Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Kitüntetések társadalmi munkáért ülésezett a KISZÖV elnöksége A megyei küldöttközgyűlés előkészítése jegyében Az Elnöki Tanács összehívta az Országgyűlést Tegnap_délután Békéscsa­bán, a városi tanács díszter­mében a város fejlődése, tár­sadalmi, kulturális életének fellendítése érdekében vég­zett elmúlt évi munkát ér­tékelték, s a társadalmi mun­kában kiemelkedő eredmé­nyeket elért kollektíváknak és egyéneknek kitüntetéseket adtak át. Fekete Jánosné tanácsel­nök-helyettes bevezetője után Sasaid János tanácsel­nök értékelte az 1983. évben Békéscsabán végzett társa­dalmi munkát, majd átadta a „Békéscsaba Városért” ki­tüntetést Bartyik Istvánné- nak, a József Attila Általá­nos Iskola igazgatójának, Frank Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottságé tagjá­nak, a megyei pártbizottság A mezőkovácsházi Hunya­di János Gimnázium iskolai KISZ-bizottsága mozgalmi munkája elismeréseként el­nyerte a KISZ Központi Bi­zottságának Vörös Vándor­zászlaját. A zászlóátadási ünnepség­re március 30-án, tegnap délután 2 órai kezdettel ke­rült sor. Az iskolai KISZ- bizottság nevében Zámboly Éva, az IKB titkára vette át a vörös vándorzászlót Szabó Bélától, a Békés megyei KISZ-bizottság . titkárától. Zámboly Éva zászlóátvétele után fogadalmat tett: az is­kola KISZ-esei ezentúl is igyekeznek úgy dolgozni, hogy a vörös vándorzászlót első titkárának. Ugyanezen kitüntetésben részesült az MTA Regionális Kutatások Központja alföldi kutatócso­portjának kollektívája is. A „Kiváló Társadalmi Munká­ért” kitüntetést Fődre Fe­rencnek és Nagy Bélának nyújtotta át a tanácselnök. Ezután a településfejlesz­tő társadalmi munkában el­ért eredményeik alapján több kerület, vállalat és in­tézmény kapott jutalmat. Ezen az ünnepségen adták át a megyei tanács v. b. ál­tal alapított „Településfej­lesztő Társadalmi Munká­ért” és a Hazafias Népfront „Kiváló Társadalmi Mun­kás”, „Érdemes Társadalmi Munkás” kitüntetéseket is. a következő mozgalmi év vé­gén megtarthassák. S hogy mivej érdemelték ki a Hunyadi János Gimná­zium KISZ-esei a vörös ván­dorzászlót? — erre a kér­désre pár szóban nagyon ne­héz lenne választ adni. De mindenképpen meg kell em­líteni, hogy a gimnázium 146 tanulója közül 144-en KISZ- tagok. Az alapszervezetek munkája szinte kifogástalan. A szervezett politikai okta­táson a KISZ-tagok aktívan vesznek részt. Az építőtá­borokban nagy számmal képviseltetik magukat, és je­lentős mértékű társadalmi munkát is végeznek. L. S. Pénteken délelőtt tartotta soron következő ülését a KI­SZÖV elnöksége a .szövetség békéscsabai székházában. A tanácskozást dr. Silmeghy Csaba, a KISZÖV elnöke ve­zette le. Részt vett az ülésen mIlovszki Lajos, a megyei pártbizotság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa. Hat napirendi pontot tár­gyaltak. Tájékoztató hangzott el az OKISZ szervezési és számítástechnikai vállalat Békés megyei kirendeltségé­nek tevékenységéről, célkitű­zéseiről; a szolgáltatási szak- bizottság múlt évi munkájá­ról; a KISZÖV jogi, ellenőr­zési irodájának, valamint a megyei szövetkezeti bizott­ságnak a költségvetéséről, múlt évi tevékenységéről; a funkcionális és szakbizott­ságok munkájáról és célki­tűzéseiről. Az ülés fő témá­ja a megyei küldöttközgyű­lés előkészítése jegyében az ipari szövetkezetek 1983. évi gazdálkodásáról, mozgalmi tevékenységéről, s az 1984. évi tervfeladatokról szóló írásos beszámolót taglalta. Tömö­ren az utóbbiakról számo­lunk be. A jelentésből kitűnt, hogy a megváltozott gazdasági vi­szonyokhoz • rugalmasan al­kalmazkodva (a létszámcsök­kenés ellenére is) jó gazda­sági évet zártak a megye ipari szövetkezetei. Tavaly 4 milliárd 439 millió forintnyi termelési értéket hoztak lét­re, ami 6,9 százalékkal ha­ladja meg az 1982. évi pro­duktumot, saját tervezésüket pedig 3,3 százalékkal. Részleteiben nem ilyen egyértelmű az összkép. A textilipar például 6,8, az épí­tőipar pedig 11,8 százalékkal maradt el a bázisidőszak tel­jesítésétől. Legdinamikusab­ban a vegyipar fejlődött, mely 119,9, ezt követően a gépipar, mely 118,9, a textil- ruházati ipar, mely 11,6, a fafeldolgozó ipar, mely 110,3, valamint a fémtömegcikk­ipar, mely 110,1 százalékos teljesítést ért el. A szolgál­tató ipar is mintegy 5,9 szá­zalékkal teljesítette túl a bá­zisidőszakhoz viszonyított produktumát. összesen 17 szövetkezet maradt adós terveinek telje­sítésével, és ebben különféle, rajtuk kívül álló okok is közrejátszottak, mint példá­ul a folyamatos termelést gátló anyagellátási nehézsé­gek, a partnerek szállítási határidejének eltolódása, a különféle korlátozások, az in­dokolatlan ragaszkodás a túl hosszú előrendelési határ­időkhöz stb. A létszámhiányt (609-cel csökkent az állomá­nyi létszám tavaly) jobb munkaszervezéssel igyekez­tek ellensúlyozni a szövetke­zetek. Felülvizsgálták a gaz­daságtalan termelést és ter­melőeszközök, valamint mun­kaerő-átcsoportosítással tet­ték azt gazdaságosabbá. (Folytatás a 3. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. paragra­fusának 2. bekezdése alap­ján 1984. április 12-én, csü­törtökön délelőtt 10 órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az alkotmányjogi tanáccsal fog­lalkozó törvényjavaslatot, a népi ellenőrzésről szóló tör­vény módosítását, valamint" a közoktatás és a felsőoktatás távlati programjára vonatko­zó előterjesztést. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el a társadalombiztosítás irá­nyítási rendszerének korsze­rűsítéséről. A társadalombiz­tosítás irányítását 1950 óta a szakszervezetek eredménye­sen végezték. Az ellátottak körének kiszélesedése olyan továbbfejlesztést tett indo­kolttá, amely szerint 1984. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén az egyik országos vizsgálat tapasztalatai alapján megvi­tatta, hogy miként hajtják végre a Minisztertanácsnak a gazdaságos anyagfelhasz­nálás és a technológiák kor­szerűsítésével foglalkozó 1983-es határozatát a ce­menttakarékosság területén. A KNEB a jelentést — szá­mos intézkedési javaslattal — a kormány illetékes bi­zottsága elé terjeszti. A továbbiakban a testület megvitatta és elfogadta an­nak a vizsgálatnak a prog­ramját, amely a középtávú lakóház-fenntartási terv megvalósítását értékeli. A most kezdődő vizsgálatokat a népi ellenőrök a sokasodó lakossági bejelentések hatá­sára a kormány által elfoga­dott munkaterv alapján folytatják. Választ keresnek egyebek között arra, hogy a kezelő szervezetek átszerve­zése mennyiben járul hozzá a lakóház-fenntartási és karbantartási tevékenység színvonalának javításához, a lakásvagyon használati érté­kének megőrzéséhez, illetve növeléséhez. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a tavalyi áruellá­tás tapasztalatait összegző jelentést is. Megállapította: július 1-től a társadalom- biztosítási feladatokat a Mi­nisztertanács közvetlen fel­ügyelete alatt álló Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság, illetve annak szervei végezzék. A testület a továbbiakban döntött a hazánk felszaba­dulásának évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről, személyi kér­désekben határozott, bírákat mentett fel és választott. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Im­rét más fontos beosztásba he­lyezése miatt — érdemei el­ismerése mellett — a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagsága alól felmen­tette; egyidejűleg dr. Szórá- di Sándort, a KISZ Közpon­ti Bizottsága titkárát a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjává megválasz­totta. (MTI) a lakosság áruellátásában alapvetően sikerült megőriz­ni az elmúlt években elért színvonalat. Néhány árucso­portnál azonban a kereske­delem nem tudott lépést tar­tani a növekvő igényekkel. Több tartós fogyasztási ter­mékből — köztük építőanya­gokból, autó-, valamint hír­adástechnikai alkatrészekből — év közben akadozott az ellátás. A tapasztalatokról szóló részletes jelentést a testület elküldi az érintett tárcáknak és főhatóságok­nak. Ezután a testület több kü­lönböző vizsgálatról készült jelentést vitatott meg. így került sor többek között a békési ÁFÉSZ-nél történt sikkasztás ügyére is. A békéscsabai NEB vizs­gálata alapján büntető eljá­rás indult több személy el­len. A Békéscsabai Városi Bíróság bűnszövetségben el­követett sikkasztás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás miatt Bohács Jánost négy évi és hat hónapi, Bohács Jánosnét pedig négyévi szabadság- vesztésre ítélte. A békési ÁFÉSZ két bőrfelvásárlója hamis bizonylatok felhasz­nálásával több mint 600 ezer forint kárt okozott az ÁFÉSZ-nak. P.F. Zászlóátadási ünnepség Ülést tartott a KNEB Bírósági ítélet született a békési sikkaszték ügyében is Szakmai nap a Baromfifeldolgozóban A falugyűlések tapasztalatai a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának napirendién A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottságának el­nöksége ülést tartott márci­us 30-án, tegnap délelőtt, dr. Horváth Éva elnökletével. A tanácskozás első napirendi pontjában Szegfű István me­gyei titkárhelyettes az el­múlt év november vége óta megtartott falugyűlések ta­pasztalatairól tartott tájé­koztatót. Szegfű István töb­bek között elmondta, hogy napjainkig Békés megyében 139 falugyűlést, illetve rész­falugyűlést tartottak. A fa­lugyűlések 75 százalékáról írásbeli tájékoztatót kapott a megyei bizottság. Megyénk jó néhány településében rendszeressé vált a részfalu­gyűlések, illetve falugyűlé­sek megtartása az elmúlt években. A Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a megyei tanács tavaly novem­berben valamennyi városi és községi tanácselnöknek és népfrontbizottsági titkárnak közös levélben ajánlotta, hogy a fórumokon alapvető­en a következő fő területek­kel foglalkozzanak: a tele­pülésfejlesztő társadalmi munkák, a környezetvéde­lem, az alapellátás, a javító­karbantartó szolgáltatások helyzete és a tanácsok 1984. évi településfejlesztési és gaz­dálkodási terveinek vélemé­nyezése. Természetesen a fen­tieken kívül a gyűléseken számos más, a közösséget érintő kérdés is napirendre került. A falugyűléseken a tanács­elnökök, vagy a tanácsi szakigazgatási szervek veze­tői tartották a beszámolókat. A rendezvények mintegy 60 százalékán megyei szervek képviselői is bekapcsolódtak a munkába. örvendetes, hogy az országgyűlési képvi­selők aktívabban vettek részt a falugyűléseken, mint a ko­rábbi években. Megyénkben az elmúlt időszak falugyűlé­sein a fentieken kívül a kö­vetkező kérdések merültek fel a leggyakrabban; a ta­nácsok ötéves tervének idő­arányos teljesítése; az igaz­gatási átszervezés; az egész­ségügyi ellátás (általános ta­pasztalat, hogy az emberek megértették a változás szük­ségességét, és egyre jobban érzik annak előnyeit). Sok felszólaló foglalkozott az idő­sek szociális helyzetével, a közvilágítással, az út- és jár­daproblémákkal, a közbiz­tonsággal. A falugyűléseken nyílt, kritikus hangvételű viták alakultak ki. Ez annak is kö­szönhető, hogy a beszámolók a valóban legégetőbb problé­mákat érintették. A kérdé­sek rendre konkrétak vol­tak. Tükröződött az emberek tenniakarása, szűkebb hazá­juk továbbfejlődése érdeké­ben. A közügyek iránti ér­deklődés érezhetően nőtt. összesen 19 ezer 350-en vet- • tek részt ezeken a fórumo­kon, 25 százalékkal többen, mint korábban, 234 közérde­kű bejelentést regisztráltak. Dr. Soós Sándor, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője hozzá­szólásában elmondta, hogy a lakosság igényli ezeket a fó­rumokat. A kedvező tapasz­talatok alapján növelni le­hetne a falugyűlések szere­pét. Ez egyben a demokrá­cia további lépcsőfoka lehet. Az államigazgatási átszerve­zés lebonyolítását is segítet­ték a falugyűlések. A lakos­ság választ kaphatott itt azokra a kérdésekre, ame­lyek leginkább foglalkoztat­ják az embereket. A második napirendi pont­ban Szikszai Ferenc, a me­gyebizottság titkára a nem­zetiségi küldöttválasztó gyű­lések megyei tapasztalatairól tájékoztatta az elnökséget. Befejezésül bejelentések hangzottak el. L. S. A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál elkészült az új libafeldolgozó és üzem­be is helyezték. Ezt a már termelő beruházást, tekintet­ték meg a vállalat partne­rei, a mezőgazdasági nagy­üzemek, a külkereskedelmi vállalat képviselői, és eljött a szakmai napra Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. Ulbert István, a gyár igaz­gatója üdvözölte a megjelen­teket — köztük Kiss Sán­dort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és dr. Tóth Mátyást, a Baromfitermelők Egyesületének igazgatóját —, majd tájékoztatást adott a gyár termeléséről, feladatai­ról. Elmondta, hogy a ked­vezőtlen világpiaci helyzet ellenére folytatták a megkez­dett rekonstrukciót, és mint kiderült, igazuk volt, mert mire elkészültek a termelő berendezések, föllendült a baromfi iránti kereslet. A gyár évről évre növeli ex­portját is, a rekonstrukció kezdetén ez évi 5 millió dol­lár volt, napjainkban már 15 millió, és rövid időn be­lül elérik a 20 millió dollá­ros éves kivitelt. Ehhez ter­mészetesen jó minőségű alap­anyagra és a termelőkkel to­vábbi szoros együttműködés­re lesz szükség. Dr. Tóth Mátyás, a Ba­romfitermelők Egyesületének igazgatója az együttműkö­désből eredő előnyöket is­mertette, Bokor István, a Terimpex igazgatója a vár­ható piaci helyzetről adott információt. Dr. Joó Jenő, az Állategészségügyi Intézet igazgatója a baromfitartás egészségügyi problémáiról szólt. Végezetül Szabó Ist­ván, a TÖT elnöke ismertet­te a mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés előtt álló fel­adatokat. Kép, szöveg: —ió A szakmai nap vendégei megtekintették a feldolgozóüzemeket

Next

/
Thumbnails
Contents