Békés Megyei Népújság, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
t 1984. április 15., vasárnap o A békéscsabai Városi Tanács V. B. a Hazafias Népfront IV. kerületi bizottságát az 1983. évi településfejlesztő társadalmi munkaversenyben elért második helyezéséért elismerő oklevélben és pénzjutalomban részesítette. Ebből az alkalomból rendezett ünnepség keretén belül a PATEX Vállalat Brunsz- vik Teréz kiváló szocialista brigádja műsorában Békéscsaba és Mezőmegyer „házasságkötését” jelenítette meg paródiában Fotó: Császár Lajos Orosházi szakmunkástanulók sikere Két versenyen is elismerésre méltó sikereket értek el az elmúlt hetekben az orosházi 612-es számú Szakmunkásképző Intézet diákjai. Az iskola csapata bejutott a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő országos döntőjébe, amelyet április 6- án, a fővárosi Pataki István Művelődési Otthonban bonyolítottak le. A verseny igen nehéz volt. Statisztikai pontossággal kellett tudni például a Szovjetunió gazdasági ágazatai fejlődésének ütemét. A világ eseményeire vonatkozó kérdésekre jellemző például, hogy a játékvezető meg ;s jegyezte: „Talán a külpolitikai szerkesztőség munkatársai egyharmadára tudnának válaszolni.” Átfogó, nagy ismeretanyagból adtak számot tehát a versenyzők, és hat forduló után született meg a végső sorrend. Az első három helyezett csapat jutalma egyaránt egy 10 napos jutalomút Szocsiban, valamint pénzjutalom az iskoláknak. Nos, az orosháziak nem vallottak szégyent, a harmadik helyen végeztek, így a csapat tagjai, Szikora Lajos, Markovics József, Szonda Lajos és Bocsán László a nyáron a Szovjetunióba utazhat, az iskola pedig 25 ezer forintot kapott ifjúságpolitikai célokra. A csapat sikerében nem kis szerepe van felkészítő tanáruknak, Tóth Mi- hálynénak, aki szintén részt vesz a tengerparti üdülésen. A Hazafias Népfront és a KISZ felhívására vettek részt a középfokú tanintézetek diákjai a „Hazám diákállampolgára vagyok” című egész éves játékon. Az iskolai selejtezők után az országból összesen 540 középiskola nevezett be a versenyre. Háromfordulós levelezési középdöntő után a gyulai Erkel Gimnázium, a sarkadi szak- középiskola és az orosházi Ipari Szakmunkásképző Intézet három—három fős csapata képviselte megyénket a veszprémi országos döntőn. Magyarország első „diákállamában”, Dipóliában három napon keresztül versengtek a fiatalok állampolgári ismeretekből. Az orosházi csapat az országos versenyen második helyezést ért el. A csapat tagjai: Bús Erika, Farkas Imre és Dóka Gábor, felkészítő tanáruk ifj. Berki Sándor. Orgonahangversenvek Gyomaendrődön Az elmúlt évben rendezett először hangversenysorozatot a gyomaendrődi művelődési központ a református templomban. Az orgona- hangversenyek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy alkalmanként több mint ezer látogató gyűlt össze. Az idén ismét indítanak ilyen rendezvénysorozatot. Az első előadás június 3- án, délután 6 órai kezdettel lesz, melyen Sebestyén János orgonaművész és Kovács Loránd fuvolaművész lép fel. Július 8-án Gergely Ferenc orgonaművész és Kovács Mária énekművész, augusztus 20-án pedig, a Gyomaendrődön múlt évben is nagy sikert aratott angol orgonaművész, Malcolm Rudland és Andor Éva operaénekes mutatkozik be a zenekedvelő közönségnek. Szeptember 9-én Elekes Zsuzsa orgonaművésznek és Gregor József operaénekesnek, végül október 6-án Ella István orgonaművésznek és Pászthy Jüliß operaénekesnek tapsolhat az előadások közönsége. ■ ■ I Igyál! Már senki sem emlékezett arra, hogy mikor volt utol• jára józan. Nemrég azonban az átlagosnál is jobban felöntött a garatra. Ezután csak nagy üggyel-bajjal sikerült | a lakásától mintegy 200 méterre levő sarki kocsmából ■ fél óra alatt hazajutnia. Pedig sietett. Különösen a for; galmas út gyalogátkelőhelyén, ahol mintegy 10 métert négykézláb tett meg, mert nem volt se fa, se fal, aminek ; nekitámaszkodhatott volna. Egy kamionnal ugyan pró• bálkozott, de az nagy ívben elkerülte. Otthon olyan köhögési roham fogta el, mint még soha. • Csak állt az előszoba ajtajához támaszkodva, miközben piros, majd lila lett az arca és a nyaka. Felesége, aki eleinte csak korholta az immár ki tudja hányadszori ■ bűnbeesése miatt, megijedt. Valamit tenni kell — gondolta magában. De mit? Szaladjon át a szomszédba segítségért, vagy hívja ki telefonon a mentőket? Nem volt idő a töprengésre. Elindult tehát a szomszédba, de meggondolta magát. Még egy kísérletet tesz — határozta el. A konyhában készített egy pohár szódavi; zet, amit odavitt a férjéhez és kínálta: — Igyál! A férjemuram tekintete az asszonyra meredt, a köhögési roham hirtelen alábbhagyott, s elcsukló hangon tette • fel a kérdést: — Te meg akarsz engem ölni? —or ■ Sudlik Mária és Gregor lézsef ária- és dalestje Gyulán (Tudósítónktól) A gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola hangversenyterme volt a színhelye az Országos Filharmónia ötödik bérleti hangversenyének. Régi tapasztalat, hogy az ária és a dal másként hat, másként szólal meg az operaszínpadon és a hangversenyteremben. Az utóbbi környezet, a hallgatósággal való szinte közvetlen kapcsolat az énekestől fegyelmezett, feszes magatartást követel. Így, csak a hangjával, az arcjátékával tudja kifejezni az előadott mű hangulatát, érzelmi fűtöttségét, drámaiságát. Gregor József, Liszt-díjas kiváló és érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház és a pesti Operaház magánénekese — Székely Mihály méltó utódja — és Sudlik Mária, Liszt-díjas, az Operaház szoprán énekesnője nagy rutinnal rendelkezik a hangverseny-terembeli énekléshez. így nem csoda, hogy ezúttal mindkettőjüknek óriási sikerük volt. Vastaps kísérte minden szereplésüket. A forró ünneplést ráadásokkal köszönték meg, sőt Gregor mókamesteri tudományát is megcsillogtatta. A hangverseny első részében híres dalciklusokat hallhattunk. Gregor József Modeszt Petrovics Muszorgszkij: „A halál dalai és táncai” című dalciklusából a duhaj hangulatú „Trepákot”, a beteg gyermeket halálba ringató „Bölcsődalt”, egy magányos férfi „Szerenád”-ját, végül a harcmezőn hörgő, síró katonák közt a halállal küzdő „Hadvezér” című, megrázó erejű dalt, nagy drámai erővel énekelte el. Sudlik Mária vállalta, hogy eredeti német szöveggel tolmácsolja a mindig újat kereső német zeneköltő: Richard Strauss ha-* lála előtti utolsó alkotásaként ismert négy dalt. A hangverseny második részében népszerű operákból áriákat hallhattunk. Gregor József csodálatos erejű hangján Mozart: A varázsfuvola című operájából Isis papjának, Sarastrónak ismert áriája szólalt meg, később egy Verdi-ária után varázsos humorral énekelte el a „Rágalom-áriát” Rossini: A sevillai borbély című operájából. Ráadásul magyar népdalokat énekelt, köztük a Restek nótáját is. Sudlik Mária az opera- áriák sorát a Grófné cavati- nájával kezdte, majd Erzsébet áriáját énekelte a „Don Carlos” című Verdi-operá- ból. Végül pedig igazi néger „Altatódalt” adott elő Gerschwin: Porgy és Bess című néger operából. A közönség lelkes ünneplését Millöcker : Dubary című operettje belépőjével köszönte meg. A hangversenyen az igényes zongorakíséretet Kovács János, az Operaház fiatal karnagya látta el, akinek része volt a sikerben is. Pándi Marianne zenekritikus és zeneíró első ízben konferált városunkban, a közönség nagyon élvezte szellemes, nagy tudást tükröző fejtegetéseit, és minden fellépését megtapsolták. Máskor is örömmel hallgatnánk, mert segíti a műsor jobb élvezetét. Ez az ária- és dalest emlékezetes marad sokáig! Dr. Márai György Vonópárbaj ’84 A Magyar Média és az Országos Szórakoztató Zenei Központ Vonópárbaj ’84 címmel zenei vetélkedőt hirdet fiatal prímások, hegedűsök részére, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által felajánlott ezüstvonó nagydíjért. A szervező bizottság várja azoknak a 18—35 év közötti prímásoknak, hegedűsöknek a jelentkezését, akik- előadóművészi működési engedéllyel rendelkeznek, illetve hivatásos művészeti együttesek tagjai, és magas színvonalon művelik műfajukat. Jelentkezni ajánlott levélben lehet május 17-ig a következő címre: Országos Szórakoztató Zenei Központ, 1068 Budapest, Gorkij fasor 38. A rendező szervek kérik a borítékon feltüntetni: Vonópárbaj ’84. A jelentkezésnek tartalmaznia kell: a jelentkező nevét, születési idejét, pontos lakcímét, jelenlegi munkahelyét. A Magyar Rádió és Televízió közvetíti a verseny középdöntőit és döntőjét. Felvilágosítást az OSZK igazgatósága ad a 425-547-es telefonszámon. Gasztronómiai napok Békéscsabán és Rozsnyón Mintegy öt éve, hogy a csehszlovákiai Rozsnyó Város Nemzeti Tanácsa, valamint a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat között kapcsolat jött létre. Békéscsaba és Rozsnyó tanácsi vezetői akkor egyetértettek abban, hogy kezdődjék el ez a barátság a Tátra INTERHOTEL Vállalat, a rozsnyói „KRAS” Szállodaétterem, s a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ között. Ilyen előzmények után április 13—14—15-én a már említett rozsnyói szálloda éttermében a békéscsabai ÁFÉSZ tíz szakácsa és felszolgálója, míg a békéscsabai Lencsési étteremben ugyancsak ilyen számú csehszlovák vendéglátóipari dolgozó mutatkozott be sajátosan nemzeti ételkülönlegességeivel. A baráti kapcsolatok jegyében rendezett gasztronómiai napok megnyitójára április 13-án, pénteken délután Békéscsabára érkezett Bokor Béla, a csehszlovákiai Tátra INTERHOTEL Vállalat rozsnyói „KRAS” Szálloda-étterem igazgatója, Plosmica János, a városi nemzeti tanács titkára, Bukó Imre, a városi nemzeti tanács belügyi és szervezeti osztályának vezetője, szakszervezeti elnök. A vendégeket Seres Mihály, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke fogadta. E találkozón ott volt Spröber Józsefné, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának politikai munkatársa is. Ma, vasárnap a kora reggeli órákban Csizmár György ÁFÉSZ-elnökhelyettes vezetésével delegáció utazott Rozsnyóba, hogy részt vegyen a háromnapos gasztronómiai cseretalálkozó záróeseményén. Kép, szöveg: Balkus Imre Csehszlovák szakácsok munka közben Ülésszak után a héten két napra ismét benépesültek a Parlament padsorai, megtartotta tavaszi ülésszakát legfelsőbb népképviseleti szervünk, az országgyűlés. A képviselők törvényt hoztak az Alkotmányjogi Tanácsról és elfogadták a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosítását, majd a művelődési miniszter beszámolója alapján megvitatták a közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesztési programját. E napirendek alapján talán erőltetettnek tűnik valami közös vonást keresni a kétnapos ülésszak témáiban, mégis az ellenőrzést alighanem kulcsszónak nyilváníthatjuk. A jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése lesz ugyanis az újonnan megválasztott Alkotmányjogi Tanács feladata, a másik törvény pedig a népi ellenőrzés társadalmi fontosságát erősíti meg. Alapvető ellenőrző funkcióját gyakorolta a parlament akkor is, amikor a képviselők konkrét témákban az egyes miniszterekhez interpelláltak. Az expozékban és a vitában is több alkalommal hangot kapott, hogy miért tartja napjainkban kiemelkedő fontosságúnak az országgyűlés az ellenőrzést. Hazánk most már jó néhány éve nehéz gazdasági helyzetet él át, s gondjaink megoldása nem várható egyik napról a másikra. Mind bonyolultabb nemzetközi körülmények között kell továbblépnünk, vállalva, hogy a fejlődéshez új módszerekre, másfajta felfogásra, gondolkodásra van szükség. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése, hozzáigazítása a jelen és a jövő követelményeihez csak úgy képzelhető el, ha bátran vállaljuk, hogy az ésszerű kísérletezés olykor törvényszerűen nehézségekkel, buktatókkal is jár. Ezek egyike az is, hogy néhány an az új lehetőségekkel, jogokkal nem élnek, hanem visszaélnek. Meglovagolják például a kisvállalkozások nyújtotta előnyöket, önző egyéni céljaik megvalósítására használják ki az újonnan biztosított jogokat, megfeledkezve arról, hogy ezek kötelességekkel is járnak. De általánosságban is elmondható, hogy szükségszerűen előtérbe kerül, nagyobb fontosságot kap egy ország életében az ellenőrzés, ha bizonyos értelemben a liberálisabb szabályozás, a fokozottabb önállóság válik jellemzővé, s a megnövekedett döntési lehetőségeket csak fáziskéséssel követi a velük járó felelősségérzet kialakulása. Nemcsak a parlamenti ülésteremben, a folyosókon is gyakori téma volt a képviselők között a népi ellenőrzés szerepváltozása, amely immár törvényi megfogalmazást nyert. Sokan vélekedtek úgy: a népi ellenőrzés számára jelentős tekintélynövekedést jelent, hogy általános hatáskörű állami ellenőrző szervezetté nyilvánították. S talán még ennél is fontosabb döntés, hogy ezentúl a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mindenkori elnöke miniszteri jogállásban a kormány tagja. Nem arról van persze szó, hogy az államtitkár jogállásának megváltozásától egy csapásra megváltozik a helyzet, megszűnnek a gondok, de ez a pozíció mindenképpen megkönnyíti a népi ellenőri vizsgálatok tapasztalatainak országos látókörű hasznosítását, a javaslatok megfelelő szintű elbírálását. Az Alkotmányjogi Tanács létrehozása kapcsán az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés az volt: miért éppen most van erre szükség. Voltak, akik azt vetették fel: minek újabb bizottságot létrehozni, amikor a törvényességen, a jogszabályok alkotmányosságán már amúgy is több szerv őrködik. Hiszen dolga ez az ügyészségeknek, a parlamenti bizottságoknak, de még az Igazságügyi Minisztériumnak is. Mindez igaz, ám az Alkotmányjogi Tanács megválasztásának szükségességéhez és időszerűségéhez — mint az ülésteremben is kiderült — mégsem férhet kétség. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági szabályozók változásával, s az összetettebb társadalmi viszonyok folytán növekszik a jogi túlszabályozás veszélye, kiéleződnek az érdekütközések, aminek következtében egyes részletrendelkezések szembe kerülhetnek az alkotmány szellemével. Általában nem alapvető, magas szintű jogszabályokról, törvényekről, rendeletekről van többnyire szó, hanem minisztériumi körlevelekről, utasításokról, amelyek egyoldalúan az adott tárca érdekeit fejezik ki, tekintet nélkül az állampolgárok alkotmányban biztosított jogaira. Természetesen az országgyűlésnek eddig is joga volt az ilyen paragrafusokat megsemmisíteni, hatályon kívül helyezni, de ez hosszadalmas, bonyolult eljárást jelentett, s a hasonló ügyeket nemegyszer a nyilvánosság háta mögött tisztázták. a tavaszi ülésszak legsokoldalúbb vitáját a művelődési miniszter expozéja váltotta ki az oktatási rendszer fejlesztésének programjáról. A témához kereken 25 képviselőnek volt hozzászólnivalója. Ez már önmagában is jelzi, hogy a parlament milyen nagy jelentőséget tulajdonít a következő nemzedékek képzésének, nevelésének, ami nem lehet kizárólag csak az iskola gondja. Nagy a felelőssége ebben — amint kifejezésre is jutott — a családnak, a környezetnek, az egész felnőtttársadalomnak. Mint ismeretes, a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztési téziseit a minisztérium már korábban széles körű társadalmi-szakmai vitára bocsátotta. Tulajdonképpen e közéleti párbeszéd tartalmát gazdagította, tette teljessé a parlamenti vita, amelynek egyik legfőbb tanulsága, hogy hazánkban az oktatás és a nevelés valóságos nemzeti üggyé vált. Ehhez hozzátartozik, hogy a Központi Bizottságot és a kormányt képviselő felszólaló a pedagógustársadalom gondjairól is szólt, kijelentve, hogy fokozatosan megteszik a szükséges lépéseket e gondok csökkentéséhez. Deák András Megalakult az akvaristák-terraristák országos egyesülete Tegnap tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Akva- rista-Terrarista Országos Egyesület a Fővárosi Állatkert Barlang mozijában. A közgyűlésen több százan képviselték az akvaristák és a terraristák népes táborát. Az egyesület keretében különféle szakmai programokat, csereberét szerveznek, s a tagok létrehozzák helyi klubjukat.
