azt nem adják egykönnyen. Több kiállításon kaptam oklevelet. 1973 márciusában a levelesládámban egy kék igazolványt találtam. Pestről érkezett. Népi iparművésznek ismertek el. Kondoroson is volt kiállításom. Kugyelka Mihály tsz-tag szép szavakat írt az emlékkönyvembe. Büszke, hogy együtt dolgozott velem. Ez nagyon jólesett. Persze. a tez- ben. meg itt a községben hamarosan elterjedt a híre, hogy én mivel foglalkozom 1967-ben éppen a répát egyeltük. Megyek haza. és a kapuban a tsz KlSZ-vezetö- ségének egy tagja várt rám Azt mondja, hogy szeretné megnézni a munkámat. Néhányat vásárol belőlük Külföldi fiatalok jártak akkor a szövetkezetben. 300 forintot kaptam. Nem akartam hinni a szememnek. — Ki figyelt fel először a munkájára? — Volt egy kiállítás Békéscsabán 1969-ben. Dr. Szabó Lórándnénak, a Szarvasi Háziipari Szövetkezet elnökének megtetszett a mun kám. Azt javasolta. ^ zsüriztessem a Népi f v^- művészeti Tanáccsal. Ésó -1 ott elfogadnak, azt a sző' kezet átveszi. Szóba kér egy szerződés is. 1970-be Budapesten jártam érdeklődni. Akkor tudtam meg. hogy 400 figura elkészítésére a szerződést már meg is kötötték a szarvasi szövetkezettel. Kicsordult a köny- nyem. Hát mégis sikerült? Nem hiába éjszakáztam any- nyit, A feleségem a pályaudvaron- várt. ' — A férjem néha úgy elmélyed a munkában — veszi át a szót az asszony —, hogy megfeledkezik az idő múlásáról. — Mindent magam csinálok. Az asztalos- és a kovácsmunkát éppúgy, mint a fafeldolgozást. Megtervezem a figurákat, a tányérokat, a tékákat, a lócákat, a székeket. Szeretek egyedül dolgozni. amikor csak a zene szól. Ilyenkor tudok a legjobban elmélyedni. Mire képes egy ember, ha megismeri a munka ízét? önmagát, életét alakítja át. Véletlen, ki hol születik. A többi aztán az ő dolga. Az alkotó szenvedély szárnyakat adott Balogh Zsig- mondnak. Most, májusban Bécsben is bemutatkozik. Serédi János Keresettek az előre csomagolt élelmiszerek Az előre csomagolt tőkehúsok forgalma 40, a zöldségféléké, gyümölcsöké 60 százalékkal, a húskészítményeké 3 és félszeresére, a tejtermékeké 2 és félszeresére, az ajándékcsomagoké több mint kétszeresére növekedett az utóbbi öt évben. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 25 vákuum-csomagoláshoz használatos gépsor működik a nagyobb élelmiszerüzletekben, ABC-kben. Ezek az „okos gépek" szeletelnek. vákuumzárással lezárják a műanyag zacskókat, mérnek, áraznak, címkéket nyomtatnak. Percenként átlagosan 20 csomagot állítanak elő, nemcsak saját részükre, hanem a vállalat más üzleteinek is. A legtöbb előre csomagolt élelmiszert tálcával vagy anélkül, fóliába csomagolják. Az ehhez szükséges gépekből 3500 működik az ország élelmiszerüzleteiben. A Belkereskedelmi Minisztérium a kereskedelmi vállalatok technológiai fejlesztéseit — s ide tartozik az élelmiszerek előrecsomagolá- sa is — szakmailag és anyagilag is támogatja. * * * Békéscsabán, a 100-as ABC-ben kínálják a vevőknek a különböző előre csomagolt készítményeket. Rendszeresen vásárolhatnak sertéshúst, sütőkolbászt, virs- lis. hot-dogot és különböző szalonnaféleségeket a vásárlók. Mint Vantara Pál igazgató elmondotta, naponta 10 fajta sajtot csomagolnak. Mindemellett citromot, almát, uborkát, paradicsomot és gombát is találnak az áruházba látogatók. A kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók jó része kedveli ezeket az előre csomagolt termékeket. Az áruházban jelenleg négy dolgozó foglalkozik a csomagok készítésével. v. 1. A medgyesegyházi Haladás Termelőszövetkezet vezetősége nemcsak aktív tagjairól gondoskodik. hanem azokról is, akik korábban voltak tagjai a szövetkezetnek. A nőbizottság, a szövetkezet vezetősége virágcsokorral és ajándékkal kedveskedik azoknak a nyugdíjasoknak, akik aranylakodalmukat ünnepük. A közelmúltban Machnyicz János és neje. Marik Mária ünnepelte népes családja — öt gyermek, hét unoka körében házasságkötésének 50. évfordulóját. A termelő- szövetkezet vezetőségén kívül köszöntötték az idős házaspárt a tanács képviselői is. is Fotó: Béla Ottó A Jókai utcában ezeket a fákat társadalmi munkában ültették Fotó: Veress Erzsi
