Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. ÁPRILIS 4., SZERDA Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden este fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Hava­si Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Né­meth Károly, Övári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság, titkára. Megjelent a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál kö­szöntötte a megjelenteket. Fogadás az Országházban Szocialista rendünk biztos alap továbbhaladásunkhoz Maróthy László rádió- és televízióbeszéde F elszabadulásunk 39. évfordulóján jó érzéssel, tiszta szívvel ünnepiünk. Ünnepünk igazi fényét és tartalmát az adja, hogy egy egész nép köszönti ben­sőségesen önmaga történelmi életművét. Bármerre nézünk is az országban, társa­dalmi rendszerünkben, alkotásainkban, új városaink sokaságában, gyárainkban, me­zőgazdasági nagyüzemeinkben népünk munkája, tudása ölt testet. Egy alapjaiban megváltozott ország fémjelzi harmincki­lenc év erőfeszítéseinek becses eredménye­it. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a kormány nevében kö­szöntőm hazánk minden állampolgárát, a párttagokat és a pártonkívülieket, a buda­pestieket és a városokban, falvakban élő­ket. Köszöntőm a Magyar Népköztársaság valamennyi barátját, aki osztozik velünk az ünnep örömében. 1945. április 4-e méltán legnagyobb nem­zeti ünnepünk. Népünk visszanyerte nem­zeti függetlenségét és megnyílt előtte a tár­sadalmi haladás lehetősége. A felszabadító Szovjetunió eszmeiségének, a haladás tör­ténelmi szükségszerűségét világosan felis­merő hazafiaknak köszönhető, hogy né­pünk, hazánk nemcsak fennmaradt, ha­nem államiságában megerősödve a legha­ladóbb nemzetek közé sorakozott fel. A szó legnemesebb értelmében honra találtak e hazában a magyarok, az itt élő nemzeti­ségek és népcsoportok. önálló államiságunk birtokában, hala­dó rendszerünk révén sokoldalúan kitel­jesedett népünk társadalomformáló, orszá­got gyarapító, alkotó képessége. Fejlődé­sünk eredményeként nőtt népünk önbe­csülése, magabiztossága. Megszűnt a „ma­gyar magáramaradottság” érzése, igaz ba­rátaink vannak, hazánk boldogulását a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, szoros szövetségben találtuk meg. Szocialista rendszerünk az alkotmány­ban is rögzített széles körű jogokat bizto­sít minden állampolgárnak. A politika né­pünk közreműködésével és egyetértésével formálódik. Széles körű vitára bocsátjuk legfontosabb közös dolgainkat, együttes gondolkodással, nemzeti közmegegyezésre való törekvéssel alapozzuk meg társadal­mi vállalkozásainkat. így haladunk következetesen a szocialis­ta demokrácia elmélyítésének, politikai rendszerünk továbbfejlesztésének útján. Népi-nemzeti egységünk szilárd; társadal­munk hivatott vezető erejét, a Magyar Szocialista Munkáspártot tisztelet és meg­becsülés övezi. A világban kivívott rangunk, hazai eredményeink forrása 1945. április 4-e. Felszabadulásunk évfordulóján emléke­zünk az antifasiszta harcban egyesült nemzetek világtörténelmi győzelmére is, amelyben a Szovjetunióé volt a döntő sze­rep. Örök hála és tisztelet a szovjet nép­nek és katonáinak, akik oly nagy áldoza­tot hoztak népünk szabadságáért. Honfitársaink, ha túltekintenek az oltal­mat adó haza határain, nyugtalanító képet látnak a világban. Felerősödött az impe­rialista körök hidegháborús, agresszív, há­borúval fenyegető politikája. Világuralom­ra törve, hatalmi pozícióik védelmében gátlástalanul 'kufárkodnak népek, nemze­tek sorsával. Aggasztó híreket hallunk, ol­vasunk naponta az amerikai rakéták eu­rópai telepítéséről, a Közel-Keletről, La- tin-Amerika, Dél-Afrika jelentős térségei­ről. Támogatjuk a Varsói Szerződés békekez­deményezéseit, egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával. Nem engedjük meg, hogy felboruljon a világ biztonsága érde­kében oly fontos erőegyensúly, hogy az imperialista hatalmak önös érdekeikért katonai fölényre tegyenek szert. A párbe­széd hívei vagyunk, az érdemi tárgyalá­sokat szorgalmazzuk. Szövetségeseinkkel együtt mindent megteszünk a békés egy­más mellett élésért, hogy a fenyegetett­séget az enyhülés, a fegyverkezést a lesze­relés váltsa fel. Azokat a mélyreható társadalmi válto­zásokat, amelyek előtt 39 esztendeje nyílt meg az út, s amelyek azóta hazánkban végbementek, nagyszabású építőmunka alapozta meg. Nemzeti jövedelmünk az utóbbi 30 év alatt ötszörösére, az ipar ter­melése kilencszeresére nőtt. Megduplázta teljesítményét mezőgazdaságunk, a lakos­ság fogyasztása több mint háromszorosára emelkedett. Az országgal együtt Budapest is sokat fejlődött — bár háború ütötte sebei mind­egyikét máig sem tudta kiheverni. Pár­tunk, kormányunk figyelmének, lakói szor­galmának, városszeretetének köszönhető, hogy ma Budapest világváros; magyarok­nak és külországból érkező vendégeinknek mint hazánk jelképét mutathatjuk be. A főváros ipara ma mintegy hat és félszer annyit termel, mint 1949-ben, pedig akkor a hazai ipar igen erősen koncentrált köz­pontja volt Budapest. Nincs történelmünkben korszak, amely­nek fejlődését ehhez a 39 esztendőhöz le­hetne mérni. Az igazán nagy, korszakos vívmányaink már annyira természetesek, megszokottak, hogy ünnepi alkalommal sem idézzük őket. Pedig minden eredmé­nyünk alapja az, hogy örökre megszűnt országunkban a kizsákmányolás, és mind­annak, amit javakban, tudományban, mű­vészetben megteremtettünk, egész népünk a birtokosa és élvezője. Életünk egyik leg­főbb jellemzője a létbiztonság, társadalmi méretekben éppúgy, mint az emberek egyéni életében. Az a nemzedék, amely a tragikus na­pokban a magyar újjászületés programjá­val indult, ország-világ előtt beváltotta ígéretét. Sokoldalúan fejlett, megőrzött történelmi értékekben és új, a szocializ­mus létrehozta alkotásokban gazdag orszá­got ad át utódainak, gyermekeinek, uno­káinak. Sokat tettünk, sok történelmet és sorsot - formáló elhatározást váltottunk valóra. De nem mondhatjuk, hogy mindent elértünk. Vannak mindennapi és a „hogyan to­vább?” módját érintő gondjaink is. Teljes a foglalkoztatottság hazánkban, de a ha­tékony foglalkoztatás még messze megol­datlan. A javak munka szerinti elosztásá­ra törekszünk, de nem értük még el, hogy aki többet vállal, többet ad tehetségéből, erejéből a köz javára, az illő módon, érezhetően többet is kapjon érte. A szo­ciális gondoskodás széles körű társadal­munkban, de még nem jut el minden rá­szoruló emberig — élnek idős emberek magukra maradva, sokgyermekesek, akik­nek meg kell gondolni, mire adják ki fo­rintjukat. Társadalmunk szerető gonddal törődik ifjúságunkkal, de nem minden fiatal embernek tudunk olyan erőt pró­báló feladatot adni, amelynek megoldá­sán lemérheti, hogy mit tett a társadalo­mért és önmaga jövőjéért. Eddig jutottunk emberöltőnyi idő alatt, innen haladunk tovább előre. Sondjain- kat ismerjük, s hisszük, hogy van és lesz erőnk úrrá lenni rajtuk. Ezért foglalko­zunk gazdálkodási" módszereink javításá­val is. Bizakodással tekintünk a jövőbe. A szocializmus társadalmi és gazdasági alap­jai szélesek, szilárdak hazánkban. Ismer­jük erőnket, bízunk szocialista rendsze­rünkben. Van erős pártunk, amely nehéz körülmények között is hivatottan vezette, szervezte népünket. Vannak szövetségese­ink; a Szovjetunió és szocialista testvére­ink, és van sok barátunk a világban. Nem kell félnünk a meglevő gondoktól, ha az erőt, a tudást még jobban összefogjuk, a gondolkodást, a cselekvést a feladatokhoz igazítjuk. B ecsüljük meg, amit harminckilenc év alatt szocialista történelmünk során elértünk. Becsüljük és védjük szocialista rendünket, mert ez a biztos alap továbbhaladásunkhoz. Ma az a kö­vetelmény, hogy felelősen gondolkodjunk és bátran cselekedjünk, hogy munkánk­nak mind nagyobb értéke legyen. Ezt kí­vánja a haza, ezt kívánja a szocializmus ügye, ezt kívánja népünk és benne min­den egyes honfitársunk érdeke. Erre gon­dolva az ünnep előestéjén: szívből kívá­nok közös dolgunk végzéséhez erőt, egész­séget, sikereket országunk minden állam­polgárának. Koszorúzások a fővárosban Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Buda­pesten, a szovjet hősök Sza­badság téri emlékművénél és a Magyar Hősök Emlék­művénél, a Hősök terén. A Szabadság téren a ma­gyar és szovjet himnusz el­hangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke helyezett koszorút az em­lékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának koszorúját Ká­dár János, a Központi Bi­(Folytatás a 3. oldalon) Felszabadulásunk 39. évfordulójára emlékeztek megyeszerte Békéscsaba Az MSZMP békéscsabai városi bizottsága és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága ha­zánk felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére teg­nap délután 3 órakor ünnep­séget tartott a Békés me­gyei ÁÉV Trefort utcai mű­velődési házában. Poljak György, a Békés megyei ÁÉV műszaki igaz­gatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth Sándor (képünkön), az üze­mi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Tóth Sándor szólt a múlt hőseiről, forradalmi mozgal­mairól és tetteiről, hazánk felszabadulás utáni fejlődé­séről, eredményeiről és a szocialista tábor következe­tes békepolitikájáról. Ezután az ünnepség résztvevői üd­vözlő táviratot küldtek a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének, majd a Békés megyei Jókai Színház művészei és a Békéscsabai munkásdalkör műsora szóra­koztatta a közönséget. ★ A Békés megyei Rendőr­főkapitányságon hazánk fel- szabadulásának tiszteletére bensőséges ünnepséget tar­tottak, melyen többek között részt vett ár. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint a társ fegyveres testületek képvi­selői. Az ünnepségen Mihalik György ezredes, rendőrfőka­pitány kitüntetéseket és ju­talmakat adott át. Két rend­őr őrnagyot soron kívül al­ezredessé léptettek elő. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem, valamint a Közbizton­sági Érem különböző fokoza­tait huszonkilencen kapták meg. A társadalmi önkéntes segítők közül egy a Közbiz­tonsági Érdemérem ezüst fo­kozatát, tizennégyen pedig a Kiváló Társadalmi Munká­ért érmet vették át. A Szol­gálati Érdemérem különböző fokozatait tízen kapták meg. Többen törzsgárda-elisme- résben, főkapitányi dicséret­ben és jutalomban részesül­tek. Szarvas Tegnap délután a Felsza­badulás téren rendezett nagygyűlésen köszöntötte Szarvas város lakossága áp­rilis 4-ét. Az ünnepségen részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titká­ra is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását köve­tően a helyi párt-, állami, társadalmi, gazdasági szervek és tömegszervezetek, vala­mint a fegyveres erők veze­tői, képviselői és a román küldöttség tagjai koszorút helyeztek el a Felszabadulási Emlékmű talapzatán. Ezután Daróczi Erzsébet, az óvónő­képző intézet igazgatója mondott ünnepi köszöntőt. Az ünnepi köszöntő után az óvónőképző énekkara és irodalmi színpada adott mű­sort, majd az Internacioná- léval fejeződött be a tegna­pi ünnepi rendezvény. —y—n Békés A forradalmi emlékmű Békés impozáns terén áll, ahol tegnap a felszabadulás évfordulójának megünneplé- lésére több száz ember gyü­lekezett. Hégely Sándorné, a Hungaronektár békési cu­korkaüzemének vezetője, a városi párt vb. tagja volt a rendezvény szónoka. Szólt az új életet, új társadalmi ren­det hozó változásokról, a szovjet hadsereg áldozatvál­lalásáról, az eltelt 39 évről, a társadalmi-gazdasági épí­tőmunkáról. A beszéd után a város párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek ne­vében koszorúkat helyeztek el a forradalmi emlékmű ta­lapzatán. (Folytatás a 3. oldalon) Az ünnepi megemlékezés legfiatalabb résztvevői Békésen Fotó: Fazekas László Tegnap sok száz résztvevő jelenlétében tartottak ünnepi nagygyűlést Szarvason a Felszabaduld^ téren Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents