Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

Pénteki beszélgetések

Kulin György

— Mérhetetlenül messze van tőlünk a csillagvilág, mégis, mióta eszmélni kezdett az ember, arra törekszik, hogy megismerje azt. . .

— Az emberiség szellemi fejlődésének korai szakaszában a csillagokról, a minket körülvevő világról elképzelések, mondák, mítoszok születtek. Később a filozófiák arról írtak, milyen lehet a világ. A vallás pedig azt tanította, hogy milyennek kell hinni a világot. Fokozatosan, megfigyelések, tapasztalatok útján imertük fel Földünknek a kozmosztól való függését; s Newton törvényei feltárták, hogy amit az égen látunk, nem égi jelek, hanem előre számítható égi jelenségek. Ez a felismerés minden gondolkodó embert felszabadított az égi jelek babonás félelmétől, belső igénnyé lett a törekvés a világegyetem megismerésére.

— Közismert: az élet a

Nap sugárzó energiájától függ. Mennyi időnk van „hátra”?

— A Nap által biztosított jövő kb. ötmilliárd év. Hogy hogyan élünk ezzel a lehetőséggel — rajtunk múlik. A földi társadalom jelenleg minden területen energiát használ fel. mégpedig 90 százalékban azt az energiát, mely százmillió évek alatt halmozódott fel, s most néhány száz év alatt eltékozol- juk, amit a természet készen adott. Ez azonban „csak” a fosszilis napenergia (kőszén. kőolaj. földgáz). De adott az állandó napsugárzás, ennek révén negyedóra alatt ijnnyi energia jut a földre, melyet ma összesen egy év alatt használ fel az emberiség. Hogyan lehet hasznosítani ezt az úgynevezett aktuális napenergiát, ez a feladat, s ez a jövő egyik útja. Biztató törekvések, kezdeményezések már vannak ezen a téren. S a kor fizikusai — felismerve azokat a folyamatokat, amelyek a csillagok és a Nap energiatermelését adják — szeretnék „lehozni" a Földre a csillagok tüzét is: a Föld hidrogénkészlete környezetszeny- nyezés nélkül beláthatatlan időre biztosítaná az egyre növekvő emberiség energiaszükségletét.

— Időnk, lehetőségünk tehát van bőven. Mégis, sokszor úgy tűnik, nem jól élünk ezekkel a lehetőségekkel, az emberiség a vesztébe rohan...

— A Föld, mint égitest.

4,6 milliárd éves, az élet rajta 3,5 milliárd esztendős. Az élet kialakulását kozmikus tényezők — melyek védettséget is nyújtanak — biztosították. Van sok olyan kozmikus tényező is, mely fenyegeti életünket. Az embernek két feladata lehetne csak: minden rendelkezésére álló eszközzel fokozni a védettséget, s csökkenteni a kozmikus fenyegetettséget. S az ember ma éppen ezek ellenkezőjét teszi.

A levegőszennyezés mértéke máris közeli katasztrofális jövővel fenyegeti létünket. A levegőbe egyre több széndioxid jut, ennek következményeként folyamatosan emelkedik a Föld középhőmérséklete. Ha ilyen ütemben használjuk fel a hagyományos energiafajtákat,

mint ma, akkor a jövő század 30-as, 40-es éveiben a pólusok jég- és hótakarói, a gleccserek olvadni kezdenek — az óceánok és tengerek szintje több méterrel megemelkedik. A vegyipar termékeinek nagy része a több lettermelést szolgálja ugyan, de sokszor nem ismerjük a földekre kiszórt kémiai anyagok utóhatását. Nemrég már hazánkban is tapasztaltak savas esőt, mely mindenféle életet pusztít... Irtják az oxigéntermelö őserdőket, újabb és újabb területet hódítanak meg a sivatagok . . . Egyre több a fejfa abban a jelképes temetőben, ahová a kihalt állatfajok kerülnek . . .

A legnagyobb bajt abban látom, hogy a technikai kultúra mérföldekkel „elszaladt” attól a másiktól, amit én az ember belső kultúrájának nevezek. Nagyon gyorsan meg kellene tanulnunk: a javakat nemcsak felélni, lehet, hanem okosan gazdálkodva élni kell velük, hogy unokáinkat, s az ő unokáikat is biztonságban tudhassuk. Minden, az emberiség sorsát szívén viselő, jövőjéért aggódó tudósnak, felelős embernek ezen kell munkálkodnia.

— ön ma is, 79 évesen, napi tíz-tizenkét órát dolgozik. Honnan az energiája?

— Negyven éve hoztam létre a Csillagászok Baráti Körét — addig kutató csillagászként dolgoztam —, felismerve, hogy az emberek mennyire tájékozatlanok alapvető kérdésekben. Akkor tettem fel az életemet erre a mozgalomra, s lett célommá az emberek belső világának gazdagítása, a tudományos világnézet terjesztése. 1946-ban nyílt meg az első bemutató csillagvizsgáló Budapesten, az Uránia, s ma már az ország legtöbb nagyobb városában is van egy- egy. De számtalan kisebb távcső is van szerte az országban, melyekkel lelkes amatőrök pásztázzák éjjelente az eget. Tartom a kapcsolatot velük, még van erőm, dolgozom a mozgalom érdekében. hisz’ ez életem.

Pénzes Ferenc

— Mi jut eszedbe Kamuiról?

— Hát a csárda! — nevezi meg gondolkodás nélkül ismerősöm e település majd- nemhogy idegenforgalminak számító nevezetességét.

Akik nappal nemigen jártak ebben a faluban, talán nem is tudják elképzelni, hogy a kamutiak máshol is, máshogy is eltölthetik szabad idejüket. Nappali fénynél azonban más a helyzet. Nem kell messzire menni: épp a vendéglő szomszédságában húzódik meg — nem mérete, hanem az épületet az úttól elválasztó zöldövezet miatt — kissé szerényen a művelődési ház. könyvtár, ifjúsági ház együttese, amelynek bővítésére nemrég jelentős összeget áldozott a tanács.

Székekre már nem futotta

— Ügy egy hónappal ezelőtt adtuk át az új szárnyat, amely a korábban különálló két részt kötötte ösz- sze — magyarázza a vb-tit- kár, Nagy Istvánná. — így jelentősen bővülhetett a könyvtár, s még egy tanácskozóterem építésére is futotI ta az egymillió 68 ezer forintból. A bővítés, amelynek kivitelezője a helyi tsz építőbrigádja volt, jórészt tanácsi pénzből történt. Az Országos Közművelődési Tanácstól pályázat útján százezer forinthoz jutottunk, s a termelőszövetkezet is kisegített bennünket ugyanekkora ösz- szeggel. A megyei tanácstól a berendezésre százötvenezer forintot kaptunk, a többi a mi pénzünk volt. Gondolhatja. hogy mit jelent ekkora összeg egy kisközség költségvetésében! A még szükséges berendezésekre — székekre, asztalokra — már nem futotta.

— Nem támasztott ellenérzést a község lakóiban, hogy

ennyit áldozták a művelődési intézményekre ?

— Voltak ilyen hangok;

sokan fájlalták például, hogy nem az iskolában, hanem a kultúrházban lett kész először a központi fűtés. De megnyugtató választ tudtunk adni, hiszen gázprogram folyik a községben, s ezt a korszerű fűtési módot szeretnénk majd az iskolában megvalósítani. Egyébként, aki kicsit belegondol, megérti, mit jelent nekünk ez a bővítés: kétszer akkora

könyvtárat, kiscsoportos foglalkozásokra is alkalmas tanácskozótermet, egyszóval kulturáltabb körülményeket a művelődésre, a szórakozásra.

Indíttatás az önművelésre

Az általános iskola, az óvoda, a művelődési és az ifjúsági ház 1981 óta integrált intézményként működik.

— Nálunk bevált a közös irányítás — összegzi egyetlen mondatban véleményét Földes Pál, az általános iskola, s egyben az integrált intézmények igazgatója. — Persze. nem ment minden simán ; még három év után is vannak gondjaink. Először is meg kellett tanulnunk a gazdálkodást. Meg kellett tanulnunk, hogyan rangsoroljuk a kiadásokat, aztán gyakorlatot kellett szereznünk a szervezésben, jártasságot a népművelésben. Hamar rájöttünk, hogy az oktató-nevelő munkában milyen jó lehetőségeket kínál az integráció. A gyerekek a tanórákon kívül szabadon fejleszthetik képességeiket, s több lehetőségük nyílik a könyvtár megismerésére. Egyszóval indíttatást kapnak az önművelésre, s ez az igény egész életükben végigkísérheti őket.

— A pedagógusoknak mindenképpen plusz munkát jelent, hogy most már rájuk éDül a község közművelődése. Bírják ezt energiával?

— Pedagógusaink kilencven százaléka örömmel vállalja ezt a tevékenységet. Már azelőtt is többen vezettek szakkört, kiscsoportot, vagy vettek részt más módon a község művelődési életében. (Pedig mindezt nem túlzottan honorálják!) Most érzik, hogy önállóságot kaptak. hogy nagyobb az „alkotói szabadságuk”, összefoglalva: jóval több a haszna az integrációnak, mint a hátránya. Tulajdonképpen nincs is más útjuk a Kamut- hoz hasonló kisközségeknek: csak úgy lehet mozdulni valamit a kultúra területén, ha a szóba jöhető intézmények összefognak. Aztán tisztázzák: honnan, hová akarnak eljutni?

11 csárda nem konkurrál

Dávid Bertalanná tanítónő, az iskola közművelődési igazgatóhelyettese a nagyszünetben rendszeresen átlátogat a szomszédos kultúrház- ba.

— A művelődési és az ifjúsági ház elsősorban a klubokra és a kiscsoportokra építi tevékenységét, amelyeknek a bővítés után kulturáltabb körülményeket tudunk biztosítani — vázolja munkájukat. — Igen jól működő ifjúsági (ez nemrég szerveződött újjá), nyugdíjas- és asztaliteniszklubunk van, sa gyerekek mellett a felnőttek is részt vesznek több szakköri foglalkozáson. Szeptembertől balett- és autóvezetői tanfolyamot, valamint zenei oktatást indítottunk. Az elmúlt évben az építkezés miatt visszaesett az előadások száma, amelyek jelentős részét a helyi TIT-tagok tartják. Elsősorban kisebb programokat tudunk szervezni. Nem a hely (hiszen van nagytermünk), hanem a pénz

az oka, hogy ide nem hozhatunk például ORI-rendez- vényeket. A színház iránti érdeklődést pedig praktikusabban elégítjük ki: a téesz autóbusza viszi a bérleteseket Csabára.

— Nem jelent konkurenciát a csárda?

— Nem, hiszen a vendéglő a téeszé, s a szövetkezet köz- művelődési terve beilleszkedik a községi elképzelésekbe. Táncos rendezvényeink nagy részét ott tartjuk, és mindketten jól járunk. Ök helyet, zenekart, ételt, italt adnak, s elteszik a vendéglátás bevételét. Nálunk viszont nincs sem zenekar, sem kiszolgáló személyzet, de még a berendezés is hiányos.

II könyvtár és lehetőségei

„Az új könyvtár a község kulturális életének szép színtere lehet, ha az irányítás szakértelemmel folyik. A zenei részt, az olvasótermet sokféle formában ki kell majd használni. Nagy előnyt jelent az iskolai nevelő- és oktatómunkában is” — olvasom egy vb-beszámolóban.

A könyvtár most üres. Vagyis, nem teljesen: Balog Mihályné főállású könyvtáros délelőtti munkáját teszi. Ilyenkor nincs kölcsönzés, így jut idő az adminisztrációra, a polcok rendezgetésére, a katalógus építésére, a megrongálódott kötetek ra- gasztgatására.

— Azért nem minden délelőtt üresek a termek — teszi teljessé a képet a szűkszavú fiatalasszony. — Előfordul, hogy átjön egy osztály, vagy egy óvodás csoport.

Ha arra gondolok, hogy a régi könyvtárban fele ekkora alapterületen heti három alkalomma] kölcsönzött egy félállású könyvtáros, megállapíthatom, hogy óriási fejlődésnek lehetek szemtanúja. A polcokon kényelmesen elfér a 12 ezer kötet, az apró raktárra sem lehet ráfogni, hogy túlzsúfolt. Ám még korántsem kellően kihasznált a két tágas terem.

— Jönnének a gyerekek többen is, de kevés a szék, az asztal. Hova ültessem őket? — mutatja a néhány árválkodó kis bútordarabot a könyvtáros, akinek szaktudás híján bizony nehézséget jelent a könyvtári munka megszervezése.

— Tanulnom kellene, de három gyerek mellett? — tárja szét a karját. — Egészen más munkaterületről, az egészségügyből kerültem ide. Kapok szakmai segítséget a békési városi könyvtár munkatársaitól, de még több útmutatásra volna szükségem.

A könyvtárnak pedig nem kis szerepe van egy település szellemi életében. Ez az az intézmény, amely jóval többet nyújthat, mint szórakozást. Persze csak akkor, ha lakóit — már óvodáskortól kezdve — irodalmat kedvelő, olvasó emberekké sikerül nevelnie.

Gubucz Katalin

„Még több szakmai segítség kellene” Fotó: Gál Edit

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÖ

8.27: Beszélgetés a számitógépes tervezésről.

8.37: Mozart: D-dúr divertimento.

9.03: Fejezetek a szocialista irodalom történetéből —

62.

9.33: Az óvodások műsora.

9.33: Lottósorsolás.

10.05: Zenélő Dominó.

10.35: Tarasz Sevcsenko versei.

10.40: Altáriák.

11.00: Kilátó.

11.45: Magyar íúvószene.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Hétvégi Panoráma.

14.02: Osztrák szerzők irodalmi estje.

14.44: Magyarán szólva.

15.05: Révkalauz.

15.35: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből.

16.00: Megismételhetetlen sorsok.

17.05: Sztravinszkij: Szeptett.

17.18: „Alvó” bizottságok.

17.43: Hajdú Erzsébet népdalokat énekel.

19.15: Homo ludens.

19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye.

20.15: Történelmi portré.

20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása.

21.25: Népdalcsokor.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Triólemezeinkből.

23.34: A pesterzsébeti Csili kamarakórusa énekel.

00.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Az izraelita felekezet negyedórája.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Mezők, falvak éneke.

9.00: Zenedélelőtt.

13.00: Tánczenei koktél.

14.00: Zenedélután.

15.25: Könyvről — könyvért.

15.35: Egészségünkért!

15.45: A Genesis együttes felvételeiből.

16.35: Jó utat!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Popzene sztereóban.

19.40: Régi nóta, híres nóta.

20.35: Sport.

20.43: Hires történetek — nagy egyéniségek.

21.43: Santana összes albuma —

xxm/5.

22.30: A ’60-as évek békemozgalma.

23.20: Vidróczki. (részletek a zenés balladából)

ÜL MŰSOR

9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 7.

9.33: Romantikus zene.

10.30: Dzsesszarchívum.

11.05: Szonátafelvételekböl.

12.04: Sosztakovics: Katyerina

Izmajlova. (opera)

15.06: Nemzetközi sajtószemle.

15.26: Zeneiskolások a Szovjet Kultúra Házában.

15.56: Barokk szerzők műveiből.

17.00: Balzac: Goriot apó.

17.30: Fiatalok muzsikálnak fiataloknak — IX/7.

18.45: Cseh fúvósmuzsika.

19.05: Tamási Gáspár: Vadon

nőtt gyöngyvirág.

19.15: Meyerbeer: A kereszteslovag Egyiptomban, (opera)

19.46: Kodály és a zongora.

20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel.

21.30: Opera-müvészlemezek.

22.30: Kritikus füllel.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. Adriano Celentano énekel.

17,15: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.05: Tévétorna, (ism.)

8.10: Iskolatévé: Világnézet.

8.50: Fizikai kísérletek.

9.00: Orosz nyelv.

9.20: Munkahelyi ismeretek.

9.50: Környező világunk. (angol dók. film)

10.40: A vad Colorado, (amerikai rövidfilm)

14.40: Tudományos? Fantasztikus !

14.55: Világnézet: a művészet.

15.35: Számítógép-kedvelők műsora 4.

16.20: Bors. (kalandfilm) 15 9.

(ism.)

17.25: A pécsi körzeti stúdió magazinműsora.

18.00: Ablak.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A telepódium kabarébemutatója.

21.15: A hét műtárgya.

21.20: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása. (tévéfilm) 9/6.

22.15: A fele sem igaz.

22.45: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.05: Csak gyerekeknek! •

18.45: Vizimadarak. (angol rövidfilm) (ism.)

19.00: Lakásépítés a fővárosban.

19.30: Népszerű tenoráriák, (lengyel film)

20.00: Tudományos magazin.

20.50: Rexi a mentő, (lengyel rajzfilm)

21.00: Tv-hiradó 2.

21.25: Nemzetközi súlyemelőverseny.

BUKAREST

15.50: A volánnál. Autóvezetőknek.

16.00: Német nyelvű adás.

20.00: Tv-hiradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Könnyűzene.

20.50: Világhíradó.

21.10: Viharos szél. Folytatásos film. 5. rész.

22.00: Operettek.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.30: Videóoldalak.

16.40: Francia nyelv.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Tv-szjnház.

17.40: Hírek.

17.45: A hübelebalázsok — tvsorozat gyermekeknek. 18.15: Művelődési adás.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Marlove — filmsorozat. 20.50: Könnyűzenei adás.

21.35: Tv-napló.

21.50: A szív kultúrája.

II. MŰSOR

18.15: Hogyan pihenünk — művelődési adás.

18.45: Tudományos könyvek kirakata.

19.00: Tudományos beszélgetések. •

19.30: Tv-napló.

20.00: Vizuális zene: Vladimir

Krpan.

20.45: Zágrábi körkép.

21.00: Dokumentumadás.

21.50: Szindbád — játékfilm.

színház

1984. március 9-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán:

FEHER SZERECSEN

Pinokkió-bérlet

19 órakor Békéscsabán:

A SEVILLAI BORBÉLY Kodály-bérlet

1984. március 10-én, szombaton 19 órakor Mezőberényben:

VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?!

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Halálos

tévedés, 6 és 8-kor: Kínaszindróma. Békéscsabai Szabadság : a de. 10-kor kezdődő előadás műszaki . okok miatt elmarad, du. 4-kor: A

matróz, a kozák és a hamiskártyás, 6 és 8-kor: Spagetti-ház. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Telitalálat, fél 8-kor: Klute. Gyulai Erkel, fél 6-kor: A férfiak pedig nem sírnak, fél 8-kor: Elveszett illúziók. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kétéltű ember, 5 és 7-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Orosházi Béke: Kisvárosi fojtogató. Orosházi Partizán: Te rongyos élet!