Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 28., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Kedden Budapesten megkezdte munkáját a KGST tervezé­si, együttműködési bizottságának 32. ülése. A bizottságban a központi tervező szervek elnökei képviselik a KGST-tagor- szágokat, küldöttek érkeztek a tanácskozásra a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságból és Jugoszláviából is. Részt vesznek az ülés munkájában a KGST Titkárságának, vala­mint a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői is. A tanácskozást a Gellért Szállóban Lázár György minisz­terelnök nyitotta meg. Bevezető szavaiban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának üdvözletét tolmácsolta, majd méltatta a KGST keretében megvalósuló népgazdasági tervkoordináció fontos szerepét a tagországok gazdasági fej­lődésének megalapozásában. Szólt azokról a feladatokról, amelyek végrehajtásával a KGST-országok meggyorsíthatják a gazdasági fejlődés intenzív szakaszának kibontakoztatását. KGST-tanácskozás Budapesten Az illetékhivatal és a költségvetési üzemek tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az ipar, a szakszervezeti munka, a pártépítés helyzete és feladatai a békéscsabai városi pártbizottság napirendjén Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — márci­us 27-én, tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — beszámoló a megyei illetékhivatal tevékenységéről; — tájékoztató a tanácsi költségvetési üzemek munkájá­ról, különös tekintettel a tanácsi felújítási feladatokra; — bejelentések. Az első két napirend vitájában részt vett Cservény Vilmos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője és Ku­tas László, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. A vb-határozatok végre­hajtásáról szóló napirend ke­retében a megye közlekedési koncepciójának, a kisvasutak megszüntetésekor tervezett fejlesztések megvalósulását értékelte a testület. E témá­ra a későbbiekben visszaté­rünk. A Békés megyei Illetékhi­vatal tevékenységéről szóló beszámoló bevezetőben az ügyfélforgalomról adott tá­jékoztatót. Évente mintegy 15 ezer ember személyesen keresi fel a hivatalt, az A FÖVÄROS zászlódíszbe öltözve köszönti hazánk fel- szabadulásának 39. évfordu­lóját, s a budapestiek nagy­gyűlésen, baráti találkozókon emlékeznek meg a magyar történelem új korszakának nyitányáról. Koszorúkat he­lyeznek ej a felszabadító harcokban elesett hősök sír­jainál, emlékműveinél, s im­már hagyomány, hogy leg­nagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából magas kitünteté­seket vesznek át a gazdasági és a társadalmi munkában, valamint a művészeti élet­ben kiemelkedően tevékeny­kedők. Április 3-án ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Magyar Népköztár­saság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthe­gyen. A Kossuth Lajos té­ren, az állami zászlónál áp­rilis 4-én délben zenés őr­ségváltás lesz. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben a politikai, az állami és a társadalmi élet képviselőinek,- üzemek, vál­lalatok, intézmények kiváló dolgozóinak részvételével. Az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsá­ga. a Minisztertanács, a tár­sadalmi és a tömegszerveze­tek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képvi­selői megkoszorúzzák a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet, valamint a ma­gyar hősök emlékművét a Hősök terén. MEGYÉNK városaiban, nagyközségeiben, községei­ben is — a helyi párt- és állami' szervek, valamint a tömegszervezetek szervezé­sében — mindenütt megem­lékeznek a felszabadulásunk 39. évfordulójáról. BÉKÉSCSABÁN április ügyiratok száma pedig meg­haladja a 45 ezret. A nagy személyes és ügyiratforga­lom, valamint a rendkívül rossz körülmények ellenére gondot fordítanak a gyors és pontos munkára. A 30 na­pon túl elintézett ügyek, va­lamint a fellebbezések szá­ma minimális. A hatósági munka fontos részét képezik a pénzügyi jogsértések szankcionálásával kapcsola­tos feladatok. Ezek főként adóköteles jövedelmek eltit­kolásában, üzleti könyvek 3- án 10 órakor a felszaba­dulási emlékműnél rendez­nek koszorúzási ünnepséget, ahol a megyei és városi párt- és állami szervek, a tömegszervezetek, a vállala­tok és intézmények képvi­selői helyezik el a megemlé­kezés virágait. Ezt követően 11 órakor a szovjet hősök temetőjében lesz koszorúzási ünnepség. Délután 3 órakor a Munkácsy Mihály Műve­lődési Házban kerül sor a kiemelt városi ünnepségre. GYULÁN április 4-én a felszabadulási emlékligetben koszorúznak először, majd utána 10 órakor a felszaba­dulási emlékműnél rendez­nek koszorúzási ünnepséget. Ezt követően 11 órakor a szovjet hősök temetőjében emlékeznek meg a hazánk felszabadításáért vívott harc­ban elesett szovjet katonák­ról. Április 3-án rendezik meg OROSHÁZÁN is a városi ünnepséget. Délelőtt a ro­mán hősök sírjait koszorúz- zák meg a megyei és városi pártbizottság képviselői. Ezen a megemlékezésen Arad megyei delegáció is részt vesz. Délután 3 óra­kor az Alvégi temetőben a szovjet hősi emlékműnél ró­hatják le kegyeletüket a vá­ros lakói. SZARVASON a szovjet hősök sírjánál április 3-án délután 3 órakor koszorúz­nak, majd ünnepi nagygyű­lést tartanak a Felszabadu­lás téren. BÉKÉSEN április 3-án délután 3 órakor a forradal­mi emlékműnél rendezik meg a központi városi ün­nepséget, előtte két órakor a Rózsa temetőben elteme­tett szovjet katonák sírjaira helyeznek koszorúkat. SZEGHALMON ugyancsak április 3-án a felszabadulási emlékműnél rendeznek fél 4- től koszorúzási ünnepséget. vezetésével kapcsolatos elő­írások megszegésében je­lentkeznek. Évente átlag 500 állampolgárral szemben foly­tatnak szabálysértési eljá­rást, s ezek kétharmadát pénzbírsággal sújtják. A leg­súlyosabb esetekben — évente átlag 20 — büntető eljárást kezdeményeznek. Sajnos, a szankcionálási gya­korlat visszatartó hatása mi­nimális, magas a visszaesők aránya. Az elmúlt években a ja­vuló ellenőrzési munka ered­ményeként több mint 35 millió forint adóhiányt, illet­ve illeték-pótelőírást állapí­tottak meg. Az ellenőrzések megalapozottságát széles kö­rű információgyűjtéssel biz­tosítják. Évente mintegy 55 ezer adatot dolgoznak fel. Az adóellenőrzések tapasztalata egyértelműen az állampolgá­ri fegyelem lazulását jelzi. Kétszeresére emelkedett az adóhiányok átlagösszege, lé­nyegesen megnőtt a nagy adóhiánnyal záruló vizsgála­tok száma. A tapasztalatok (Folytatás a 3. oldalon) TSZKER-ülés Gyulán Országosan javuló eredmé­nyeket mondhat magáénak a TSZKER, de — különösen az elmúlt esztendőben — ked­vezőtlen jelenségek is ta­pasztalhatók. A mezőgazda- sági termékek forgalma 1983- ban bázisszinten alakult, el­maradt a várakozástól a me­zőgazdasági gépek forgalma. A táp- és koncentrátumfor- galom 12 százalékkal, a ke­mikáliáké viszont 73 száza­lékkal növekedett. Ez utób­biban a békéscsabai telep munkájának eredménye is benne van — hallhattuk teg­nap délelőtt Gyulán, a Ter­melőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Kö­zös Vállalkozásának megyei igazgatótanácsi ülésén. Barvich Iván, a TSZKER közgazdasági igazgatója szá­molt be a cég helyzetéről, ki­emelve a nemrégiben meg­kapott exportjoggal kapcso­latos tapasztalatokat. Nagyon drágán termelünk — állapí­totta meg. Az igen keresett Euro-raklapért például a vi­lágpiacon 240 forintot adnak, nálunk ennek csupán ön­költségi ára 280 forint. A környező országok ennél lé­nyegesen alacsonyabb árakat produkálnak. A mindenkori fizetőképes­ség, stabilitás jellemezte a TSZKER-eket, tavaly azon­ban három területi szervezet megingott. Nagy, erejüket meghaladó vásárlásokkal ne­héz pénzügyi helyzetbe ke­rültek, köztük a Békés me­gyei is. Talpon maradásuk­hoz a TSZKER országos köz­pontjának kellett kemény milliókkal hozzájárulnia. E megelőlegezett forintokat az elkövetkező évek nyereségé­ből vissza kell fizetni. Ehhez alaposabb, jobban megfontolt döntések, üzletkötések szük­ségeltetnek és erősíteni, szi­gorítani kell a számviteli fe­gyelmet és naprakészséget is. —SZÍ— Három rendkívül fontos és időszerű témát tárgyalt tegnapi ülésén a békéscsabai városi pártbizottság. Dr. Áb­rahám Béla első titkár nyi­totta meg az ülést, amelyen megjelent és felszólalt Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára és Csa­ba János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, A testület tagjain kívül az első két napirendi pont tárgyalá­sában részt vettek a vállala­tok, üzemek vezetői, ott vol­tak a szakszervezeti bizott­ságok titkárai, valamint több tisztségviselő. A Javaslat a szakszerveze­ti munka továbbfejlesztésére, a párt feladataira Békéscsa­bán című előterjesztéshez dr. Szemenyei Sándor titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. Amint ezekből kitűnt, Bé­késcsabán régi hagyományai vannak a munkások szer­vezkedésének. A mai ME- DOSZ eredete mintegy 70 esztendőre nyúlik vissza. Je­lenleg a városi pártbizottság működési területén, illetve ahhoz kapcsolódva, több mint 60 ezer szakszervezeti tag tevékenykedik. A szak- szervezetek munkájában 1700-nál több párttag vesz részt. A szakszervezetek a városban és a környező tele­püléseken betöltik szerepü­ket, befolyásuk és tekinté­lyük nőtt, hozzájárulnak a társadalom anyagi alapjainak erősítéséhez, a dolgozók szo­cialista neveléséhez. Ered­ményesen tevékenykednek a szocialista munkaverseny- és a brigádmozgalom szervezé­sében, s jelentős szerepük van abban, hogy a megválto­zott, nehezedő körülmények között kiegyensúlyozott, eredményes munka folyik az üzemekben és intézmények­ben. Az előterjesztések meg­állapították: a testületek irá­nyító, ellenőrző tevékenysé­ge sokat fejlődött. A tovább­lépés fontos feltétele a szak­maközi bizottság társadalmi fontosságából adódó konkrét feladatok, illetve munka- megosztás kialakítása, az üzemen kívüli érdekképvi­selet biztosítása, a jelző funkció város- és községpo­litikai szükségletekhez iga­zítása, továbbfejlesztése. A vitában felszólalók sok hasznos tapasztalatot és ja­vaslatot mondtak. Többek közt szóltak arról, hogy a szakszervezetek mozgósítsa­nak még hatékonyabban a termelési feladatok végrehaj­tására, többet agitáljanak, neveljék a tagságot, erősítsék a demokratikus fórumokat, gyakorolják érdekvédelmi funkciójukat. Elhangzott az is, hogy a gazdasági vezetők teremtsenek megfelelő fel­tételeket a bizalmiak mun­kájához. A szakszervezeti tisztségviselők ne tévesszék szem elől a vállalati gazda­sági munkaközösségeket sem, segítsék munkájukban, je­lezzék az adódó gondokat. Az összefoglaló után a testület egyhangúlag elfogadta — a vitában elhangzottakkal együtt — az előterjesztéseket. Ezután Zsilinszki András titkár fűzött szóbeli kiegé­szítőt az ipar helyzete és a továbbfejlesztés helyi felada­tai írásos jelentéshez. A té­ma fontosságát jól illusztrál­ja, hogy a termelés értéké­nek több mint 60 százalékát az iparban állítják elő. Mindez természetesen arra int, hogy a jövőben az eddi­ginél még nagyobb gondot szükséges fordítani az itt dol­gozók munkájára, termelési és életkörülményeinek javí­tására, a jó kezdeményezések felkarolására, elterjesztésére. Magától értetődő, hogy nö­vekszik az igény az iránt is, hogy tovább javuljon a ter­mékek minősége, exportké­pessége és a gazdálkodás. Követelmény, hogy a lehető­ségeknek megfelelően fejlőd­jön a technológiai színvonal, a munka termelékenysége; a munkaerő, az anyag- és energiafelhasználás pedig csökkenjen. A vitában több tapasztalatról szóltak a fel­szólalók, egyetértve a jelen­tésben és a szóbeli kiegészí­tőben vázolt gondolatokkal, feladatokkal. A testület e na­pirendi pontot is egyhangú­lag elfogadta. Dr. Szemenyei Sándor tit­kár szóbeli kiegészítője után á testület megvitatta a tag- felvételi munka helyzetéről, a pártösszetétel alakulásáról készült elemző jelentést. A legutóbbi pártértekezlet óta eltelt időben a pártépítő munka eredményesen haladt. Az alapszervezetek munká­juk során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy fizi­kai dolgozókkal, 30 éven alu­li fiatalokkal és nőkkel erő­sítsék a párt sorait. Minden­nek szorgalmazása természe­tesen ezután is egyik legfon­tosabb tennivaló. Szükséges továbbá, hogy a párttaggá nevelés folyamata tovább ja­vuljon, az új párttagokkal a felvétel után is nagy gond­dal foglalkozzanak. A napi­rend vitájának lezárása után a testület az elhangzottakat, á jelentéssel és a szóbeli ki­egészítővel együtt elfogadta. A bejelentések után a pártbizottság ülése az el­nöklő dr. Ábrahám Béla zár­szavával fejeződött be. P. .P A Ganz Villamossági Művek gyulai relégyárában jelfogókat és vasútbiztosító berendezéseket gyártanak. A nagy türelmet, kézügyességet igénylő szerelési munkákat többnyire nők végzik. Munkájuk megkönnyítésére a vállalat korszerű szerelőasztalokat állított a modern csarnokba. A Bosch-asztalok és székek állítható magasságúak és kényelmessé teszik a szerelési munkát Fotó: Veress Erzsi Megemlékezések a felszabadulás évfordulóién

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents