Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

1984. április 25., szerda o IZHilUj-fil*} Nemzeti zászló átadás A lakosság kimagasló ér­tékű társadalmi munkájá­nak elismeréséül a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak nemzeti zászlajával ki­tüntetett települések közül kedden Kecskemétnek, Haj­dúböszörménynek és Jász- szentlászlónak adták át a Népköztársaság címerével dí­szített lobogót. A megyeszékhelyek közöt­ti versenyben Kecskemét immár negyedszer nyert; a város lakossága, üzemeinek dolgozói tavaly csaknem 250 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, ez az érték 42 millió forinttal haladja meg az 19J2. évit. A zászlót és a Minisztertanács kétmillió forintos jutalmát Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára ünnepi ta­nácsülésen adta át Mező Mi­hály tanácselnöknek. Hajdúböszörményben har­madszor vehették át a nem­zeti zászlót, melyet S. He­gedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára adott át Patak­völgyi Rudolf tanácselnök­nek és Mező Irén városi népfrontbizottsági titkárnak. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón tavaly hu­szonnégymillió-hatszázezer forint értékű önkéntes mun­kával épült ki a gázhálózat és készült el — egy régi ta­nya felújításával — a sza­badidő-ház. A zászlót Dobos László, a HNF megyei bi­zottságának elnöke adta át a tanácselnöknek. Szolidaritási nagygyűlés a Kispesti Textilgyárban Kedden délután műszak­váltáskor a Kispesti Textil­gyár dolgozói nagygyűlést tartottak, amelyen kifejez­ték szolidaritásukat a nica- raguai nép igazságos harcá­val. A vállalat készáru-csoma- goló üzemében összegyűltek előtt Sötét Judit fonószak­munkás mondott beszédet. Hangsúlyozta: Vállalatunk dolgozói, fiataljai szolidári­sak a nicaraguai néppel, a sandinisták harcával. Tud­juk, hogy az áldozatok nem hiábavalók, s hogy Nicara­gua képes visszaverni a meg-megújuló támadásokat, hiszen erejét megsokszorozza a szocialista országok, a vi­lág haladó erőinek cselekvő szolidaritása. Ezután Moises Lopez, a Sandinista Ifjúsági Szövet­ség titkára szólt a nagygyű­lés résztvevőihez. Felidézte a nagy forradalmár, Augusto Sandino vezette harc főbb állomásait, s a nicara­guai népnek az 1979. július 19-i forradalom óta elért eredményeit. A forró hangulatú nagy­gyűlésen részt vett Éva Con- rado Flores, a Nicaraguai Köztársaság budapesti nagy­követe is. Sajtótájékoztató a miskolci tévéfesztiválról A huszonnegyedik tévé­fesztiválnak ad otthont má­jus 10-től Borsod megye székhelye, Miskolc. A tévés alkotások seregszemléjét 24. alkalommal rendezik meg ebben a városban — jelen­tették be azon a sajtótájé­koztatón, amelyet kedden tartottak a Magyar Televí­zió székházában. Mint azt Balogh Mária, a tévéfesztivál igazgatója el­mondotta: május 10—16. kö­zött 45 rendezvényre hívják a szervezők a város és a me­gye lakóit, a vendégeket. A képernyőről már jól ismert tévés személyiségek közre­működésével 34 közönség- találkozót szerveznek, eze­ken a televízió munkatársai mellett olyan szakemberek is részt vesznek, akiket pél­dául a Jogi esetek, a Delta, a Hírháttér adásaiban látha­tott a közönség. Idén újsze­rű gyermekműsort állítottak össze: május 12-én, szomba­ton a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint a Kaláka együttes tagjai echósszekéren járják be az encsi járás három községét, s vidám, szórakoztató mű­sorokra invitálják a gyere­keket. Május 13-án, vasár­nap egész napos majális ré­szesei lehetnek azok, akik eljönnek a miskolci sport- csarnok előtti térre. A hely­színen népművészeti kira­kodóvásár várja a felnőtte­ket, táncház, bábelőadás, já­téktanulás szórakoztatja a gyermekeket. A megye nép­művelőinek, illetve ipari gazdasági szakembereinek két fórumot szerveznek: Sárospatakon Gazsó Ferenc miniszterhelyettes ad tájé­koztatást, a diósgyőri Vasas Művelődési Házban pedig Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese, dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügy­vezető igazgatója és Vince Mátyás, a Heti Világgazda­ság főszerkesztője válaszol az érdeklődők kérdéseire. A 24. miskolci tévéfeszti­vál új vonása, hogy idén megszűnt a kategóriánkénti nevezés. A tévés alkotások versenyére benevezett 313 műből 45-öt fogadott el az öttagú előzsüri, kizárólag a műsorban fellelhető értékek alapján. A negyvenöt ver­senyfilm mintegy 27 és fél órás fesztiválprogramot je­lent. A főzsüri, amelynek elnöke Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének fő­igazgatója, a legjobb alko­tásokat díjazza, függetlenül attól, hogy milyen műfajt képviselnek, összesen 14 díjat osztanak ki. A ver- senyprögramot Miskolcon külön adó segítségével köz­vetítik a helybelieknek az OIHT 11-es csatornán, a ké­szülékek beállításához má­jus 8—9—10-én úgynevezett színsávot sugároznak. A fesztivál ideje alatt a tévé 2-es programján esténként 21.20-tól követhetik figye­lemmel az érdeklődők a ver­senyfilmeket. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1984. ÁPRILIS 20-án. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 560 Trabant Hyc. Comb.(Bp.) 49 Trabant Lim. (Bp.) 22159 Trabant Lim. (Debr.) 14 630 Trabant Lim. (Győr) 19 113 Trabant Combi Spec (Bp.) 7 980 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim (Bp.) 10 223 Wartburg Lim (Győr) 6 443 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 605 Wartburg de Luxe (Győr) 8 940 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 186 Wartburg Tourist (Bp.) 6 375 Wartburg Tourisa (Győr) 2 515 Skoda 105 (Bp.) 8 337 Skoda c 105 (Debr.) 6 387 Skoda 105 (Győr) 6 658 Skoda 120 (Bp.) 15 695 Skoda 120 (Debr.) 9 822 Skoda 120 (Győr) 11.214 Skoda 120 GLS (Bp.) 697 Lada 1200 (Bp.) 28 811 Lada 1200 (Debr.) 17 196 Lada 1200 (Győr) 9 932 Lada 1300 (Bp.) 10 841 Lada 1300 (Debr.) 8 150 Lada 1300 (Győr) 4 334 Lada 1500 (Bp.) 11 131 Lada 1500 (Debr.) 7 623 Lada 1500 (Győr) 3 778 Lada Combi (Bp.) 5 725 Lada Combi (Debr.) 3 151 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 (Bp.) 17 306 Polski Fiat 126 (Győr) 5 706 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 526 Dácia (Bp.) 20 634 Dácia (Debr.) 10 731 Zastava U00 GTL (Bp.) 5 006 Tanulmányok, szomszédolás, tények, dokumentumok, emlékek a Békési Élet 1984/2. számában A közelmúltban jelent meg közművelődési és tudo­mányos folyóiratunk, a Bé­kési Élet ez évi második száma, melyet ezúttal is — mint máskor — a tanulmá­nyok vezetik be. Frank Fe­renc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára Békés megye gazda­sági, társadalmi fejlődéséről tartott beszédét (elhangzott Békéscsabán, 1983. október 3-án, a TIT XV. műszaki vándorgyűlésén) közlik a ro­vat élén. A sokoldalú átte­kintés néhány jellemző mon­data : „Az emberek döntő többsége tisztában van azzal, hogy a nyugodt munkára, alkotásra késztető légkör mindenkire kiterjedő lét- biztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőséget és a becsületes munkával szer­zett személyi tulajdon gya­rapodást biztosít. Ezért meg­becsülik elért eredményein­ket, tudomásul veszik a nem éppen népszerű intézkedése­ket is, és közös erőfeszítés­sel küzdenek azért, hogy el­ért vívmányainkat megőriz­zük és továbbfejlesszük.” Gyulavári Pálnak, a megyei tanács elnökének ugyancsak ezen a tanácsokázson el­hangzott előadása Békés me­gye szakember-ellátottsága, a szakemberképzés felada­tai címmel került a Békési Élet legújabb számába, ada­taival és megállapításaival hozzájárulva ahhoz, hogy tárgyában az olvasó meg­felelően tájékozódjon. A har-' madik előadást Sümeghy Csaba jegyzi, címe Békés megye szövetkezeti ipara. A tanulmányrovat jeles írása Marik Dénes Kohán György tanulóévei című dolgozata, mely a Kossuth- és Munká- csy-díjas festőművész életé­nek kezdeti szakaszairól ad biztos képet. A folyóirat Művelődés rovatának ezúttal egyetlen cikke Bencsik János tollá­ból Egy közgyűjtemény ár­nyékában címmel Szász La­jos békési magángyűjtemé­nyéről ad érzékletes hír­adást. A település-városfej­lesztés rovat Gurzó Imre— Simon Imre tanulmányának ad helyt, melyben a telekfor­galom és az urbanizáció né­hány Békés megyei összefüg­gését elemzik. Juhász Antal a Szomszédolásban a Dö­mötör János és Tárkány Szűcs Ernő által szerkesztett Kiss Lajos-emlékkönyvről ír, melyben Hódmezővásár­hely város Tanácsa adózik hű fia, a jeles néprajztudós emlékének. Mint mindig, most is gaz­dag és sokoldalú a Békési Élet Tények, dokumentumok, emlékek rovata. Közlik — többek között — Fancsovits György Levelek a Békéscsa­bai Általános Népegylet új­jászervezett szocialista kor­szakából (1903—1905) című tanulmányát, Papp János cikkét, melyben Tevan An­dornak a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kézirattárá­ban őrzött irattárát és leve­lezését ismerteti. Ács Zol­tán a XVIII. századi gyulai határperek történetéhez szol­gál adalékokkal. A Szemle rovat öt cikke különböző ki­adványokról nyújt tájékoz­tatást. A folyóiratot a Hí­rek és a Bibliográfia zárja, ebben az országos napi- és hetilapokban megjelent, Bé­kés megyéről szóló cikkek­ről, riportokról, tudósítá­sokról kaphat képet az ol­vasó. Balogh Ferenc fotó­művész ezúttal Csárdaszál­lást, Gerlát és Szabadkí­gyóst mutatja be képriport­jában, a szövegzáró ábrákat pedig Jelinek Lajos grafi­kai lapjaiból válogatta a szerkesztőség. S. E. Hz NSZK-beli Gerolzhofenbe utazik az eleki német pávakör Kettőszázhatvan évvel ez­előtt, 1724-ben telepítettek a mostani Elek területére mintegy ötven bajor-frank dialektusú családot Felső-Ba- jorországból, Würtzburgból, Oberpfalzból és Gerolzho- fenből. Amikor az 1739-es, egész Európát érintő pestis- járvány elvonult, báró Har- ruckern János, Elek földes­ura újabb hatvan családot hozatott a községbe: ezt ne­vezték Elek „második tele­pítésének”. Tavaly nyáron az NSZK- beli Gerolzhofen levéltárosa — rokoni látogatása alkal­mával — felkereste az eleki művelődési ház német Rö­pülj páva körét, és megle­pődve tapasztalta, hogy bi­zonyos tájszólások, s általá­ban a nyelvezet, sok-sok szokáskör ugyanúgy él az eleki svábok körében, aho­gyan azt őseik az idetelepí­téskor magukkal hozták. A nem mindennapi találkozás eredményeképpen a közel­múltban Gerolzhofenből hi­vatalos meghívás érkezett az eleki pávakör részére: má­jus 2-től május 9-ig látogas­sanak ki Gerolzhofenbe és mutassák be programjukat. A meghívás szerint az ele- kiek három alkalommal lép­nek fel népdalokból, táncok­ból álló műsorukkal és meg­rendezik az ottani és az Elekre származott kései utó­dok baráti találkozóját is. (s—n) A gyulai Mogyoróssy Könyv­tár zenei könyvtára több mint egy éve tagja az Ifjú Zeneba­rátok Magyarországi Szerveze­tének, melynek tagjai zenemű­vészek, zenepedagógusok, zene­barát fiatalok. Feladatuknak te­kintik, hogy a zeneművészet ér­tékeit a klubokon, a zenei tá­borokon keresztül megismertes­sék a fiatalok széles rétegeivel. A Jeuneses Musicalesnek Békés megyében számos tagja van, köztük könyvtárak, általános is­kolák. A gyulai zenei könyvtárban a közelmúltban Hollós Máté ze­neszerző (képünkön) tartott elő­adást a XX. századi zenéről, be­mutatva, hogyan alakult a kü­lönböző irányzatokon keresztül századunk zenéjében a folyto­nosság. Hallgatósága általános iskolásokból, főként a zenei ál­talános iskola tanulóiból állt. Előttük nem volt ismeretlen szá­mos zenei szakkifejezés s a le­játszott zenei részletek sem. Az előadás új ismereteket nyújtott számukra, s pontosította meg­lévő zenei tudásukat. Kép, szöveg: Szőke Margit Negyven éve történt n 257-es rab naplójából Emlékezés a magyar Ördögsziget újságíró foglyaira A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége április 25-én megemlékezik a német megszállás idején megölt, kivégzett félezernyi újságíró közül 35 Horthy-ligeti mártírra. 1944. március 19.: Sajnos igaz, amiről napok óta sut­togtak. A németek megszáll­ták Magyarországot. Már ma számos politikust és újság­írót tartóztattak le. Parragi Györgyöt, a Magyar Nem­zet főmunkatársát, és sok más baloldali hírlapírót, szerkesztőt. A Sajtókamara 1944. ápri­lis elején törölte tagjai sorá­ból „az állam háborús cél­jaival szembenálló”, köztük a zsidószármazású újságíró­kat. Ezt követően Kolosváry Borcsa Mihály, a Kamara elnöke és Gáspár Jenő gya­lázatos bűntettre veteme­dett: átadták a Gestapónak a szervezetből kizárt újság­írók névsorát. Köztük va­gyok. A listát a megszálló németek „elintézés céljából” továbbították a politikai rendőrségnek. Április 24.: Utasítást kéz­besítenek. „Felsőbb parancs­ra másnap jelentkeznem kell a Kisegítő Toloncházban. Késő este Zsoldos Jenő ba­rátom telefonál. Megrázó hírt közöl: Elek Artúr, az Üjság főmunkatársa is meg­kapta a behívót. Agyonlőtte magát. ..” Április 25.: A toloncház a rabbiképző intézetben van. ötvennégyen vonultunk be. A legidősebbek köztünk Már­kus Miksa, 76 éves, a Pesti Hírlap egykori főszerkesztő­je, az Újságírók Egyesületé­nek volt elnöke és dr. Ágai Béla, az Üjság főszerkesztő­je, 73 éves. A legfiatalabb dr. Sugár Péter, a Pester Lloyd 23 éves munkatársa. A töb­biek is jórészt ismert kol­légák. Megrázó élmény, hogy a gyűjtőtáborban egy 14 hó­napos kisleány is van. A Gestapo internálta, mert a szülei megszöktek . .. Dél­után . . . Ubrizsy Gábor rend­őrsegéd-fogalmazó közli: „Aki azt hiszi, hogy innen él­ve kijut — az téved ...” Április 28.: Hajnali sora­kozó. Elosztás. Nyolcán egye­lőre a toloncban maradnak. Negyvenhatan Csepelre, az őrizetes táborba kerülünk. Május 2.: Tizenhat öreg és beteg sorstársunkat pesti táborokba szállították. Har­mincán Horthy-ligetre, a magyar ördögszigetre ke­rülünk. A dunai repülőgép- gyár lebombázott barakkjai­ban sínylődnek az internál­tak. Pintér hadnagy bemu­tatkozik: büntető futást ren­del el. Biringer József kol­legánk összeesett. Puskatus­sal verték agyon. Május; A repülőgépgyár­ban kegyetlen üzemellen­őrök kezére adtak bennün­ket. Már nincs nevünk, csak számunk. Az eyém: a 257-es. Rabszolgák lettünk. Nehéz a munka . .. Később halálra­ítélt katonaszökevények kö­zé osztottak be. A reptéren döglött bombákat ástunk . .. Július 30.: Eddig is több repültőámadást éltünk át. A mai volt a legszörnyűbb. Több száz angol gép fél órán át szórta a bombákat... A legnagyobb futóárok egyik szakasza, ahol menedéket kerestünk, beomlott.. . Hu­szonkét internáltat, köztük két újságírót, már csak hol­tan tudtunk kiásni. Augusztus: Feloszlatták a tábort. Az üldözöttek pusztí­tása azonban nem ért véget. Folytatódtak a deportálások, majd a nyilasok gyilkossá­gai. 1945 júniusa: A Horthy-li- getiek találkozója. Harminc­öt barátunk hiányzott: a fa­siszta téboly áldozatai lettek. Halálra kínozták, agyonlőt­ték, vagy elgázosították őket. Ritter Aladár Csak fiafaloknak! Pályázatok az ifjúmunkás napokra A hagyományos nagy megyei ifjúsági rendezvények egyike a Kulich Gyula Ifjúmunkás Napok, amelyet az idén május 25-től június 10-ig, immár hatodik alkalom­mal rendez meg a KISZ Békés megyei bizottsága. Az if­júmunkás napokra három pályázatot hirdetett a megyei KISZ-bizottság. Az „Ifjúmunkás leszek” címmel a szakmunkástanulók számára meghirdetett pályázaton írásos anyaggal — leg­feljebb 10 gépelt oldalon —, fényképsorozattal; elkészí­tett munkadarabokkal; illetve képzőművészeti alkotások­kal pályázhatnak megyénk szakmunkástanulói. A leg­jobb pályamunka díja 2 ezer forint. A beérkezett pálya­munkákból az ifjúmunkás napokon, május 26—június 9-e között Gyulán a Munkácsy Mihály utcai szakmunkás- képző intézetben kiállítást rendeznek. A pályázatok be­küldési határideje: 1984. május 17-ig, cím: Gyula, városi KISZ-bizottság. Szintén az ifjúmunkás napok keretében Alkotó Ifjúság kiállítást rendez a megyei KISZ-bizottság és az Alkotó Ifjúság Egyesülés. Erre írásos pályaművekkel — leg­feljebb 10 gépelt oldal terjedelemben —, illetve alkotá­sokkal lehet benevezni a következő témakörökben: anyag-, energiatakarékosság; újítások; műszaki fejlesz­tés; és gazdasági munkaközösségek a fiatalok szolgála­tában. Az új, hasznos kezdeményezések bemutatását, is­mertetését szolgálni kívánó kiállításra május 26-tól jú­nius 9-ig kerül sor Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalatnál. Az alkotásokat 1984. május 17-ig a békés­csabai városi KlSZbizottságra kell eljuttatni, s az első díj itt is 2 ezer forint. A legjobb pályaműveket 1985-ben bemutatják az újítási kiállításon és börzén, melyet ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ren­deznek. Az ifjúmunkás napokon megrendezi a megyei KISZ- bizottság a munkás amatőr művészek kiállítását is a kö­vetkező művészeti ágakban: iparművészet, festészet, fo­tó, szobrászat, fafaragás és hímzés. E kiállítás színhelye a békési művelődési központ lesz, az időpont pedig: 1984. május 26-tól június 9-ig. A kiállításra szánt alkotá­sokat 1984. május 17-ig kell eljuttatni a békési városi KISZ-bizottságra. A legjobbnak minősített alkotás díjp. itt is 2 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents