Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
1984. április 20., péntek Pénteki beszélgetések Vitray Tamás — Hogyan lett Vitray Tamásból televíziós személyiség, a tévétlen-tévés őskorban? — A történet véletlenek sorozata. Már a rádióhoz is véletlenül kerültem. A Magyar Televíziónak még létezéséről sem tudtam, tele- viziót még nem láttam, amikor kerestek valakit, aki tud angolul, mert az akkori menő sportriporterek nem vállalták azokat az interjúkat, amikkel végül is én életemben először kamera elé kerültem. Az egyik kollégám, aki angolul kiválóan tudott, azért nem vállalta, mert aznapra beutalója volt már Balatonalmádiba, a „Rádió-üdülőbe”. Nota bene, beutalóm nekem is volt, csak az nálam nem volt kizáró ok, mert én egy kezdő fiatalember voltam, aki szívesen vállalt mindent. Így kezdődött. — Volt-e olyan személy az életében, aki döntően befolyásolta az ön személyiségét, stílusát? — Olyan alaphelyzetből indul ki, ami „ezt az egészet” művinek tekinti. De ez nem így van. Az ember attól, hogy televíziós lesz, kénytelen az életének hosz- szabb, rövidebb részét mások jelenlétében, mások szeme láttára és mások füle hallatára eltölteni. Én ’58- ban, 25 évesen ugyanaz az ember voltam, mint ma, csak azóta 25 évet öregedtem. Egy kicsit izgatott, egy kicsit beijedt fiatalember, aki mégis valamilyen oknál fogva „átjött a képernyőn”. Attól, hogy nem beszélt úgy, mint aki dobogón áll, nem viselkedett úgy, mint aki nem tudja, hová rakja kezét, lábát, és megvolt benne az a természetes kíváncsiság, ami ahhoz kell, hogy beszélgetni tudjon. Kezdő volt, ügyetlen volt, butaságokat is beszélt, szakszerűtlen ~ is volt, de aztán az évek múltak, s miután csak élete egy részét élte az emberek szeme láttára, a fennmaradó időben azzal foglalkozott, hogy kicsivel többet tudjqn arról, amit csinál. Ami ségít, az csupa tapasztalati tétel... Az ember felismeri, hogy mikor otthon nézi a mécsesét, a mellette ülőhöz akkor is beszél. Valószínűleg tömörebben, gorombábban, de végül is reflexiókat fűz ahhoz, amit lát. S az ember elgondolkodik azon, hogy ugyanez a dolgom akkor is, amikor közvetítek. Át tudjam élni azt, hogy ő is nézi, én is nézem, tehát nekem nem kell azt mondanom neki, amit amúgy is lát, hanem a látottakhoz fűzött reflexiókat. S ez lehet egy stílus is később, amire elfogadják. — Egy-egy nagy port felkavaró riport — például egy találmány kálváriájáról — nem kis terhet ró az újságíróra. A riporter ezekben a témákban legfeljebb félművelt. Mi ad önnek biztonságot? Mennyi a témaválasztásban a megérzés? — Annak a műsornak, amelyben az a mágneses készülék szerepelt, 62 százalék volt a nézettsége. Ez 4 millió 950 ezer embert jelent. Ez a nyilvánosság ijesztő. Másrészt számomra ugyanez adja a dolog vivőerejét. Ez adja a biztonságot. Tudniillik, ha én úgy érzem, ismereteimet alaposan megtámasztva, tisztességesen jártam el, és biztosítottam valaminek a nyilvánosságot, amit jónak, helyesnek tartok, s addig a mértékig biztosítottam, amíg az nem bo- londít, nem üres szenzáció, akkor ez iszonytató erő, ugyanis tudom azt, hogy mindenfajta ellenállásnak ettől a pillanattól fogva a nyílt térre kell kilépni. — Amikor „kisétál a dobozból”, hogyan folytatódik az élete? Mire marad, mire kell hogy maradjon idő a magánéletében? — Nekem ez a magánéletem is. Pontosabban fordítva van ez: nincs nem magánéletem. Én mikor besétálok a "dobozba, akkor sem veszek fel egy magatartást. A tevékenységem egy rettenetesen nagy levelezésben merül ki. Amikor az ember kezébe veszi ezeket a leveleket, amikből iszonytató nyomorúság árad (és ne szegénységre gondoljon!), és az ember tudja, hogy nem tud segíteni, az szörnyű. Nem nekem nincs módom tenni valamit e nyomorúságok ellen, de senkinek. Irtóztató érzés. Mit mondjak annak az anyukának, akinek a másfél éves kisgyermekéről megállapították, hogy gyógyíthatatlan daganat van a gerincén ... nem operálható ... csak ki kell várni... S akkor eljön ide, és azt mondja, hogy ő hallotta, jön ide egy kínai—amerikai orvos operálni, és ... És én tudom, hogy reménytelen. Mit mondjon az ember? S a személyes találkozás még istenes, de milyen az, amikor el kell tépni a levelet, mert nincs rá mit válaszolni. Mit válaszoljak annak a 80 éves anyának, akit a részeges fia módszeresen ver és az ólba zár... Ez van tucatszámra. Ez a magánéletem. Ungar Tamás Nemzetiségi népzenei fesztivál Békéscsabán flmi a rádiófelvételből kimaradt A gyulai énekkar Kezdhetném azzal beszámolómat a Magyar Rádió nemzetiségi, népzenei fesztiváljáról — melyet a hét végén rendeztek meg Békéscsabán az ifjúsági házban —, hogy milyen nemes szándék vezérelte a szervezőket, mikor immár hatodik alkalommal meghirdették a nemzetiségi zenei hagyományok őrzőinek e találkozóját. Lehetőséget kívántak nyújtani az énekes és hangszeres szólistáknak, valamint a kórusoknak és zenekaroknak egy olyan fellépésre, mely még sokáig emlékezetes marad számunkra, hiszen a rádió nyilvánossága előtt fellépni nem kis dicsőség. Ugyanakkor, arra is hivatott ez a rendezvénysorozat, hogy a hallgatók széles táborával megismertesse a hazai délszláv, német, román, illetve szlovák zenei hagyományokat. Méltathatnám a műsort is, mert valóban színvonalas produkciókat láthattunk, hallhattunk. Nem csoda, hiszen a nemzetiségi szólisták, illetve csoportok legjobbjai találkoznak itt minden alkalommal. S már sorolhatnám is a nyitóhangverseny szereplőit, a solymári fúvószenekart, a dusnoki tam- burazenekart, a körösszegapáti citeraegyüttest, vagy a mezőmegyeri asszonykórust ... A vasárnapi román és szlovák bemutatóról is csak á dicséret hangján szólhatnék, mely amúgy is közel állt a szívünkhöz, hiszen nem egy Békés megyei szólista, illetve csoport képviselte szűkebb hazánkat. Így a méhkeréki énekes csoport — ők nyitották a román nemzetiség bemutatóját —, a kétegyházi Ottlákán Tivadar — aki egy szál furulyájával szerzett emlékezetes perceket —, a battonyai énekkar, vagy a román szövetség zenekara, amely az eleki táncrendet játszotta végig. A körösszegapáti gyerekek nemrég jártak itt a nemzetiségi úttörőtalálkozón, most ismét sikerrel szerepeltek — ezúttal a fesztivál legifjabb résztvevőiként — az ifjúsági ház színpadán. A sort a gyulai „Nicolae Bal- cescu” Gimnázium énekkara zárta. A vasárnap esti hangverseny második részéről is csak szépet és jót írhatnánk, mert a nagytarcsai menyecskekórus népviseletével, a kiskőrösi énekes szólista, Petróczi János hangulatos előadásával, a telekgeren- dási citeraegyüttes ismerősen csengő szlovák népdalaival nyerte meg tetszésünket. Igen, joggal írhatnánk minderről elragadtatással, ha nem nyomta volna rá bélyegét az egész fesztiválra a szomorú tény: az érdeklődés — finoman fogalmazva — igen csekély volt. Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már a nyitó- hangverseny negyed házzal ment, aztán, bár a fotelek számát csökkentve már nem voltak oly bántóak az üresen tátongó széksorok, a tény azért akkor is tény marad: a vasárnapi hangversenyre is kevés néző jött el (még szerencse, hogy a csoportok végignézték egymást). Kereshetnénk az okokat a szervezés hiányosságaiban, vagy hivatkozhatnánk az érdektelenségre. Egy biztos; nincs két hete, hogy véget ért az országos nemzetiségi úttörőfesztivál — amely ugyancsak háromnapos volt —, s most ismét hasonló programra invitálták az érdeklődőket. Igen, sok volt ez így együtt. Talán ha több idő lett volna a két rendezvény között. Talán . . . S még valamit szóvá kell tennünk. Népművészeti kirakodóvásárt is hirdettek a fesztivál idejére. Nos, e vásár a Kossuth téren lett volna. Volt is. (?) Egy bőrdíszműves, egy fazekas, egy csontfaragó és egy mézes- kalácsos árválkodott a téren. Többnyire más megyékből érkeztek. A kínálat tehát — s itt nem az általuk hozott portékákra gondolunk — igen szánalmas volt. A kereslet? Az sem különb, úgy hisszük... S itt hadd idézzük a debreceni bőrdíszműves sommás kijelentését: „Ide sem jövök többet!” Lehet, hogy akik külön, e programért sétáltak el a Kossuth térre, hasonlóan nyilatkoztak ? A tanulságot érdemes levonni, hogy a jövőben ne csak a rádió hallgatói legyenek elégedettek, hanem a fesztivál résztvevői is, a szereplők és a közönség is. Kép, szöveg: Nagy Ágnes A telekgerendási citerások A portéka Megjelent a Honismeret Gazdag tartalommal és bőséges képanyaggal került ki a nyomdából a Honismeret, a Hazafias Népfront honismereti mozgalma évente hatszor megjelenő folyóiratának idei első száma. A bevezető, módszertani cikkben dr. Gőcze Rezső a szülőföldismeretnek a honismereti szakkörben, és általában az iskolai történelem- és földrajztanításban betöltött szerepével foglalkozik, konkrét példákkal mutatja be, hogy egy Zala megyei iskolában miként valósítják meg ezt a gyakorlatban. Két jeles évfordulóra emlékezik ez a szám: Győrffy István 100. és Kempelen Farkas 250. születésnapjára. Az előbbi írásban Hajdú D. Dénes újabb adattal gazdagítja a jeles néprajz- tudósra vonatkozó ismereteinket. A másik évfordulós cikkben Vörösmarty Géza ismerteti a XVIII. században élt feltaláló, műszaki zseni, Kempelen Farkas életét. A Hagyomány rovatban Tóth Endre írása folytatja azt a sorozatot, amely az újabb hazai régészeti feltárásokról számol be. Ezúttal a dunántúli római kori feltárásokról kapunk áttekintést. Kovássy Zoltán az egykori má- ramarosszigeti jogakadémiáról ír. ifj. Kálmán Gyula Földvári Károly honvéd ezredesre, a „bátrak legbátrabbjá”-ra emlékezik, Várhidy Imre pedig a Budapesti Tejcsarnok Szövetkezet történetét foglalja össze. A közelebbi múltra tekint vissza Hídvégi Lajosnak a ceglédi Győrffy István táj- és népkutató csoportról szóló írása, valamint Katona Imre munkája, amelyből megismerjük a Sopron megyei Pityer- pusztán élt Varjú fivérek életét, különösen pedig az 1944-es menekülteknek oltalmat adó tevékenységét. Jellegzetes, de viszonylag fiatal, csak a XVIII. század elején felbukkant dunántúli tájnévről ír Lukács László a Termés rovatban. A kassai Miklós-börtön múltját eleveníti fel Görcsös Mihály írása, Csáky Károly pedig a szerelemmel és a születéssel kapcsolatos szokásokra, hiedelmekre vonatkozó gyűjtéséből közöl részleteket. Ugyanitt olvashatjuk Dömötör Sándor önéletrajzi ihletésű írását dunaszent- györgyi emlékeiről, valamint Ti- maffy László híradását egy, a Garam mentén gyűjtött, Petőfi- versből lett népballadáról. A Krónika rovat elsősorban néhány elmúlt évi honismereti táborról számol be, három írás pedig három különböző gyűjtemény megtekintésére invitálja az olvasót. A Honismeretnek ez a száma is számos, a határokon innen és túl megjelent helytörténeti, művelődéstörténeti és néprajzi kiadványról közöl ismertetést. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Kamarazene. 9.33: Jó a dal. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: A Gyermekrádió zenei magazinja, (ism.) 10.40: Népdalok. 11.00: „Legyünk a Tavasz gyermekei.” 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hét végi panoráma, (ism.) 13.50: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 14.02: Zenekari muzsika. 14.44: Magyarán szólva, (ism.) 15.05: Révkalauz. 15.35: Couperin: A piemontiak 16.00: Húszas stúdió (riport). 17.05: Barangolás régi hanglemezek között. 17.22: Magyar tanszék az ungvári egyetemen. 17.47: Romantikus kamarazene. 19.15: Török Erzsébet balladafel- vételeiből. 19.35: Színház bábokkal. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Hegymenet (riport). 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nóták. 23.03: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók, táncok. 8.20: Tíz perc külpolitika', (ism.) 8.35: Népi zene. 8.51: Nyolc rádió nyolc dala. 9.31: Szomszédolás sok zenével. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelött. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Ritmus! 14.00: Dallamról dallamra. 15.25: Könyvről könyvért. 15.45: A Nazareth együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.20: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről és az öttusa Budapest Kupáról. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Sokféle! 21.35: Toronyzene. 21.48: Santana összes albuma. 22.30: Igen is, nem is. 23.20: Részletek zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 13. (ism.) 9.23: Csajkovszkij: Manfred szimfónia. 10.20: Bellini-áriák. 11.05: Vilko Avsenik-művek. 11.31: A Tátrai vonósnégyes hangversenye. 13.07: Háttérbeszélgetés, (ism.) 13.37: A Glyndebourne operaegyüttes játszik. 14.00: Dzsesszfelvételekből. 14.25: Egy rádiós naplójából 11. 17.00: ötvenéves az Éneklő Ifjúság. 17.27: Schoeck: Penthelisea. 18.50: Könyvszemle, (ism.) 19.05: Bach: D-dúr szólószvit. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 20.35: Beszélgetés Fekete Tamás szobrászművésszel. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.35: Viktor Pikajzen hegedül. 21.50: Opera-művészlemezek. 22.30: A Fiatal Zeneszerzők Csoportja hangszeres együttesének hangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Sztárok abc-ben. 17.30: Megbélyegzettek. 17.50: Stúdiópódium. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé: világnézet. 9.00: Osztályfőnöki óra. 10.00: Utazás a világ nagy vasútjain (angol rövidfilm), (ism.) 10.55: Betekintés a természetbe (csehszlovák rövidfilm). 14.40: Magyar irodalom. 15.00: Biológia. 15.55: Bors (kalandfilm) 15/15. 16.55: Ű2di hétköznapok (dokumentumfilm) . (ism.) 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sütő András: Egy lócsiszár virágvasámapja (tv_ játék). 21.50: Film Esztehló Gábor emlékére. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.55: Magyarország—Olaszország női kosárlabda-mérkőzés. 18.25: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: Szénás! Imre távúszó világbajnok (riportfilm). 19.30: Váczi Károly zongorázik. 20.00: Gondolkodó. 20.50: Az idő ritmusa (amerikai rajzfilm). (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Csajkovszkij: Francesca da Rimini — fantázia. 21.45: Bizalom (szovjet—finn film). BUKAREST 15.20: Kulturális híradó. 15.40: A volánnál. Autóvezetőknek. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Eredmények és távlatok. 21.10: Világhíradó. 21.30: Lucia Sturza. Bulandra. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Orosz nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Tv-színház. 17.40: Hírek. 17.45: A hübelebalázsok — tvsorozat gyerekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-naplő, 20.00: Klosmerl — filmsorozat. 21.05: Könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.00: Paletta — kulturális magazin. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás — művelődési sorozat. 18.45: Erő a földből — népszerű-tudományos film. 19.00: Ex libris — művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumentumadás. 21.50: Egy meg egy az százhárom — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. április 20-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Justh Gyula-bérlet 19 órakor Mezőhegyesen: BOLHA A FÖLBEN 1984. április 21-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: az Árnyék Petőfi-bérlet 19.30 órakor Nagyszénáson: BOLHA A FÖLBEN MOZI Békési Bástya, 4-kor: Boszorkányszombat, 6 és 8-kor: Szupermodell. Békéscsabai Szabadság: István, a király. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Cicák és titkárnők, fél 8-kor: Kóma. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Piedo- ne Afrikában, fél 8-kor: Kína- szindróma. Gyulai Petőfi, 3-kor: Harmadik királyfi, 5-kor: Mexikó lángokban I—II. Orosházi Béke: Mennyei seregek. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Oz, a csodák csodája, fél 6 és fél 8-kor: Hanyatt-homlok.
