Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
1984. április 28., szombat Kilencvenéves lenne Szentesen, a város kisga- lériájában emlékkiállítást rendeztek a kilencven évvel ezelőtt, 1894. április 28-án, Battonyán született Molnár C. Pál festőművész képeiből. A kiállítás elegáns katalógusa nemcsak a tárlat jó vezetője, a művésszel is megismerteti azt, aki a képeknél többet akar tudni róla. 1981. július 11-én halt meg Budapesten. Egy esztendővel előtte, kulturális mellékletünk megjelenésének huszadik évfordulójára készülve találkoztam vele műtermében: először és utoljára. Kiállítást szerveztünk erre a két évtizedes jubileumra (a szeghalmi múzeum adott otthont hozzá), és felkerestük mindazokat, akik már korábban is megtisztelték a mellékletet képeik közlésének átengedésével, jelenlétükkel. A találkozást levélváltás előzte meg, így történhetett, vagy valami másféle varázslat okán is, hogy a Mester kézfogása, öröme és mesélő kedve több évtizedes barátsággal ért fel, pedig nem volt ilyen. Mesélt, képeket válogatott és újra mesélt. Battonyáról („Vihar előtt Battonyán” című képét is kölcsön adta a kiállításra), a szülőföldről, a gyermekkorról; aztán Párizsról, Géniről és nagyon sokat Olaszországról. Hallgatott viszont jeles kitüntetéseiről: Róma város díjáról (1928), a párizsi világkiállítás aranyérméről (1935), a Szinyei Társaság nagydíjáról (1934), a Munka Érdemrend arany fokozatáról. (1974). A budai műterem, ahol élt és dolgozott: a csodák birodalma volt. Hosszú életének, művészi pályájának egyfajta pantheonja, ahol csak csendben lehetett szólni, és csendben állni egy-egy képe előtt. Kilencven éve született Battonyán. Képeivel itt van ma is közöttünk. Sass Ervin (Képünk: Molnár C Pál Völgyben című festménye) MOZI II gimnáziumi új nevelési-oktatási terv Országosan az 1979/80. tanévtől .lépett érvénybe az új gimnáziumi nevelési-oktatási terv, amely meghatározza a teendőket a nevelés és oktatás terén a gimnáziumokban. A Központi Bizottság 1972. évi, az oktatás helyzetéről és fejlesztéséről szóló határozata értelmében és szellemében született meg ez az új dokumentum, amelyet a bevezetés előtt egy évvel megkaptak a gimnáziumok. így elegendő idő állt rendelkezésre, hogy megismerkedjenek az új koncepcióval. A nevelési alapelvek tartalmi feladatai szerint folyik a munka gimnáziumainkban - most már ötödik éve. A kezdeti tapasztalatokról szólunk megyei szinten, tudjuk azonban, hogy ezek összességében egybeesnek az országos tapasztalatokkal. Valamennyi gimnáziumunk nevelőmunkájában érvényesül az iskola környezeti nyitottsága. Kapcsolatot tartanak különféle üzemekkel, kulturális intézményekkel, sportegyesületekkel, s felhasználják a bennük rejlő nevelési lehetőségeket, de különböző rendszerességgel és tartalommal. Együttműködnek az általános iskolákkal, ez összefügg a beiskolázással, de a nevelés folyamatosságával is. Sokféle patronálási feladatra is vállalkoznak gimnáziumi osztályaink. Tudatában vagyunk annak, hogy a tanulókat rendkívül sok hatás éri az iskolán kívül, s ezek között sok negatív is van. Az iskola egymagában egyre kevésbé tudja ezeket ellensúlyozni, ezért is fontos a még szorosabb kapcsolat a szülőkkel Gimnáziumainkban alapvetően érvényesül a demokratizmus. Többségében törekednek a rendtartás és a házirend által tartalmazott jogok és kötelességek érvényesítésére. Negatív példaként említjük a terjedőben levő egészségre ártalmas szokásokat (dohányzás, ital- fogyasztás) ; ezért tesszük szóvá, hogy e helyről is szorgalmazzuk az iskola és a szülői társadalom összefogását. A pedagógusok tudják az egyéni különbségek figyelembevételének fontosságát. Az egyéni foglalkozást, az egyéni munkát a tanulókkal azonban csökkenti számos tanítási órán a tananyag túlzsúfoltsága, a tanítási órán kívül pedig az ötnapos munkahét által előállt feszített tempó. A tanulókkal az egyéni beszélgetésre, az emberi kapcsolatok építésére, az ápolására kevés idő jut. A tanulói teljesítmények ellenőrzése, értékelése nem oly rendszeres, mint szükséges volna. Ennek a pedagógiai tevékenységnek a folyamatossága kívánnivalót hagy maga után, pedig ez alapvető eszköze a munkára nevelésnek. A korábbi gond sem oldódott meg: az írásbeli ellenőrzés a gyakoribb, így a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére kevesebb az alkalom. Ez is összefügg a már említett zsúfolt programmal. A gimnáziumi nevelésioktatási terv értelmében az első évfolyam fő feladata a felzárkóztatás. A gimnáziumi tanulók nem indulnak egyenlő felkészültséggel, s így esélyeik sem azonosak. A felzárkóztatás feladata az ismeretben és a neveltségbeli hiányok pótlása. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a felzárkóztató foglalkozások — elsősorban magyarból, matematikából, orosz nyelvből — zömmel a szakmai hiányok pótlását szolgálják, s csak áttételesen a személyiség formálását. A felzárkóztatás némely esetben szerény eredménnyel jár. Ennek oka például az, hogy egyes általános iskolákból nagy elmaradással érkeznek a tanulók, melyeket nehéz pótolni (numerikus számolás, értő olvasás, helyesírás stb.). Nehezíti gyakran a sikeres foglalkozást, hogy egy- egy tabuiénak több tárgyból is be kell kapcsolódni a munkába, ami fárasztó. Feladatunk : nagyobb gondot kell fordítani a személyiség felzárkóztatására, s ez az osztályfőnökök és a szaktanárok együttes feladata. A U. évfolyam fő feladata a pályaorientáció, ami két részből áll: önismeret és a pályák ismerete. Ez segíti a tanulókat, hogy helyesen válasszák meg a — képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő — pályát. A pályaorientációs munka eredményességét rontja sok eset - ben, hogy a szülők gyermeküket az általuk elképzelt pályára irányítják — az iskola javaslata, tanácsa ellenére. Pedig ezzel csalódásnak, kudarcnak teszik ki gyermeküket, és magukat is. A 111—ÍV. évfolyamon a fakultáció a meghatározó. Ez azt jelenti, hogy a tanulók érdeklődésüknek, pálya- elképzelésüknek megfelelően választanak 2-3 tantárgyat. Ezeket a választott tárgyakat nem osztálykeretben, hanem csoportban tanulják. A fakultatív oktatás a képességek, készségek fejlesztését jelenti elmélyültebb, többlet ismeretek által. Mi motiválja a tanulókat a tárgy választásban? Az a jó, ha ténylegesen az érdeklődés, a továbbtanulási szándék, a pályairány. Sajnálatos, hogy ez pem mindig van így. A'tanulók egy részének nincs kialakult elképzelése a pályaválasztásról. Ezek csupán a választás kötelező volta miatt választanak könnyűnek vélt tárgyat, vagy a baráti kapcsolat dönti el a tárgyválasztást stb. Így nem azonos képességű, szándékú tanulók kerülfiek egy csoportba, ami megnehezíti a pedagógusok munkáját. A kisebb csoportokban való tanulás kétségtelenül a rendszer előnyei közé tartozik. Oldottabbak ezek az órák, a tanulók többsége kedveli. Sikerélményhez azonban csak a jobb képességűek jutnak. A tárgyak tanításának eredményességét lemérte az elmúlt tapév végén az érettségi vizsga, amelynek új rendszere maga is először vizsgázott. A fakultativ tárgyakból a tanulók több ismerettel, több tudással rendelkeztek: A fakultatív elméleti tárgyak mellett gyakorlati jellegűek is vannak. Zömmel a továbbtanulni nem szándékozó tanulók választják, mivel ezek a tárgyak segítik az érettségi utáni munkába állást. Megyénk 13 gimnáziumában 22 csoport tanult különféle jellegű gyakorlati fakultatív tárgyat a tavalyi IV. évfolyamon. A gyakorlati tárgyat tanulók közül 60 százaléka választotta érettségi tárgynak is, és vizsgát tett belőle. A legnépszerűbb a gépírás volt. De tanultak — és tanulnak — államigazgatási, számítógép-kezelői, gépjármű-vezetői, könyvtár- kezelői stb. ismereteket, idegenvezetést, műszaki rajzot. Többféle kínálattal, lehetőséggel élnek a gimnáziumaink. Az új gimnáziumi nevelési-oktatási terv korszerű, igényes. A jobb teljesíthetőség céljából azonban — az eddigi tapasztalatok alapján — néhány módosítás szükséges. így például a tantervek — óratervek —, tankönyvek összehangolása úgy, hogy a tantervi követelmények teljesíthetők legyenek és a nevelés előtérbe kerüljön. Az előzőekben is jeleztük, hogy enyhíteni kellene a fakultatív tárgyak tanulásának kényszerén: ne legyen minden tanuló számára egyformán kötelező a fakultatív tárgy. Ezekre és egyéb kisebb módosításra sor kerül a jövőben — központilag, az egyre jobban gyarapodó tapasztalatok alapján. Székely Jolán Mexikó lángokban I—II. A mostanában ritkán megszólaló neves szovjet rendező, Szergej Bondarcsuk legutóbbi nagyszabású vállalkozásának, a Vörös harangok című dialógjának első fejezete, a Mexikó lángokban most jutott el mozijainkba. Ez utóbbi filim alapjául John Reed, a híres amerikai újságíró Viva Villa című könyve szolgált. A századelő első nagy forradalma, az Emiliano Zapata és Pancho Villa vezette mexikói szabadságharc részese volt haditudósítóként Reed, s ez a forradalom érlelte a nők és a társaságok dédelgetett szépfiúját haladó, elkötelezett újságíróvá. Bondarcsuk nagyszabású filmjének középpontjában Reed egyénisége, élete, és a sorsát, gondolkodását befolyásoló mexikói forradalom áll. A kitűnő alkotógárdával dolgozó szovjet rendező Reed alakján keresztüL bizonyítja, hogy a történelmi események szemtanúja nem maradhat meg a kényelmes szemlélő státusában, egy nép felemelkedésért vívott harca még az idegent is megperzseli, átformálva gondolkodását, életét. így történt ez John Reeddel is, aki később a szovjet hatalom megszületésénél is jelen volt. Lenyűgöző, kitűnően megkomponált csatajelenetek, villanásnyi portrék, s egy másik helyszínen és idősíkban játszódó élete Reednek — alkotja a film gerincét. A dinamikus csatajelenetek, a mexikói emberek nyomora, egyszerű világa mellett ordító kontraszként jelentkezik a főszereplő (Franco Nero játssza egyszerű tökéletességgel) Mabei Dodge-hoz fűződő szerelme. (Az asz- szonyt Ursula Andress alakítja.) Az életrajzi hitelesség mellett ez a filmen végigvonuló ellentét csak megerősíti a társadalmi igazságtalanságok ellen indított mexikói szegények harcának jogosságát. A szovjet—mexikói—olasz film arra próbál választ adni, ki volt John Reed. A rejtvény másik fele csak ezután jut el a mozikba. Bondarcsuk válaszadása meggyőzőnek tűnik. Érdemes lenne Warren Beatty válaszát is megnézni, aki Vörösök című filmjében ugyancsak a fiatalon elhunyt Reed életét filmesítette meg. A néző döntése így lehetne kerek egész. B. S. E. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.30: Családi tükör. 9.00: Színes népi muzsika. 9.30: A sivatagban (riport). 10.03: Volt — lesz. 12.30: Évszázadok mesterművei. 13.12: Operaáriák. 13.25: Orvosi tanácsok. 13.30: A gabona szerepe és Jelentősége. 14.05: A hét embere. 14.15: Magyarán szólva. 14.40: Mindennapi irodalmunk. 15.10: Oj Zenei Üjság. 16.00: Filmzene. 16.14: Komoly zenei „lemezlovas”. 17.05: A King’s Singers együttes felvételeiből. 17.14: Akiket halálra ítéltek (dokumentumműsor) . 18.45: Népdalelőadók hangalbuma. 19.30: Világirodalmi Dekameron. 20.19: Beethoven-művek. 21.03: Puccini:A köpeny (opera). 22.20: Európa hangversenytermeiből. 23.20: Ella Fitzgerald felvételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.11: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Dzsesszfelvételekből. 8.00: 69 perc a színházról. 10.10: Fényes Szabolcs müveiből. 11.00: Manfred Mann felvételeiből. 11.35: Fúvósesztrád. II. 50: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: A sárga táltos (mesejáték). 14.00: Olvasókör. 14.35: A Rádió Dalszínháza: An- got asszony lánya (rádiójáték). 16.17: Slágerek. 17.00: Mozaik. 18.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről és a vízilabda-fordulóról. 18.50: Cigánydalok. 19.20: Részletek zenés játékokból. 19.58: Musicalhangverseny a 6-os stúdióban. 20.00: Közvetítés az Ü. Dózsa— Ferencváros bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 20.35: Sport. 20.45: Szivárvány. 22.10: Johnny Cash felvételeiből. 22.30: Jó éjszakét, jó éjszakát, mindenkinek! III. MŰSOR 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Szlovák nyelvű műsor. 8.17: Roberday: Tizenkét fúga orgonára. 9.05: Zenekari operarészletek. 9.40: Vokális muzsika. 10.25: Slágerlista. 11.05: Zenekari muzsika. 12.30: László Attila gitározik, Csányi Zoltán zongorázik. 13.07: Könnyűzene. 13.37: A Deller énekegyüttes énekel. 14.00: Kívánságműsor szombaton. 16.05: Rádióvízió. 16.35: Tip-top parádé. 17.05: Aranyalbum. 18.00: Kritikusok fóruma. 18.10: Népzene sztereóban. 18.40: A magyar széppróza századai — 314. 18.55: Shakespeare szonettjeiből. 19.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 20.23: Népballadák. 20.38: A popzene híres szerző- párjai. 21.38: Magyar szerzők ütőhangszeres műveiből. 22.07: Pianoforte. V/5. 22.40: Kompozíció Kormos István műveiből. SZOLNOKI STÜDIÖ 7.00—7.30: Román nemzetiségi műsor. Szerkesztő: Stefan Fratean. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Kettősök Huszka: Lili bárónő című operettjéből. 17.20: Arcok a parlamentből. Riporter: Vágási Kálmán, (ism.) 17.35: Üj felvételeinkből. 17.45: Közgazdasági kislexikon. 17.50: Ennio Morricone filmdalaiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Aneka felvételeiből. 18.28: Hirösszefoglaló. Müsorelő- zetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Tízen Túliak Társasága. 8.55: Varázsfuvola. 9.50: Joachim Ott hazatérése. (NDK film) 11.25: Életet az éveknek, (ism.) 11.55: Keresztkérdés, (ism.) 16.25: Lise (svájci film). 17.05: Szentendrei vigasságok. 17.40: Hogy volt. .. 18.30: Magyar Képeskönyv — Táncszvit. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kétszemélyes pályaudvar (szovjet film). 22.25: Jorge Ben (francia zenés film). 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.35: Gólyavári esték VI/5. 17.20: Iskolatévé: angol nyelv. 17.35: Orosz nyelv. 17.55: Német nyelv. 18.15: Birkózó EB, szabadfogású döntők. 19.05: A modern művészet kalandjai (francia képzőművészeti film) XlII/4.#(ismO 20.00: A művészet demokratizálása. 20.20: AU! (NSZK tévéfilm) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Birkózó EB, szabadfogású döntők. BUKAREST 13.25: Hétvégén. 16.40: Április politikai eseményei. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Dalok. 19.45: Tv-enciklopédia. 20.15: Lángoló augusztus. 5. rész. 21.05: A humor könyvéből. 22.00: Tv-híradó. 22.15: Dalok. 22.45: Kedvelt melódiák. BELGRAD, I. MŰSOR 8.50: Tv-naptár. 9.00: Válogatás az Iskolatelevízió műsorából. 10.00: Népszerű-tudományos film. 10.30: Hírek. 15.44: Kritikus pont. 16.25: Hírek. 16.30: Tv-napló. 16.40: Jugoszláv labdarúgó-bajnokság : Pristina—Crvena Zvezda. I. félidő. 17.45: Jugoszláv labdarúgó-bajnokság, II. félidő. 18.30: Ez az — dokumentumadás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Titokzatos kastély a Kárpátokban — játékfilm. 21.45: Tv-napló. 22.00: Éjszakai zseb. II. MŰSOR 15.30: Katonák — játékfilm. 17.00: Adás gyermekeknek. 18.00: A SKOJ hét titkára — drámasorozat, (ism.) 19.00: Adás népszokásokról. 19.27 : Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Könnyűzenei adás. 20.30: Tárca. 21.15: Hírek. 21.20: Sportszombat. 21.45: Anna Pavlova — filmsorozat. 22.30: Költői színház. színház 1984. április 28-án, szombaton 19.00 órakor Békéscsabán: BÁSTYASÉTÁNY 77 Somlay-bérlet 1984. április 29-én, vasárnap 19.00 órakor Békéscsabán: BASTYASÉTANY 77 Csortos-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: A holdlakók titka, 6-kor és 8-kor: Gallipoli. Békéscsabai Szabadság: de 10-kor és du. 6-kor: Mexikó lángokban, I—II., 4-kor: Boszorkányszombat. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Te rongyos élet, fél 8-kor: Blöff. Gyulai Erkel: Kék lagúna. Gyulai Petőfi: István, a király. Orosházi Béke: 5-kor: A Jó, a Rossz és a Csúf, I—II. Orosházi Partizán: fél 4-kor: A férfiak pedig nem sírnak, fél 6-kor és fél 8- kor: Amit tudni akarsz a szexről. szarvasi Táncsics: Szupermodell.
