Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21., szombat o iSHsidJEfiTO II településfejlesztő társadalmi munka első helyezettjei A közelmúltban értékelték az 1983. évi településfejlesztő társadalmi munka eredményeit. A városok kategóriájában Békéscsaba, a nagyközségek között Szeghalom (tavaly még az volt), a községek sorában Ecsegfal- va lett az első. Hogy sikerült, mivel gazdagodtak, mit terveznek az idén — erről szól a három győztest bemutató írás. Társadalmi összefogással készült el az Orosházi úti óvoda tornaterme az elmúlt évben Fotó: Veress Erzsi Békéscsaba Két év alatt több mint kétszeresére emelkedett az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke sr megyeszékhelyen. Míg 1981-ben csak 515 forint volt, tavaly már megközelítette az 1300 forintot. Amint a népfront egyik tanácskozásán is elhangzott: kívánatos lenne, ha az idén tovább növekedne a településfejlesztést segítő hozzájárulás. Egy erről nemrég tartott tájékoztatóban hallottuk, hogy az elszámolás okozza a legtöbb gondot, s esetenként akadozik a lakótelepi munka is. Például Kecskeméten, ahol egyébként mintegy 2100 forint volt az egy főre eső társadalmimunka-érték, ebbe még a vállalatok, üzemek, intézmények épületeinek (homlokzati) felújítását, az előttük levő közterületek rendbe hozását is beleszámították a szakemberek. Erre Szeghalom Immár tizennegyedik éve jegyzik folyamatosan Szeghalmon a társadalmi munka eredményeit. Elegendő egy pillantást vetni az összesítésre, hogy lássuk; milyen hatalmas lépést tett előre az A Csepel Autó KISZ-csci kerítést építettek az új óvodának, s ez év tavaszára a terület fásítását Ígérték meg való tekintettel Békés megyében szintén figyelembe kellene venni a jövőben azokat az összegeket, amelyeket a gazdasági egységek adnak át településfejlesztésre. Ilyen esetben milliós nagyságú támogatásról van szó. Ugyancsak mindenki részére előnyt jelentenének, ha megerősítenék a versenyt szocialista szerződésekkel. így pontos képet lehetne kapni arról, hogy az egyes munkahelyi kollektívák melyik bölcsődét, óvodát, illetve iskolát patronálják. Ezáltal hosszabb távra is konkretizálni lehetne az ilyen jellegű teendőket, s nem lenne gond az ellenőrzés sem. Az első helyezés egyébként 350 ezer forint jutalmat jelentett a városnak. A felajánlások közül kiemelkedett az evangélikus nagytemplom felújítására szánt összeg (6 millió forint), s a többit az egyház szerezte meg. Szintén tavaly létesült a Pásztor utcában a mintegy 10 ezer négyzetméelmúlt időszakban a városiasodásért küzdő lakosság. Például még 1971-ben csupán 935 ezer forint volt a településfejlesztő társadalmi munka értéke, 1983-ban már meghaladta a 22 millió forintot, s ez a nagyközségek kategóriájában az első tér alapterületű játszótér, a szükséges felszerelésekkel. Az ÁÉV és a honvédség közreműködésével készült el a tanmedence a Szigligeti utcai óvoda udvarán, mintegy 2 millió forint költséggel, s még az Orosházi úti óvodában a Szabadság Tsz, a téglagyár, az iskolai szülői munkaközösségek egy 700 ezer forint értékű tornatermet építettek. Hasonló létesítményt kapott a Kulich Eyu- la utcai gyermekintézmény is a VI. kerületben. Figyelemre méltó a 611. sz. Szakmunkásképző Intézet részvétele a településfejlesztésben. Az a cél: amennyiben belefér a tantervbe, a műhelygyakorlatot úgy ütemezik a jövőben, hogy a városnak ezen túl is sok haszna legyen belőle. Egyébként a lakosokból szervezett társulatok mintegy 6,2 millió forint értékben fejlesztették a közműhálózatot. A hagyományos tavaszi és őszi környezetvédelmi hónapok alkalmával megújultak a közterületek, a parkok; rendbe hozták az árkokat és az utakat. Nem lényegtelen* az sem, hogy 6500 fát és cserjét ültettek el a város különböző kerületeiben. A munkák szervezésekor nem csekély feladatot vállalt magára a helyi tanács, valamint a HNF városi és valamennyi kerületi bizottsága; az irányításban pedig fontos szerepet helyezést jelentette. A jutalom 150 ezer forint. Legnagyobb közös erőfeszítést a 75 személyes új óvoda igényelt, amelyet a múlt év szeptemberében adtak át rendeltetésének, s hogy kik vettek részt a csaknem 1,2 millió forint értékű társadalmi összefogásban, töltött be az operatív bizottság. A településfejlesztésben elért eredményeik alapján Fodré Ferenc nyugdíjas, II. kerületi HNF aktívája és Nagy Béla, a Forcon művezetője a Minisztertanács által alapított Kiváló társadalmi munkáért kitüntetésben részesült. A megyei tanácstól négy szocialista brigád és 15 személy kapott elismerést, míg a Kiváló, valamint az Érdemes társadalmi munkás elismerést 20—20 lelkes és szorgalmas lakos vehette át. Befejezésül érdemes még szólni azokról a tennivalókról is, amelyek erre az évre vonatkozóan igényelnek ki- sebb-nagyobb társadalmi ösz- szefogást. Ennek különös hangsúlyt ad a város felszabadulásának közelgő 40. évfordulója. A környezetvédelem mellett lesznek társadalmi városépítő akciók is. Ily módon folytatódik a Lencsé- si-lakótelepen a környezet szebbé tétele, a parkosítás és a játszóterek építése; továbbá a téglagyári bányatavak rendezése. Ezenkívül a tanács terv- és munkaerő-gazdálkodási osztálya által ösz- szeállított kis füzet — kerületekre lebontva — tartalmazza az 1984-re szóló településfejlesztési programot, sőt belevéve Gerlát és Csa- baszabadit is, ahol park, illetve játszótér épül, és sor kerül fásításokra is. B. I. erről Kele József, a városi tanács osztályvezetője, Ná- tor János osztályvezető-helyettes, valamint Varga Istvánná, a népfront titkára tájékoztattak bennünket. Amint jelezték, a Csepel Autógyár KISZ-esei — több mint ötvenen — 710 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A Szeghalmi Állami Gazdaság Dapsi Gizella Szocialista Brigádjának tagjai azzal a felhívással fordultak a településen dolgozó kollektívákhoz, hogy támogassák a gyermekintézmények létesítését, illetve korszerűsítését. Ezek a munkahelyi kollektívák azután maximálisan igyekeztek eleget tenni az általuk vállalt kötelezettségeknek. Tevékenységükbe bekapcsolódtak a Kinizsi utca környékének lakói is. A párt, tanács és a HNF minden évben 1 felhívja a vállalatok, intézmények, szövetkezetek dolgozóinak és a település lakosainak figyelmét arra, hogy segítsék az „Egy nap az iskoláért, óvodáért” mozgalom célkitűzéseinek elérését. Ennek eredményeképpen több, mint 150 ezer ‘ forint gyűlt össze a gyermekintézmények fejlesztésére. A tisztasági hónap szintén sikeres volt az előző évben. Több ezer díszfát, gömbakácot, cserjét és virágot ültettek el a közterületeken. Egyébként ide tartozik az a legújabb információ is, amely azzal kapcsolatos, hogy a napokban az üzemek, vállalatok dolgozói, valamint az iskolák tanulói 4 ezer 200 facsemete telepítését kezdték el. Visszatérve a múlt évi fejlesztésekre, ezek közé sorolható a kórháztól a Pákász- tanya leágazásáig húzódó, körülbelül egy kilométer hosszú járdaszakasz megépítése Hajdú Ferenc nyugdíjas irányításával. Itt több mint 30 ember csaknem 150 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. Egyedülálló teljesítményt nyújtott Vigh Zsigmond, XIX. út 3. sz. alatti lakos, aki összesen 386 óra alatt az* utcát földdel és salakkal egyedül töltötte fel. A Petőfi utcához vezető járda elkészítésének irányítását Kele József és Barta Sándor tanácstagok személyesen vállalták el, a szülői munkaközösségek közreműködését kérve. Említésre méltó az is, hogy a helyi szervek képviselői a legtöbb esetben még ott a helyszínen fejezték ki kö- szönetüket a társadalmi munka résztvevőinek. Hasonló megbecsüléssel ismerik el a Tiszta udvar, rendes ház mozgalomban kiemelkedő eredményt elérő lakosok tevékenységét, akik díszoklevelet, értékelő okiratot és feliratos táblát kapnak a tanács, valamint a Vöröskereszt képviselőitől. Az idén május elsejéig hetven személy veszi át a tanácstagi körzetekből beérkezett ajánlások alapján ezeket az elismeréseket. Az 1984. évi településfejlesztő társadalmi munkákra vonatkozó elképzeléseket hallgatva, bizony elég sok tennivaló akad városszerte. Szerepel közöttük — a már hagyományos parkosítás, tereprendezés, járdásítás mellett — csatornaásás, -karbantartás, -feújítás, sőt a gyerekeknek egy firkálófal létrehozása is. A tervezett munkálatok értéke eléri az ötmillió forintot. —y—n A Szeghalmi Állami Gazdaság Dapsi Gizella Szocialista Brigádja ablakpucolást, takarítást vállalt a gyermekintézményben Fotó: Oravszki Ferenc Ecsegfalva A társadalmi munka egy lakosra számított értékét (4678 forint) tekintve Ecseg- falva — az összes településeket figyelembe véve — kimagaslóan a legjobb teljesítményt érte el. * * * * A községi pártbizottság titkárával, Pap p József névéi arról beszélgettünk, hogyan született ez a szép eredmény. — Nem voltak nagy hagyományai községünkben a társadalmi munkának. Ha arra gondolunk, hogy 1980- ban még csak 300 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, igencsak szembeötlő a tavalyi 4678 forint. Kiemelkedően nagy értékű — több mint ötmillió forintról van szó! — munkát teljesítettek lakosaink a Vörös Hadsereg utcai négy- tantermes iskola átépítésében, bővítésében. A közművelődési terem — mely ehhez az új iskolaépülethez csatlakozik — tervei is társadalmi munkában készültek el, s építésébe folyamatosan besegítenek az emberek. A vízműhálózat létesítésében is rengeteg munka fekszik. Járdákat, belvízcsatornákat újítottunk fel. Több utcában fákat ültettünk, bár a mi környékünkön nehezen fognak talajt, de azért mindig próbálkozunk . . . — Gondolom, sokáig lehetne még sorolni, mi mindent tettek az elmúlt évben Most mégis inkább azt kérdezem, hogyan sikerült minderre mozgósítani a falu lakóit? — Az emberek egyre gyakrabban tekintenek portáikon túlra is, sajátjukénak tudják a falut, jobban érzik magukat szebb környezetben. S hogy gondtalanabb, kényelmesebb legyen életük, emberibb környezetük, ezért tenni is akarnak. A nagyobb beruházásokról, felújításokról, a társadalmi munka lehetőségeiről a falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más lakossági fórumokon értesülhetnek. A gyakorlati szervező munkát a tanácstagok, a népfront aktivistái látják el, de segítenek a munkahelyi, intézményi szakszervezetek is. S az emberek jönnek, tudják, hogy mindnyájunk érdekében tevékenykednek. — A megyei tanácstól az első helyezésért százezer forintot kapnak. Mire használják fel ezt az összeget? Milyen nagyobb munkákat terveznek ebben az évben, melyeknél számítanak a lakosság összefogására is? — A százezer forintot a mindenki által rég óhajtott közművelődési terem építésére fordítjuk. Szeretnénk még az idén átadni rendeltetésének ezt az épületet, melytől sok gondunk megoldását várjuk. Itt is lehetőség nyílik további társadalmi munkára, mint ahogyan a vízmű építésével kapcsolatos árkok, átereszek és földutak rendbe hozásában is. Ugyancsak számítunk a lakosságra az általános iskolai étterem bővítésénél; a sportudvarba öltözőt szeretnénk építeni, fásítunk, parkosítunk... Munka tehát van most is bőven. Feladataink teljesítésében a Nagykunsági Állami Gazdaság és az Egyetértés Téesz is segítségünkre lesz, akár a korábbi években. * * * Kiss Imre a „Település- fejlesztő Társadalmi Munkáért” kitüntetést kapta hosz- szú időn keresztül a közösségért végzett munkájáért. — 1954 óta vagyok rokkantnyugdíjas — mondja. — Szakmámat nem folytathattam, azóta sok mindent meg kellett tanulnom, ház körüli munkákat, javításokat, s egyebeket. Nem tudok nyugton maradni, járom a falut, ha valahol látok valamit, mondjuk járdát építenek, akkor én is beállók. De másoknak is szólok, mint annak idején az óvoda építésénél: egy egész brigádot verbuváltam össze, hogy minél hamarabb járhassanak oda a gyerekek. De hát ez csak egy a sok közül... Nemcsak Kiss Imre vehette át a falu lakói közül a „Településfejlesztő Társadalmi Munkáért” kitüntetést, hanem Papp István, Konczi István, Lévai István, Osz- lánczi Ignác és Erdei József is. Ugyanezen elismerésben részesült az Egyetértés Téesz Martos Flóra Szocialista Brigádja és a Frankel Leó vízügyi szocialista brigád is. De nem feledkezhetünk meg a többiekről sem, a mintegy 1100 emberről, akiknek összefogása, községük szeretete nélkül nem változhatna napról napra Ecsegfalva képe, akik munkája nyomán szépül, épül a falu. P. F. Tavaly szeptemberben készült felvételünk a közművelődési teremről. Az idén már rendezvényeket szeretnének fogadni benne Fotó: Fazekas László
