Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

O 1984. március 25-, vasárnap Megyei kollégiumi konferencia Orosházi szakmunkástanulók az országos döntőben Csordás Istvánná dr. áttekintést adott az eltelt negyedszázad­ról. (felső képünkön) A hallgatóság (lent) Fotó: v. e. A „Ki tud többet a Szov­jetunióról” vetélkedő me­gyei döntőjén a szakmun­kástanuló csapatok közül'az orosházi Birkás Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai szerezték meg az el­ső helyet, s ezzel a továbbju­tás jogát. Az országos elő­döntőt március derekán Bu­dapesten, az Almási téri sza­badidő-központban bonyolí­tották le. Két csoportban, tíz-tíz csapat részvételével versengtek a megyék leg­jobbjai. Az ötfordulós verseny nem volt könnyű, csak azok érvényesülhettek, akiknél a biztos tudás párosult a gyors helyzetfelismeréssel, a ma­gabiztos döntéssel. Nehéz, kétórás versenyen dőlt el. hogy a két helyszínről me­lyik két-két csapat juthat to­vább az április 6-i országos döntőre, amelyet Budapesten, a Pataki István Művelődési Otthonban rendeznek meg. Az örvendetes eredmény: az A csoportból az orosházi fiúk szerezték meg az első helye­zésű a kecskemétiek a máso­dik helyezettként nyertek jogot az országos döntőn való részvételre, míg a B csoport­ban a székesfehérvári és az egri csapat jutott tovább. Az orosházi szakmunkás- képző diákjainak nem ez az 'első sikeres szereplése; há­rom évvel ezelőtt is tovább­jutottak az országos elődön­tőbe, ahol a harmadik helyen végeztek. S most' itt a nagy lehetőség, részt vehetnek az országos döntőn. A csapat tagjai: Markovics József. Szikora Lajos, Szonda Lajos és' Bocsán László, felkészítő tanáruk pedig Tóth Mihály- né. Függetlenül az országos döntőn való szerepléstől, már az eddigi eredményekért is elismerés illeti az orosházi szakmunkástanulókat és fel­készítő tanárukat. T. I. Pályázati felhívás „Mezőgazdaság a képzőművészetben ’85” Megyénkben 28 bentlaká­sos intézmény — 2(1 kollégi-i um és két diákotthon — se­gíti a nem helyben lakó kö­zépiskolás diákok tanulását. Az elmúlt hetekben minde­nütt megemlékeztek a közép­fokú diákotthonok kollégium­má válásának 25. évforduló­járól, s tegnap délelőtt me­gyei konferenciára gyűltek össze e kollégiumok vezetői és a diáktanácsok képviselői Békéscsabán, a KlSZ-tábor- ban. Ale Ibolya, a békéscsabai Kulich Gyula lánykollégium diáktanácsának titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezető­je rövid történeti áttekintés, után az elmúlt 25 esztendő­ről beszélt, mely idő alatt je­lentős eredmények születtek megyénk kollégiumi mozgal­mában. Többek között emlí­tette, hogy új, korszerű kol­légiumokat építettek az el­telt neííyedszázadban me- gyeszerte. A bentlakó tanu­lók számának aránya maga­sabb az országosnál, mégis több hely kellene. Az éléit eredményeken túl arról is szólt: még mindig nem hasz­náltak ki minden lehetősé­get a nevelői munkában e sajátos rendeltetésű intézmé­nyekben. Ezután Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára a diákönkormányza­tok szerepéről, fontosságáról, a kollégiumi demokráciáról beszélt. Hangsúlyozta: a di­áktanácsok sokat tehetnek a közösségi élet, a mozgalmi munka jobb megszervezésé­ért, hathatósabb alakításáért. A KISZ is kezdeményezően lép fel — mondotta —, s tá­mogatja a kollégiumokban folyó közösségi munkát. A két előadást követő hoz­zászólásokban a kollégiumok tanár- és diákképviselői a tanulást segítő, tehetséggon­dozói tevékenységükről szól­tak. valamint kiemelték a hagyományok meglétének, megteremtésének fontosságát a nevelő munkában. Külön­böző javaslatok, kérdések is elhangzotak, melyekre Szé­kely Jolán, a megyei tanács művelődési osztályának munkatársa és Kozák Ferenc válaszolt. A konferencia — melyen jelen volt Szabó Éva, a KISZ KB munkatársa és dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára is — a májusi országos konferencián részvevő küldöttek megvá­lasztásával ért véget. Első Ízben 1971-ben, majd 1972-ban és 1978-ban hirdet­lek ilyen képzőművészeti pá­lyázatot. A beérkezett alko­tásokból a M.agyar Mezőgaz­dasági Múzeum „Mezőgaz­daság a képzőművészetben” címmel kiállítást rendezett. Most ismét pályázatot hirdet: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a MÉM megbízásá­ból. Pályázni lehet — 1980 utáni időszakban készült — bármilyen képző- és iparmű­vészeti alkotással (festmény, grafika, szobor, dombormű, kisplasztika, érem- és öt­vösmunka, kerámia, textil, gobelin), mely a magyar me­ző- és erdőgazdaság, élelmi­szeripar valamely jelenetét, létesítményét, személyiségét ábrázolja. Nevezhetnek alko­tásaikkal a Magyar Képző­művészek és Iparművészek Rockbörze ’84 Nem mondhatni, hogy me­gyénk pop-, rock-, beatzené- szeinek túl sok a bemutat­kozási alkalma. Még keve­sebb módjuk nyílik arra. hogy szakvéleményt kapja­nak produkciójukról. Jósze­rivel egyetlen ilyen alkalom kínálkozik egy évben. Ez is csak tavaly óta. hiszen csu­pán másodízben szervezte meg a Békés megyei Műve­lődési Központ és a békés­csabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház a rockbörzét a megyei és a városi KISZ-bi- zottság támogatásával. A könnyűzenei vetélkedőre szép számmal jelentkeztek a megye amatőr együttesei, melyeknek műsoros kazettáit •meghallgatva döntöttek a rendezők arról, hogy kik ve­gyenek részt a március 24-i döntőn. A 12 szerencsés együttes, illetve énekes tegnap, szom­baton mutatkozhatott be Me­Szövetségének, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Fiatal Képző­művészek és Fiatal Iparmű­vészek Stúdiójának tagjai. A pályázat nem jeligés. A szer­ző a nevét és címét — a mé­ret. a mű címe és anyaga fel­tüntetésével — külön jegy­zékben mellékelni kell. Az alkotásokat a Magyar Mező- gazdasági Múzeum címére (1387 Budapest XIV. kerület. Városliget, Vajdahunyadvár) várják. A beküldés határide­je: 1985. január 17. Az alkotásokat szakértő zsűri bírálja el, fődíjként a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 25 ezer forin­tot adományoz, a két első díj egyenként 20, a két második egyenként, 15, a két harma­dik egyenként 10 ezer forint. zőmegyeren. az Arany Já­nos Művelődési Házban. Jó­részt szakmai közönség hall­gatta. háromtagú zsűri bírál­ta el a bemutatott zeneszá­mokat. Igen sok saját,szer­zeményt adtak elő a változó színvonalon muzsikáló-ének- _ lő fiatalok. A .bemutatkozás után a zsűri — Bulányi László, az Országos Rendező Iroda osz­tályvezetője (elnök). Victor Mali f Magyar Rádió zenei rendezője és Bálint Péter, a Hanglemezgyártó Vállalat munkatársa — értékelte a fellépő együttesek, szólóéne­kesek produkcióját, s mód nyílt eszmecserére Békés megye könnyűzenei életé­ről. Az első helyezett ideig­lenes ORI-működési enge­délyt kapott. (Hogy melyik együttes lett a legjobb, arx-ól lapunk keddi számában adunk hírt.) G. K. P. F. Madarat tolláról... Tanácselnök ismerősöm panaszkodik: — Nézze meg a szomszéd falut! A szemétdomb már elérte a faluhatárt, s a központ is piszkos, elhanyagolt. El sem hiszi, mennyit kell kínlódnunk, hogy a mi fa­lunk ne ugyanúgy nézzen ki. Tegnap magam gyújtottam fel a gyűjtőhelyen a szemetet, mert már megint a falu felé araszolt a szemétdomb. Az egyik leteszi ide, a má­sik melléje, a harmadik emellé, így egyre közelebb ke­rül a piszok a faluhoz. Egyébként jóravaló, dolgos em­berek, képtelenek változtatni rossz szokásukon. Hogy az utcák tisztán tartása mennyi energiánkba kerül? . . . Amúgy is egyre több a csomagolástechnika fejlődése folytán a földben nem, vagy csak nagyon nehezen el­boruló anyag. A szél meg nem nézi. merre hordja a sok hujladékot... Büntetni kéne ... — S miért csak kéne? — próbálom kimozdítani el­keseredéséből. — Kényes kérdés . .. Kivel kezdjük? ... Itt mindenki mindenkit ismer. Nehéz eljárni a régi komák ellen. Az ellenségeket meg régképp nem illik megbüntetni... Per­sze azért volna egy ötletem: néhányan átmennénk a szomszéd faluba — mint környezetvédelmi őrök —, hogy elkapjuk az ottani szemetelőket, s onnan meg valakik jöhetnének ide szemetelőfelderítésre és -büntetésre. így aztán nem kellemetlenkednénk se cimborával, se hara­gossal. csak hivatalosan eljárnánk a rakoncátlankodók- kal... Csak egy nagy akadálya van ennek: a tetten­érés nehéz, s az emberek nem szívesen vallanak egy­másra. Persze a szemét vall a volt gazdáról, hogy mást ne mondjak, valami iratot, üdvözlő lapot, levelet min­dig lehet találni a kidobott kacatok között. Néhányan meglepődnének, mikor odatartanánk az orruk alá a cí­mükre küldött névnapi üdvözlőt, mint bizonyítékot, hogy valamely szemétkupacot ők hagyták tilos helyen. Csak annyit mondanék: jöjjön, barátom, fizessen egy ezer- forintos cehhet a falunak, a névnapja alkalmából, utó­lag! — Jó ötletnek látszik — ismerem el. — Most mondja meg, menjek szemétbe turkálni? Hogy néz az ki? Pedig az embert nemcsak barátjáról, hanem szemetéről és szcmetclési szokásairól is meg le­het ismerni. — út — Katonai eskütétel Békéscsabán A csapatzászló előtt Fotó: Veress Erzsi Ünnepélyes katonai esküt tettek március 24-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Nagy Sándor József laktanyában a békéscsabai helyőrség újon­cai. Az ünnepi eseményen Jancsó Károly őrnagy kö­szöntötte a résztvevőket: a megyei, a békéscsabai városi pártbizottság, a városi ta­nács, a KISZ. a Hazafias Népfront és a fegyveres tes­tületek képviselőit, a szülő­ket, hozzátartozókat. Ezután a Szózat hangjai mellett Farkas László újonc tett ka­tonai esküt újonctársaival együtt. Az eskü után Nagy László őrnagy, hel.xőrség- parancsnok köszöntötte az ifjú honvédeket, s mondott ünnepi beszédét. A most föl­esküdött katonafiatalok ne­vében Somogyi Mihály mon­dott köszönetét társai nevé­ben is feljebbvalóinak. A KISZ békéscsabai váro­si bizottsága képviseletében Molnár László, a megyei, a városi pártbizottság és a Ha­zafias Népfront nevében pe­dig Szegfű István, a HNF megyei bizottságának mun­katársa üdvözölte az esküt tett fiatalokat. Végül a szü­lők nevében szólt a honvé­dekhez Somogyi Mihály horr- véd édesapja. T. I. Munkanap-áthelyezések Az idén a május 1-i, majd a karácsonyi ünnepek ide­jén és Szilveszterkor kerül sor munka-, jlletve szabad­nap-áthelyezésre. Eszerint április 28-án, szombaton hét­fői munkarend szerint kell dolgozni, április 29-e. vasár­nap változatlanul pihenőnap, április 30-a, hétfő pedig.sza­badnap lesz. A december 22-i és 29-i, szombati napokon hétfői munkarend szerint kell ..dol­gozni ; a december 24-ei és a december 31-i, hétfői napok pedig szabadnapok lesznek. Mindez nem vonatkozik a megszakítás nélkül üzemelő, folyamatosan dolgozó válla­latokra, illetve az ilyen mun­kakörben foglalkoztatottak­ra. A lakossági ellátást és szolgáltatást végző dolgozók munkarendjét a zavartalan ellátás érdekében az ágazati miniszter ettől eltérően ha­tározhatja meg. Kertbarátok házi borversenye Szarvason (Tudósítónktól) Március 21-én rendezte meg a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ kertba­rátok köre az immár ha­gyományosnak mondható há­zi borversenyét. Célja kettős volt: egyrészt az itt legjob­ban szereplő borok mennek a megyei borversenyre, más­részt a helyi borkészítéshez, a módszerek tökéletesítésé­hez adott segítséget, taná­csot. A Szabó András megyei fő­kertész vezetésével dolgozó zsűri — amelynek tagjai he­lyi kertbarátok voltak — a fehér borok kategóriájában Tiszavári Sándornak ítélte az első és harmadik helyet, míg a-második helyre Wéber Ist­ván került. A vörös borok ka­tegóriában Benke György, Zvada Mihályné és Kondacs Mihályné a sorrend. Putnoki Elemér Növényvédelmi előrejelzés A legutóbbi években többfelé erősen elszaporodtak a kisker­tekben az úgynevezett lombrágó hernyók. Közvetlen kártételük mellett ez azért is figyelmet ér­demel, mert hernyóik finom sző­rei egyes embereken bőrirritációt okozhatnak. Legkomolyabb fellépésük az Alföld déli-délkeleti részén volt jellemző, mert itt az aranyfarú lepke és a gyűrűslepke is elsza­porodott. Helyi jelleggel Sza­bolcs, Baranya és Győr megyé­ben is előfordultak. Az idén az aranyfarú lepke gyengülő, vi­szont a gyűrűslepke erősödő kártételére lehet számítani. Egy­idejűleg Heves és Borsod me­gyében számítani kell rügypat­tanás idején az araszoló lepkék hernyóinak erősödő megjelené­sére is a gyümölcsösökben. Az aranyfarú lepke ellen leg­egyszerűbb védekezés a her­nyóknak telelőhelyül szolgáló, levelekből összeszőtt nagy téli hernyófészkek leszedése a fák­ról és elégetésük. A másik két kártevő ellen vi­szont Iárvakelés idején vegysze­res védekezésre van szükség. Elsőként a békéscsabai ifjúsági fúvószenekar adta elő műso­rát Fotó: V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents