Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
o 1984. március 29., csütörtök KHdUkTíTd Békéscsabai Egyesített Egészségügyi intézmények Mérlegen az szb munkája A Békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények szakszervezeti alapszerveze- lét a 60 tagú bizalmi testület és az szb-bizottság tagjai irányítják, munkájukat a számvizsgáló bizottság segíti. Az alapszervezetnek több mint ezer tagja van, ezérí nyilvánvaló, hogy a bizalmiak kulcsemberei lehetnek a munkahelyi közérzet és hangulat alakításának. Megnöve- kedelt jogkörükkel évről évre bátrabban élnek, véleményezik a dolgozókat érintő jutalmazással, kitüntetéssel és béremeléssel kapcsolatos változásokat. A havonta megtartott testületi ülések aktívak, tartalmasak. A minap is így értékelték elmúlt évi munkájukat Csáki Katalin szb-titkár irányításával, s összeállították a következő év terveit is. 1 982-ban 6,5 százalékos béremelést tudtak megvalósítani az intézetben, amelyet ekkor a szakdolgozói munkaköri csoport fizetésemelésére fordítottak. Lakásépítésre három. -vásárlásra egy dolgozó kapott vállalati kölcsönt. Gondot fordítottak a szak- szervezeti sajtókiadványok, könyvek terjesztésére is. Az intézmény politikai és gazdasági vezetésével közösen rendezték a társadalmi ünnepeket, a nőnapot, a nyugdí- •jastalálkozót és a törzsgárda- ünnepséget. A testületi üléseken tájékoztatták a bizalmiakat a beiskolázási segélyek, az alacsony nyugdíjasok segélyeinek felosztásáról, a tagdíjbesorolásról, az új ügyeleti díjak tervezetéről, a keretgazdálkodásról, valamint az élelmezés kérdéseiről A dolgozók többségében megfelelőnek találják az étkeztetést. csak a körzeti rendelőkben. területeken dolgozók számára jelent problémát az ebédeltetés. A szerény anyagi lehetőségek mellett. az ügyeleti dijakat. 20 százalékkal tudták emelni, a témát azonban nem vették le a napirendről. A rászoruló nyugdíjasokat. 51 idős embert. kivételes nyugellátásra javasoltak, s a városi tanács szoc i á 1 pol i ti ka i ügyintézőjével szoros kapcsolatot tartanak a házi szociális gondozás kérdéseiben is. Foglalkoztak a jogsegélyszolgálat intézeti bevezetésével, amelyet hamarosan megvalósítanak. Az integrált intézmény dolgozóinak 70 százaléka nő. élet- és munkakörülményeik alakulása, a változások figyelemmel kísérése az szb. kiemelt feladata. Sokan ne- ,vélik egyedül gyermekeikéi. Az óvodai és bölcsődei elhelyezés nem jelent gondot, viszont az ügyeletek idején többen nem tudják gyermekeik felügyeletét biztosítani. A párt- és gazdasági vezetés az szb-vel közösen szeretné bevezetni a gyermekfelügyeleti szolgálatot. A bizalmiak csoportértekezleteken tájékoztatják a dolgozókat a döntésekről és meghallgatják véleményüket. Az információáramlás rendszerességén és következetességén van még javítani való, erre ösztönzi a bizalmiakat az is. hogy közvetlenül tájékoztatják életükről a Szakszervezetek Országos Tanácsát. A munkavédelmi bizottság rendszeresen részt vesz az intézet munkavédelmi szemléin, kivizsgálja az üzemi baleseteket, azok okait, kijelöli a hiányosságok megszüntetésének feladatait. Az egyesített egészségügyi intézmény szétszórt telephelyeken dolgozik, hiszen a kórház és a járóbeteg-szakrendelő intézet mellett ide tartoznak a körzeti orvosi rendelők is. A balesetek száma azonban a korábbi évekhez viszonyítva, továbbra sem nőtt. A bér- és munkaügyi bizottságot a munkaerőhelyzet alakulása foglalkoztatja a legjobban. Átmeneti problémát okozott ugyanis, hogy a gyesen levő szakdolgozók helyét fiatal szakképzetlen dolgozók töltötték be. Az alapszervezet kulturális munkájához tartoznak a színház- látogatások. a TIT-előadá- sok. a szakszervezeti könyvtár olvasói forgalmának növelése, a vers- és prózamondó versenyeken, a fotókiállításokon való részvétel. Az agitációs propagandista szervező munkájának eredményeként megfelelő létszámban vettek részt a dolgozók a különféle oktatási formákban. A sportmunka£>izottság közösen tevékenykedik a KISZ-szervezet tel A városi bajnokságokon rendszeresen részt vesz a női kézilabda- és a férfi labdarúgócsapat. A hét egy napján a sportolni kívánók tornászhatnak a KISZ-tábor tornacsarnokában és sportpályáján. Az intézetben aerobic-tanfolya- mot is szerveztek. Nehéz dolga volt a segélyezési albizottságnak a beiskolázási segélyek és szociális segélyek felosztásánál. Gondként merült fel az üdültetéseknél, hogy a létszámhoz viszonyítva kevés a főszezo- ni. családos beutalók száma. A szanazugi nyaraló felépítése ezt a hiányosságot némiképpen csökkentette. Színes klubprogramokat, kirándulásokat, aktív társadalmi életet szervez a nyugdíjas albizottság az intézet volt dolgozóinak. A nyugdijaséletre történő felkészítést a munkaügyi osztállyal együtt nyugdíj-előkészítő bizottság végzi. A szakszervezeti bizottság a jövőben törekszik a szocialista és a munkabrigádok számának növelésére, vállalásaik tartalmának bővítésére. Az 1984-es év feladatainak meghatározásánál alapvető feltétel, hogy az intézet politikai, gazdasági és társadalmi vezetése megőrizze együttműködésének jellegét. Közös feladatuk a múlt évben bevezetett keretgazdálkodás eredményeinek megtartása, a munkafegyelem, az etikai helyzet javítása és a tisztségviselők folyamatos továbbképzése. Az alapszervezet az egészségpolitikai célok megvalósítása érdekében figyelemmel kíséri a szülészeti, nőgyógyászati egység felújításának folyamatát, az alapellátásban dolgozók éleL- és munkakörülményeinek alakulását. Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából minden osztály számára speciális adottságainak megfelelő munkaverseny-feladatokat jelölnek ki és értékelik azt. Az egészségügyi dolgozók egészségvédelmével, a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulásával folyamatosan törődnek. Növelni szeretnék a tudományos programok, közművelődési rendezvények. sportversenyek számát is. B. Zs. Orosháza környezetvédelme Tömegkommunikációs eszközeink kezdetben csak_ a hazánknál jóval fejlettebb gazdasági háttérrel rendelkező országok súlyosbodó környezetvédelmi problémáiról közöltek jelentéseket. A gyors ütemű ipartelepítés és a városiasodás azonban nálunk sem hagyta érintetlenül az ember környezetét és a természetet. Eleinte gyorsan napirendre tértünk cgy-cgy olyan riasztó hír fölött, amely nagyobb arányú levegő-, víz-, vagy talajszennyezésről tudósított. Sok esetben viszont nem is anyagi, hanem inkább szemléletbeli okokkal magyarázható, ha itt-ott már körmünkre ég a dolog. Mindenképpen hasznos kezdeményezésnek tekinthetjük azt az együttes ülést, amelyet a Hazafias Népfront városi elnöksége és a szak- szervezetek szakmaközi bizottsága a közelmúltban Orosházán rendezett. Ily módon a település környezetvédelmi helyzetéről, az 1984. évi feladattervről, s nem utolsósorban a mozgósítás céljáról nemcsak az egyes kerületek lakosai, hanem a munkahelyek dolgozói is tudomást szerezhetnek. E fontos napirend előadója Soós Béla főkertész, a városi tanács műszaki osztályának képviselője volt, aki bevezetőjében a korábbi nagyszerű elképzelésekről, és ezek részbeni megoldására szánt szerényebb anyagi eszközökről szólt. Az idei program kidolgozásakor tulajdonképpen ezért is kellett rangsorolni a tennivalókat. Az úgynevezett Kis István-göd- röt, amely eredetileg a csapadékvíz tárolására szolgált, többnyire szeméttel, különféle hulladékkal töltötték fel. s igv sok szervetlen anyag is odakerült. így fölöttébb indokolt a környezet rendezése. az MHSZ mellett levő haditechnikai park továbbépítése a területen. Ezen a helyen, akárcsak a Március 8. télen, feltétlenül szükség van társadalmi segítségre. Ez utóbbi részen levő gödör egy- harmadát már termőfölddel töltötték fel. Az előadó foglalkozott a Gyopáros-fürdőt ért bírálatok okaival is. Mint mondotta. sajnos, ebben az évben is csak keveset tud tenni a város azért, hogy javuljanak a körülmények. Az állami és társadalmi szervek arra szeretnék ösztönözni a vállalatokat, hogy üdülőjük, hétvégi házuk környékét tartsák rendben. Nagy előnyt jelentene, ha a tervezett parkerdő 6 hektárnyi területét sikerülne fával beültetni, amit a Táncsics Gimnázium diákjai ez év áprilisában kezdenek el. Szintén az idei programban szerepel a kertészet mellett fekvő terület bekerítése, amelyen arborétum lesz. Ezekben a munkákban több gazdasági egység is részt vesz. így például az ÁFÉSZ anyagot ajánlott fel. Májusban Gyopároson, a középső tavon hajómodellező versenyt rendeznek, aminek a tereprendezés az egyik feltétele. Az úgynevezett Csicsova-szeszfőzdével szembeni szabálytalan háromszög alakú területen még az idén hozzáfognak az autócross- pálya létesítéséhez, s ehhez a honvédség is felajánlott segítséget. Az a cél, hogy a terület egy részét alkalmassá tegyék versenyek rendezésére. Amint a felsorolásból is kitűnik, bőven akad tennivaló ebben az esztendőben is. A lényeg az. hogy valamennyi lakos, valamennyi vállalat, intézmény és közüzem elsősorban a saját portáján tartson rendet, s amikor április második felében a lomtalanítási akció elkezdődik. ne csupán erre az. egyetlen alkalomra korlátozódjon a köztisztasági-környezetvédelmi tevékenység. Elhangzott ugyanis. hogy sokszor baj van az egyes állampolgárok fegyelmezettségével. Nem ritka, amikor' papírt. csomagolóanyagot, és egyéb hulladékot dobálnak szét a közterületeken. Ezek a keserű tapasztalatok is indokolták a környezetvédelmi őr alkalmazását. Szóba került. hogy még egy személy kap hasonló megbízatást. Jó együttműködés alakult ki az igazgatási osztállyal, amit alátámaszt az is, hogy most már nem húzzák-halasztják a bírságolási ügyeket, hanem azonnal intézkednek az illetékesek. A környezetvédő őrt 500 forint összegű bírság kiszabására hatalmazták fel, s az ilyen esetek nagy száma is indokolja, hogy még jó ideig szükség lesz a szigorúbb (bírósági) eljárásokra. Az ülésen a vöröskeresztes titkáron kívül részt vett és felszólalt Barta Imre tanácselnök-helyettes is. Egyebek között felhívta a figyelmet arra. hogy 5-6 év múlva az említett gödrök betelnek. viszont a felgyülemlő hulladékok, különösen a műanyagok elhelyezése okoz majd gondot a jövőben. Ezért sem árt gondolkozni azon, hogyan lehetne megsemmisíteni a környezetre káros anyagokat. Köztudomású az is, hogy az ilyen hulladékok elégetésére alkalmas kemencék felállítása igen költséges. Czédula Imre, a tanácskozást levezető HNF-elnök a nevelés fontosságát hangsúlyozta; hozzátéve, hogy jó alkalmat teremtenek erre a különböző tájékoztatók és fórumok. Kép. szöveg: Bukovinszky István Olykor a kukák mellett is sok szemét halmozódik fel A budapesti tavaszi fesztivál alkalmából rendezett kirakat- versenyen nyolc külföldi és száznál több hazai kirakatrendező vett részt. A "4 versenykirakatot három kategóriában értékelték. A képen: a legkiválóbbnak minősített élelmiszer-kirakatot a dunaújvárosi Dunaker Vállalat dekorációs csoportja készítette (Fotó: MTI — varga Ldszló felvétele — KS) Életszínvonal, 1984 0 Hz érdekeltség és ösztönzés lehetőségei és korlátái Soha nem tapasztalt éles I bírálatok érik napjainkban a keresetszabályozást, az anyagi ösztönzés gyakorlatát. A legtöbben azt kérik, követelik, hogy tegyék lehetővé a teljesítményekkel arányos keresetnövekedést. A bérekkel együtt, jelenleg — hang- I zik az érvelés — korlátozzák I a szorgalmat, az igyekezetét I is. Ezért nem lehet a növekvő követelményeket teljesíteni, a bajokból kilábalni. Vagyis olyan bűvös körben mozgunk — érvelnek tovább a keresetszabályozás kritikusai —, amelyet csak hatásos anyagi ösztönzéssel lehet áttörni. I Bérfejlesztés egyensúly Az érvelés világos és van benne némi igazság. De a féligazság mindig megtévesztő. A nézetekben felfedezhető a bérek feltornászására irányuló, nem mai keletű tömegnyomás. Az új érvanyagot, a nyomás hevességét a körülmények látszólag igazolják. hitelesítik. Az átlagbérek az idén már második esztendeje néhány százalékponttal kisebb mértékben növekedhetnek. mint a fogyasztói árak. Mint ismeretes. az idén a fogyasztói árak 7-8 százalékkal, a keresetek — országos átlagban — 4.8— 5 százalékkal növekedhetnek 1984-ben. A vállalatok többsége ennél kisebb. 2-8-4 százalékos átlagbéremeléseket irányozhat elő, mivel az országos átlag az úgynevezett bérpreferenciákat is tartalmazza: (a bérpreferenciát központilag osztják szét: kiemelt népgazdasági feladatok megoldására, illetve egyes szakmák átlagkeresetének felzárkóztatására fordítják). Vagyis csökkenő reálbér- színvonal mellett kell növelni a teljesítményeket és fokozni a hatékonysági követelményeket. Ez nagyon nehéz feladat, de csak így érhető el a külső egyensúly kívánatos mérvű javulása. Könnyű persze ezzel szemben azt javasolni — az egyik vállalati bizalmi testület tanácskozásán volt is rá példa —, hogy az átlagkeresetek mondjuk ne 4. hanem 14 százalékkal növekedjenek 1984-ben. Csakhogy erre a szabályozók szerint nincs lehetőség. Az elosztási szigor pedig nem véletlen. Az egyensúly-javítási követelmények miatt a fogyasztás nem bővülhet, a vállalati jövedelmek és a személyi jövedelmek alakulását el kell téríteni egymástól. A vállalatok többségének bérfejlesztési mértékét azonban — minden hiedelemmel ellentétben — nem központilag határozzák meg. hanem teljesítményéhez kötik, döntően a jövedelmezőségi színvonal alakulásától teszik függővé. A magas jövedelmezőségű vállalat magasabb bérfejlesztési lehetőséghez jut. Igaz a veszteséges is kaphat. 1,2 százalékos minimális bérfejlesztést, s ezért a nagyon jövedelmező sem járhat igazán jól. A bérfejlesztés mértékét progresszív adózással erősen (jelenleg mintegy 5 százalékra) korlátozzák. A keresetszabályozás érdekeltté teszi a kollektívákat a létszámcsökkentésben is Mindenütt vannak tartalékok. a munkaerőhiány és a belső munkanélküliség együtt még a dinamikusan fejlődő vállalatoknál is egymás mellett megtalálható. A munkahelyek többsége tehát a teljesítmények fokozásával tekintélyes létszámot takaríthatna meg. Ha ezt tervszerűen, előre átgondoltan eleve vállalják, akkor az így megtakarított bér 50—00 százalékát adómentesen bérfejlesztésre felhasználhatják Mé; ■sem élnek ezzel a lehetőséggel, beérik inkább a természetes létszám-lemorzsolódásból adódó bérmegtakarítás' 20 százalékával Kifizetődő a létszámcsökkentés Nem elég erőteljes az ösztönzés. ezért maradnak a belső tartalékok kihasználatlanok — állíthatják a keresetszabályozás bírálói. Miért nem fizetik ki a megtakarított létszám bérének teljes egészét? Nem nehéz belátni, hogy ezzel a laza létszámgazdálkodást jutalmaznák, a rossz hatékonyságú vállalatokat behozhatatlan előnyökhöz juttatnák. Egyébként is olyan időket élünk, amikor a többletteljesítményekkel, a vállalati jövedelmekkel és megtakarításokkal nem növekedhet egyenes arányban sem a fejlesztési alap, sem a személyi jövedelem. Az első
