Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
A Tanácsköztársaság útja 47. szám alól a Petőfi utca 7. szám alá költözött a gyógyszertár. Az új gyógyszertárat dr. Horváth Éva megyei főorvos adta át tegnap délután. A békéscsabai lakosok ma reggeltől vehetik igénybe a gyógyszer- tár szolgáltatásait Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. MÁRCIUS 30., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Négyszáz milliót meghaladó társadalmi munka a települések fejlesztéséért Első helyezettek: Békéscsaba, Szeghalom, Ecsegfalva Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogy a posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a kiváló és érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. Befejeződött a KGST ülése Kádár János fogadta a delegációk vezetőit Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön, a Gellért Szállóban befejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. A tanácskozáson Nyikolaj Baj- bakovnak, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesének, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága elnökének elnökletével részt vettek a KGST-tagországok központi tervező szerveinek elnökei. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezménynek megfelelően a bizottság munkájában részt vett Milos Szindics, a Jugoszláv Szövetségi Társadalmi Tervező Intézet főigazgatója, és megfigyelőként Abdalla Szaid Abadan, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság tervezési miniszterhelyettese. (Folytatás a 3. oldalon) Hagyomány már megyénkben, hogy hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából minden esztendőben értékelik és elismerik a településfejlesztő társadalmi munkában élen járókat. Ezúttal március 29-én, tegnap került sor erre az eseményre a megyei tanács székházában. Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a versenyben győztes települések vezetőit az élen járó társadalmi munkásokat. Ezt követően Be- reczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője ismertette a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a KISZ Békés megyei bizottsága, valamint a megyei tanács illetékes osztálya képviselőiből álló társadalmi bizottság értékelését. Bevezetőben ezeket mondotta: — A helyi tanácsoknak és a velük együttműködő társadalmi szerveknek döntő szerepük van abban, hogy a település lakossága, az ott működő gazdálkodó egységek felismerték közvetlen érdekeltségüket az alapfokú ellátás fejlesztésében, s részt vállaltak ebben. A célok eléréséhez az erők koncentrálása szükséges. Ahol a helyi önállóság keretében a tanácsok az alapellátási feladatok megvalósítását és annak sorrendjét jól határozták meg, ott az eredmény is lényegesen nagyobb, összességében megyénk lakossága 1983-ban 409 millió forintértékű társadalmi munkát végzett, 71 millió forinttal többet, mint az előző esztendőben. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 779 forintról 949 forintra emelkedett. A legdinamikusabban a községekben nőtt az egy főre jutó érték. A lakosság öntevékeny munkája majdnem felét, önkéntes pénzbeni hozzájárulása pedig 8 százalékát teszi ki az összértéknek. A fejlesztési alapot kímélő társadalmi munka részaránya 38 százalék, amely az előző évekkel megegyező. A munka több mint kétharmada kommunális célokat szolgált. A legtöbbet az út-, járdaépítésnél, a csapadék- és belvízelvezetésnél, a gázhálózat- és parképítésnél dolgozott a lakosság. Ugyanakkor jelentős az iskolák, sportlétesítmények fejlesztésénél és karbantartásánál végzett munka. Ezek után ismertette a kategóriánkénti eredményeket. A városok kategóriájában az első helyet Békéscsaba érte el 1290 forintos egy főre jutó értékkel. Ezért 350 ezer forint jutalomban részesül a város. Második helyen Orosháza, a harmadikon Gyula végzett. A nagyközségek kategóriájában az első helyet Szeghalom (tavaly még nagyközség volt) érte el. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 2076 forint volt, a jutalom 150 ezer forint. A második helyet Füzesgyarmat érte el, 1718 forint egy főre jutó teljesítéssel, amelyért 100 ezer forint, jutalomban részesül. E kategóriában a további sorrend: Mezöberény, Dévaványa. Nagyszénás. A községek kategóriájában az első helyet. Ecsegfalva szerezte meg, kiemelkedő, 4678 forintos (!) egv főre jutó értékkel, jutalma 100 ezer forint. A második helyet 3604 forintos egy főre jutó teljesítéssel Csárdaszállás érte el, jutalma 60 ezer forint. A harmadik helyen Nagybánhegyes végzett 2507 forint egy főre jutó társadalmi munkával, jutalma 40 ezer forint, A további sorrend: Kardoskút. Okány. A „Településfejlesztő társadalmi munkáért. Békés megye” kitüntető érmet — Varga Géza szobrászművész alkotását — adományozta a végrehajtó bizottság a következőknek: Barcsik Imré- nének, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ dolgozójának, Baukó Mihálynak, a tégla- és cserépipari vállalat igazgatójának, dr. Bereczki Lajosnak, a mezőberényi ügyvédi munkaközösség vezetőjének, Dé- zsi Ferencné dobozi nyugdíjasnak, Hajdú Ferenc szeghalmi nyugdíjasnak, Kőszegi Jánosnak, a kaszaperi Zalka Máté Tsz szocialista brigádvezetőjének, Nátor Jánosnak, a szeghalmi Városi Tanács osztályvezető-helyettesének, Papp Istvánnak (Ecsegfalva), a Nagykunsági Állami Gazdaság villanyszerelőjének, Siroki Béláné dévaványai vezető óvónőnek és Weigert Mihály (Füzesgyarmat) MÁV-forgalmi szolgálattevőnek. Befejezésül Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese fejezte ki köszönetét és elismerését az elmúlt évi társadalmi munkáért valamennyi résztvevőnek, s kérte, hogy az idén is hasonló lelkesedéssel vegyenek részt településük építésében, szépítésében. S. F. Egyházak képviselőinek találkozója a Parlamentben fl megyei KISZ-bizottság napirendjén a politikai képzés A tömegpropaganda, a tájékoztatás, a felkészítés és a vezetőképzés továbbfejlesztésére, a mai körülményekhez való alkalmazására született a KISZ Központi Bizottság 1981. februári határozata. Miként hajtották végre ezt a határozatot, milyen a politikai képzés a KISZ-ben Orosházán — elsőként erről a témáról tárgyalt a KISZ Békés megyei bizottsága Szabó Béla titkár vezetésével március 29-én, tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott ülésén. A témáról szóló jelentést Kiss Pál, a KISZ orosházi városi bizottságának titkára terjesztette a testület elé. A magyarországi egyházak és vallási felekezetek országos találkozót tartottak csütörtökön Budapesten, a Parlament kongresszusi termében. Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottságának és az OBT Katolikus Bizottságának közös rendezvényén a hazai egyházak, vallásfelekezetek képviseletében mintegy ötszázan vettek részt, s vitatták meg az egyházak és a felekezetek felelősségét a hazáért és az emberiségért, hitelveik alapján kifejezve egyetértésüket abban, hogy elkötelezettséggel tartoznak a népért, az egész emberiségért, a világ békéjéért. A Magyarországon első alkalommal megrendezett nagyszabású, valamennyi fe- lekezetet összefogó tanácskozáson jelen voltak a hazai békemozgalom vezetői; ott volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke. A találkozó kezdetekor Vörösmarty Mihály Szózata hangzott el, amelyet Bánffy György színművész tolmácsolt. Ezután Lékai László bíboros. prímás érsek mondott nyitó beszédet. Többek között hangsúlyozta: a magyar hivő emberek aggódva tekintenek arra a veszélyre, amelyet a nukleáris fegyverek felhalmozása és további gyártása jelent. „Mi, magyar egyházak és vallási felekezetek nyugodtan élünk egymás szeretetében és az államtól megbecsülve — mondotta. — Ezt a társadalmi, nemzeti egységet továbbra is gondosan őrizzük, hiszen legértékesebb kincsünk. De mivel ezt a kincset csak a béke nyugodt levegőjében tudjuk megvédelmezni, ezért a békéért emeljük fel meggyőződéssel szavunkat.” Tóth Károly református püspök, a prágai székhelyű nemzetközi egyházi szervezet, a Keresztyén Békekonferencia elnöke előadásában kiemelte: az egyházak nem idegen testként élnek a szocialista Magyarországon. Otthon érzik magukat, e hazában, sajátjuknak tekintik az eredményeket, és a gondokat vállalva részt kérnek a feladatok megoldásából. Az egyházak egymás és a nép iránti elkötelezettségéről szólt Cserháti József püspök, a római katolikus püspöki kar titkára. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy az emberiség továbbra is félelmek között éljen, az atomháború veszélyének legyen kitéve^ kultúránk. A békeszerető erők összefogására van tehát szükség. Káldy Zoltán evangélikus püspök beszédében — utalva a tanácskozáson elhangzott Szózatra — rámutatott: ha valamikor, akkor ma újra aktuális a csaknem 150 éve írt költemény mondanivalója: hűség a hazához és felelősség ,.a népek hazájáért, a nagyvilágért”. Kitért arra is, hogy ez év nyarán Budapesten tartja VII. kongresszusát az Evangélikus Világszövetség. A tanácskozásra 1200 küldöttet várnak a világ minden részéről azzal a céllal, hogy a találkozóval is hozzájáruljanak a világbéke megvédéséhez. A tanácskozáson felszólalt Pozsgay Imre is. Elöljáróban leszögezte: ez a találkozó tanúságtétel arról is, hogy nemzetünk az utóbbi négy évtizedben értékes közösséggé vált, amellyel hivő és nem hivő lelki meghasonlás nélkül, őszintén azonosulhat. A továbbiakban hangsúlyozta : — A kis országoknak nagyon nagy szerepük van a világ egyensúlyának, biztonságának, nyugalmának fennmaradásában, s belső társadalmi, gazdasági problémáikat jól megoldó, saját konfliktusaikat megfelelő intézmények útján feloldó, szorgalmas, dolgos és szomszédaikkal is békében élő kis országok nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi stabilitáshoz. — Magyarország ma nagyságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kapcsolatok építésében. A feszültségek növekedése idején is fejlesztette nemzetközi kapcsolatait. Külpolitikájában az enyhülés eredményeinek megőrzésére törekszik népünk érdekeit szem előtt tartva, tudván, hogy ezek az érdekek egybeesnek a világ népeinek érdekeivel. A tanácskozás részvevői a felszólalásokat követően egyhangúlag elfogadták a felhívástervezetet, amelyet Nagy Gyula evangélikus püspök, a szervező bizottság elnöke ismertetett. A határozat végrehajtása az 1981'1982-es politikai képzési évvel kezdődött. Az évnyitó konferencián szóbeli tájékoztatást is kaptak a propagandisták arra vonatkozóan, hogy miként dolgozzanak a határozat megvalósításán, és készült segédanyag is a tömegpropaganda javítására. A gyors tömegtájékoztatás igénye hozta létre az ifjúsági fórumokat. Néhány ilyen fórum jól sikerült Orosházán, ám ennek ellenére — állapítja meg a jelentés — összességében nem tudta betölteni azt a funkciót, amelyet a határozat megjelölt. Kevés helyen rendeztek fórumot, és kevesen vettek részt ezeken. Néhány esetben a témaválasztás nem volt megfelelő, illetve az előadó volt felkészületlen. Sor került ugyanakkor olyan sikeres tömegpolitikai rendezvényekre, mint az Alföldi Kőolajipari Gépgyárban az AKG-napok. és az ehhez kapcsolódó békedemonstrációk. Mindez egyúttal tanulság is arra. hogy egy fórum önmagában még nem mindig képes a saját lábán megállni, de ha ezt más programmal együtt szervezik, sikeres lehet. A politikai képzés legfontosabb vitafóruma változatlanul az ifjúsági vitakör. Az ajánlott témákat is figyelembe vették, de alapvetően saját maguk állították össze programjukat a vitakörök. Ezek többsége szervezetten működött, és segítséget jelentett számukra az egyre javuló központi vitaanyag-elírás, valamint a megyei politikai képzési központ által közreadott többféle anyag. Néhány a fontosabb témák közül, melyek az ifjúsági vitakörön szerepeltek: aktuális kül- és belpolitika; élet- színvonal, jövedelem; a KISZ X. kongreszusa; pályakezdő fiatalok helyzete; demokrácia. Évente mintegy száz vitakört szerveztek, s az ilyen jellegű képzésen évente több mint másfél ezren vettek részt. Marxista diákakadémiát az 1982 83-as tanévben szerveztek a város három középiskolájában, más-más tematikával. Ezek nem bizonyultak sikeresnek. A KISZ-propagandisták helyi felkészítése konferenciákon történt, évente három ilyen konferenciát rendeztek a városban, egyebek között olyan témákról. mint az ideológiai nevelés, politikai aktivitás, a két világrend- szer kapcsolata; Orosháza gazdasági eredményei; a szocialista elosztás. Minden évben megrendezték a képzési körök vetélkedőjét, amelyet a politikai képzési munkabizottság szervezett és bonyolított le, a házigazda pedig már több éve az ÁFÉSZ, mely elismerésre méltóan tölti be ezt a szerepét. A testületi ülésen ezután a napirendnek megfelelően a megyei KlSZ-küldöttgyűlé- sen elhangzottak megvalósításra szolgáló KISZ MB fel- adatterv-javaslatot terjesztette elő Tóth Károly, a megyei politikai képzési központ vezetője. A javaslat elfogadása után, szintén Tóth Károly előterjesztésében az idei második negyedévi tömegpolitikai tervet hagyta jóvá a testület. Végül pedig a KISZ MB-nek az ifjúsági parlamentek lebonyolítására vonatkozó intézkedési tervét terjesztette az ülés elé Pet- rovszkiné Bencsik Márta, a KISZ MB politikai munkatársa, s a javaslatot a testület elfogadta. T. I.
