Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 27.. KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM A magánkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Az ország 22 ezer magánkiskereskedője közül valamivel több mint ezret kerestek fel a közelmúltban a kereskedelmi felügyelőségek munkatársai. Ellenőrzéseik során megállapították, hogy a kiskereskedők jól egészítik ki az állami és szövetkezeti bolthálózatot, főként a gyengébben ellátott területeken. Az élelmiszer-kereskedők döntő többsége olyan helyeken kínálja az alapvető cikkeket, ahol erre valóban nagy szükség van, ám választékuk szerényebb, mint az állami és szövetkezeti boltoké. A zöldség-gyümölcs árusok széles választékban és jó minőségben kínálják áruikat, de az olcsóbb burgonyafajták forgalmazásától az alacsony haszon miatt többen tartózkodnak. A magánvendéglátók pecsenye- és lángossütő-pavi- lonjai különösen az idegen- forgalmi szezonban és egy- egy rendezvény alkalmával segítik jelentős mértékben az ellátást. Kedvező tapasztalat. hogy sok magánvendéglátó feleleveníti a régi hagyományokat, például kávéházakat létesítenek a városközpontokban A ruházati kereskedők főként olyan árukat igyekeznek beszerezni, amelyekből az állami és szövetkezeti kereskedelemben gyakori a hiány. A vizsgálat kedvező jelenségként nyugtázta, hogy a műszaki árukat forgalmazó kereskedők egyre több olyan autóalkatrészt kínálnak, amelyeket a kisiparosok gyártottak, illetve újítottak fel. s ezzel hiányt pótolnak. Az ellenőrzések során a kedvező tapasztalatok mellett számos hiányosságot is feltártak. Az üzletek, vendéglátóhelyek csaknem felénél megállapították, hogy megsértették a bizonylati fegyelmet. A szabálytalanságot elkövetők több mint egyhar- mada az ellenőrzéskor nem tudta bemutatni a beszerzési bizonylatot, és sok esetben — noha ezt jogszabály tiltja — a kiskereskedelemből fogyasztói áron szerezték be a forgalmazott árut. Főként műszaki cikkeket, építőanyagokat és lakásfelszerelési cikkeket, néhány keresett fajta játékot és ruházati terméket vásároltak fel ilyen módon, hiányt teremtve. illetve fokozva ezzel az állami üzletekben, s az így vásárolt termékeket lényegesen magasabb áron adták el a fogyasztóknak. Visszatérő probléma, hogy a számlák, illetve bizonylatok alapján az áru azonosítása nem lehetséges, mód nyílik ugyanazzal a bizonylattal a ténylegesnél jóval több áru forgalmazására is. Az ellenőrök 81 boltban, főként iparcikk-kereskedőknél állapították meg, hogy áraik aránytalanul magasabbak, mint az állami és szövetkezeti kereskedelemben, s a tisztességtelen haszon visz- szafizetését kezdeményezték. Az ár és minőség összhangjának hiányát 37 helyen kifogásolták az ellenőrök, de azt is tapasztalhatták, hogy a minőségi reklamációt általában rugalmasan, gyorsan. árucserével rendezik a magán-kiskereskedők. Nincsenek viszont tisztában azzal, hogy vitás esetekben a KERMI szakvéleményét kell kérniük. Éppen ezért az üzletek több mint felénél hiányzik is a minőségi kifogások intézéséről szóló kötelező tájékoztatás. A különböző szabálysértések miatt 416 kereskedőt vontak felelősségre, s összesen 796 ezer forint pénzbírságot róttak ki a kereskedelmi felügyelőségek. Hétszázötvenezer fesztivállátogató Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője összegezte az MTI munkatársának a IV. budapesti tavaszi fesztivál tapasztalatait. Mint mondotta, az előző három tavaszi fesztiválhoz hasonlóan ezúttal is érvényesült a három alap- célkitűzés: a kora tavaszi időpont, a magyar jelleg és a sokszínűség. Emellett külön színfoltot jelentett az ifjúság fokozott bevonása a programokba. Igen nagy sikert arattak a fesztivál kulturális rendezvényei : telt ház előtt léptek fel például a pécsi és a Győri Balett társulata. Sor került a magyar és a nemzetiségi népművészet seregszemléjére: a tíz nap alatt fellépett Budapesten az ország valamennyi jelentősebb népitáncegyüttese, s az élő népművészet is alkalmat kapott a bemutatkozásra. Hagyománnyá vált, hogy a legjelentősebb képzőművészeti kiállításokat a fesztivál idején rendezik. Ezúttal 20 kiállítást nyitottak. A fesztivál sikerét jelzi, hogy a programokra több mint 750 ezren voltak kíváncsiak, köztük 120 ezren az Utazás '84 kiállítást keresték fel. Az előzetes összegzések szerint 16 ezernél több külföldi turista kereste fel hazánkat ezalatt a 10 nap alatt, s csak a nyugati országokból érkezőknek több mint 5000 színház- és hangversenyjegyet adtak el. — Minden eddiginél sikeresebb volt a budapesti tavaszi fesztivál keretében megrendezett Utazás ’84 kiállítás — hangoztatta Vadas Vera, a kiállítás igazgatója, összesen több mint hétmillió forint értékben adtak el utakat, elsősorban belföldre és szocialista országokba szóló programokat. Az Utazás ’84 kiállítást összesen 120 ezren keresték fel a tíz nap alatt. A nagy érdeklődés annak is köszönhető, hogy ezúttal a Centrum mellett széles kínálattal jelentkeztek a többi kereskedelmi vállalatok is: 13 cég mutatta be, és árusította szabadidő-termékeit. Az idei siker nyomán jövőre tovább bővül az Utazás kiállítás idegenforgalmi kínálata, s a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok is fokozzák részvételüket, és szélesítik az áruválasztékot. A tervek szerint több nemzeti napot rendeznek majd a kiállítás alatt, s a fokozódó külföldi érdeklődésre tekintettel szakmai napokat tartanak. Az Élővíz-csatorna Gyulán átvezető egyik szakaszán gépekkel takarítják a medret két híd között Fotó: Béla Ottó Magánerőből épül a lakóházak többsége Békés megyében. Képünk Békéscsabán, a Berzsenyi utcában készült Fotó: Veress Erzsébet Ülést tartott a gazdaságpolitikai muokabizottság Hétfőn a Parlamentben tartott ülésükön az ország- gyűlési tisztségviselők — közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői — a soron következő, tavaszi ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A jelenlevőket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a Parlament, plénuma elé kerülő tervezett napirendről, az ülésszak előtti képviselői teendőkről. A tavaszi ülés várhatóan megvitatja az alkotmányjogi tanáccsal, illetve a népi ellenőrzési törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatokat. valamint foglalkozik a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programjával. A hétfői eszmecserén dr. Markója Imre igazságügy-és Köpeczi Béla művelődési miniszter ismertette a napirendi pontokra vonatkozó tudnivalókat. Átadták a Bartók-díjakat Az idén először adták a Bartók Béla—Pásztory Ditta- díjat három zeneszerzőnek és három előadóművésznek, illetve zenekarnak vasárnap, a Zeneakadémián rendezett ünnepségen. Bartók Béla—Pásztory Dit- ta-díjat kapott Bárdos Lajos, Kurtág György, Ligeti György, Ferencsik János, Fischer Annie, valamint a Liszt Ferenc kamarazenekar kiváló és eredményes művészi munkájáért, a zenekari játék kultúrájának példamutató ápolásáért. A díjakat Ujfalussy József, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora adta át. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; s ott volt ifjú Bartók Béla is. A megyei pártbizottság mellett működő gazdasági és szövetkezeti politikai bizottság tegnap, hétfőn Csatári Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának elnökletével ülést tartott. A bizottság tagjai elsőként megvitatták az MSZMP KB szövetkezetpolitikai munkaközösségének megállapításait, a falu és a szövetkezetek viszonyáról. Az élénk vitában számos megyei tapasztalattal egészítették ki az előterjesztést. A következő napirend — az új vállalkozási formák működésének tapasztalatai — fontosságát és érdekességét jelzi, hogy több mint másfél órás vita alakult ki. összességében azt állapította meg a bizottság, hogy ezek az új vállalkozási formák betöltötték hivatásukat. Sok helyen ezek nélkül akadozna a termelés, vagy csak rengeteg túlórával lehetne a munka folyamatosságát biztosítani. Ahol a vállalatvezetés komolyan foglalkozik a kisvállalkozásokkal, ott ezek eredményesen is működnek. A tégla- és cserépipari vállalatnál például már versenyeztetik is egymással a vállalati gazdasági munkaközösségeket. és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. Szóba kerültek azok a gondok is, melyeket ezek a vállalkozások magukkal hoznak. Főleg a vendéglátóiparban fordul elő, hogy néhá- nyan a gyors meggazdagodás eszközének tekintik a szerződéses üzemeltetést és megkárosítják a fogyasztókat A? ilyen káros jelenségek ellen az ellenőrzések fokozásával erélyesen fel kell lépni. Végezetül egy nagyon sok embert érintő téma került napirendre: az építőanyagellátás, a családi lakásépítés, lakásfelújítás és -korszerűsítés helyzete. A szerteágazó téma miatt csak a legfontosabb megállapításokat ' idézzük: az idén sem lesz teljesen zavartalan az anyagellátás, főleg cserépből várható hiány. Rövidesen gépkölcsönző bolt nyílik a m'egye- székhel.ven és később a többi városban is. Javítani kell az építőanyag-forgalmazáson, ha szükséges, akár új vállalkozók bekapcsolásával. Fokozni kell az építőipari koordinációt, és célszerű meggyorsítani az új építési eljárások elterjedését Békés megyében. L. L. Tükröt tartani William Shakespeare drámáival párhuzamosan nem írt tanulmányokat, értekezéseket a színház céljáról, feladatairól, de talán egyetlen műve sincs, amelynek szereplői ne mondanák el a szerző ars poeticáját, színházról alkotott nézeteit. Hamlet arra kéri Poloniust, hogy megkülönböztetett bánásmódban részesítse a színészeket, „mert ők a kor foglalatjai és rövid krónikái”. Hangsúlyozza, milyen fontos, szép az érthető szövegmondásuk, a szenvedélyes játékuk, ami felelősséget, hatalmat ad kezükbe, amikor azzal a nézőt veszik célba. A dán királyfi elmondja: a színház dolga, „Hogy a vétkes megőrüljön belé, Képedjen az igaz, s a közönyös Zavarba essék”. A színjáték célját így határozza meg: „Föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erények önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Shakespeare felfogása a színházról, annak szerepéről, hatásáról ma is elfogadott, időszerű. Ezért helyes rá emlékezni ezen a színházi világnapon is. A színház az első, vallásos ünnepeken előadott utcai játékoktól, majd Shakespeare színházától napjainkig természetesen rengeteget változott. Hatottak rá különböző korok, országok, társadalmak sajátosságai, népi, vallási, kulturális hagyományai. Társadalmi igénynek, ízlésnek megfelelően vagy azzal szembeszállva váltogatták egymást az irányzatok. Hol illúziókba ringatták a nézőt, hol naturalista módon zúdították rá a borzalmakat. Vagy erkölcsi megtisztulást, vagy filozófiai felismerést akartak kiváltani. Voltak idők, amikor az számított sikernek, ha a néző beleélte magát a történetbe, s sírva vagy nevetve távozott az előadás után. Aztán jött Brecht, az elidegenítés, az epikus színház, amely ítéletalkotásra kényszerítette a nézőt. Friedrich Dürrenmatt szerint „A színpad törvényszékké lesz”. S az lett dokumentumdrámák történelmi igazságának súlya alatt. Az évek során beszéltek több színház fénykoráról, máskor meg a műfaj válságáról, haláláról. Itt-ott megfakultak, olykor ki is hunytak a fények, ám szerencsére másutt mindig gyúltak újak. Ahány színház, annyi kísérlet, annyi arculat. Ahány ország, annyi társadalmi helyzet, kulturális hagyomány, esztétikai igény és ítélet. Néhány jellemző vonás azonban — legalábbis az igazán jó, nagy színházakban — állandó: a közös játék öröme, a szórakoztatás, az élmény, amivel gazdagabbak leszünk, s ami önvizsgálatra, életünk, tetteink, vágyaink átgondolására ösztönöz. Niedziclsky Katalin
