Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TANÁCS LBPJB 1984. MÁRCIUS 29. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Miként csökkenthetők a gondok? n TESZÖV elnökségi ülése Március 28-án Kardoskúton tartotta ülését a termelőszövetkezetek szövetségének megyei elnöksége. A tanácskozáson részt vett é$ felszólalt Huszár József, az országos tanács főosztályvezetője, valamint dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Az első napirendi pontként Györfi Károly, a TESZÖV titkára adott tájékoztatást a közeledő küldöttközgyűlés fő témájának, a tagszövetkezetek és szövetkezeti közös vállalatok múlt évi gazdálkodásának értékeléséről. Kiegészítette azt az írásos, és igen részletes jelentést, melyet a közgazdasági bizottság állított össze a szövetkezetek zárszámadási adatainak alapján. A szakemberek a gyakorlatban is megtekintették a rendszer működését Kábeltévé-bemutató a HTV-nél Többek között elmondotta, hogy a megye szövetkezetei (az aszálykártól sújtott 24 tsz-en túl) milyen rugalmasan reagáltak tavaly a szigorított szabályozók következtében is előállott nehézségekre, valamint a februári hóvihar okozta károk következményeként jelentkező kiesések pótlására. Hangsúlyozta, ebben nagy segítségükre voltak a megye mezőgazdaságát befolyásoló, irányító testületek. A helyzet ennek ellenére is odáig vezetett, hogy a pénzügyi egyensúly kiegyenlítésére való törekvésért „fel kellett élni” a biztonsági tartalékokat, de hogy a pénzügyi egyensúly teljesen rendbe jöjjön, ahhoz még évekre van szükség a feltételezett jó időjárási viszonyok és jó gazdálkodás mellett. A tájékoztató néhány pozitív és néhány negatív tendenciát ismertetett. Az áremelkedések ellenére például tavaly csak négy százalékkal növekedtek a gazdálkodás költségei, szemben az 1982-es évivel, amikor is 14 százalékos volt a termelési költségek növekedése. Nem biztató a bankhitelek, illetve kamataik visszafizetésének ügye sem, s ez a beruházásokban is érezteti hatását. Ugyanakkor hosszú távon nem helyes lemondani a tervezésről, mert várhatóan jobbra fordulnak majd a feltételek. A közelmúltban a békéscsabai általános iskolák igazgatói tanácsa, s a városi művelődési osztály vezetői megvitatták a városi közművelődési intézmények és az iskolák kapcsolatának jelenlegi állását. ErrőL az ülésről tájékoztatta Csepelényi- né Fekete Mária, a városi művelődési osztály helyettes vezetője a békéscsabai köz- művelődési intézmények képviselőit a tegnap délA TESZÖV titkára elmondta, hogy a küldöttközgyűlés előkészítését segítik a különböző bizottságokban elhangzott észrevételek, amelyek megalapozott állásfoglalásait beépítik majd a beszámolóba, akárha eredményekről, akárha gondokról szólnak azok, ilyen gond többek között a terményforgalmazásban jelentkező feszültség, ami a fizetési problémákban jut kifejezésre. A fizetésképtelenség láncolata károsan befolyásolja az üzemek pénzügyi helyzetét. (Ezzel kapcsolatban dr. Fórján Mihály felszólalásában elhangzott, hogy már áprilisban csökkenti ezeket a gondokat a nemzeti bank megyei fiókja, mely az engedélyezett 3 százalék helyett 15, illetve 18 százalékos hiteltöbbletet folyósít az üzemeknek, illetve a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatoknak.) A továbbiakban hangsúlyozta Győrfi Károly, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelésében mily nagy szerepük van a szubjektív tényezőknek is. Szükséges javítani például a technológiai fegyelmet, átgondoltabban és elemzőbben kell vizsgálni a gazdálkodást, és levonni a tanulságokat a rossz gyakorlatokból. A kilátások erre az évre ilyen módon is javíthatók. Az objektív feltételek mellett a közgazdasági szemlélet következetes vitele segítheti a sokat hangoztatott előtt megtartott koordinációs értekezleten. Elmondotta, hogy az iskolák igénylik a különböző közművelődési intézmények segítségét, s az iskolai köz- művelődési felelősök útján szeretnék az eddig is meglevő kapcsolatokat szélesíteni. egyben szorosabbá tenni. Segítséget kérnek az iskolák abban is, hogy pontosabb képet kaphassalak a különböző rendezvények hamegújulást a szövetkezeti gazdálkodásban. A vitában hasznos észrevételek hangzottak el a szóbeli kiegészítéshez. Dr. Fórján Mihály a megyei pártbizottság nevében megköszönte a termelőszövetkezeteknek az aszálykárok, valamint a februári pusztító hóvihar okozta károk következményeinek felszámolásában tanúsított erőfeszítéseit, és szólt arról többek között, hogy a növekvő gondok, s a károk következtében nehezedő életkörülmények miatt disszonáns hangok is hallhatók itt-ott. Fontos dolog, hogy odafigyeljünk ezekre a jelzésekre, és mindenütt megfelelően reagáljanak rá az érintettek. A második napirendi pont a kölcsönös támogatási alap intéző bizottságának tájékoztatója volt a KTA múlt évi tevékenységéről, idei elképzeléseiről. Jelenleg a KTA-nak 97 tagja van, melyből 81 termelőszövetkezet, 2 szakszövetkezet és 14 a közös vállalat vagy gazdasági társulás. Az egyesülés óta az átengedett alapokkal együtt a köl- csönki helyezési lehetőség kétszeresére nőtt, s a kölcsönök nagy segítséget adtak a megszorult szövetkezeteknek. Tavaly például 36 tagüzemnek csaknem 85 millió forint összegben folyósítottak kölcsönt, mely az előző évinek majdnem két és félszeresét tette ki. Az idén a törlesztések részeként az induló készlettel együtt 182 milliós kölcsönkihelyezésre van lehetőség, amelyből 91 millió forint lehet fejlesztési kölcsön. Az intéző bizottság mindenekelőtt a szövetkezetek átmeneti pénzügyi hiányának rendezését tartja első számú feladatának a kihelyezéseket illetően. A fejlesztések területén pedig rangsorolja a kérelmeket. Az elnökség elfogadta a KTA tevékenységéről szóló jelentést, s az ülés bejelentésekkel ért véget. tékonyságáról, valamint szeretnék, ha több rendezvényt fogadhatnának az iskolákban. Arra is fel kell készülni: a közeljövőben több általános iskolában — kényszerűségből — bevezetik a váltó rendszerű tanítást. A tájékoztató után az elkövetkező két hónap rendezvényterveit egyeztették a közművelődési intézmények képviselői. Fogadás a KB székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János szólt az MSZMP tevékenységéről a gazdasági építőmunka terén, aláhúzta a Magyar Népköztársaság érdekeltségét a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a szocialista országok közötti sokoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke. Először az 1984. első félévi soron kívüli gépkocsikeret szétosztásáról döntöttek a szakszervezeti bizottság körültekintően meghatározott szabályzata alapján. Ezt követően megtárgyalták a gazdasági bizottság vezetőjének, Galuska Bélánénak beszámolóját az alapszervezetek elmúlt évi gazdálkodásáról. Szóbeli kiegészítőjében a gazdasági bizottság vezetője elmondotta, hogy igen nagy gondot jelent a főidényre szóló, családi üdülőbeutaló-jegyek iránti igény kielégítése, és a téli üdülőjegyek elhelyezése. A beszámolót a bizottság tagjai elfogadták Csamangó Vilmos megyebizottsági titkár véleményével és állásfoglalásával együtt. A titkár megállapítása szerint az alapszervezeteknél a mozgalmi élethez biztosítottak az anyagi eszközök. A jövőben is nagy gondot kell fordítani a szervezettség fokozására, különösen vonatkozik ez a szeghalmi és a mezőhegyesi utókezelő kórház alapszervezeteire. Az intézeti segélyek átlaga megyénkben az országos átlag alatt van, s ezen fontos lenne javítani. Jelentős eredménynek tekintik, hogy az elmúlt esztendőben nem volt az alapsz.ervezetek- nél fel nem használt beutalójegy. A tagdíjbefizetés! fegyelem általában jó. de vannak alapszervezetek, ahol feltétlenül változtatni kell a helyzeten. A szakszervezeti bizottság állást foglalt arról, hogy valamennyi alapszervezet törekedjen a gazdasági A szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy a jövő a kábeltelevízióé. A megnövekedett információ- igényt, a műholdakról sugárzott műsorok vételét, több tévé- és rádióműsor egyidejű továbbítását és esetleg egy számítóközponthoz való közvetlen csatlakozást csak a kábelrendszer útján lehet megvalósítani. A Híradótechnikai Vállalat már hosszabb ideje foglalkozik a kábeltévéhez szükséges főállomások. házerősítők gyártásával, a Szovjetunióba jelentős tételeket is exportálnak ebből a termékből. A kábeltévé iránt hazánkban is növekszik az igény, ezt igazolják a pécsi, a székesfehérvári és a dunaújvárosi tapasztalatok, ahol több tízezer lakást látnak el műsorral egy antennarendszermunka javítására, a negatív jelenségek kiküszöbölésére. A gazdasági eredményekért köszönet illeti a szakszervezeti aktívákat, bizalmiakat. A megyebizottság tagjai alaposan áttanulmányozták a gyulai megyei kórház beszámolóját az egyéni érdek- védelmi tevékenységről, és megállapították, hogy az ott folyó munka példaként szolgálhat más alapszervezetek számára. Dr. Tóth Károlyné szb-titkár hangsúlyozta, hogv az érdekvédelmi munka alapja a kórház állami párt- és társadalmi vezetőségének együttműködése, a dolgozókat érintő döntések demokratikus megvitatása. Ennek biztosítéka a bizalmiak hatáskörének bővítése. akik megfelelően élnek is jogaikkal. Az együttműködés során vállalniuk kell az. érdekek ütköztetéséből eredő esetleges konfliktusokat, is. A meggyőzés eszközeivel képviselik az egyéni, a kollektív és a társadalmi érdekeket. valamint a mindennapi és a távlati célok helyes sorrendjét. Az alapszervezetek vezetői gondoskodnak a tisztségviselők folyamatos k épzéséről. tóvá bbképzéséről. Tennivalóik sorában kiemelt fontosságúként kezelik az ellenőrzési jogkör gyakorlását. Igyekeznek reálisan mérlegelni a dolgozók igényeit, és a fontossági sorrend figyelembevételével döntenek. A bizalmiakra jelentős felelősség hárul. az egyéni érdekvédelemben, hírei. A szélesebb körű elterjedést jelenleg még gátolja, hogy Magyarországon nincsen egységes szabványa a kábeltévének, és minden helyen másképpen oldották meg a műsortovábbítást. A szemlélet egységesítése és a gyorsabb elterjesztés érdekében rendezett ma bemutatót a HTV békéscsabai gyára az általuk készített berendezésekből. A bemutatón elsősorban fővárosi beruházók és építővállalatok képviselői vettek részt, hogy tanulmányozzák egy budapesti hálózat kiépítésének le- h'etőségét. A vendégek láthatták a HTV legújabb főállomásait és erősítőit, melyekkel egy időben több mint húsz tévéadó műsora továbbítható. A rendszer alkalmas a műsorszóró műholdak adásának vételére is. Kép, szöveg: —i—ó szén ők ismerik legjobban a csoport tagjainak napi gondjait, esetleges sérelmeit. Arra törekszenek, hogy a helyben elintézhető jogos sérelmek minél előbb megoldódjanak. A tagság bizalmát érzi az szb és a munkaügyi döntőbizottság. Az elmúlt évben tárgyalt ügyek száma hét volt, s főként a gazdasági műszaki területről jelentkeztek problémák. Oka. hogy hosszú időn keresztül irányító nélkül dolgoztak ezen a területen. Jelentős előrelépés volt az 1984. március 15-től bevezetett jogsegélyszolgálat. Ez a szolgáltatás mentesíti a dolgozókat sok hivatalos ügy utána járástól. és segíti jogaik érvényesülését is. A megvebizottság tagjai kérdéseket tettek fel a beszámoló elkészítőjének a műszakpótlékról, az ifjúsági érdekvédelem, a bértarifarendszer bevezetésével kapcsolatos eredményekről és gondokról. Tóthné elmondotta. hogy az ifjúság körében a legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása jelenti, bár a város és az intézet vezetői minden lehetséges segítséget megadnak. Csamangó Vilmos kifejtette, hogy jó munkát végeznek a gyulaiak az érdekvédelem területén is. és megtalálják a jogok és kötelességek helyes arányát a szakszervezeti mozgalomban. Az egyéni érdekvédelem. és a konfliktusok megelőzése igen fontos feladat, minden alapszervezet életében. A szakszervezet jó munkáját dicsérte dr. Bálint János párttitkár is, s tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a pártmunkások figyelemmel kísérik a szakszervezeti életet. Zárszavában dr. Sonkoly Kálmán felhívta a figyelmet a jelenlegi gazdasági helyzetben az egyéni érdekvédelmi munka különös jelentőségére. Az ülés bejelentésekkel ért véget. P. F. Közel száz nőnek acl munkát Köröstarcsán a Békéscsabai Kötöttárugyár telepe. A kiszabott felsőruházati darabokat gondos kezek varrják össze Fotó: Fazekas László V. D. Közművelődési koordinációs értekezlet Bizalommal fordulnak az szb-hez ülésezett az egészségügyi dolgozók megyei szakszervezete Tegnap, március 28-án délután dr. Sonkoly Kálmán elnökletével ülésezett az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottsága. A testület tagjain kívül eljött a tanácskozásra B. Nagy Gyula, az MSZMP Békés megyei bizottságának politikai munkatársa, dr. Kiss Endre, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője és dr. Bálint János, a gyulai megyei kórház pártvezetőségének titkára. B. Zs.
