Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21., szombat o árverés Tótkomláson Kosok licit alatt flz újság és az új eszközök szerepe a tömegtájékoztatásban A Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat és a házigazda, tótkomlósi Viharsarok Tsz. a tavalyi sikeren felbuzdulva, az idén is rendezett kosvásárt, amelynek napján, április 19-én, csütörtökön a vártnál is többen keresték fel a közös gazdaságot. A Viharsarok Tsz községtanyai telepén az egyik karámban többszáz fiatal jerkét tereltek össze. Danis József, a tótkomlósi Kossuth Tsz. elnöke és munkatársa alaposan szemügyre veszik az állatokat. — Vásárolni akarnak? — szólítom meg őket. — Csak nézelődünk. Tapasztalatszerzés céljából jöttünk el ide. Véleményem szerint, 3600 forint egy kicsit sok ezeknek a jószágoknak darabjáért — mondja a tsz-elnök. Az egyik istállóban egyedi ketrecekben sorakoznak a kosok. Braun Péter Mezőbe- rényből érkezett. Az Aranykalász Tsz ágazatvezetője így értékeli az állatokat. — Ügy látom a katalógusból, hogy igen komoly tenyésztői munka folyik Tótkomlóson. Jók a termelési eredmények. Nekünk 260 anyánk van. Csakúgy mint tavaly, az idén is szeretnénk vásárolni néhány tenyészkost — fejezi be, majd tovább mustrálgatja az állományt. Az egyik ketrec mellett bőrkabátos, szemüveges nő áll egyedül. — Voss Lászlóné, a Csong- rád megyei Tanács mező- gazdasági osztályának főelőadója vagyok, — mutatkozik be. Tapasztalatszerzésre jöttünk ide. Csongrád- ban is van jó néhány törzstenyészet, s lehet, hogy idővel, majd megpróbálkoznak ők is az árveréssel. Szép aszkániai fésűs merinókat lehet látni. Tudja, úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben inkább a húsmerinók iránt nyilvánul meg nagyobb kereslet a piacon. Kíváncsian várom, milyen sikerrel zárul az aukció. Két fiatalember az állatok főbb adatait tartalmazó katalógusban merül el az istálló végében. Kiderül, egyikük, Rádli József, a Dunántúlról érkezett. Jelenleg a Székesfehérvári Állattenyésztő Vállalat Veszprém megyei állomásának juh tenyésztési csoportvezetője. Társa, Petrányi Imre a szomszédból, Orosházáról utazott ide. A régi barátság pedig onnan ered, hogy néhány éve mindketten Hódmezővásárhelyen végezték a főiskolán. — Nem akarunk vásárolni — kezdi a beszélgetést a Dunántúlról érkezett fiatalember, majd így folytatja: — Most vagyok itt először. Nagyon érdekel a juhtenyésztés. Sajnos az utóbbi időben néhány helyen különböző okok miatt megszüntették ezt az ágazatot. Kevés a jól felkészült juhász. Az itt látható aszkániai fejlődési eré- lye lassú, így aztán az utóbbi időben csökkent az érdeklődés a fajta iránt. Igaz, a gyapjútermelése — amit a katalógus adatai is bizonyítanak — kiváló. Remélem a tapasztalatokat hasznosítani tudjuk majd a tervezett dunántúli árveréseken is — fejezi be. Időközben egyre többen nézelődnek a ketrecek között. Székely Pál, a Takarmányozási és Állattenyésztési Minőségvizsgáló Intézet osztályvezetője, aki gyakorlott kikiáltó, hiszen tavaly is ő vezette az árverést, elfoglalja helyét az emelvényen, majd ismerteti az árverés feltételeit. — A korábban 50 forintért megvásárolt tárcsákkal lehet licitálni. Egy tárcsaemelés ezer forintos áremelést jelent... Az első tenyészállat az elkerített területre kerül. Ezt követően a kos legfontosabb adatait sorolja fel Székely Pál. A kikiáltási ár 12 ezer forint. Sorra emelkednek a tárcsák . . . Míg végül elhangzik : — Senki többet? Harmadszor! Az 1-es számú kos 15 ezerért talál gazdára, majd következik a többi 168 tenyészkos. Lachata Pál, a házigazda Viharsarok Tsz elnöke így összegzi a látottakat: — Szövetkezetünkben 1600 —1700 aszkániai törzsanya van. Az állomány tíz éve, 1974. óta törzstenyészet. Tavaly a szovjet tenyészkosok után ausztrál kosokat hoztunk be. Mindettől azt várjuk, hogy tovább javul a tiszta nyírósúly. Szeretnénk, ha az eddigi 46 százalékról, 55—60 százalékra emelkedne. Ezen az árverésen a felkínált mennyiségből összesen 76 kost adtunk el. Ez az aukció az előző évihez képest mérsékeltebb sikert hozott. Az elkelt kosok esetében a kikiáltási ár 870 ezer forint volt. Erre 59 ezer forintot licitáltak a vevők. A többletbevételt és a kiadás költségeit az előzetes megállapodásnak megfelelően szövetkezetünk megfelezte a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalattal. A tótkomlósi Viharsarok Tsz jövőre ismét szeretné megrendezni a kosárverést. Ezen az aukción már az elmúlt évben Ausztráliából behozott tenyészkosok ivadékai is szerepelnek majd. A távoli földrészről érkezett kosok javítják a gyapjútermelést. így várhatóan a mostani nehezebb körülmények után ismét fellendülőben lesz a gyapjútermelés hazánkban. Verasztó Lajos Az elmúlt két évtizedben a nyomdászatban — hasonlóan a többi iparághoz — nagyon gyors fejlődés ment végbe. A különböző technikai újdonságok egyre-másra jelentek meg a már megszokott gépek és technológiai eljárások mellett. Az újság előállításában is végbement ez a változás. Előbb a gépesített ólomszedés gyorsítását figyelhettük meg, majd megjelentek a fényszedő gépek. Ezek előbb az ólomszedő gépek mechanikáját utánozták, majd a fényszedés megtalálta a saját módszerét, a betűkép digitális jelekre bontását. Ezzel az újítással megszűntek az eddigi korlátok és szinte hihetetlen szedésgyorsaságra lettek képesek a fényszedőgépek, elméletileg több millió betű szedésére alkalmasak óránként. A nyomtatás területén is jelentős változások történtek. Tért hódított az ofszeteljárás. Nem kellett az ólomtömböket olvasztani és formába önteni. A régi magasnyomtatási módszer szerint az ólomszedésről matricát kellett készíteni, majd erről készült a súlyos nyomólemez. Most a fényszedőgépek filmet állítanak elő, erről fényképészeti úton nyomólemez készül. A gépek könnyebbé váltak, gyorsabbak lettek. Jelentősen javult az újság Csomagolási-szállítási gépesítettsége is. Az újságokba több kép került, javult az olvashatóság, felis- merhetőbbek a,képek, az újság színesebb és jobb lett. A technika haladt tovább. Megjelent és gyorsan elterjedt a televízió, előbb fekete-fehér, majd színes változata. Jelentősen javult a távközlés minősége a műszaki fejlődés által. Napjainkban pedig a számítógépek gyors terjedésének tanúi vagyunk. Ezek már nem monstrumok. Kis helyen elférnek, megbízhatóak, energiaigényük csekély. Könnyen kezelhetők és áruk miatt is egyre több vállalat és magánember számára elérhetők. Az előbbi három tényező együttesen adta a tömegtájékoztatásban felhasználható új lehetőséget. Ezeket nevezik „új elektronikus eszközöknek” vagy csak egyszerűen új eszközöknek. Felhasználási módjuk nagyon változatos. A képújság nálunk is megismert lehetőség. A televízió adásában híreket és hirdetéseket olvashatunk a képújság oldalain. Ez is újság — de televízió is. Gyorsan jelenik meg, nem kell hozzá papír. Viszont nem alkalmas hosz- szú hírek közlésére, alapos tájékoztatásra. Nem lehet elmélyülni benne. Az elektronika viszont visszavonhatatlanul megjelent a tömegtájékoztatás eddig csak az újságok által közölt betű formájában is. Nézzük meg vázlatosan, milyen lehetőségek vannak: Képújság A képújság nem televízió, csupán televíziós képernyőn lehet venni. A továbbítás telefonhálózaton keresztül történik, ebben jelentősen különbözik a többi eszköztől. A beérkező információkból, hírekből a központ ún. oldalakat képez és ezeket témakörönként csoportosítja. A csoportokat tartalomjegyzékben rögzíti. A vevő a tartalom- jegyzék alapján kiválasztja az oldalakat, melyekre szüksége van, és lehívja a készülékre. Előnyei: nem kell új hálózat, a meglevő telefonvezetékre épül, továbbá információs és kommunikációs rendszer egyben. Hátrányai: az információ kiválasztása lassú, valamint mozgó kép nem lehetséges. Felhasználási területe elsősorban az üzleti hírszolgáltatás és kapcsolatteremtés lesz. Egy képoldal 24 sort tartalmazhat, soronként 40 betűhellyel. Telefonhívással létesítünk kapcsolatot a központtal, majd a billentyűzet segítségével kiválasztjuk a megfelelő híranyagot, pl. árfolyamváltozások, sporthírek, hirdetések, aktuális hírek, telefonkönyv, menetrendek, stb. Betűkből álló szövegek és grafikák közlésére alkalmas. Iv-újság Megjelenési formájában hasonlít a képújsághoz. Nem a telefonhálózaton keresztül történik az adás, hanem a televíziós műsor adásának hullámaira ültetik rá a jeleket. Másodpercenként 4 oldal jeleit lehet kisugározni. A tv-adó az összeállított oldalak jeleit egymás után sugározza ki, a vevő megvárja a számára érdekeset és azt képernyőjén rögzítheti. Vezetékes tv-újság Gyorsabb és jobb minőségű szöveg és grafikák továbbítására alkalmas. A kábel nagyon vékony üvegszál- kötegből áll. Az üvegszálon belül a jelek fény formájában terjednek és a falról visszatükröződnek. Egy szálon hihetetlenül sok információ közölhető: egyidejűleg 32 ezer telefonbeszélgetés vagy 60 tv-program digitális jelek formájában 3.24 Md. bit s sebességgel. Az elkészített oldalakat egymás után adja le a központ. A sebesség miatt több ezer oldal is közvetíthető, tehát olyan szövegmennyiség, amelyet eddig csak újságok tudtak megjelentetni. Műholdas tv-újság. Csak a közvetítés formájában különbözik az előbbi rendszerektől. Geostacionárius pályán levő műhold segítségével juttatja el a jeleket a vevő televíziós képernyőjére. Teletex A „teletex” három készüléket egyesít magában: irodai írógép, tároló írógép, telexgép. Tulajdonképpen a telex továbbfejlesztett változatának tekinthetjük, de a rendszer minőségileg teljesen új. Lényegesen gyorsabban működik, mint az eddigi telex. Kb. 300 jel/s sebességgel egy A 4-es formátumú oldal közvetítése kevesebb mint 10 másodperc alatt megy végbe. A készüléket normál írógépként is használhatjuk, de bővebb a betűkészlete. A latin betűs ábécék különleges ékezeteit is tartalmazza a szabványa. Mint tároló írógép előbb mágneslemezre tárolja a megírt szöveget. Átolvashatjuk, képernyőre kivetíthetjük. A szöveget átírhatjuk, kijavíthatjuk. Ezután tetszés szerint papírra gépeli a készülék automatikusan vagy továbbíthatjuk bárhová, ahol teletex vevő- készülék van. A kibővített jelek teszik alkalmassá, hogy mint telex rendes szöveget továbbíthatunk. Alkalmas újságkéziratok, kész levelek továbbítására, melyek most már nem távirati stílusban jelennek meg a fogadónál. A nyomdákban a fényszedőrendszer számítóközpontjait össze lehet kötni a teletex rendszerrel. Ezáltal az egyszer lebillentyűzött szöveget nem kell ismét kiszedni, több száz kilométer távolságról is azonnal lehet levilágítani és az újság formakészítéséhez felhasználni. Újság és új médiumok i Azokban az országokban, ahol az új médiumok elterjedése megkezdődött, elindult egy vita az újságok jövőjével kapcsolatban. Szokás szerint szélsőséges nézetek csapnak össze: az új elektronikus eszközök átveszik a nyomtatott újság szerepét, nincs többé szükség újságra, illetve csak a nyomtatott újság képes tartalmas információt adni, az új eszközök csak elektronikus játékszerek. Kétségtelen, hogy az elektronika néhány új előnyt tud felmutatni. Az információt lényegesen gyorsabban lehet közvetíteni, mint a hagyományos újsággal. Nem kell a szöveget a nyomdában kiszedni, az újságot nyomtatni és terjeszteni. Mindenki csak az őt speciálisan érdeklő hírt hívja le a képernyőjére. Nem kell hozzá papír, melynek az előállításához, a földön korlátozott készletek állnak rendelkezésünkre. Nem egyszerűen passzív olvasó az ember, hanem adott esetben véleményt fejezhet ki, sőt intézkedéseket is hozhat. A színes információ lényegesen többet ad a fekete-fehérnél, és a színes tv minden szín- árnyalattal rendelkezik. A hagyományos újság is rendelkezik azonban előnyökkel. Egyszeri kézhezvétellel sokrétű információ- és híranyag fölött rendelkezik az olvasó áttekintéssel. Nemcsak rövid híreket, kivonatokat tud közölni, hanem hosszú híreket, leírásokat, karcolatokat, folytatásos elbeszéléseket. Jobb az olvashatósága, kevésbé fárasztó a nézése. A mondanivaló jobb megértéséhez vissza- vissza lehet térni egyes részletekhez. Magunkkal vihető útra, kirándulásra, kikapcsolódáshoz, hiszen nincs szüksége vezetékre és nehéz készülékre. Véleményem szerint a két szélsőséges nézet egyikének sincs igaza, és mint annyiszor, most is a kettő között lesz a megoldás. Mindkét információhordozóra szükség lesz, és a maguk speciális területén fogják a társadalom szükségleteit kielégíteni. Az újság is fennmarad, és részletesebb, tartalmasabb híreivel segít eligazodni az egyre bonyolultabb politikai és gazdasági viszonyok között, az új elektronikus eszközök is tért nyernek, és szolgáltatásaik gyorsaságával és a kínált lehetőségek kényelmével fogják szolgálni az ember életének kiteljesedését. Hiszen azzal, hogy ma több az autó, nem lett kevesebb a kerékpár sem. Balog Miklós Az árverés előtt a szakemberek érdeklődve figyelték a kiállított állatokat. Folyik a licitálás Fotó: veress Erzsi Eredményes volt a tavaszi marketingbörze Salakból — alumínium összegezték az április 10. és 12. között megrendezett tavaszi marketingbörze tapasztalatait a rendezők, s megállapították, hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés, a forgalom értéke megközelítette az előző év tavaszi és őszi börzéinek együttes forgalmát, elérte a 40 millió forintot. Alberti István, a Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság titkára elmondta: az érdeklődők elsősorban a hiánycikkeket keresték a börzén, s újra bebizonyosodott, hogy ami az egyik cégnél hiányzik, az a másiknál esetleg az elfekvő készletet gyarapítja. Igen élénk volt a kereslet az elektromos anyagok, a vaskohászati termékek és a színesfémek iránt, de keresettek voltak a csapágyak, a teherautó-alkatrészek és egyes szerszámok is. Megoldották az öntödében keletkező salak hasznosítását az Inotai Alumíniumkohóban. Évente körülbelül ezer tonna ilyen hulladék keletkezik, s ezzel, illetve ebben sok — az összes salak körülbelül 20—25 százalékának megfelelő mennyiségű — alumínium is veszendőbe ment. A visszanyerésére szolgáló gépsort az Alumíniumipari Tervező Fejlesztő Kutató Intézet tervei alapján az Alumíniumipari Gépgyár készítette el. A számítások szerint évente 150 tonnányi fémet nyer majd vissza a hulladékból. A gépsor szerelését megkezdték. A kipróbálása már az idén megkezdődik, Üzemszerű működését pedig jövőre kezdi meg. Egy másik hulladék anyag hasznosításával is ígéretes kísérletek kezdődtek a kohóban. A katódhulladék fluortartalmát akarják visszanyerni acélmüvi segédanyagnak. A kísérletekbe a Dunai Vasmű szakemberei is bekapcsolódtak. Számukra különösen nagy jelentőségű volna, ha egy eddig veszendőbe ment hazai anyaggal sikerülne helyettesíteniük egy, az acélműnek elengedhetetlen s mindeddig importált fluortartalmű segédanyagot.
