Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

1984. március 27., kedd Haza, hazafiság z utóbbi másfél, két esztendőben sokszor beszélgettem szak­munkástanulókkal, szakkö­zépiskolásokkal a hazáról, hazafiságról. Eleinte megle­pett: nagyobb tájegységein­ket nem ismerik, történelmi vagy gazdasági jelentőségű helységeinket nem tudják elhelyezni sem a gondolat­ban felrajzolt, sem a való­ságban előttük levő Magyar- ország térképen. Jó néhány­szor előfordult: nemhogy a megyeszékhelyeket, de a megyéket sem tudták felso­rolni. Azt js kérdezgettem tőlük, mikor szoktak találkozni e fogalmakkal: haza, hazafi­ság. Mikor beszélgetnek ró­luk? A bizonytalan vála­szokból az derült ki, hogy elsősorban nemzeti ünne­peink kapcsán hallanak a hazáról, néha osztályfőnöki órán is szóba kerül — és történelemórákon. Elegendő-e ez? Gondoljunk csak az iskolai ünnepélye­ken elhangzó beszédekre! Legtöbbször — egy-egy nem­zeti ünnepünk alkalmából — évente majdnem ugyanazt a beszédet hallhatják diákja­ink, pusztán a sorszámok változnak meg. Csoda-e, ha érdektelenül ácsorogják vé­gig az ünnepélyeket? A hazafiság kapcsán álta­lában harcos hagyománya­ink ötlődnek fel azonnal, szinte mindenkiben. Pedig ez így nagyon egyoldalú, teljes elszegényítése a fogalomnak. Mert nemcsak II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Pe­tőfi Sándor, Kun Béla, Ság- vári Endre — hogy csak né­hány példát említsek — volt hazafi, hanem I. István ki­rály, Károli Gáspár, Apá­czai Csere János, Ybl Mik­lós, Eötvös József is. (A pél­dákat itt is hosszasan lehet­ne sorolni még.) Mert nem­zeti hagyományaink körébe beletartozik az ő alkotó munkájuk is, az íróké, mű­vészeké, tudósoké, építésze­ké — s joggal lehetünk büszkék rájuk. De ugyan­úgy büszkék lehetünk a ha­za egyszerű embereire is, a parasztokra, polgárokra egy­aránt, hiszen az ő szívós, év­századokon végigvonuló ki­tartó munkájuk nyomán ala­kult hazánk olyanná, amely­ben szép és érdemes élni. Ezen előzmények, a mához vezető út ismeretében ért­hetjük csak meg igazán mai, szocialista építőmunkánkat, céljainkat. Ezek tudatosítása után várhatjuk el fiatalja­inktól a felelős gondolkodá­sú, cselekvő hazaszeretetet. Mi hat a teendő? Fiatal­jaink szeretik szülőhelyüket, közvetlen környezetüket. Kí­váncsiak falujuk, városuk múltjára, az onnan elszár­mazott kiemelkedő szemé­lyiségű emberek életére, s nem mennek el egy-egy ré­gi épület, szobor, park mel­lett érdeklődés nélkül. És ezek mind-mind az előttük jártak munkájára, a gyöke­rekre emlékeztetik őket. (Ezért is kár a sok felelőt­len, pusztán prakticista szemléletű terület- és város- rendezésért.) S ebből már ki lehet indulni. A szocialista hazafiság elmélyítése érde­kében támaszkodni lehet — és kell — mindazokra az ér­tékekre, tapasztalatokra, me­lyeket népünk történelme során létrehozott, felhalmo­zott. S nemcsak a történe­lemórák. az ünnepek alkal­masak a hazafias nevelésre, hanem a hétköznapok, s minden óra is. m smerjék meg fiatalja­ink minél jobban or­szágunkat, hazánkat. És mindezzel együtt az adott kornak megfelelő kitekintést is biztosítani kell a nevelőknek a nagyvilágra, a szomszédokra, hogy képe­sek legyenek az összehason­lításokra, a saját és más né­pek alkotóinak, alkotásai­nak egyetemes megbecsülé­sére. S a szocialista hazafi­ság épp abban különbözik a hazafiság korábbi, polgári formájától, hogy egyben in­ternacionalista is: a szocia­lista hazafiság és az inter­nacionalizmus olyan egy­mást feltételező, kiegészítő fogalmak, melyek közül ha az egyik hiányzik, a másik­ról sem beszélhetünk. Pénzes Ferenc Az Ybl Miklós tervezte Várbazár egyik szobrászműtermében Kampfl János szobrászművész a Tiszakécske főterére készülő felszabadulási emlékmű tervén dolgozik. A müvet a község 40 éves felszabadulása ünnepén avatják fel (MTI-fotó: Földi Imre felvétele — KS) II nemzetiségi közművelődésről tárgyaltak A közelmúltban lezajlott nemzetiségi kongresszusok jelentős útravalót ' adtak a nemzetiségi közművelődés területén dolgozóknak is. összesen 18 nemzetiséglak­ta település művelődésiház-, illetve kiscsoportvezetőit hívták össze a napokban Bé­késcsabán, a Békés megyei Művelődési Központban megrendezett tanácskozásra, hogy vessék össze eredmé­nyeiket, beszéljenek gond­jaikról, s a jövőre vonatko­zó elképzeléseikről. A tanácskozás hasznosnak bizonyult, már csak azért is, mert a művelődési házak vezetőinek beszámolója nyo­mán kirajzolódtak mindazok a formák, melyek megyénk­ben a nemzetiségi közműve­lődést hivatottak segíteni. A cél összetett. Egyrészt a nyelvművelés a feladat, másrészt a helyi nemzetiségi hagyományok felkutatása, feldolgozása és közkinccsé tétele. A megvalósítás ennél sok­kal változatosabb, színesebb. Vegyük hát sorra mindazt az erőfeszítést, melyet e célok elérése érdekében tesznek a nemzetiséglakta települése­ken. A nyelvművelő klubok tevékenységét érdemes talán elsőként megemlíteni. Prog­ramjaik nagyjából azonosak. Előadásokat hallgatnak, ha­gyományfelelevenítő össze­jöveteleket tartanak — ku- koricafosztás, disznótor . . . — kirándulásokat szerveznek, rendszeres kapcsolatot tar- - tanak fenn a testvérklubok tagjaival. A nemzetiségi na­pok, filmhetek, s még in­kább a nemzetiségi bálák az egész lakosság körében nép­szerűek. Hogy csak néhá­nyat említsünk; több százan szórakoztak az elmúlt he­tekben a gyulai sváb bá­lon, a telekgerendási bá­tyus bálon, vagy az eleki román bálon. Természetesen egyedi vo­nások is akadnak. Kétsop- ronyban a szlovák klub rendszeres vendégei a díszí­tőművész szakkörvezetők, akik a szlovák díszítőművé­szeti hagyományokkal ismer­tetik meg a klub asszonyait. Szarvason elsősorban a kül­területen élő szlovákságra támaszkodnak. (Az Orszá­gos Közművelődési Tanács támogatásával nemrég hoz­ták rendbe az ezüstszőlői klubot.) A gyulai román klub összejövetelein szigorú­an csak anyanyelvi beszél­getés folyik. örménykút színjátszóklubbal dicseked­het, mely eredményesen se­gíthetné elő másutt is az anyanyelv ápolását. Gondként merült fel, hogy nincs elegendő egyfelvoná- sos darab, s az, hogy külö­nösen a felnőtt lakosság kö­rében alacsony a nemzetisé­gi irodalom olvasottságának aránya, holott a könyvtárak zömében ilyen igényt is készséggel kielégítenének. E gondon — mint a tanácsko­zás résztvevői megállapítot­ták — elsősorban úgy [ehet segíteni, hogy az óvodás- és iskoláskorú gyermekek fo­lyamatosságra törekvő nemzetiségi nyelvoktatá­sán, a könyv megsze­rettetésén keresztül a csalá­dokhoz kell eljuttatni a né­met, román, szlovák, szei'b nyelven íródott könyveket. Magyarán, a gyerek hatás­sal lehet szüleire, nagyszü­leire, s ráveheti a könyvek olvasására. De térjünk át a hagyo­mányőrző tevékenységre. Nem egy nyelvművelő klub munkájában fellelhető ez a törekvés — mint a fentiek­ből is látható —, másutt e klubokból nőtte ki magát a Röpülj páva kör vagy cite- razenekar . .. Nos, e csopor­tok már sok éve színesítik megyénk kulturális életét. Ám mint a tanácskozáson kiderült, égető gondokkal küszködnek, csaknem mind­annyian. Az elöregedés, az utánpótlás hiánya nem csu­pán a nemzetiségi pávakö­rök problémája. A nemzeti­ségi, népi zenészek hasonló nehézségekkel küszködnek. De maradjunk a Röpülj pá­va köröknél és a tánccso­portoknál. A repertoár gya­rapítása, a csoportok fellép­tetése sok helyen gondot okoz. Másutt az anyagi ne­hézségekre, elsősorban a ru­hák magas árára hivatkoz­tak. E nehézségeken, még ha csak részben is, de segített a Gyulán tavaly megrende­zett román tábor — az idén is szeretnének hasonlót —, s tervezik, hogy ez év nyará­tól Szarvason a szlovák nép­táncosok továbbképzését biz­tosítják ilyen formában. A résztvevők mindezek mellett fontosnak tartották a nemzetiségi bábmozgalom fellendítését is, mely a gyermekek nyelvművelését segíthetné. Szó esett a szö­vetségekkel kialakult jó vi­szonyról, s arról, hogy a jö­vőben is Elek lesz a román és a német nemzetiségek bá­zisközpontja. A szlovák nem­zetiségi közművelődés bázis­feladatait a Megyei Műve­lődési Központ látja majd el. A települések nemzetisé­gi munkáját bázis munka- csoportok segítik majd. me­lyeknek tagjait ugyancsak ezen a tanácskozáson vá­lasztották meg. Mint végül elhatározták, ezentúl évente összehívják e tanácskozást, amely jelentős segítséget jelent bizonyára a jövőben is a résztvevőknek. N. A. „A kritikában csak rosszat szabad írni?” — kérdezte a minap buzgó újságolvasó nagylányom. Tapasztalatai sze­rint ugyanis azokat a tévéműsorokat, mozi- és színházi elő­adásokat, amelyek elnyerték a tetszését, a kritikusok kesz- tyűtlen kézzel, élve boncolták. Minden nézőnek szíve joga: letszik-e a produkció avagy sem, a kritikusnak azonban so­kak véleményét képviselve az alkotók mesterségbeli tudását is mérlegelnie kell. A televízió elmúlt heti műsorából min­denki választhatott kedvére valót, ha nem is mindig főműsor­időben. Ez a műsorpolitika végre arra ösztönzi a családokat, hogy ne üljenek egész este a képernyőre meredve, hanem válogassanak. Kedden, ha valakit nem izgatott különösebben A Laurent, család életének újabb epizódja, a kettes programon érdekes beszélgetést hallhatott. A szegedi tévések jóvoltából a na­gyobb vidéki városok regionális központi szerepéről, a fővá­ros mindent elsöprő szellemi, gazdasági elsődlegességéről vi­tatkoztak a résztvevők. Szívesen és örömmel figyeltük első­sorban a két Tóth érvelését, Tóth Béla íróét és dr. Tóth Jó­zsefét, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének al­földi csoportja vezetőjéét, aki megyénket képviselte. A táj­egységek késlekedő kulturális szerepvállalásának egyik el­gondolkoztató okát éppen ő mondotta ki. Mindaddig, amíg a vidéki központok egymástól is féltik a szellemi centrumok alapítását, főiskolák, kutatóintézetek létesítését, addig min­denben Budapesté marad a vezető szerep. A szerkesztő mű­sorvezető, Pavlovits Miklós okosan, lényéglátóan irányította a beszélgetést. Ha Vitray Tamás műsora, a Csak ülök és mesélek szólít a képernyő elé, nem hiszem, hogy sokan közönyösek marad­nának. Több kitűnő találmány megvalósulását segítette, zi­lált emberi sorsok útját egyengette, érdekes egyéniségek tit­kát kutatta már műsoraiban. Aki beteg, mindenféle gyógy­módot, gyógyszert kipróbálna, csak hogy kínján enyhítsen. A mozgásszervi megbetegedések tüneti kezelésére mindenkép­pen alkalmas egy székesfehérvári újítókollektíva mágneses készüléke. Ezt állapították meg az ORFI orvostudorai, az Egészségügyi Minisztérium képviselői is. Az újítás elfogadá­sának határidejét Vitray csellel, szimpatikus erőszakkal, de kicsikarta az illetékesekből. Bár a teljes beteglétszámot kez­detben nem tudják ellátni, de a fizikoterápia elektroterápiás eszköztárát jócskán gazdagítják ezzel a készülékkel. Sajátosan érdekes volt az ikerpár ikerházastársak egymás­ra találásának története, csakúgy, mint Lóczi Péter utcai énekes bemutatása. A XX. századi trubadúr viharvert gitár­jával, Elvis Presley-re emlékeztető hangjával tömegeket vonz a pesti utcán. ,,A hősök utánunk nyúlnak" — mondta Vit­ray az érzelmileg legmegragadóbb történet bevezetéseként Az egymástól kicsi korukban elszakított, állami gondozás­ban nevelkedett Hajnal testvérek a nyilvánosság, az állami szervek segítségével közös otthonban kezdhettek új életet. A korábban készült filmet, s a mostanit összehasonlítva, döb­benetes a szereplők változása. A szemek beszélnek, „a világ legszomorúbb kisgyereke”, a mosolytalan hatodik osztályos Gabi nevet, amikor az őt felkutató, és ezentúl nevelő nő­vérére néz. Bevallom, szombat éjszakai rémálmomban viszontláttam a hátborzongató magyar krimi, a Defekt élő és holt szerep­lőit. A műsor tizennyolc éven felülinek tüntette fel a késó éjszaka vetített bűnügyi történetet, Fazekas Lajos forgató- könyvíró-rendezö művét. A nyughatatlan, fiatal nyomozót ki­csit máiénak és szerencsétlennek játszotta el a kitűnő Kern András. Magányosan autózó nők eltűnésének nyitjára szeret­ne fényt deríteni, miközben állandóan elmegy a rejtély meg­oldása mellett. Az alaphelyzet eléggé mesterkélt, hiszen hol a biztosíték arra. hogy a kéjgyilkos csapdájára (az úton szétszórt üvegcserepekre) csak és kizárólag magányos nők futnak. Gyöngyössy Katalin mindenesetre rárohant Trabant­jával, és előírásszerűén haladt végzete felé. Márkus László olyan gusztustalanul hihetően játszotta a kéjgyilkos figurá­ját, hogy egyszerre dobbant a nehéz súly az ő homlokán és a nézők szívéről, amikor hősnőnk önvédelemből megölte Csodáltuk akaraterejét, ahogyan eltüntette a gyilkosság nyo­mait. a holttestet. Az igencsak felnőtteknek szóló utolsó jele­netek azonban már súrolták az ízléstelenség határát. A rend­őrség, az áldozat-bűnös” önkéntes jelentkezése után. ki­szállva a helyszínre a pincebeli vizesaknából a kéjgyilkos holttestével együtt sorra emeli ki az eltűnt nők mezítelen hulláit. A kamera hosszasan pásztáz az iszonyatos, iszappal borított, oszlásnak indult bábutetemeken. Brrr . . . Bede Zsóka Mai miisor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Emlékezés a 200 éve szü­letett Körösi Csorna Sán­dorra. II. 9.00: Mozart: G-dúr hegedűver­seny. 9.30: Gulyás László: Első szere­lem. 10.05: Az MR 10—14 különkiadá­sa. 10.35: Arturo Toscanini vezényel. 11.43: Glemba. (regény) XV 5. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Suppé: Pajkos diákok, (daljáték) 14.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 14.25: A Mecseki Ércbányászati Vállalat Koncertfúvószene- kara játszik. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Klasszikus kamarazene. 15.28: Nyitnikék. 10.00: Népzenei Hangos Üjság. 16.40: Bach: E-dúr hegedűver­seny. 17.05: Nicaragua! riportösszeállí­tás. I. 17.30: Verdi: Don Carlos. 17.45: A Szabó család. 19.15: ..Nyílik a rózsa." r. kö­zépdöntő. 20.00: Szintézis. 20.30: Üzenet a színházi világnap alkalmából. 20.34: ..Kell a jó könyv." 21.51: Takemitsu: Kerti eső. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Brahms: Esz-dúr szonáta. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Vezényel a szerző. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Oláh Ernő gordonkázik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelött. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Schumann négykezes da­rabjaiból. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00 : Disputa — arról, hogy mi­ért érdemes hajtani? 18.35: Könnyűzenei újdonságok. 18.55: Kacsóh Pongrác daljáté- kaiböl. 19.14: Magyar anekdotakincs. 19.35: Csak fiataloknak! 20.45: Népdalcsokor, néptáncmu­zsika. 21.37: Vangelis összes lemeze. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Szokolay Sándor művei­ből. 10.05: Operaáriák. 10.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Baross Gábor népzenei fel­dolgozásaiból. 11.45: Zenekari muzsika. 13.41 : Petőfi álmairól. 14.11: Lux Erika zongorahang­versenye. 15.00: Versek. 15.10: A Postás szimfonikus ze­nekar hangversenye. 15.55: Válogatás Juhász Gyula müveiből. 16.55: Labirintus. 17.10: Kamarazene. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. 18.00: A suisse Romande zene­kar hangversenye. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Paul Verlaine versei. 19.40: A Hilliard együttes hang­versenye. Közben: 20.25: Egy pálya vonzásában. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Isaac Stern hegedül. 22.10: Lapozgató a Druzsba Na- rodov című szovjet folyó­iratban. 22.40: Operaest. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Szól a gitár. A Shadows együttes játszik. 17.20: Noteszlap. 17.25: Egy szerelem három éj­szakája. Részletek a Szig­ligeti Színház előadásából. 17.35: Kulturális figyelő 17.55: Könnyűzene. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Vikidál Gyula énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Világnézet. 8.40: Deltácska. 9.05: Francia nyelv. 9.20: Fizika. 9.30: Technika. 9.50: Szeptember, (román film) 15.00: Nem vagyok kivételes eset. (portréfilm. ism.) 15.40: Deltácska. 16.00: Adni. kapni jó! 16.15: Orosz nyelv. 16.35: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből. 17.30: Színházat játszunk. VI 3. 18.30: A Szegedi Körzeti »Stúdió műsora. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Laurent család. (NSZK film) 20.55: Stúdió ’84. 21.55: Claudio Abbado az Európa zenekar élén. (közvetítés a Zeneakadémiáról) 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Kuckó, (ism.) 18.20: Képek Amerikából, (nor­vég dokumentumfilm) 19.05: Csehov: Ványa bácsi. (színmű két részben) 21.20: Tv-hiradö 2. 21.40: Az Ozzy Osbourne együt­tes műsora. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja 15.30: Diákfórum. 16.00: Politikai konzultáció. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Könnyűzene. 21.00: Nővérek. Tv-játék. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Taré folyón. 17.40: Hírek. 17.45: A Kaland — adás gyerme­keknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Filmfesztivál-bemutatók: lakó — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A könyv ideje. 18.45: Hét nap a világban. 19.00: Népszokások — népszerű tudományos sorozat. 19.27 : Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tamburaest — szórakozta­tó adás. 20.50: A forradalom alakjai — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Hangversenytermekből. SZÍNHÁZ 1984. március 28-án. szerdán 15 órakor Mezötiiron: BOLHA A FÜLBEN 19 órakor Mezőtúron: BOLHA A FÜLBEN 1984. március 29-én. csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: az Árnyék Szakmai bemutató. MOZI Békési Bástya: Délibábok orszá­ga. Békéscsabai Szabadság: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Terv: Szupermodell. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: Donald kacsa és a többiek, fél 8-kor: Végállo­más. Gyulai Petőfi: Forró vérű kísértet. Orosházi Partizán, fél 4-kor és fél 6-kor: Noé bár­kái, fél 8-kor: Mise Macedóniá­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents