Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
1984. március 14., szerda Szomszédolás DHM6YAR0RSZÁ6 ne féljenek a rugalmas megoldásoktól, a mozgalom sokszínűségétől és változatosságától. A zákányszéki parasztkórus. 1964 februárjában a zákányszéki szakszövetkezetek valamelyikében az egyik parasztember kitalálta, hogy nőnapra valamilyen műsorral kellene kedveskedni a szövetkezet asszonyainak, lányainak. A tervbe csakis férfiakat avattak be. Az az évi nőnap máig a legkellemesebb emlék a zákányszékieknek. A nagy házi sikeren felbuzdult társaság úgy döntött, nem hagyják abba, dalolnak, hátha még vihetik valamire. Monoki Lajos karnagy, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszék- vezető docense, a zákányszéki parasztkórus vezetője is emlékezik a múltra: Engem Szabó Pista egykori főiskolás évfolyamtársam hívott meg Zákányszékre, hogy szépen dalolnak, most már csak egy jó szakemberre van szüksége, aki dirigálná őket, hát énrám gondolt. Ki is mentem, megígértem, elküldöm az egyik jó képességű hallgatómat. Énekeltek, tetszett. Az egyik szünetben odajött hozzám egy aranyos parasztember és kért, ne küldjék senkit, hanem én legyek a vezetőjük. Hát így kezdődött. A pár évvel ezelőtt alakult citerazenekarral' együtt jelenleg 60-an vagyunk. A zenekar előnye a többszólamúság, amelyre a legtekintélyesebb népzenetu- dósnk is felfigyeltek. s-^Th írlap Telefon-érdekellentét. Csongrád megyében gyakran érkeznek kérések a Szegedi Postaigazgatósághoz, vegyék vissza a távhívás lehetőségét a vállalatok, intézmények központjaitól. A telefonközpontok számlálóberendezései ugyanis nem mutatják ki, hány dolgozó tárcsázott és hová, azt meg végképp nem tudja egyetlen csodaműszer sem, hogy a beszélgetés témája magánügy volt-e vagy vállalati célokat szolgált. Az irodákban a kézközeiben levő készülék csábító: miért ne kapjuk fel akkor is, ha valami családi dolgot kell megbeszélni. Ennél persze komolyabb oka is van annak, hogy élünk a vállalati telefon adta lehetőséggel. Kevés hazánkban a lakásállomás. Intézményi struktúránk is meghatározó, ha valamit el akarunk intézni, azt csak munkaidőben lehet. Ha a tendencia folytatódik, és még több vállalat jelentkezik a postánál lemondási szándékával, akkor előállhat az az érdekes — pozitívnak nem nevezhető — SZOLNOK MEGYEI * MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAP1A Meó a karcagi SZIM-ben. A SZIM karcagi gyárának hőskorában még azzal fenyegették meg a gyártásközi ellenőrt, hogy ha mégegyszer arra jár, a lábára ejtik a munkadarabot. Napjainkban már háromszázad milliméter (az emberi hajszál egyhar- madának megfelelő) pontossággal illesztik egymáshoz a lemezmegmunkálók az eszterga- és gyalugépek részegységeit, a közúti járművek légfékjeinek szerelvényeit, így érthető, hogy a gyártásközi ellenőrzés ma már mindenki szerint a minőség betartásának legfontosabb területe. Részben, a dolgozók végzik, tudják, zsebre megy az önmeózás. Erre ösztönzi őket az érdekeltségi rendszer is, bár ez lehetne hatékonyabb! A végellenőrzés már csak a késztermék „halottkémlelése”, mondják a karcagiak. A szolnoki szabadtéri színpad szép csendesen átadta magát az enyészetnek és alkalmatlanná vált funkciója betöltésére az elmúlt években. A megyei tanács és a szabadtéri színpadot működtető megyei művelődési és ifjúsági központ szakvéleményt kért a létesítmény állapotáról, felújításának lehetőségeiről. A költségvetés végösszege 3,9 millió forint lett, A működtető — szerencsére igen előnyös — munkaszerződést kötött több szolnoki vállalattal. A vállalatok többsége bizonyos ár- kedvezményt adott, a megbízónak lényegében csak az anyagköltségeket kell megfizetnie. A szakipari munkák elvégzésére a TITÁSZ, a víz- és csatornamű vállalat, a MEZŐGÉP, a Ganz Villamossági Művek, a SZÁÉV, a KÉV-Metró, a Szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet, a bútorgyár vállalkozott. Sok segítséget adott a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat, hiszen a nézőtéri padsorok lábazatának elkészítéséhez kiselejtezett fúrócsöveket biztosított. A május végéig elkészülő színpad a legkülönbözőbb műsoroknak adhat majd otthont. Legalábbis elvileg, mivel a színpad önmagában nem elegendő a művészeti együttesek fogadására. Egyelőre nincsenek öltözők, különböző kiszolgáló- helyiségek, de még olyan bejárat sem, ahol egy díszleteket, kellékeket szállító nagyobb teherautó közlekedne. jelenség, hogy a közérdek mond ellent a fejlődésnek, s mond le a nem kevés pénzzel, sok munkával megteremtett értékekről. A szocialista brigádmozgalom aktuális kérdéseiről tárgyaltak Szentesen. Az újságíró ennek kapcsán többek között írt e mozgalom legfontosabb feladatáról, hogy a rendes munkaidőben eladható terméket készítsenek a szocialista brigádok tagjai. Mert a kultúra ott kezdődik, hogy kulturált termék kerüljön ki a kezük alól, amely egyébként magába sűríti a brigádtagok tudását, műveltségét, fegyelmezettségét. Egyes helyeken nem értik azt, hogy elsősorban a gazdasági vezetés feladata irányítani, tervezni a szocialista versenymozgalmat, a szocialista brigádok változatlanul igénylik a friss információt, a pontos és igazságos értékelést és a formaságok mellőzését. A résztvevőkben megvan a készség az új módszerek kialakítására. Ezt vegyék figyelembe a helyenként közömbös vezetők is, nUe HtourAtjAi icnsoijtrui HAJDÚBIHARI Debrecen rendje és tisztasága szerepelt a városi pártvégrehajtóbizottság ülésén az elmúlt héten. Mint a városgazdálkodási vállalat igazgatója elmondta, az illegális szemétlerakó helyekről tavaly csak negyedannyi hulladékot kellett elszállítani, mint az előző évben, az eredményt a fokozott ellenőrzésnek tulajdonítják. Bizonyos esetekben a figyelmeztető szónál hatásosabb lenne, ha végre tisztázódna, kinek milyen joga van a helyszínen büntetni a rongálókat, sze- metelőket. A városgazdálkodási vállalat kezelésében levő parkok területe hét év alatt meghatszorozódott. Csakhogy ugyanezen hét év alatt az egy négyzetméter parkra jutó fenntartási költség tíz forint 74 fillérről 7 forint 58 fillérre zsugorodott — miközben az üzemanyag-, munkabért stb., minden ár emelkedett. Összeállította: ungár Megkérdeztük: hogy haladnak a telefonbekötések? Mikor lesz végre telefonunk? Ilyen, és hasonló kérdésekre nap mint nap sűrűn kell válaszolnia Szabó Bálintnak, a megyei távközlési üzem vezetőjének. Különösen azóta szaporodtak meg a kérdések, amióta a megyében több új telefonközpontot adtak át. Az emberek nem értik: ha van elegendő központkapacitás, miért kell mégis hosszú időt várni a telefon beszerelésére? — A kérdésben tulajdonképpen a válasz is megtalálható. Azért hosszú a várakozási idő, mert a telefont fel kell szerelni az előfizető lakásán. Az tehát, hogy több nagy kapacitású központ működik a megyében, csak elméleti lehetőséget ad a telefonok bekötéséhez. Ahhoz, hogy a készülék meg is szólaljon, a kábelt el kell vezetni a házakig, szükség van belső szerelésre, mérésekre, ellenőrzésekre. A mi feladatunk pedig elsősorban nem az új állomások felszerelése, hanem a meglevő hálózat karbantartása. — De azért az új telefonokat is a távközlési üzem szereli fel? — Igen, de csak akkor, ha erre lehetőségünk van. Az első negyedévi bekötési tervet például alaposan megváltoztatta a megyét sújtó két vihar. Nekünk nem is annyira a második okozott gondot, hanem inkább a január 26-i, amikor sűrű tapadó hó esett. Annyi hó és jég rakódott a vezetékekre, hogy kétszázhetven oszlopunk dőlt ki megyeszerte, és számtalan helyen szakadtak el a vezetékek. A hó súlya olyan hatalmas volt, hogy több helyütt a betongyámok is eltörtek. Minden szerelőt a károk helyreállítására moz- gósítotunk, de sok helyen még most is ideiglenes kábelekkel biztosítjuk az ösz- szeköttetést. A februári hóvihar is okozott károkat, és a mi legfőbb feladatunk, hogy ezeket kijavítsuk, és biztosítsuk az egész megye telefon- hálózatának működését. Emellett persze erőnkhöz mérten igyekszünk minél több lakásállomást is felszerelni. — Egy kicsit konkrétabban: mit jelent az, hogy minél többet? — Taavaly 1200 új állomás felszereléséről szólt a terv. Dolgozóink úgy döntöttek, hogy ennél többet, 1500- at vállalnak. Végül 1729 új előfizetőt kapcsoltunk be. Békéscsabán csaknem 1400- at, a többit Gyulán, Békésen, Mezőberényben és Gyo- maendrődön. — Ezek tényleg szép eredmények, de mi lesz az idén? — Ez évi tervünk 1700 állomás bekapcsolása. Ebből Békéscsabára ezret, Gyulára négyszázat, Gyomára százat, egyéb helyekre pedig kétszázat tervezünk. Bízunk benne, hogy a rengeteg helyre- állítási munka ellenére tartani tudjuk a tervet, még akkor is, ha a bekapcsolások egy része néhány hetet, vagy hónapot csúszik. — A legtöbb bekapcsolás az idén is Békéscsabára várható. Mely körzetekben számíthatnak telefonra a várakozók? — Az első negyedévben a Kazinczy utca, az Ör utca, Tinódi utca és környékük kerül sorra. Itt a bekapcsolások egy része várhatóan áthúzódik a második negyedévre a már említett helyre- állítási munkák miatt. A második negyedévben a Bartók Béla, a Tulipán, a Temető sor és a Petőfi utca által határolt részen szerelünk. A harmadik negyedévben a Lencsési úti lakótelepen az eddig el nem látott épületeket és a Felső-Körös sort keressük fel. A negyedik negyedévre a Dobozi út és a Kodály út környéke marad. — Ebben a felsorolásban csak a város sűrűn lakott részei szerepelnek. Mi lesz a kertes házak lakóival? — A tervek szerint a jövő évben kerül sor Erzsébet- helyre. Ahol kertes házak vannak, ott viszonylag sok kábelfektetési munkára van szükség, ezért először ott kötjük be a telefonokat, ahol nagy a lakássűrűség. Természetesen jogos a kertes házak lakóinak igénye is, de nem vagyunk képesek minden jogos kívánságnak eleget tenni. — Ha ennyire nagyok az igények, miért nem végzik több emberrel a telefonszereléseket? — Azért, mert nincs több emberünk. Hiába vennénk fel telefonszerelőket, nincs jelentkező. Nagy harc árán sikerült csak elintézni, hogy legalább a jövő tanévben megkezdődjön Békéscsabán a telefonszerelő szakmunkások képzése, de az első osztály csak évek múlva végez. Dolgozóink vállalati gazdasági munkaközösséget is alakítottak, munkaidő után is folytatjuk a bekötéseket, de az ő erejük is véges, nem képesek többre. Türelmet kell kérnünk tehát a telefonra váróktól, előbb- utóbb mindenki sorra kerül. Sajnos, munkánkat az is hátráltatja, hogy az újonnan épült társasházak is gyakran a postai alépítmények nélkül készülnek el, pedig ezek létesítése a telekhatártól kezdődően az építtető, illetve a beruházó dolga. Így fordulhat elő, hogy új, több szintes, sok lakásos házak is hosszú ideig telefon nélkül maradnak. Reméljük, hogy a jövő e téren is kedvező változást hoz. Lónyai László Számuk évről-évrfe csökken Tanyák Oroskáza külterületén Orosháza külterületén az 1980-ban megtartott népszámláláskor még __4210-en l aktak. Számuk 10 év alatt 2562-re csökkent. Legnagyobb elszívó hatása Orosházának van, ezen kívül Pusztaföldvárnak és Kardos- kútnak. Az elköltözők többsége a fiatalabb korosztályhoz tartozott. A munkaképes korúak közül igen sokan Orosháza közelében levő ki- sebb-nagyobb településekre költöztek. Ugyanakkor az elvándorlást részben csökkentette, hogy fiatalok is költöztek külterületre, elsősorban gazdaságossági meggondolások alapján, tekintettel az olcsóbb lakásra és megélhetésre, a nagyobb jövedelemszerzési lehetőségekre. Odaköltözés miatt „fiatalodott” Kiscsákó, Kakasszék, Alsótanyák, ©yökeresi tanyák lakossága. Évek óta tapasztalható, hogy az idősek többsége Orosházára költözik a jó szociális és egészségügyi ellátás miatt, hiszen a tanyai életmód ma is sok hátránnyal jár. A külterület egyes területrészei között is jellemző a költözködés. Vonzásközpontot elsősorban Kiscsákó és Monor üzemi lakótelepei jelentenek. Ezek népességtartó szerepe_ erősebb, mint Pusztaszentetornyáé, vagy Tatársáncé. Jóllehet, ezek a települések is vonzzák a szétszórt tanyák népességét, de megtartó erejük csekély. Innen kerül ki ugyanis az Orosházára költözők többsége. A városi élet anyagi feltételeit teremtik meg itt. A tanyáról-tanyára költözés is elsősorban az életkörülmények javulását célozza. Nemcsak a kertes családi házak vonzzák a városba települőket, hanem sokan egyenesen a lakótelepre való költözést választják. Az utóbbi öt év alatt igénylés útján 17 család kapott Orosházán vevőkijelölési jog alapján OTP-,és tanácsi_ ér- tékesítésű lakást. A legtöbb tanyai lakásigénylő házaspár, elsősorban azok, akik az iparban dolgoznak. Jelentős számot képviselnek azonban az egyedülálló nők és a nyugdíjasok is. Az elvándorlással párhuzamosan a tanyák száma is csökkent. Az elmúlt 10 év alatt 603 épület, a tanyák 43 százaléka szűnt meg, elsősorban a tartósan fennmaradók közé nem sorolt területeken. A tanyák fennmaradása a településhálózat sajátosságaitól és a mezőgazdaság fejlődésétől függ. A szórvány tanyák, melyek a településtől, a köves utaktól távol esnek, a kedvezőtlen viszonyok miatt hamar eltűnnek. Ugyancsak a szétszórt tanyák felszámolását sietteti a mezőgazdaság fejlődése, mert útjában áll a nagyüzemi táblák gazdaságos kialakításának. A tanyabontások a földterülethasznosításban lényeges javulást eredményeztek, de ugyanakkor a háztáji és a kisegítő gazdaságokat hátrányosan érintették. Orosháza négy üzemi lakótelepén — Kiscsákó, Pusz- taszentetornya, Monor, Tatársánc — él a külterületi lakosság 14 százaléka. Ezeken a területeken is csökkent a lakosság száma. Bár ezeket a lakótelepeket vonzóvá lehetne tenni — állapította meg a közelmúltban az orosházi Városi Tanács ülése —, ha a jelenleg meglevő helyzetnél lényegesen jobb körülmények teremtődnének az ellátásban és a szolgáltatásban. Az életkörülmények javítására a mezőgazdasági nagyüzemek patronálása ad biztosítékot. A kereskedelmi ellátás terén megfelelő a helyzet. A külterületen 14 üzlet működik. A vegyesboltokra jellemző a napi szükségleteken túlmenő árukínálat a különböző iparcikkekből. Hűtőpulttal rendelkeznek, ez lehetővé teszi a tejtermékek és a húsféleségek forgalmazását. Az üzemeltetők többnyire az ÁFÉSZ-ek gazdaságtalanságra hivatkozva igyekeznek a külterületeken levő boltoktól megszabadulni. A közelmúltban három külterületi bolt szűnt meg. Gond az orvosi ellátás és a gondozás is. A tanács a külterületen 24 segélyzettet tart számon. Többségük té- eszjáradékos. Nehéz az idős, egyedülálló emberek házi szociális gondozásának megoldása. Ehhez nyújtanak segítséget a termelőszövetkezetek. A Béke Termelőszövetkezet külön gondozónőt foglalkoztat. A külterületekről a városban levő óvodába 52 gyermek jár. így megoldódott a szervezett iskolaelőkészítésük. A korábbi évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent. Az általános iskolákba 126 tanyai gyermek jár. Teljes napközis ellátásban, vagy étkeztetésben részesülnek. Bejárásukról a Volán helyi üzeme gondoskodik. Az orosházi tanács végrehajtó bizottsága célul tűzte ki a külterületi lakosság közművelődési helyzetének javítását. Határozat született, hogy az üzemi lakótelepeken levő közművelődési helyiségeket klubköriyvtári színvonalra emelik a helyi üzemek segítségével. Ezen a téren a legkedvezőbb helyzet Pusz- taszentetornyán alakult ki, ahol egy 50—60 személy befogadására alkalmas klub áll a lakosság rendelkezésére. Fotó: Veress Erzsi (Serédi)