Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
1984. március 4., vasárnap Felajánlások a Nemzeti Színház építésére I Békéscsabai Ügyvédi Kamara adománya Miért kell védeni a fogyasztót? Beszélgetés a kereskedelmi felügyelőség vezetőjével Február utolsó napjáig több, mint 19 és fél millió forint gyűlt össze az OTP XXII. kerületi fiókjánál, ahol a Nemzeti Színház építésére szánt adományokat, azok adatait gyűjtik. Eddig 7805 befizetést könyveltek el, 2797 a fővárosból, 4601 vidékről, 55 pedig külföldről érkezett; közülük 3445 egyéni, 4360 csoportos befizetés volt. Az egyéni befizetések közül két tételt lehet kiemelni: az egyiket — 467 ezer forintot — egy Budapesten élő idős néni fizette be, aki kérte, hogy neve ne szerepeljen a nyilvánosság előtt, a második pedig a Kaliforniában élő, magyar származású egykori színésznő, Lucy Moori Broocks 25 ezer dolláros (1 118 440 forint) adománya. Mint az új Nemzeti Színház védnökségének operatív bizottságánál az MTI munkatársának elmondták: folyamatosan érkeznek címükre a különböző felajánlások, bár a kezdeti lendület érezhetően csökkent. Különösen jellemző ez a társadalmi- munka-ajánlatokra, amelyek között sajnos, sok olyan is található, amelyet valószínűleg nem tudnak majd hasznosítani. A Nemzeti Színház építésében eleve számos alvállalkozó vesz majd részt, így meglehetősen nehéz lenne összehangolni az ország különböző tájairól érkező valamennyi felajánlást. Ez annál is inkább bonyolult feladat, mert a kisebb kollektívák, szocialista brigádok elsősorban részmunkák elvégzésére, és csak rövid időre tudnának vállalkozni. Ezek a kis közösségek akkor köny- nyítenék meg az új Nemzeti Színház építését, akkor járulnának hozzá a megvalósításhoz, ha saját környezetükben, munkahelyükön végeznének társadalmi munkát, és annak értékét fizetnék be a számlára — mutattak rá a védnökség illetékesei. Nemrégiben érkezett a bizottsághoz a Békéscsabai Ügyvédi Kamara dolgozóinak 58 ezer forintos felajánlása. A Budapesti rézfúvósegyüt- tes vendégszerepléseinek honoráriumából 5000 NSZK- márkát ajánlott fel 1985 végéig, a Fővárosi Gázműveknél kommunista szombatot szerveztek, s a munkabérből 100 000 forintot utaltak át. Bényi László festőművésznek a Katona József Színházban megrendezett kiállításán a Nemzeti javára felajánlott 20 képéből — amelyek együttes értéke mintegy 172 ezer forint — eddig 15 elkelt. Immár megvalósult a Népszínház és az oroszlányi városi művelődési központ nemrégiben kötött megállapodása is, eszerint a két intézmény közösen járul hozzá az új Nemzeti Színház felépítéséhez. A Népszínház évente két előadást tart a művelődési központban, s az előadások teljes bevételét a Nemzeti Színház számlájára utalják át. Az első előadást február 27-én megtartották, Urbán Gyula és Darvas Ferenc Itt a piros, hol a piros című zenés játékát mutatta be a Népszínház a bányász- városban. Nagyon sok olyan kulturális rendezvény van, amelyek teljes bevételét a -Nemzeti Színház javára utalják át. A berlini Magyar Kultúra Házában két hangversenyt rendeztek berlini, valamint az NDK fővárosában élő magyar művészek közreműködésével. A Fővárosi Operettszínház opere+t-gálaműsort állított össze, amelyet két alkalommal mutattak be. Győrött, a Kisfaludy Színház KISZ-szervezete, valamint a megyei és városi KISZ-bi- zottság szervezésében farsangi gálát tartottak a városi sportcsarnokban. A Korona Pódium több műsorral járult hozzá a Nemzeti Színház építéséhez, például a Pest megyei Hírlappal közösen rendezett irodalmi estet, illetve február utolsó napján a Hazafias Népfront gálaestjén mutatta be egyik új műsorát. A fogyasztók védelmének egyik fontos fóruma és láncszeme a megyei kereskedelmi felügyelőség. Azzal a céllal hozták létre, hogy a belkereskedelemben segítse az állami fegyelem megszilárdítását, a kereskedelmi munka színvonalának emelését, az áruellátás szintentartását, illetve javítását. De miért kell védeni a fogyasztót? Erről kérdeztük Rózsa Imrét, a felügyelőség vezetőjét. — Bosszankodunk, ha többet számolnak az étteremben, a zöldségesnél, becsapnak a hentesnél, az ABC- áruházakban, ha silány minőségű árut kapunk a pénzünkért, ha vitatkoznunk kell egyes eladókkal, hogy jogainkat érvényesítsük, vagy egyszerűen kulturált körülmények között, tiszta üzletben szeretnénk vásárolni. Mindez rontja az emberek közérzetét, és azt a tényt, hogy a nehézségek ellenére az árukínálat összességében kiegyensúlyozott. — Ezek viszont csak feltételezések, és az ellenőrök sem tudnak mindenhová eljutni. Milyen jelentősebb vizsgálatok voltak 1983-ban? — Elsődlegesnek tekintettük az áruellátást, valamint a választék, a fogyasztói ár és a minőség összhangjánák, a vásárlási körülményeknek az ellenőrzését. Vizsgáltuk még a hűd és a húskészítmények ellátását, a baromfitermékek értékesítését, az élelmiszertörvényben foglaltak megtartását, a munkahelyi büfék, a magánkereskedők és a szerződéses üzletek munkáját, megnéztük a használt gépkocsik eladásának körülményeit, a piacokon, a vásárokon, a búcsúkban árusítók magatartását. — A felsorolásból is kitetszik: emögőtt rengeteg munka van. Megéri? — A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenképpen szükséges az ellenőrzés. Ugyanis a ruhaneműt és a vegyes iparcikkeket árusító állami és szövetkezeti boltokban javult a kereskedelmi munka. Pontosabban mérnek és számolnak. Nem találkoztunk olyan üzlettel, ahol az árut jogtalanul visz- szatartották volna, és csak jó minőségű élelmiszert hoztak forgalomba. Kedvező változást hozott az ellátásban, a kiszolgálsában, a kulturáltságban a szerződéses üzletek megjelenése, a magánkereskedők számának a növekedése. Sajnos, aligha mondható el ugyanez az érdekvédelemről, mert ezekben a boltokban a korábbinál jóval több az árdrágítás, a többletszámolás, a vásárlók megkárosítása. — Ezt úgy értsem, hogy tavaly több volt a visszaélés, mint korábban? — Arányaiban igen. Az elmúlt évben 18 témában 630 üzletet, és 50 gazdálkodó szervezet központját ellenőriztük. Természetesen segítettek a szakszervezeti társadalmi ellenőrök, és a szakemberek is. így javult a vizsgálat feltáró jellege, amely a megelőzést szolgálja. Az ellenőrzések 35 százalékában került sor személyi felelősségre vonásra. Volt, akit pénzbírsággal sújtottunk, illetve fegyelmit kezdeményeztünk. — A számok megdöbbentőek, hiszen ez azt jelenti: minden 3-4. vásárlót megkárosítják. — Valóban, ez a látszat, de a számok, az arányok önmagukban torzítanak. A több mint 3 évtizedes tapasztalat arra ösztönöz bennünket, hogy azokat a területeket vizsgáljuk, ahol a hibák gyakrabban előfordulnak. — Ennek egyik hatékony módszere a büntetés. De mennyire veszik azt komolyan? — Kereskedője válogatja. A felügyelőség a jogpolitikai elveknek megfelelően, a visszaélés társadalmi veszélyességét és körülményeit, a szakmai gyakorlatot figyelembe véve szabja ki a bírságot. Tavaly ennek az átlaga 2 ezer 200 forint volt, az előző év 1900 forintjával szemben. A büntetéssel általában elérjük, hogy a kereskedők nem követnek el hasonló szabálytalanságot. Ugyanakkor az is előfordul, főleg a szerződéses üzletvezetőknél és a magánkereskedőknél, hogy a bírság hatástalan. Sőt, a kifizetett összeget a többi vásárlón „behozzák”. Viszont ezt nem lehet örökké csinálni. Akit két éven' belül 3 alkalommal megbírságolunk, el kell mennie a kereskedelemből, a vendéglátásból. Most is folyik egy-két ilyen eljárás. — Ügy tudom, 1980-tól a ke- resekedelmi felügyelőségek is alkalmazhatnak helyszíni bírságot. Eltek azzel a lehetőséggel? — Természetesen. Eddig 43 alkalommal szabtunk ki helyszíni bírságot. Bevált ez a módszer, hiszen a kisebb szabálytalanságoknál azonnal lehet intézkedni. Ezeket általában gondatlanságból, nem egyéni haszonszerzés miatt követik el. Főképpen az orvosi vizsgálat, vagy az árfeltüntetés elmulasztásakor, a vásárlók könyvének szabálytalan kezelésekor alkalmazzuk a gyorsított eljárást. — Olykor viszont a vásárlók hívják fel a figyelmet valamilyen szabálytalanságra. Mennyire megalapozottak a panaszok, és mit kifogásolnak leggyakrabban? — Az elmúlt évben a lakosságtól és más szervezetektől 59 panasz, közérdekű bejelentés érkezett, amely 13 százalékkal csökkent. Az észrevételek 61 százaléka megalapozott, valós tényeken alapult. Gyakran teszik szóvá az áruellátás hiányosságait, az iparcikkek minőségét, az eladók udvariatlanságát. — A minöségrontás súlyos szabálytalanság. Hogyan járnak el ezekben az esetekben, és miképpen kártalanítják a vevőket? — Egy év alatt 902 terméket vizsgáltattunk meg. Ezek többsége megfelelő volt. Sok terméknek azonban lejárt a minőségmegőrzési ideje, de akadt rossz minőségű áru is. A megvizsgált fagylalt fele, az élelmiszerek csaknem 20 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. A vétkeseket felelősségre vontuk, a rossz minőségű árut pedig kivontuk a forgalomból, illetve megsemmisítettük. — Milyen jelentősebb vizsgá- latok szerepelnek az idei programban? — Az 1984. évi vizsgálatok közül fontosnak tartjuk a magánlakás-építéshez szükséges anyagok és lakásfelszerelési cikkek beszerzésének az ellenőrzését. Vizsgáljuk ezenkívül a tartós fogyasztási cikkek alkatrészeinek a kínálatát, a javító kisvállalatok garanciális munkáját, a tömegétkeztetést, a boltok nyitva tartását. Megnézzük az üvegvisszaváltás körülményeit, a hús- és hús- készítmények ellátását. — Végezetül: vannak-e új feladatai a felügyelőségnek? — Az emberek közérzetét és hangulatát sérti egy kisebb réteg ügyeskedése, haszonszerzése, gátlástalansága, akik az új lehetőségeket kihasználva szeretnének hamar meggazdagodni. Ezek ellen szervezettebben, nagyobb hatékonysággal lépünk fel. Ebben a munkában számítunk a belső ellenőrökre, a társadalmi munkásokra, javítva az ellenőrzés demokratikus jellegét. Gyakrabban elmegyünk a szerződéses üzletekbe és a magánkereskedők boltjaiba, a szabálytalankodókat még szigorúbban felelősségre vonjuk. Ha ez sem használ, akkor eltiltjuk a szakmától, illetve bevonjuk a működési engedélyét. Seres Sándor tárgyalóteremből Ember, ló meg a bicska — Véletlenül történt. Nem őt akartam megszűrni, hanem a lovat. — Miért a lovat? — Ha nem lehet az enyém, az övé se legyen. így próbált védekezni a Gyulai Megyei Bíróságon Sztojka János, Lökösháza, Nagykörút 15. szám alatti lakos. Mokány termetű, 25 éves férfi. Együtt él egy fiatal- asszonnyal. Korábban több munkahelyen dolgozott. „Kilépett” munkahelyi bejegyzéssel szüntette meg legutóbbi munkaviszonyát. Azóta alkalmi munkából tartotta fenn magát. Lovakkal is foglalkozott. No, meg az italt sem vetette meg. Ez is közrejátszott a bűncselekmény elkövetésében. A múlt év április 23-án Békéscsabára érkezett. Felkereste ismerősét. Egy darabig italoztak, majd befogtak a lovas kocsiba, s Kígyósra, onnan pedig Kétegy- házára hajtottak. Végül az újfalusi kocsmában kötöttek ki. Itt találkoztak Rafael Péterrel és baráti társaságával, akik lovas kocsival Kondoroson, a vásárban jártak. Útközben az egyik háznál kifogták a lovakat, ők pedig bementek a kocsmába. Sztoj- kával mint ismerősök üdvözölték egymást. A véletlen találkozást természetesen italozással ünnepelte az egész társaság. A változatosság kedvéért időközben átmentek a Gyulai úti büfébe. Késő estig emelgették a sörösüvegeket. Valamennyien erősen ittas állapotba kerültek. Sztojka és Rafael a lovakról beszélgettek, s a szesz bódulatában úgy döntöttek, hogy lovaikat elcserélik. Sztojka lova odahaza volt Lökösházán. Ám olyan nagy hévvel dicsérte, hogy Rafael Péter szinte maga előtt látta a kifogástalan termetű és kiváló tulajdonságokkal megáldott lovat. A cserét azon nyomban megtetézte 300 forinttal. A pénzt át is adta. Este 11 óra tájban az egész társaság elment arra a helyre, ahol Rafael Péter és fivére lovai pihentek. Kocsiba fogtak. A cserelovat a saroglyához kötötték. Sztojka alaposan szemügyre vette. Tapogatta, veregette, jobbról, balról gusztálgatta. Határozottan tetszett neki. Aztán se szó, se beszéd, a kötőféket eloldotta és elindult a lóval a kövesúton. — Hé, mit csinálsz?! — kiáltott fel Rafael Péter a bakról. — Viszem a lovamat, hiszen megegyeztünk. — Nem úgy van az! — háborodott fel Rafael, és leugrott a kocsiról. — Ne félj, nem verlek át. — Én pedig addig nem adom a lovamat, amíg nem láttam a tiédet. De ekkor már Rafael megfogta a ló kötőfékét. Dulakodtak, szidalmazták egymást. Az egyik társuk csití- tani akarta őket. Közbelépésének azonban nem sok foganatja volt. Sztojka zsebébe nyúlt. Kinyitotta a zsebkését. Szúrt. A kés pengéje Rafael gyomrába szaladt. A sérülés életveszélyes volt. összeesett. Azonnal kórházba szállították, A gyors orvosi beavatkozás mentette meg Rafael Péter életét. — A rendőrségen nem azt mondta, hogy a lovat akarta megszűrni. — Mondta a tárgyaláson a tanácsvezető bírónő. Sztojka szemrebbenés nélkül cáfolta meg korábbi vallomását. — Mikor a rendőrség kihallgatott, még részeg voltam, nem tisztult ki a fejem. A bíróság április 24-én tett vallomásával kapcsolatban elfogadhatónak találta a kifogást, hiszen valószínűnek hangzott, hogy az éjszakai ittas állapotból nem józano- dott ki teljesen a kihallgatás idejére. Ám április 25-én már kétséget kizáróan józan állapotban tett vallomást. Ha valóban a lovat akarta volna megszúrni, erről a lényeges körülményről számot adott volna. A tárgyaláson a védekezése átlátszó trükknek bizonyult. A bíróság nem fogadta el. A szúrást sem a sértett, sem a tanúk nem látták. Éjszaka történt. A lámpák gyér fényénél csak a bicska pengéje villant feL A zsebkésnek azonban nyoma veszett, később sem került elő. A tárgyaláson Sztojka elismerte a cselekmény elkövetését. A bűnösségét viszont tagadta. A védelem arra az álláspontra helyezkedett, hogy gondatlanság történt. A vádlott védője arra hivatkozott, hogy Sztojka és Rafael korábban jó viszonyban voltak. A lócserén szólalkoztak össze. Az iskolázatlan vádlott az indulat hevében elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet és körültekintést. Dr. Horváth Tibor megyei ügyész a perbeszéd során arra mutatott rá, hogy a vádlottnak, amikor a zsebkést használta, számolnia kellett és számolt is a súlyosabb, életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetőségével és ebbe belenyugodva cselekedett. Még az iskolázatlan embertől is elvárható olyan figyelem és körültekintés, hogy felismerje az életveszély bekövetkezésének eshetőségét. Mivel ezt elmulasztotta, a büntetőjogi felelőssége fennáll. A Gyulai Megyei Bíróság Nagy Andrásné dr. büntetőtanácsa Sztojka János bűnösségét a vádindítványnak megfelelően életveszélyt okozó testi sértés bűntettében állapította meg. A vádlottat 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A büntetéskiszabásánál a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy megyénkben elszaporodtak az élet- és testi épség elleni bűncselekmények. Az ítélet ellen a vádlott és védője a minősítés miatt és enyhítés végett fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság helyesen értékelte az ügy társadalmi veszélyességének és a vádlott bűnösségének a körülményeit. A minősítés ellen benyújtott fellebbezés gondatlan cselekmény megállapítására irányult. A megyei bíróság a tényállásból azonban helyesen vonta le a következtetéseket és nem tévedett a cselekmény minősítésekor. Éppen ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést elutasította, s az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Serédi) Formatervezési pályázatra benevezett termékekből rendeztek kiállítást az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat bemutató- termében. Az 5. alkalommal meghirdetett pályázatra 94 pályázó 160 munkáját küldte el a ruházatipar, a bútoripar, a híradástechnika és műszeripar különböző területeiről. Fenn: a minta azonos. A gumimatrac, a párna, a terítő a Buda- print terméke. Lenn: az alumíniumgyár ízléses tefloncsaládja (MTI-fotók — Varga László felvételei — KS)