Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
Három vonalon — továbbra is sínen I közlekedési koncepció megvalósulásáról i:i^UKT‘lcj-----------------——---------------------------1 984. április 15„ vasárnap Ki nyer holnap? A szabályozók és az Univerzál h Békéscsabán, az északi- ipartelepen levő vasraktárhoz bevezették az iparvágányt, amely egy év alatt 3 millió forint szállítási költség megtakarítását eredményezte Fotó: Veress Erzsi Mint arról már korábban hírt adtunk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban felülvizsgálta a megye közlekedési koncepcióját, a kisvasutak megszüntetésekor tervezett fejlesztések megvalósulását. A tervezet két nagy területet érint, a közúti személyi- és áruszállítást, valamint a vasutat. Ami az elsőt illeti, a személyszállítás megszervezésében a lépcsőzetes munkakezdés jelentett új feladatot. A megyében a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése csak Békéscsabán volt indokolt. Ennek első ütemére még 1978-ban sor került. A második ütem az 5 napos munkahétre való áttéréssel párhuzamosan 1982. végén, 1983. elején valósult meg. A MÁV négy új vonatot állított forgalomba és 15 személyvonat menetrendjét igazította a megváltozott igényekhez. A Volán 8. sz. Vállalat 37 új autóbuszjáratot indított, és csaknem 500 járata menetrendjét módosította. A lépcsőzetes munkakezdés második ütemével a megyeszékhelyen 44 vállalat, üzem, intézmény változtatta meg munkarendjét. A több mint 1600 ember utazási igényeinek átütemezésével a forgalom és a férőhely-kihasználás egyenletesebbé vált. A teherszállításnál meghatározó szerepet töltenek be az egységrakományos technológiák. Ezek alkalmaNemrég újságban olvastam és a rádióban is hallottam, hogy egy hölgy 70 évig vezetett gépkocsit. Az illető már 91 éves, és ma sem lenne akadálya annak, hogy vezessen, de közben olyasmi történt, ami miatt a rendőrség elvette a jogosítványát. Egy autópályán, amelyen 100 kilométer a megengedett sebesség, ő 25 kilométeres sebességgel haladt. Emiatt a gépkocsik százai torlódtak össze. A példa 91 éves hölgyről szól. ö sokáig maradt a volánnál. De vajon hol a határ? Hány éves korától kezdve válik az ember képtelenné arra, hogy „25 kilométeres” sebességnél gyorsabban haladjon az autópályán, és még inkább a társadalom fejlődésének útján? Az emberek nem egyformák. Aki megfigyelte, tapasztalhatta: vannak fiatal öregek és öreg fiatalok. Persze csak kevesen. A kivételek, vagyis a fiatal öregek közé tartozik Szlovák András, a szarvasi Dózsa Tsz növénytermesztési brigádjának a vezetője. Az „öreg” ugyan túlzás, mert még csak 52 éves. De a tsz dolgozóinak átlagéletkorához képest legalábbis idős. A brigádban dolgozók pedig többségben 30 évnéi fiatalabbak. Ügy is szólítják, hogy András bácsi. Ha pedig közeledik valamelyik munkacsapathoz, azt így adják tudtul egymásnak: „Jön az öreg”. Mint tsz-tag sem fiatal. 1951-ben lépett be a közös gazdaságba, azóta egyfolytában itt dolgozik. A mezőgazdasággal már gyermekkorában kezdett .ismerkedni. Azóta olvasással, a rádió és a tv útján, valamint tanfolyamokon szerzett ismeretekkel gyarapította a tudását. Munkája közben sok-sok tapasztalatot szerzett. Ezzel kapcsolatban (a görög származású) Tolev Mlte főágazat- vezető a következőket mondja: — Bandi bácsi nekem is sok hasznos tanácsot ad. A terület nagyon heterogén, ő zásával jelentősen gyorsabb a szállítás, javítható az áru megóvása, gépesíthető a rakodás és a szállítási lánc minden pontján egyszerűsíthető a kezelési folyamat. Az elmúlt évek hoztak ugyan eredményeket a korszerű szállítási technológia elterjedésében, de még mindig nem éri el a kívánt szintet. Ennek okát vizsgálta a megyei szállítási bizottság és a következőket állapította meg: nincs megfelelő összhang a fejlesztési szándékban a gyártónál, a feladónál és az árufogadónál. A raktárterületek, raktárak és berendezések korszerűtlenek, nem alkalmasak az egységrakományok mozgatására. A díjszabások nem ösztönzik kellően a folyamat gyorsítását. A lakossági áru- szállításnál kedvezőbb a helyzet, javította az ellátást a kisvállalkozások lehetősége, mellyel a gyengén ellátott területeken rugalmasabbá vált a fuvarvállalás. A magánszektor megyénkben az elmúlt két évben csaknem 500 gépjárművel gyarapodott. A szállítási bizottság munkaprogramjában szerepel a tehergépkocsi-állomány jobb kihasználásának, a nagy árukibocsátó és -fogadó helyek nyitva tartásának vizsgálata. Ez utóbbi ügyében intézkedések történtek, melyek már éreztetik hatásukat. A másik nagy terület a vasúti közlekedés. Három vasútvonal gazdaságosságát vizsgálták a közelmúltban. Az egyik a kisszénás—kon- dorosi vonal, amely 6 kilométer hosszú, két évvel ezelőtt újították fel, s ez kétezerig megfelel az igényeknek. A vonalon hét fuvaroztató szállíttat rendszeresen, tudja, hova, mit és milyen módszerrel érdemes vetni. Vagy például területkimérés alapján állítja be a gépen a vetőmag mennyiségét úgy, hogy lucernamagból egy hektárra 18 kiló jusson. Sem több, sem kevesebb. Egy kiló vetőmag ára 100 forint és most 60 hektáron van lucerna. Hektáronként 2-3 kilogramm vetőmag megtakarítása is sok ezer forint költség csökkentésével jár. — Véleménye szerint min kellene változtatni a tsz- ben? — kérdezem Szlovák Andrástól. — Nagyobb munkafegyelemre van szükség, amire a termelési technológia fejlődése is kényszerít bennünket. Ez az egyik feltétele a termésátlag növelésének. — És a növénytermesztésben? — Az öntözést kellene fejleszteni. Van rá lehetőség. A mi földjeinket szegélyezi a Hármas-Körös és a Malomzugi csatorna. Fontos lenne még, hogy ne csak gyümölcsöt, hanem zöldséget is termesszünk. Jó az adottságunk, és azt hiszem, az értékesítés sem jelentene gondot. Palántanevelésre, illetve a hajtatóház fűtésére két termálkút vizét tudnánk felhasználni. Frankó János, a tsz párttitkára megállapítja: — Szerencsének mondható, hogy Bandi bácsi olyan környezetben él, amelyben minden vezető és a tagság többsége keresi az újat, a jobb megoldásokat, ö maga is a tsz-vezetőség tagja, s kezdeményező az új keresésében, mint amilyen egyebek közt a termál- vagy a baromfiprogram elindítása volt. — Akkor bizonyára szót ért a fiatalokkal is. — Igen. Becsülik Bandi bácsit, aki sokszor biztatja őket: „Tanuljatok gyerekek !” És megmagyarázza, hogy ha jobban akarnak élni, ükkor többet kell tudni. A jövőben már kevés lesz a megszokott módon és csak a tapasztalatok alapján dolgozni. Pásztor Béla több mint 50 ezer tonna árut és 33 ezer utast. A vasútvonal megszűnése esetén az átlagos közúti távolság 9 kilométerrel növekedne, s az egyéb költségekkel együtt mintegy 32 millió forint többletköltséget igényelne. A másik a Murony—Békés közötti 7,4 kilométer hosszú vonal. Állapota közepes, műszaki felújítása az ezredforduló után esedékes. Ezen a vonalon 27 fuvaroztató szállíttat, az éves áruforgalom meghaladja a 170 ezer tonnát, és 70 ezret meghaladó a személyszállítás teljesítménye. A vonal megszűntetése esetén mintegy 65 millió forint költségtöbblettel kellene számolnunk. A harmadik a Vésztő—Körösnagy- harsány vasútvonal, amely 25 kilométer hosszúságú. Jelentőségét növeli, hogy mintegy 56 ezer hektár mező- gazdasági terület terményének szállítását biztosítja. E vonal állapota a leggyengébb, műszaki felújítása 10 év múlva esedékes. A vonalat rendszeresen 22 jelentősebb fuvaroztató veszi igénybe. Évente csaknem 160 ezer ember utazik és 100 ezer tonna árut szállítanak a vonalon, A megszüntetés esetén az átlagos szállítási távolság 25 kilométerrel nőne. A forgalom közútra terelése 83 millió forint költség- többletet igényelne. Mindezek alapján a Murony—Békés, a Kondoros— Kisszénás és a Vésztő—Kö- rösnagyharsány vasútvonalak megszüntetésére nem kerül sor. összességében megállapítható, hogy a megye közlekedési szerkezete kedvező, további forgalomáttereléseket nem indokolt tenni. S. F. Miről ír a Kritika áprilisi száma ? Az Író és Közélet című interjúsorozat két érdekes, a témakörrel összefüggő sok új gondolatot megfogalmazó beszélgetéssel gazdagodik az áprilisi számban. Cseres Tibor és Garai Gábor mondják el véleményüket és tapasztalataikat az író és közélet viszonyáról. Meddig Hamlet Hamlet? Peterdi Nagy László, Molnár Gál Péter és Mátyás Győző írásait közöljük a Shakespeare-i mű mai színrevitelének problémáiról. A Kritika hasábjain eddig elég ritkán találkoztunk zenei témákkal — ez alkalommal több összefüggésben is szó esik zenekultúránkról. „Zenélnek a kölykök” címmel beszélgetést közlünk az amatőr zenekarok helyzetéről. A zenei befogadás változásairól a hanglemezek korában „Beethoven papucsban” címmel D. Szabó Ede ír cikket. „Nem könnyű lemezkiadással foglalkozni”, állapítja meg a vele készült interjúban Nádor Péter, a Hungaroton főosztályvezetője. A szerzői könyvkiadásról két cikket közöl a folyóirat, Reviczky Béla és Varga Sándor tollából: a filmforgalmazásról Gulyás István készített interjút Kabok Józseffel, a filmbeszerzési osztály vezetőjével: a pedagógusok munkakörülményeiről Deák Zsuzsa, a fiatal értelmiségiek helyzetéről Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor tájékoztatja az olvasót. Az áprilisi számban Szerdahelyi István főszerkesztő zárszavával ér véget a Vélemények Juhász Ferenc költészetéről című vita. A kritikai rovatban ismertetéseket közöl a lap több, a közelmúltban megjelent műről, mint például Nemes- kürty István: Diák, írj magyar éneket!; Vitányi Iván: Vitairat a mai magyar művelődésről; néhány új magyar filmről: Te, rongyos élet!, Felhőjáték, Szász Imre tv-jegyzete zárja a szám kritikai rovatát. „Vállalásunk alapvető célja a fogyasztási cikkek ellátási színvonalának a megőrzése, a piaci egyensúly fenntartása, a kereslethez való rugalmas alkalmazkodás, a tömegigényeket kielér gítö olcsó cikkek folyamatos kínálata" — olvashatjuk a Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat pályázatában. A mondatokat olvasva azonnal szembe ötlik, hogy üzletpolitikájuk megpróbál igazodni az új gazdasági szabályozókhoz. Régen ugyanis a minél több árut eladni, minél nagyobb forgalmat elérni elv érvényesült. Ez hozta a nyereség javát és ez teremtett alapot az adómentes béremelésre is. Egy éve viszont a sokoldalú gazdálkodást értékelő mutatóktól függ a béremelési lehetőség, a vállalat munkájának a megítélése. Vajon, mire készteti ez a szabályozás megyénk egyik legjelentősebb kereskedelmi vállalatát, az Uni verzált? Hogyan alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez? Szolid árpolitika — Nem könnyű a dolgunk — mondja dr. Pérchy Antal- né, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Érzér kelteti ezt, hogy a terveket két változatban készítjük, amelyet jóváhagynak a különböző demokratikus fórumok. Tavaly csaknem 87 millió forint nyereséget értünk el, de a költségek nőttek. Magyarázat bőven akad, hiszen emelkedtek a vállalati közterhek, drágább lett a csomagolóanyag, az utazás. A normalizált és a normán felüli leltárhiányt viszont pontosabb munkával csökkenteni lehetett volna. Már annak is örülünk, hogy a fűtési és a világítási költségek nem emelkedtek és megtakarítottunk több mint 20 ezer kilowattóra villamos energiát, 22 ezer köbméter gázt, valamint 3600 liter tüzelőolajat. összességében csökkentek a szállítási és a hálózatfenntartási költségek. — Remélhetőleg ez nem jelent valamiféle visszavonulást a reklám- és propagandamunkában. — Szó sincs róla — bizonygatja Nővé Béla osztályvezető. — ötletességgel, leleményességgel próbáljuk becsalogatni a vevőket a szaküzletekbe, az áruházakba. Az elmúlt évben a ruházati és a vegyesiparcikk- szakmában 29 különböző akciót, kiállítást, bemutatót rendeztünk. Természetesen keressük az olcsóbb megoldásokat. Ilyenek a szállító és a termelő vállalatokkal közösen megtartott engedményes vásárok, árubemutatók. A vásárlási kedv fenntartása és élénkítése miatt ez év április 2-től december 31-ig nyereményakciót indítunk. Lényege: minden ezer forint feletti vásárláskor a vevő sorsjegyet kap. A negyedévenkénti húzáson összesen 600 ezer forint értékű ajándéktárgyat sorsolunk ki az ágynemű-garnitúrától a színes televízióig. — Mindezekből arra következtetek, hogy az árbevételt is növelni szeretnék. Nem jár ez esetleg túlzott áremeléssel? — Ezt a szabályozók sem teszik lehetővé — folytatja az igazgatóhelyettes —, mert a- többletbevétel egy részét elvonják a vállalattól. Árpolitikánkat a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvei szerint határoztuk meg. Gyakori árváltoztatásokkal nem szeretnénk rontani a lakosság közérzetét. Célunk a fizetőképes kereslethez alkalmazkodó választék kialakítása. Ennek egyik alapfeltétele a vállalati árcsoport és az áruforgalmi osztály jó együttműködése. A szerződések megkötésekor ügyelünk arra, hogy a megállapodásban szerepeljen az ár, annak érvényességi határideje, a minőség. Aránytalanul magas árat nem fogadunk el. A különböző helyről beszerzett cikkeknél azonos eladási árat, eltérő minőségű és választékú árunál pedig arányos fogyasztói árat, a csecsemőruházatnál, a játékoknál, a gyerekkocsiknál kizárólag irányhaszonkulcsokat alkalmazunk. Közvetlen beszerzés — Akkor miként akarják a vevőket megtartani, hiszen erre az évre 2 milliárd 800 millió forint kis- és nagykereskedelmi forgalmat terveztek és növelni szeretnék a közületi eladást is. — Áremeléssel, a vásárlási körülmények romlásával, a választék elszürkítésével semmiképp, mert ennek csak mi és a vásárló látná a kárát. Minden olyan döntés, amely ellentétes a fogyasztók érdekeivel, ha esetleg növelné is a nyereséget, a gazdasági eredményt, aligha szolgálná a vállalat céljait. Mindent elkövetünk, hogy azokból az iparcikkekből, amelyekből 1983-ban rossz volt az ellátás, lehetőség szerint az idén jdvuljon a kínálat. Beszerzési politikánk kulcskérdésének tekintjük az igények helyes felmérését, a sokoldalú piackutatást. — Gondplja, hogy ez csupán elhatározás kérdése? — Tudjuk, hogy 1984-ben sem számíthatunk sétagaloppra, sok lesz a hiánycikk, a nehezen beszerezhető áru. A megkezdett útról azonban nem térünk le. Űj partnereket keresünk. Ezek a vállalatok, szövetkezetek, téeszek és kisiparosok szívesen gyártanak választékbővítő cikkeket. Nagykereskedelmi raktárunk tavaly a Konsumex Külkereskedelmi Vállalattal együttműködve a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Lengyelországból vásárolt többek között hűtőszekrényt, kerékpárt, kályhát, vas- és üvegárut. Ugyanakkor a hazai ipar közvetlenül szállított műszőrmét, takarót, szőnyeget, függönyt. így rövidebb lett az áru útja, az árrés megosztásával nőtt a vállalati nyereség és nem utolsósorban a fogyasztó is jól járt. Ezenkívül a szocialista országokkal lebonyolított áruházi csere kapcsán több mint 45 millió forint értékű áruval gazdagodott a megye. — Lehet még ezt bővíteni? Színesebb választék — Elképzeléseink szerint az idén a közvetlen beszerzésünk 200 millió forint lesz, amely mintegy 8 százalékkal nő az előző esztendőkhöz képest. A BÉKÖT olcsó pólókat, a Ruhaker márkás farmerokat, ingeket, alsóneműket, női ruhákat, edzőcipőket, az ÁPISZ a Pelikán NSZK-beli cég közreműködésével irodaszereket, játékokat, az Azúr importból származó kozmetikumokat szállít. A kishatár menti árucsere részeként Romániából 330 ezer forint értékű bútor, kézi szerszám és méteráru érkezik. Jugoszláviával 40 ezer dollár értékű rövidáru szállítására kötöttünk szerződést. Ezek az áruk az év első felében már kaphatók lesznek az üzletekben. — Az idei 90 milliós nyereségterv szintén figyelemre méltó. Hogyan készítik fel egységeiket a jobb munkára? — Figyelemmel kísérjük, hogy a szaküzletekben, az áruházak osztályain hogyan alakul a készlet- és bérgazdálkodás, mennyi az egy eladóra jutó forgalom és így tovább. A költségeket negyedévenként értékeljük és azonnal intézkedünk, ha eltérnek a tervezettől. Az új üzemeltetési formák bevezetése kedvezően hatott a gazdálkodásra. A szerződésbe kiadott 10 üzlet a korábbinál eredményesebben működik. Ez év január 1-től hat szaküzletben és az Univerzál Áruház kilenc osztályán jö- vedelemérdekeltséget vezettünk be, amelyben részt vesznek a vezetőkön kívül az eladók is. Ez a rendszer gondosabb beszerzésre, készletezésre, takarékos költség- gazdálkodásra ösztönzi a dolgozókat. Az Univerzál tapasztalatai tehát biztatóak, mert a holnapra alapoznak. Az új szabályozás a kívánt irányba tereli a vállalat gazdálkodását és jut pénz fejlesztésre is. Ebben az évben megnyitják Békésen a 600 négyzet- méteres ruházati üzletet. Gyulán átadják a barkács- boltot, ahol szerszámokat, edényeket, faárut és természetesen barkácsfelszerelése- ket árusítanak. Seres Sándor Jön az „öreg”
