Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

1984. április 28., szombat A felvásárlás bumerángjai Kockázat vagy felelőtlenség? Nyitnak a kempingek A MÉSZÖV ellenőrzési irodája az elmúlt évben ki­lenc fogyasztási, hat takarék- és 14 lakásszövetkezetben tartott általános ellenőrzést. Ugyanakkor megnézték a re­vizorok a mérlegbeszámolók helyességét és több cél-, va­lamint témavizsgálatra is sort kerítettek. Közülük ta­lán a legjelentősebb volt a mezőgazdasági termeltetés­sel, felvásárlással foglalko­zó ellenőrzés, amely 10 ÁFÉSZ-re terjedt ki. A ta­pasztalatokat a MÉSZÖV el­nöksége megtárgyalta, és utasította az illetékes tit­kárságot a hiányosságok megszüntetésére, a belső szabályozás korszerűsítésére. Az ellenőrzési iroda pedig a súlyos szabálytalanságok miatt a jelentést valameny- nyi szövetkezet elnökének megküldte, hiszen bőven akad megszívlelendő tanul­ság. Személyes kapcsolatok Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei 1983-ban is szép eredményeket értek el az áruellátásban, a termeltetés­ben, az exportban. Mindezt nehezebb külső és belső fel­tételek közepette valósítot­ták meg. A törvényesség, a gazdálkodás rendje viszont itt-ott csorbát szenvedett. Az említett vizsgálat tapasz­talatai azt mutatják: a hi­bákkal szemben elnéző ma­gatartás pénzben mérhető és morális károkat okoz a nép­gazdaságnak. és a fegyelme­zetten. magas színvonalon dolgozó szövetkezetekre is hátrányos. S most nézzük a példákat! Itt van mindjárt a libaneve­lésre kiadott 45 millió forint előleg. A sors fintora, hogy ebből mintegy 10 millió fo­rint elúszott, ugyanis a négy szövetkezet. 19 termelője tartozását egyszerűen ..el­felejtette" megfizetni. De miként lehetséges mindez? Egyik ok a belső ellenőrzés lazasága és a vezetők elné­ző, pártoló magatartása. Fő­leg akkor, ha az anyagi elő­nyökben ők, esetleg kollégá­ik. vagy szövetkezeten kí­vüli emberek is részesülhet­nek, akik jóindulatán sok múlhat. A vizsgálat egyértel­műen bebizonyította: a ked­vezmények gyakran a be­osztáshoz, valamilyen pozí­cióhoz, személyes kapcsolat­hoz kötődtek. A felvásárlók és feletteseik törekvése, hogy minél több bevételt ér­jenek el, szintén táptalaja lett a szabálytalanságoknak. Mert prémiumot, jutalmat akkor kap egy-egy vezető vagy beosztott, ha a tervet túlteljesíti. Ráadásul sem­miféle piaci információ nem állt rendelkezésükre, holott a liba értékesítése már 1982- ben nehézségekbe ütközött. Igaz, ezzel nem is nagyon törődtek az érintett felvá­sárlók. Hajszolták a liba­hizlalást, alig-alig kötöttek szerződést, inkább a bizony­talan szabadfelvásárlásra összpontosítottak. A tollas megtollasodik? Megdöbbentő a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ esete. Pa­píron működött egy 11 ta­got számláló csoport, amely a valóságban csak nyolc li­banevelőből állt. Ezek minden feltétel nélkül, hitelben kap­ták az állatot. A táphoz is kedvezményesen jutottak, egv-két hónap múlva fizet­tek a takarmányért, a té­pésből származó tolira pe­dig nem kötöttek szerződést. Amikor leadásra került a sor, a szövetkezet a megálla­podásban rögzített árnál magasabb összeget fizetett a libákért. így a termelők 75 ezer forint jogtalan anyagi előnyhöz jutottak. Az ÁFÉSZ tolifelvásárlása sem volt tervszerű. Csupán négy termelővel kötöttek szerződést 582 kilogramm toll szállítására, a többit szabadon felvásárolták. Meg­lehetősen szabadon bántak az árakkal is. A tényleges eladási árnál 100—140 fo­rinttal is többet adtak egy kiló tollért. Ez a nagyvona­lúság 1982-ben 600 ezer, ta­valy már 2 millió __ forint veszteséget okozott a szövet­kezetnek. Sajnos, a szakmai vezetők nem jártak el kö­rültekintően, a kockázatot összetévesztették a felelőt­lenséggel. Csoda-e, hogy a tollátvevő rokonai 1,5 mil­lió forint értékű tollat adtak át. pedig szerződésük, de még libájuk sem volt, és „természetesen” az adózás alól is kihúzták magukat. Viszont fizetett a szövetke­zet: a tollat az utolsó pehe- lyig első osztályúként vette meg!? Egyre szaporodtak a behajthatatlan előlegek is. Két évvel ezelőtt „csak” 180 ezer forint, tavaly év végén már 2,7 millió forint volt az ilyen tartozás. Persze, ez sem véletlen! Az egyik csa­lád 20 ezer forint értékű li­bát vett át a szövetkezettől, de kötelezettségének csak részben tett eleget. Ennek ellenére 1982-ben újabb 90 ezer forint előleget kért és kapott, amelyet nem fizetett vissza. De van olyan terme­lő is, aki 577 vagy 657 ezer forinttal tartozik. A helyte­len gyakorlat, a szabályta­lanságok, a mulasztások bu­merángként visszaütnek, hi­szen nehéz helyzetbe sodor­ták a szövetkezetét, amely­ből nehéz lesz kikecmeregni Jogtalan előnyük Inkább felelőtlenségre, mint egészséges kockázat- vállalásra vallanak a vész­tői ÁFÉSZ-nél történtek is. A baromfifeldolgozó üzem részletes vizsgálatánál ki­derült, hogy a mérleg sze­rinti 2.6 millió forinttal szemben 7 millió forint a veszteség. Megállapították: a szövetkezet vezetőinek helytelen döntései, gondat­lansága miatt a kistermelők egy része 144 ezer forint jog­talan előnyhöz jutott, így az üzem termelésének a fe­le ebek harmincadjára ke­rült. A meggondolatlanságok és a szabálytalanságok kísér­tetiesen hasonlítanak a tót- komlósira. Ez az ágazat is eladási nehézségekkel küsz­ködött, ezt figyelmen kívül hagyva az összes termelés­nek csak a 10 százalékára kötöttek szerződést. Ugyan­akkor a körzethez tartozó és a körzeten kívüli termelők­től megvettek szabadon 62 ezer csirkét 2,9 millió fo­rint értékben. A szerződött 100 ezer baromfit viszont nem vették át a vállalatok­tól, a tsz-ektől, az ÁFÉSZ- ektől. Így több millió forint kötbért kellett kifizetniük. Az árak képzésénél szintén szabálytalanul jártak el. Megfeledkezve a szövetkezet érdekeiről, kilónként 3—4 forinttal többet ddtak a csir­kéért, mint az állami ba­romfiipar. Zúdult a csirke az üzembe, csak az volt a baj, hogy többet vágtak le. mint amennyit hűteni tud­tak. De ebből sem tanultak. Az árut a termelő telephe­lyén vették át, a szállítási költséget, az üzemanyag árát, az apadási és az elhul- lási veszteséget magukra vállalták. Olyanoknak is fi­zettek szerződéses felárat, akikkel, nem volt ilyen meg­állapodás, vagy az egész összeget már az első évben legombolták(?). Megromlott csirkehús Krimibe illő a hűtés kö­rüli huzavona. Az üzemben csupán elöhűtésre nyílt le­hetőség. Ezért Biharugrán, a MAVAD-telepen tárolták az árut. Csakhogy semmiféle írásos megállapodást nem kötöttek a tulajdonos céggel. Tisztázatlan volt, hogy mennyi bért fizetnek, ki ve­szi át a baromfit, ki tart ügyeletet, kié a felelősség az esetleges mulasztásokért, így történt, hogy augusztus 19-én még dolgozott az üzem, de az ünnepek miatt a hűtőház zárva volt, ahova később lényegében romlott húst szállítottak. Az ,,ered­mény” :_128 mázsa árut 733 ezer forint értékben kidob­tak. Ugyanígy jártak 13 ezer galambbal (300 ezer forint). Végül a Volántól hűtőkamiont béreltek, ameiv nem alkalmas hosszas táro­lásra. Havonta kifizettek 73 ezer forintot a semmiért, mert az ebből adódó vesz­teség meghaladta a 233 ezer forintot. A sztori befejezése­képpen: az év végi készlet­ből 2 millió forint értékű húst a megyei élelmiszerel­lenőrző intézet emberi fo­gyasztásra alkalmatlannal: talált. Az iroda vizsgálata alap­ján 6 személy ellen külön­böző felelősségrevonást kez­deményeztek. A MÉSZÖV elnöksége határozatában le­szögezte: szigorúan fel kell lépni a közéleti tisztaságot sértő jelenségek, a szövetke­zeti vagyont veszélyeztető la­zaságok és visszaélések el­len. Ezt erősítette meg a közelmúltban a Miniszterta­nács is. amikor megtárgyal­ta az ellenőrzés múlt évi tapasztalatait, szerepét az irányítás és a gazdálkodás javításában. Seres Sándor Hamarosan megkezdődik a kempingszezon, a közeli na­pokban — május 1-e és 15-e között — a legtöbb kemping kinyitja kapuit, néhány pe­dig máris fogadja a korai táborozókat. Az utolsó simí­tásokat végzik az épülete­ken, a parkokon, rövidesen befejeződnek a csinosító, korszerűsítő munkálatok. Egyre nagyobb az igény az olcsóbb üdülésekre, el­sősorban a sátortáborozások, lakókocsis túrák iránt, ezért mindenütt különös gondot fordítanak a kempingek ál­lapotának javítására, á szol­gáltatások bővítésére, kor­szerűsítésére, a szálláshe­lyek számának növelésére. Jelenleg 140 kemping áll a vendégek rendelkezésére. A tavalyi 73 ezernél az idén 4 ezerrel többen pihenhetnek egyidőben a kempingekben. Üj tábor nyílik júniusban a Hortobágyi Nemzeti Park­ban, aho) 500 kempingező részére nyújtanak kellemes pihenési lehetőséget. Befeje­ző szakaszához ért a Bala- ton-parti kempingek több­éves rekonstrukciós prog­ramja, az idén 38,5 millió forintot költöttek a meglé­vő létesítmények színvonalá­nak javítására, a járulékos szolgáltatások bővítésére, a szálláshelyek számának nö­velésére. Nagyszabású re­A közelmúltban hat közép- iskolás csapat hat fordulóban bizonyította Gyulán, a Délibáb ifjúsági klubban politikai fel- készültségét az ifjúsági vitakö­rök városi vetélkedőjén. A vetélkedő kérdéseit Úgy ál­lították össze, hogy ne csak adatszerű válaszokat kapjon a zsűri, hanem mindennapi poli­tikai ismereteket, képességeket is felmérhessen. Így a szokásos tájékozódási eszközökön kívül konstrukció kezdődött Bu­dapesten a Római-parti kem­pingben. Szolnokon elkészült a százszemélyes motel, itt már májusban várják a lakókat. Püspökladányban nyolcszo­bás motelt építettek a kem­ping területén, mely az utó­szezonban fogadja a vendé­geket. A tiszafüredi ifjúsá­gi kiránduló centrumban 400 kempingező számára nyújtanak szállást a szezon­ban. A tavalyi tizenöttel szemben, az idén 21 magán­kemping várja a sátorral, lakókocsival érkezőket. Békés megyében, a szarva­si kempingben a télen is üzemelt a motel, amelyben majdnem végig telt ház volt. A kemping faházai ezekben a napokban fogadják az el­ső vendégeket, s hogy ne legyen hűvös ez a fogadta­tás. hősugárzókat állítottak be. Főként a közelgő sárgu- lási ünnepségre és a balla­gásokra foglaltak helyeket a kempingben, s rövidesen ér­kezik az első külföldi cso­port is. A gyulai kemping, amelyet a Békés megyei Vendéglá­tóipari Vállalat tart fenn, április 28-án nyit. Egyelőre a 96 személyes motelben he­lyezik el a vendégeket, s ha javul az idő, megnyitják a kemping 44 faházát is. más felkészülési forrást nem Is jelöltek meg. A csapatok, me­lyek egy-egv középiskolából ér­keztek, általában széles körű tá­jékozottságról adtak számot. Egyedül a politikai dalok fel­ismerésében mutatkoztak hiá­nyosságok. A vetélkedőt a Ro­mán Gimnázium csapata nyerte, így Gyuláról ők vesznek majd részt a megyei fordulón. Sz. M. Hangverseny volt nemrégiben a gyulai megyei kórházban. A Budrióba készülő citerazcnekar az egyik osztályon mutat­ta be műsorát a betegeknek. Nagy sikert arattak, különösen a gyulai népdalok tetszettek az alkalmi közönségnek Fotó: Béla Ottó Vitakörök vetélkedőié a tárgyalóteremből Rossz útra vitte a felesége Az elsőrendű vádolott Dé- zsi Lajos, egy gyermekarcú fiatalember. Mindössze 20 éves. A békéscsabai Városi Bíróság tárgyalására eljöttek szülei, meg a rokonai is. Tisztességes, becsületes em­berek valamennyien. Elké­pedve hallgatták a vádpon­tokat. Az édesanyja felzoko­gott. — Micsoda szégyen! Nem akart hallgatni ránk, pedig mi csak jót akartunk neki. Dézsi Lajos lehajtott fővel ül a vádlottak padján. Ujjai­val tétován araszol a felesé­ge felé. Legszívesebben meg­fogná a kezét, hogy erőt, bá­torságot merítsen tőle. A fe­lesége mellette ül. ö a má­sodrendű vádlott. Hét évvel idősebb nála. Csinos, vonzó asszony. Határozott egyéni­ség. Az a típus, aki nőies varázsával könnyűszerrel ér­vényesíteni tudja akaratát. Még az is jó véleménnyel volt róla, akinél albérletben lakott, pedig ellopta a sze­mélyazonossági igazolványát. — Rokonszenvesen visel­kedett, meg aztán sajnálatra méltó is volt a két gyerek­kel. De valóban az volt-e? A nyomozati anyag szerint lo­pásért és sikkasztásért már volt büntetve. Férjétől el­vált. Két gyermekét egyedül nevelte. 1983 májusában is­merkedett meg Dézsi Lajos­sal Dunaújvárosban. A fia­talember még ipari tanuló volt, és a szüleivel lakott együtt Rácalmáson. Az_ is­meretségből szerelem lett. A szülők tiltakozása ellenére Dunaújvárosba költözött a kétgyermekes asszonyhoz. Néhány hónapos együttélés után házasságot kötöttek. Természetesen Dézsi tanul­mányait abbahagyta, s kere­ső foglalkozás után nézett. Ám egyik munkahelyen sem tudott megmelegedni. Na­gyon rövid ideig dolgozott a Dunai Vasműben, majd a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben, végül pedig az egyik ■sütőipari vállalatnál. Egyik helyen sem tűnt ki az igye­kezettel, hát olyan volt a ke­resete is. Dézsiné, aki otthon a gyerekekkel foglalatosko­dott, a maga sajátos módján próbált pénzhez jutni. A du­naújvárosi Skála Áruház elől ellopott egy kerékpárt. Né­hány nap múlva 600 forin­tért értékesítették. így_ mu­tatott példát az asszony a fér­jének, hogyan lehet könnyű­szerrel pénzhez jutni. Ösztö­kélésére Dézsi is szerencsét próbált. Munkahelyéről egy camping-kerékpárt tulajdo­nított el, melyet nyomban 2 ezer forintért el is adott. De ez még csak a kezdet volt. A múlt év augusztusá­ban Dézsi már az utolsó munkahelyét is elhagyta. Otthon téblábolt. A felesége nem esett kétségbe. — Majd megélünk mi munka nélkül is. — Hogyan? — Lopni fogunk. — És ha elkapnak? — Nem fognak elkapni. Összekötjük a kellemest a hasznossal. Bejárjuk az or­szágot. Bottal üthetik a nyo­munkat. A férjnek volt egy ki­mustrált Moszkvicsa. Felké­szültek az útra. Augusztus 24-én délelőtt a két gyerek­kel együtt elindultak Siófok­ra üdülni. Tíz napra kibé­reltek egy IBUSZ-szobát. Mindössze 3500—4000 forint volt a zsebükben. A pénzt a szállás, a megélhetés, a szó­rakozás, a gépkocsi üzem­anyagköltsége egy-kettőre felemésztette. Az asszony ta­nácsára bementek a Siófok Áruházba és sporttáskákat, evőeszközkészletet, kristály­vázát loptak el. A holmit a Bizományi Áruházban 6 ezer forintért értékesítették. A sió­foki üdülés során még haza is látogattak Dunaújvárosba, s ott a sportboltból és a Ská­la Áruházból különböző áru­kat tulajdonítottak el, me­lyeket azonnal értékesítettek. Aztán országjárásra indultak. Ajka, Veszprém, Győr, Mis­kolc, Eger, Szeged. A költsé­geket lopásokból fedezték. Végül elérkeztek Békéscsa­bára. Pénzük elfogyott. Gyor­san munkához láttak. Az Univerzál Kereskedelmi Vál­lalat üvegboltjából elloptak egy értékes vázát. Aztán a Bizományi Áruházba siet­tek. Egy apró banánhéjon csúsztak el. A becsüs hirte­lenjében nem tudta a váza árát megállapítani, s az üveg­bolthoz fordult felvilágosítá­sért. Akkor jöttek rá a bolt­ban, hogy a váza szőrén, szá­lán eltűnt. Értékesítették a rendőrséget. — Ekkor már tudtuk, hogy bajba kerültünk — vallotta a bíróságon Dézsiné. Kocsiba ültek, visszamen­tek Dunaújvárosba. A laká­sukban levő lopott holmit másnap áruba bocsátották, és az autót is eladták 4 ezer forintért. Ezután elhagyták a • lakást, és a gyerekkel együtt Kaposvárra utaztak. Egy szállodában helyezkedtek el. Dézsi Lajost a rendőrség azonban hamarosan letartóz­tatta lopás alapos gyanúja miatt. A gyerekek állami gondozásba kerültek. Dézsi­né egy darabig Dunaújváros­ban albérletben lakott. Sej­tette, hogy a rendőrség őt is keresi. Ellopta bérbeadójá­nak személyazonossági iga­zolványát, és lelépett. Egy ideig különböző helyeken csavargott. Végül Baján je­lentkezett a rendőrségen. A tárgyaláson mind a ket­ten beismerték bűnösségüket és megbánó magatartást ta­núsítottak. Dézsiné vallomá­sába azonban belecsúszott né­mi önsajnálat is. — Már éppen felszámoltuk ezt az életformát. Nekem is elég volt belőle, azért ad­tam fel magamat a rendőr­ségen. Holott az lett volna a he­lyes, ha hozzá se kezdenek. Most mar eső után köpö­nyeg. Jó útra térni azonban sohase késő. A tettekért vi­szont felelni kell. A városi bíróság dr. Bán­diné dr. Szabó Éva büntető tanácsa Dézsi Lajost hét­rendbeli lopás bűntette, 13 rendbeli lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként 2 évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától, 3 évre pedig a gépko­csivezetéstől. Feleségét fel­bujtóként elkövetett lopás bűntette és más bűncselek­mények miatt vonta felelős­ségre. Mint többszörösen visszaesőt halmazati bünte­tésként 2 év és 6 hónap sza­badságvesztésre ítélte, 3 év­re pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Dézsi Lajos belenyugodott az ítéletbe. Felesége viszont enyhítésért fellebbezett. Az ügyész tu­domásul vette az ítéletet. (serédi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents