Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
1984. április 3., kedd Általános művelődési központ Méhkeréken A könyvtárban egymásnak adják a kilincset a gyerekek. Hamar átértek, hi$z át- ellenben, az út másik oldalán van az iskola. A hatodikosoknak lesz most könyvtári órájuk. Otthonosan mozognak. Viselkedésükben nincs cseppnyi elfogódottság sem. Könyveket, újságokat emelnek le a polcokról, helyet keresnek maguknak, s beszélgetnek, olvasgatnak. A kérdésre, hogy ki nem iratkozott még be a könyvtárba, egy vékonyka kislány emeli fel a kezét bátortalanul. Aztán hamar hozzáteszi, még csak most jöttek ide, Méhkerékre. Még tart a szünet, de már itt az egész osztály. Ez is bizonyítja, hogy szeretnek itt. Hogy miért? Egymás szavába vágva magyarázzák: — Lehet olvasni", meg zenét hallgatni.-— Régen az iskolakönyvtárba jártunk, de az nagyon pici volt. — Ott órákat nem is tudtunk tartani, mert nem fértünk be. íTi Integráció, Méhkeréken 1982-ben született meg a döntés, hogy általános művelődési központ elnevezéssel, összevonják az iskola, a művelődési ház és a községi könyvtár tevékenységét. A tanács elnöke, Bóka Mi- hályné azzal kezdi a beszélgetést, hogy most, az első év tapasztalatait levonva már azt sajnálják, hogy nem vezették be hamarabb az integrációt. Aztán hamar hozzáteszi, a körülmények voltak olyanok, hogy várniuk kellett ezzel az intézkedéssel. — Ogy 3-4 éve javasolta először a megyei közművelődési felügyelet az integráció bevezetését. Akkoriban tiszteletdíjas művelődésiház- vezetőnk volt. aki egyben tanított is az általános iskolában. Ügy döntöttünk, ha feladatait jól látja el, 2-3 év múlva ismét napirendre tűzzük ezt a kérdést. Személyi feltételeink is csak később értek meg az integrációra. Végül 1983. január 1-én kezdte meg munkáját az általános művelődési központ, annak rendje és módja szerint önálló gazdálkodással. Akkorra a községi könyvtár is újjászületve — 121 négyzetméteres alapterülettel — fogadta látogatóit. — A gyerekek már jobban kötődtek ide — folytatja Bókáné —, ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy az iskolakönyvtárat megszünteti. Ez célszerű volt annál ts inkább, mert az csak bizonyos órákon volt nyitva — egy pedagógus látta el a könytárosi teendőket —, s a hely is nagyon szűkös volt már. && rif Vége az órának, most van egy kevés ideje a könyvtár vezetőjének, Novákné Gurzó Máriának. — Hogy miért szűnt meg az iskolakönyvtár? Ügy hiszem elég, ha annyit mondok, ott egy 5-ször 4 méteres helyiségben fogadták a gyerekeket. összesen két asztal és tíz szék fért be . .. Ha ehhez hozzáteszem, hogy az iskola szomszédságában vagyunk, már úgy hiszem, nincs szükség további magyarázatra. Az iskola könyvállománya — a mintegy 1600 pedagógiai szakkönyv, magyar és román nyelvű ifjúsági irodalom — így új helyre költözött. A könyvtár most mintegy 11 ezer kötetet mondhat magáénak. Emellett 25-féle újság, folyóirat közül válogathatnak az olvasók. Zene- hallgatásra is lehetőség van, — Ezzel persze még nem elégedhetünk meg. Az iskola volt könyvtárosával, Koz- máné Dúló Annamáriával mindig megbeszéljük, milyen könyvet rendeljek. így alkalmazkodunk az oktatási követelményekhez, a tananyaghoz. Könyvbarátszak- kört is indítottunk, mint az imént látták, rendszeresen tartanak itt irodalom-, énekés egyéb órákat is. A helyzet persze nem ilyen felhőtlen, hiszen a _ román nyelvű könyvellátás nem mondható valami jőnak. — Csak „nehéz” irodalmat küldenek, holott ezeknek '.a gyerekeknek nem erre lenne szükségük. Jobb híján, ha az ideihez hasonló román nyelvű olvasómozgalom indul, a gyulai báziskönyvtárból kérek könyveket letétbe. Jó lenne, ha e téren mihamarabb változna a helyzet. Az általános művelődési központ másik társintézménye, a művelődési ház, nemrég számolt be múlt évi munkájáról a tanács végrehajtó bizottsága előtt. A közművelődési igazgatóhelyettes, Petrusán János gazdag írá-, sós beszámolója a legjobb bizonyíték arra, hogy hasznos volt az integráció bevezetése Méhkeréken. Évfordulók méltó megünnepléséről, gyermekeknek szervezett komoly zenei előadásokról, iró-olvasó találkozókról emlékezik meg. Népszerűek a romániai művészek fellépései is. „Az integráció adta lehetőségeket kihasználva növeltük a művészeti csoportok és. szakkörök számát”. S valóban. A hét majd minden napján gazdag programmal várják a lakosság apraját, nagyját. Működik itt képző- művészeti szakkör, irodalmi színpad, fotószakkör és cite- raklub, fáradoznak a felnőtt néptánccsoport újjászervezésében, hogy csak néhányat említsünk. Népszerűek az ismeretterjesztő előadások. Javult az ifjúsági klub tevékenysége. Nem soroljuk tovább az eredményeket, hisz ennyiből is látszik, a község közművelődési tevékenysége sokat változott az elmúlt évben. Dicséret érte a pedagógusoknak, akik e teendők oroszlánrészét vállalják. í!í Az oktatási igazgatóhelyettes, Rúzsa János is elégedett az új körülményekkel. — Régebben nem volt függetlenített könyvtárosunk, a kartásnő sok órában tanított, s nehezen látta el ezt a feladatot. Most megfelelő körülmények között vannak a könyvek, persze a gyerekek is a községi- könyvtárban. Kicsöngettek. Egy csapat gyerek ismét a kijárat felé halad. A könyvtárba igyekeznek. Jókedvűek, gondtalanok. Mit sem sejtenek mindarról, hogy mi zajlott le körülöttük, értük . . . Nagy Ágnes Munkahelyi művelődés Több mint 24 millió forint a Nemzeti Színház számláján Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő szocialista brigádoknak a Világunk témakörben és az Élet és Tudomány című folyóirat márciusi számaiban megjelent alábbi cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a szervezők: — lyiengyelejev és a periódusos rendszer. (9. szám, 264—266. o.) — Milyen messze vannak a csillagok? (10. szám, 296—298. o.) — Meddig növelhetők a termésátlagok? (11. szám, 323—325. o.) — Bél Mátyás. (12. szám, 373— 375. o.) — Másutt és másképpen élünk. (13. szám, 390—391. o.) Március végén több mint 24 és fél millió forint volt a Nemzeti Színház számlájának összege. Az OTP XXII. kerületi fiókjánál, ahol a Nemzeti Színházi gyűjtési akció adatait regisztrálják, elmondták: eddig 8978 befizetést könyveltek el: a 3822 egyéni felajánlás több mint négy és fél millió forint értékű, az 5156 csoportos adomány összege csaknem 20 millió forint. Külföldről 93 felajánlás érkezett. A külországi legújabb felajánlás Michel Gyarmathyé. A párizsi Folies Bergéres magyar származású művészeti' igazgatója, aki a budapesti tavaszi fesztivál idején járt hazánkban, ötezer dollár értékű csekket adományozott az új Nemzeti Színház javára. KÉPERNYŐ Kissé aggódva merem gondolataimat megfogalmazni az elmúlt heti televíziós műsorról. Számítva arra, hogy az Űj Tükörben heteken át folyó szakmai vitát a tévékritikáról mások is olvasták. S ugye, nem tudhatom, hogy olvasóim m^ly táborhoz csatlakoztak: az előzetes, vagy utólagos kritika igénylőihez. Minden esetre, más megoldás nem lévén, előre figyelmeztetek mindenkit, hogy jelen esetben utólagos kritikáról lesz szó. Mégpedig a televízió nevelő szerepéről, amelyet nyugodtan lehet a műsor megtekintése után elemezgetni, mert semmiféle beharangozó, orientáló jelleget nem tulajdonítok neki. Akkor vágjunk az erdő közepébe, így a fák, virágok napja táján. Ahogyan azt kitűnő pedagógiai műsorunkban, a Kék fényben tették egy termelőszövetkezet vezetői, közöttük egy erdész is. A sugárzott riport címe akár — Shakespeare után szabadon — Megvásárolható erdők is lehetne. Mert ugyebár" nem akármilyen jelenség, ha útnak indítanak egy erdőt — illetve többet is —, hogy a „sétával” becsületes favágókat juttassanak munkához, s ezáltal kitűnő keresethez. Természetesen nem a birnami erdőről volt szó, s ezáltal nem hazafias, történelmileg említésre méltó cselekedetről. Történelmi vonatkozása mégis van. Ezek .a kiirtott fák — s ezen már a vétkesek megbüntetése sem segíthet —, nem termelhetnek többé éltető oxigént számunkra. A pillanatnyi örömet jelentő pár százezer forintos haszon néhány ember zsebében vészes szűklátókörűségre utal. Arra, hogy még mindig nem vagyunk tisztában azzal, hogy a természet biológiai egyensúlyát ma felborítva a jövőt pusztítjuk el. Mint ígértem, ma csak a nevelésről szólok. S ehhez kitűnő alapanyagot nyújt továbbra is a Kék fény. Innen tudtam meg ugyanis, hogy feltörtünk bűnözésben a világszínvonalhoz. Legalábbis ami a fegyveres, álarcos betörést illeti. Nemrég volt valami hasonló mutatványt népszerűsítő krimi a televízióban, amit feltehetően a benzinkutast kirabló fiatalemberek is megtekintettek. Hiába, a televízió nevelő szerepe elvitathatatlan. A bűnözésre hajlamos nézők számára megannyi kitűnő tippet adó krimit sugároznak. Valahol őket is csak képezni kell.. De félre a komor dolgokkal. Vidáman, jó kedvvel a nevelőnek, s a nevelés tárgyának is könnyebb komoly, életre szóló tanulságokat átadni és befogadni. Ahogyan azt a századelőn alkotó Biró Lajos bohózatának felújítója, megfilmesítő je. Bán Róbert rendező is gondolta. Mert bizony a Francia négyes című tévéfilmben — akár a Családi körben — fontos erkölcsi tanulságok hangzottak el. Hogy csak „guba a gubához” elv alapján szabad házasodni, hogy spiccesen könnyen nyithatunk be rossz ajtón, s hogy a házastársi kötelességeknek — történjen akármi —, egy ifjú férjnek illik eleget tenni. S innen tanulhattam meg nézőtársaimmal együtt azt a bölcs axiómát is, miszerint „egy okos hazugság van olyan, mint egy erkölcsös hazugság”. S ha Biró Lajos munkásságát nem is éppen a csütörtökön bemutatott bohózat fémjelzi, azt megtudhattuk a darabból, hogy a televízió szeretne bennünket igényesen szórakoztatni. Ez a darab erre éppen nem volt alkalmas, de néhány kitűnő színészi alakításra mégis módot nyújtott. De nézzük, mit tanultam még a képernyő előtt ülve. Például a Gyurkó László kitűnő könyvét alapanyagul választó Jancsó-filmből, a Faustus doktor boldogságos pokoljárásából. Azt például, hogy milyen más az: szimbolikusan dohányozni, mint szenvedélyesen. Aztán azt is, hogyan lehet egy izgalmas, jó, a történelmi önismeretet segítő irodalmi műből unalmas, nehezen emészthető alkotást csinálni. Kilenc dolgos hétre adagolva. S mivel az elidegenítő művészeti fogások miatt nehezebben „vettem be” a legegyszerűbb történelmi tanulságokat is, hogy nevelésem hatásosabb legyen, újra elő kellene vennem a könyvet. (Ami lehetett rejtett célja is a tévésorozatnak.) Érdekes módon, a Bors című, 15 részes, harmadjára látott történelmi kalandregényt már könnyebben befogadtam. Ehhez persze az is hozzájárulhatott, hogy a film a maga műfajában nagyon jó alkotás, ezért ismétlésre alkalmas, mint mondjuk a minden évben vetített Eizenstein Patyomkin páncélosa. A televízió — s ez az ismétlésekről jutott eszembe — az oktatásügyben tapasztalható rohamtempó helyett rég bevált pedagógiai alaptételt tett magáévá az utóbbi időben: minél gyakrabban ismételünk, tudásunk annál alaposabb lesz. A műsorpolitikában ez az alaptétel a kelleténél is jobban érvényesül, ha kiszemelgetjük az (ism.) jelzéseket. Vannak persze olyan ismétlések, amelyeknek örülünk. Mint például a Gertler Viktor-sorozatnak. S akkor máris a lényegnél vagyok. Mint nevelendő alany, jobb szeretek olyan dolgokat ismételni, amelyek első látásra is megragadták értelmem és érzelmem. S tekintve, hogy a televízió sugárzási ideje igencsak véges, nagyon meg kellne gondolni az (ism.) használatát. B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mindennapi kenyerünkért, (ism.) 8.57: Hanglemez MK. 9.00: A hét zenemüve, (ism.) 9.30: Fúvós esztrád. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.05: MR 10—14. 11.05: Népdalok. 11.25: Tamássy Zdenko dalaiból. 11.42: Glemba. (regény) XV/8. (ism.) 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidöben. 14.00: Verbunkosok, nóták. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Népszerű operettkettősök. 15.28: A Gyermekrádió műsora. 16.00: Jerry Ricks blues-hangver- senye. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: A királyné és a majom, (novella) \ 17.26: Két Offenbach-nyitány. 17.45: A Szabó család. 19.15: Nyílik a rózsa. II. középdöntő. 20.00: Ünnepi köszöntő. 20.15: Simon László irodalmi ösz- szeállítása. 21.15: Szabó Ferenc müveiből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Bruno Walter vezényel. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Finn-kantele muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: A Gyermekrádió műsora. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről-könyvért. 15.30: Sanzonpódium. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: A Rustavi-együttes felvételeiből. (ism.) 19.07: Operettdalok. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 21.30: Magyar anekdotakincs. XII 3. 21.58: Népdalkörök pódiuma, (ism.) 22.23: Világslágerek. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Három a kislány, (daljáték) 9.39: Zongoraverseny. 11.05: Az alvajáró, (opera) 11.49: Zenekari muzsika. 13.07: Népdalkórusok, hangszerszólók. 13.30: Operarészletek. 14.00: Lendvay Kamilló: Mesemondó tánc. 14.10: Versek. 14.25: A zeneirodalom remekműveiből. 15.25: Magyar zeneszerzők. 15.55: Operaáriák. 16.30: Politikai vitaműsor. 17.00: Zenekari muzsika. 18.35“: Szerb-horvát nyelvű műsor. 1^.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Vers. 19.40: A Magyar Rádió Mozart- ciklusa. Közbep: 20.30: Bemutatjuk a szombathelyi munkás színjátszókat. 20.50: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.25: Olasz dalolj. 22.00: Világirodalmi dekameron. 22.45: Népdalfeldolgozások. 23.15: A Tomkins-énekegyüttes énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Petula Clark műsorából. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Hurrá. Tavaszi szünet — Kulturális seregszemle — Iskolai kirándulás.) 17.30: Kisújszállási, mezőtúri és orosházi úttörőkórusok énekelnek. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.45: Nino Rota filmzenéiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Gibson Brothers slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé: francia nyelv. 9.20: Szünidei matiné. 10.40: Gálaest a svéd királyi cirkuszban. (ism.) 15.40: Egy úr az űrből, (amerikai film) 16.05: Sakk-matt. 16.30: Színházat játszunk! VI/4. 17.35: Az utolsó kivégzés, (dokumentumfilm) 18.25: Jelképeink. V/3. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ünnepi köszöntő. 20.15: Ünnepi hangverseny. 21.05: Alba Regia, (magyar film) 22.35: A tánc világában, (szovjet balettfilm) 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Még egyszer gyerekeknek! 18.10: Ibusz karate világ kupa. 19.10: Emlékezés egy nagy muzsikusra. (szovjet film, ism.) 20.00: Kisfilmek kedvelőinek. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Ki vagyok én? (riport) BUKAREST 15.40: Család és iskola. 16.20: Rajzfilmek. 16.40: Állattenyésztés mindenkinek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Egy dal. 20.45: Román színházi est: Ami lehetetlen. 21.55: Nemzetközi tévéhírek. 22.20: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A fasiszta hatalmak megtámadják Jugoszláviát. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Tara folyón. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Foglalkozása riporter, (játékfilm) 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Irodalom. 18.45: Világnézet. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folk-parádé. 20.50: Hőstettek ideje — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. gl.50: Dzsessznapok. SZÍNHÁZ 1984. április 3-án, kedden 19 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Ifjúsági és úttörőház előadása 1984. április 5-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: az Árnyék Bajor Gizi-bérlet 19 órakor Hajdúböszörményben: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Az arany rablók üldözője, 8-kor: A nagy zsákmány. Békéscsabai Szabadság, 10, 6 és 8_kor: Forró vérű kísértet, 4-kor: A Nagy Medve fiai. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Álmodozás, fél 8_kor: Várlak nálad vacsorára. Gyulai Erkel: Atlantic City. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Boszorkányszombat, 7-kor: Vámpír négy keréken. Orosházi Béke: Seriff az égből. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Tintin és a cápák tava, fél 8-kor: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben. Délelőtt a könyvtárban Fotó: Gál Edit
