Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. ÁPRILIS 20., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Kádár János Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert kö­szönti. Mögötte Szűrös Mátyás és Várkonyi Péter (Telefotó) Helytállt megyénk mezőgazdasága TESZÖV küldöttközgyűlés Kétsopronyban A küldöttközgyűlésen részt vett és felszólalt a TOT főtitká­ra is Megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Kádár János fogadta a külügyminisztereket Kovács János, a Békés megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének elnöke nyitotta meg tegnap, április 19-én délelőtt Két­sopronyban a községi mű­velődési házban a TESZÖV soros küldöttközgyűlését. A tagszövetkezetek, a szövetke­zeti közös vállalatok és a szövetség 1983-as tevékeny­ségét értékelő küldöttközgyű­lés munkájában részt vett többek között dr. Eleki Já­nos, a TOT titkára, Csatári Béla, a megyei pártbizott­ság titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője. A tanácskozást megelőző­en a küldöttek több mint száz oldalas, és további kö­vetkeztetésekre, feldolgozás­ra is alkalmas, mélyreható elemzést kaptak kézhez írásban. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést a TESZÖV-tit- kár, Győrfi Károly, aki elöl­járóban a mezőgazdaság el­múlt évi teljesítményét erő­teljesen befolyásoló aszály kártételeit, következménye­it összegezte. Megállapítot­ta, hogy a súlyos elemi csa­pás átlagon felüli aktivitás­ra serkentette az üzemeket, amelyek-a rendkívüli intéz­kedésekkel — hozamfokozás­sal, költségtakarékos gaz­dálkodással, a kiegészítő te­vékenység bővítésével — mérsékelték a bajt, sőt, har­minckét közös gazdaságuk még növelni is tudta nyere­ségét. Sajnos, tizenegy aszály sújtotta szövetkezetük pénz­ügyi nehézségeit csak köz­ponti támogatással sikerült enyhíteni, és azzal is szá­molni kell, hogy az aszály­károkat a tavalyi krónikus csapadékhiánytól szenvedők többsége nem tudja egy év alatt kiheverni. Ráadásul az idei év eddigi része sem ho­zott enyhülést a szomjazó vetésekre. Az öntözésnek napjainkra nemcsak a jelen­tősége nőtt meg, hanem a legújabb kormányintézke­déssel a feltételei is javul­tak. Ezt követően a tsz-szövet- ség titkára sorra vette azo­kat a tényezőket, amelyek a mezőgazdasági, szövetkezeti termelés eredményessége el­len hatnak. Szólt többek kö­zött a felvásárló vállalatok fizetőképességének romlá­sáról, a jelenlegi bérszabá­lyozás hátrányairól, a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülését időnként csorbí­tó bürokratikus megkötött­ségekről. Méltatta ugyanak­kor a szövetkezetekben meg­erősödött közgazdasági mun­kát, amelynek nyomán az üzemek összességében költ­ségeik alakításával ellensú­lyozni tudták az áremelke­dések hatását. Szóbeli kiegészítőjének be­fejező részében Győrfi Ká­roly köszönetét mondott a megye mezőgazdasági szö­vetkezeteinek 1983-as tevé­kenységéért, külön is ki­emelve a dombegyházi _ Pe­tőfi, a lökösházi Haladás, a kevermesi Lenin, a gyulai Köröstáj, a kunágotai Ber­csényi, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a nagybánhe- gyesi Zalka és szeghalmi Sárréti Tsz-eket, a Sárréti Tej Közös Vállalatot, a tót­komlósi SERKÖV-öt, vala­mint a dombiratosi Béke, meg a kétegyházi Béke Tsz- eket, amelyek 1983-as gaz­dálkodásukkal példát mu­tattak. A TESZÖV titkárát köve­tően Ladnyik Mihály az el­lenőrző bizottság, Hovorka Jánosné a nőbizottság tevé­kenységéről adott számot a küldöttközgyűlésnek, amely a beszámolókat követő szü­net után a hozzászólásokkal folytatta munkáját. A napi­rendi pontok feletti vitában tizenegyen szólaltak fel. Hrabovszki Mihály, a bé- késszentandrási Zalka Tsz elnöke az öntözés szükséges­ségéről, a célszerű terme­lési szerkezet megválasztá­sáról beszélt, Gellai Imre, a gyomaendrődi Győzelem Tsz elnöke az aszálykárokat mérséklő rendkívüli intéz­kedésekről, a gazdaság pénz­ügyi gondjainak megoldásá­hoz kapott segítségről tájé­koztatta a küldötteket. Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnökhe­lyettese arra figyelmezte­tett, hogy nem szabad min­den eredménytelenséget az aszály számlájára írni, a veszteségek okait elemző módon kell feltárni. Pro- hászka Tamás, a gyulai Kö­röstáj Tsz elnöke, a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek ta­valyi viszonylagos jó telje­sítményének méltatását hiá­nyolta az írásos előterjesz­tésből, ehhez csatlakozott Buka Lajos, a biharugrai Felszabadult Föld Tsz elnö­ke is, aki a nehéz sorsú szö­vetkezetek anyagi, emberi problémáit részletezte. Nyi­las Károly, a vésztői Körös­menti Tsz elnöke pedig örömmel jelentette be, hogy a korábban veszteséges szö­vetkezet gazdálkodása for­dulóponthoz érkezett. Goron József, a békéscsa­bai Szabadság Tsz elnöke az írásos anyag fő értékét ab­ban látta, hogy olyan össze­hasonlításokra ad alkalmat, amelyek versenyre ösztöké­lik a szövetkezeteket. Ezen­túl azt fejtegette szenvedél­lyel, hogy a bérszínvonal­szabályozás nem teremt le­hetőséget a teljesítmények ösztönző elismerésére. Ko­vács Péter, a szarvasi Dó­zsa Tsz elnöke a hitelre vá­ró termelőszövetkezetek fe­lemás helyzetét ecsetelte, dr. Timár Vendel, a DATE szarvasi főiskolájának kép­viseletében a termelőüze­mek és a főiskola együtt­működésének fontosságát hangsúlyozta. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára fel­szólalásban első helyen a mezőgazdasági üzemek 1983- as helytállását értékelte, bi­zonyítva, hogy a termelőszö­vetkezetekben dolgozók erő­feszítéseinek eredménye­ként a rendkívüli időjárás ellenére is szép teljesítményt nyújtott a megye. Amit nem sikerült megvalósítaniuk, ab­ban nagyobb részt akaratuk­tól független tényezők hát­ráltatták őket. Látnunk kell azonban, hogy jó né­hány kérdésben az emberi tényezőknek van meghatá­rozó szerepe. A szövetkeze­ti tulajdon erősítésével, vé­delmével, a változó feltéte­lekhez való aktív alkalmaz­kodással, az érdekeltségi vi­szonyok fejlesztésével nehe­zedő körülmények között is tovább tudunk lépni. Dr. Eleki János, a TOT fő­titkára reálisnak ítélte meg felszólalásában a tsz-szövet- ségnek a közös gazdaságok 1983-as gazdálkodásáról szóló elemzését. Nyomaték­kai szólt arról, hogy az aszály az idei kilátásainkat, terveink teljesítését is ve­szélyezteti. Ebben a helyzet­ben feltétlenül pozitív a Bé­késben is tapaszalható vál­lalati magatartás, amelynek lényege, hogy a csapásokkal, a nehézségekkel nem bele­törődéssel néz szembe, ha­nem a lendület fokozásával igyekszik azokon úrrá lenni. A vita összefoglalása után a küldöttek elfogadták a beszámolókat, majd dr. Ele­ki János emlékvázát adott át azon tsz-ek képviselői­nek, amelyeket 1983-as eredményeikért a tsz-szövet- ség jutalomra érdemesített, így a medgyesegyházi Hala­dás, a békéscsabai Szabad­ság, a battonyai Dózsa, a csárdaszállási Petőfi, a kon- dorosi takarmánykeverő, az eleki Lenin, s az újkígyósi Aranykalász Tsz-eknek. K. E. P. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Békés megyei bi­zottsága április 19-én, teg­nap délelőtt Békéscsabán Kozák Ferenc titkár veze­tésével tartotta soros ülé­sét. A testületi ülésen ez­úttal részt vettek a megyei KISZ-apparátus tagjai is. Az 1984. március 10-i megyei KISZ-küldöttgyűlésen új­jáválasztott megyei KISZ- bizottság új tagjai ezen az ülésen ismerkedtek meg egy­mással és az apparátussal. A bemutatkozások után a napirendnek megfelelően Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára adott tájékoztatót a KISZ megyei bizottság apparátusának munkájáról, s azokról a fel­adatokról, amelyeket a me­gyei KISZ-bizottság 1982. februári ülésén határozott meg számukra. Ezután az „Ifjúkommunis­ták az úttörőkért — úttörők az ifjúkommunistákért” moz­galom legjobbjainak elis­meréséről döntött a testület. Az ülés után a résztvevők látogatást tettek a Gyulai Húskombinátban. Országos mentőbázis-avatás Tegnap átadták rendelte­tésének az országos mentő­bázist, amelyet 273 millió forint beruházással létesí­tettek Budapesten, a Róbert Károly körút, a Vágány és a Mohács utca által határolt két hektárnyi területen. Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter köszöntötte az intézmény dolgozóit, mindazokat, akik részt vet­tek az Országos Mentőszol­gálat új, korszerűen felsze­relt otthonának építésében. Hangsúlyozta: az Országos Mentőszolgálat a magyar egészségügy egyik legfonto­sabb szervezete, az egész országot behálózza. Űj köz­pontjának üzembe helye­zése jelentősen elősegíti a lakosság egészségügyi ellá­tásának további javítását. Dr. Bencze Béla főigazga­tó ismertetve az intézmény fejlődését, feladatait, s mu­tatta be az új létesítményt. Elmondta többek közt, hogy az épületegyüttesnek fontos része a 130 méter hosszú üzemi épület. Ebben talál­ható az automata kocsimosó­sor, a központi javítómű­hely-csarnok, az ország 164 mentőállomását kiszolgáló raktár. Az úgynevezett le­pényépületben kapott helyet a főváros új, 13., egyben leg­nagyobb mentőállomása, amely jelenleg hetven, ál­landóan üzemben levő. s több tartalék mentőgépko­csival rendelkezik. A tágas garázstérben 80 mentőkocsi áll készenlétben, ily módon a főváros többi 12 mentőál­lomásán javultak a gépko­csik elhelyezésének körül­ményei, csaknem valameny- nyi mentőgépkocsi már ga­rázsból indulhat, ami a kultúrált betegszállítás egyik feltétele. Ugyancsak itt lehe­tővé vált, hogy 70—75 men­tőkocsit tartalékoljanak az ország mentőszervezeteinek. Budapesten tegnap meg­nyílt a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság, Bohu- slav Chnoupek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság, Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székhá­Farkas Sándor elnökleté­vel április 19-én, tegnap Csabacsüdön tartotta meg soron következő ülését a megyei tanács művelődési bizottságának nemzetiségi al­bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese is. Elsőként Riba Etelka, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főelőadója az MNDSZ Bé­kés megyei tevékenységéről tájékoztatta a megjelenteket. Többek között elismerően nyilatkozott a szlováklakta településeken folyó nemzeti­ségi oktató-nevelő, valamint hagyományápoló munkáról, majd a tömegtájékoztatás kérdéseiről beszélt. A szö­vetség ezentúl is igyekszik a lehetőségekhez képest megadni minden támogatást a közművelődési célok el­éréséhez. Az országos testü­let ugyanakkor nagyra érté­keli, hogy Békés megye már évek óta igen aktív szerepet vállal a nemzetiségi rendez­vények szervezésében. Egyébként ehhez a témához kapcsolódott Bocskai Mi­Ünnepélyes vezetőségi ülést tartottak tegnap, csütörtö­kön délelőtt Gyulán, a sza­bók ipari szövetkezetében. Ezen részt vett a Békés me­gyei KISZÖV képviseleté­ben Gonda Károly és Nővé Zoltán. Az elmúlt évi telje­sítmény alapján a gyulai kollektíva kiérdemelte a KISZÖV-elnökség vándor­zászlaját, amit Török László elnök vett át. A szövetkezet hosszú év­tizedek óta tőkés bérmunká­ban dolgozik. Az elmúlt év­ben 1,4 millió dollár bevé­telt értek el, ami 75 száza­lékkal felülmúlta az eddi­gieket. Ez a kiugró teljesít­mény annak köszönhető, hogy míg korábban csak zában fogadta a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülése alkalmából hazánkban tar­tózkodó külügyminisztereket. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke este az Or­szágház vadásztermében va- ♦ csorát adott a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülé­sén részt vevők tiszteletére. Részt vett a vacsorán Szűrös Mátyás is. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Lázár György és Oskar Fischer pohárkö­szöntőt mondott. hálynénak, a HNF megyei alelnökének felszólalása is, aki a tavaszi béke-, barát­sági hónap eseményei közül kiemelkedő eleki nemzetisé­gi klubtalálkozó jelentőségé­ről szólt, majd a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordu­lója alkalmából szervezendő csabai és telekgerendási ösz- szejövetel programját ismer­tette. A második napirendi pont­ban Frankó János helyi ta­nácselnök Csabacsüd, vala­mint két társközség (Kardos és örménykút) nemzetiségi lakosságának politikai, tár­sadalmi és gazdasági helyze­téről számolt be a testület­nek. Pozitívumként kiemel­te: az ezen a területen élő 4 ezer 400 lakos döntő több­sége beszél szlovákul. Saj­nálatos viszont az, hogy az irodalmi nyelv ismerete csak egy szűkebb rétegre korlá­tozódik. A nemzetiség kép­viselői cselekvőén vesznek részt a politikai, társadalmi, gazdasági életben, s igen fi­gyelemreméltók az oktatás­ban és a kultúra ápolásában elért eredményei. —y—n bérmunkában dolgoztak tő­kés megrendelésre, tavaly első ízben gyártmányaikhoz az anyagot is a gyulaiak ad­ták. Azt, hogy biztos he­lyük van a tőkés piacon, há­rom tényezőnek köszönhetik; az itt készült női ruhák di­vatosak, minőségük kifogás­talan, és aránylag rövid a gyártás átfutási ideje. En­nek eredménye, hogy tavaly 6 millió forint nyereséget produkáltak, több mint 6 százalékkal nőtt az átlagbér, amely megközelíti az évi 43 ezer forintot. A kollektíva jó munkája eredményeként 900 ezer forint nyereséget és jutalmat vehetett át Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! Hatékony a nemzetiségi politika Vándorzászló a Gyulai Szabóknak B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents