Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3., szombat «Hiiura« Hajnaliéi reggelig Látogatás a békéscsabai 1. számú postahivatalban Megérkeznek a napilapok, színes lapok és folyóiratok A békéscsabai 1-es számú (megyei) postahivatalba hajnali 4 órakor megérkezik a Békés megyei Népújság. Ma 14 ezer 330 példányban. Négyen azonnal munkához látnak és polcokra rakva elosztják úgy, hogy minden hírlapkézbesítő és -árus megtalálja a maga részét. Igyekezni kell, mert nemsokára megérkezik Budapestről a postavonat. A küldeményeket a békéscsabai 2-es számú (vasútállomási) postahivatal veszi át és továbbítja az 1-esbe. Ancsin Mihály az egyik kiosztó, aki egyébként kézbesítő. A naponta négy órára történő bejárást azért vállalja, hogy több keresethez jusson. Ugyancsak kiosztó Kovács Gyuláné, aki öt éve ment nyugdíjba, de most is bejár. Sőt, egy kicsit korábban a többieknél, mert ő főzi a. kávét. öt óra 5 perckor megérkeznek a központi napilapok, színes lapok és folyóiratok. Ma, kedden mintegy 30 ezer példány, néha ennél több. Egy fiatalember is itt szorgoskodik. A neve Nagy Zoltán. Mint mondja, nem ezt a munkakört választotta életpályául. Egyetemi felvételire készül, jogász akar lenni. Csak napi két' órát dolgozik, hogy valamennyi keresethez jusson. Pacsika Andrást kissé meglepi az ismeretlen látogató. Ám, amikor megmondom neki, hogy miről van szó, tréfásan megjegyzi: — Az nem baj, ha a Népújságba kerül a nevem, csak a Kék fényből maradjak ki. — Kerülhet a Kék fénybe is? — Hát, bizony, én díjbeszedő és lottóárus is vagyok. Naponta több ezer forint megy át a kezemen. A pénzzel el kell számolni. Ha egyszer nem tudnék, a Kék fényben fejezném be a postai pályafutásomat. IS! A levélosztók — akikhez 25 zsák, azokban pedig mintegy 8—10 ezer levél érkezik — a fiókbérlők és a kézbe- ' sítők részére szortírozzák szét a küldeményt. Most itt dolgozik Kotroczó Dezső, a hivatal helyettes vezetője és Szakáll Tamásné munkaügyi előadó. Holnap majd más, és holnapután is. Minden tisztviselő sorra kerül. Vagy ezen a helyen, vagy máshol. A nagyalakú küldemények elosztásánál Kraszkó Ildikó szorgoskodik. Sarkadon végezte a postai szakközépiskolát és — bár néha korán kell felkelnie —, nem bánta meg. Érdekes, változatos a munkája. Reggel nyolc órától pénzfelvételes lesz az egyik ablaknál. Konyecsnyi Ilona Kondorosról jár be naponta. A beosztása: nagybani értékcikkárus. Rendszerint reggel nyolckor kezd, de ma kora reggel ő is a küldemények elosztásánál működik közre. Segédtiszt és a tiszti tanfolyam elvégzése a célja. Szántó István, a postahivatal vezetője megjegyzi: — A posta támogatja a továbbtanulási szándékot. Ilonka érettségizett. Ügyes, szorgalmas lány. Nekünk az az érdekünk, hogy maradjon nálunk, képes legyen magasabb munkakör betöltésére, neki pedig az az érdeke, hogy előlépjen és többet is keressen. A kézbesítők részére Erdélyi György rakosgatja a fakkokba a küldeményeket, ö szakközépiskolát végzett, de kézbesítői beosztásba kérte magát, amit így indokol: — Szabadabb az ember, nincs helyhez kötve. — Persze — mondom —■, több is a kereset, mert borravalós állás. Elmosolyodik. — Az is igaz. El Fleischer Andrásáé és Gulyás Jánosné ugyancsak tisztviselők, akik hajnali fél hat órától az ajánlott küldeményeket szortírozzák és helyezik a fiókbérlők fakkjá- ba. Reggel nyolctól majd az ügyfeleket szolgálják ki. Értékcikkeket fognak árusítani. a távolsági beszélgetéseSzortírozzák a leveleket Fotó: Fazekas László két intézik, ajánlott leveleket, táviratokat vesznek át továbbításra. A postahivatal szentélye a főpénztár. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt írom: sok pénz van a páncélszekrényben. De ennek megfelelő az őrizete is. Ügy érzem, egy kicsit nyomasztó itt bent tartózkodni. De An- dó Edit, aki most azt a pénzt osztja el, amit a kézbesítők majd magukkal visznek, semmi másra nem gondol, csak a pontos számolásra. A pénzért fillérig felelős. Fél hét az idő. Az egyik helyiségben a küldeményeket kézbesítői körzetekre osztják fel. Teleki Gábor egyenruhában dolgozik. Azt mondja, az egyenruha viselése szolgálatban kötelező. Rámutatok Bodzás Lászlóra. — Neki is? Ö szabadkozik: — Az enyém mosatásban van. Az emelet egyik helyiségében kiállítás van. Az egyik plakáton olvasom: „Alkoholizmus = betegség, de gyógyítható”. — Hát már ilyen korán nyitnak? — kérdezem Og- rincs Pálnétól, aki a kiállítást szervező Áchim L. András Szocialista Brigád képviseletében várja a látogatókat és még teával is kínálja őket. A válasz: — Most bent vannak a kézbesítők. Főként nekik szól a kiállítás. Közben bejön Walfisch Lászlóné, a büfésnő, megissza a teát és tréfásan megjegyzi : — Finom volt, csak hiányzott belőle a rum. El Hricsovinyi Márta hírlap- kézbesítő már indulásra készül elő. A Vécsey, a Tulipán, a Gábor Áron utca és a Bartók Béla út egy része a körzete. Ügy számol, hogy 10 óra felé végez, Ahhoz azonban pontosan kell elrendezni mindent a táskájában. Ha az előfizetői díjakat is be kell szednie, akkor tovább tart a munkája. Hegyesi László, a hírlap- osztály vezetője a viharos időkre emlékeztet és javasolja, hogy kérdezzem meg Gajdács György kézbesítőtől: milyen is volt az? Gajdács Györgynek nem annyira a hóvihar jut eszébe, mint inkább az, ahogy egyes előfizetők méltatlankodtak a késés miatt. Persze fűtött szobában talán fel sem tűnt, hogy közben mi történt a szabadban. Nyolc óra előtt néhány perccel Liker Mihály, a kézbesítési osztály vezetője megnyugodva mondja: — Ez már az utolsó felvonás. Még a pénzfelvétel van hátra. A harmincegy belterületi és a négy külterületi kézbesítő aztán elindulhat. Pontosan nyolc órakor kinyit a posta és a csoportosan várakozó ügyfelek, köztük a vállalatok, intézmények, hivatalok meghatalmazottai szinte egyszerre betódulnak. — Izgalmas pillanat. Néha a tolakodás miatt van perpatvar, de akkor is, ha valaki át akarja venni a közület küldeményét és nincs nála a meghatalmazás — mondja Lőrincz Mihály - né, a postaosztály vezetője. Az ablakoknál Králik Mi- hályné és Gulyás Jánosné igyekszik az ügyfeleket ki-, szolgálni. Gyorsan és pontosan kell dolgozniuk. Tévedni nem szabad. Ha eltűnik egy ajánlott levél, 200 forint az ára, a pénzhiányt ugyancsak meg kell téríteni. Ám volt olyan eset is, amikor az ügyfél a tévesen számolt többletpénzt visszahozta. — Igen — kezdi mondani Hajdú Mária. — Egyszer, amikor a munkaidő végén elszámoltam a pénzt, kiderült, hogy egészen tekintélyes összeg hiányzik. Sehogy sem tudtam rájönni az eltérés okára. Ideges voltam. Hazamentem. Éjszaka egy szemernyit nem aludtam. Reggel kábultan mentem a hivatalba, és nemsokára megjelent egy ügyfél. Hozta a pénzt. Még. elnézést is kért, hogy nem előbb jött, de csak reggel vette észre, hogy többet kapott. Ilyen emberek is vannak. És ha valaki túlszámolásnál arra gondol, hogy pár száz, vagv ezer forinttól még nem lesz szegényebb a posta, nem téved. A dolgozó lesz szegényebb. Pásztor Béla Az új vasúti menetrendről A napokban nyomdába került a nyáron, június 3-án életbe lépő, az új vasúti menetrendkönyv, miután a MÁV-nál elkészültek az ezzel kapcsolatos előkészítő, szervező és egyeztető munkákkal. A menetrendkönyv 140 ezer példányban jelenik majd meg. A negyvenórásra csökkenő munkahét a munkába járással kapcsolatos forgalom mérséklődését eredményezi. A hétvégi szabad idő megnövekedése következtében a korábbi szombat reggeli és vasárnap éjjeli csúcsigények fokozatosan áttolódnak péntek délutánra, illetve vasárnap estére. A megváltozott körülmények között az utasok fokozottan igénylik, hogy a szükségleteikhez jobban alkalmazkodó, kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb vonatok közlekedjenek. Az utasáramlások főbb irányainak meghatározására, az újabb utazási szokások megismerésére, s a különböző vonatok igénybevételének feltérképezésére tavaly nyáron egy héten keresztül reprezentatív felmérést végeztek a teljes hálózaton, s ennek tapasztalatait messzemenően figyelembe vették az új menetrend kialakításakor. A változások egyik jellemzője az úgynevezett vegyes forgalmú vonatok közlekedtetése. Ezek a szerelvények a nagy forgalmú szakaszokon gyorsvonatként, a gyérebb forgalmú részeken pedig személyvonatként szállítják az utasokat. „Visszaminősítésre” ott is sor kerül — teljes vonalakon, vagy egyes szakaszokon —, ahol a pálya állapota nem alkalmas az előírt gyorsvonati átlag- sebesség elérésére. Ez nem jelenti a menetidő növekedését, s azt célozza: ne fizessen magasabb tarifát az utas ott, ahol a szolgáltatások színvonala ezt nem indokolja. A megyeközpontok jobb megközelítésére ugyanakkor néhány új gyorsvonatot állítanak forgalomba, illetve az igények szerint módosítják a szerelvények gyakoriságát, indulásuk időpontját. Törekednek a kedvezőbb csatlakozások kialakítására. Az elmúlt időszakban bevált az a sok más országban is alkalmazott módszer, mely szerint a karácsonyi és újévi ünnepek között számottevően ritkítják a kihasználatlanul közlekedő szerelvényeket; ezt a takarékossági intézkedést az új menetrendben is figyelembe veszik. Mindezek mellett továbbra is érvényben maradnak a szigorú rendeletek a vasúti közlekedés pontosságának javítására és a menetrend fokozott megtartására. „Tűz van! 99 „Jöjjenek gyorsan, tűz van! Hogy hol? Itt Gyulán, a törökzugi lakótelepen. A pontos cím: Budapest körút 48. Egy 10 emeletes lakóház!” Február 22-e van, este 9 óra körül. A gyulai tűzoltóparancsnokságon Pdpp Mihály törzsőrmester, a hír- adóügyeltes gyorsan jegyzi, amit a telefonáló mond. Mielőtt azonban letenné a kagylót, megszólal egy másik hang is, bejelentkezik Pusztai Tibor tűzoltó alhadnagy, városi parancsnokhelyettes és közli a híradóügyeletessel, hogy valójában nem történt baj, gyakorlatról van szó. Mindez nem változtat a szolgálatban levők feladatán, legfeljebb annyit, hogy mivel későre jár, szirénaszó nélkül indul, mégpedig egy percen belül a szertárból két tűzoltó-gépjármű. A szolgálatparancsnok eldönti az ilyenkor szükséges riasztási fokozatot. Rádión értesítést kap tehát a békéscsabai tűzoltóság is, ahonnan máris indul 3 tűzoltó- gépjármű. A helyszínen azután Antovszki Péter zászlós, a szolgálatparancsnok, mint tűzoltásvezető felderíti a helyszínt, miközben a többiek már szerelik az alapvezetéket, a szerparancsnok pedig azt nyomozza, honnan lehet vizet venni. A közelben gyorsan meg is leli a víztárolót, s máris valamennyien az épületben vannak. Mindez szinte pillanatok alatt zajlik, s ez itt így természetes. Semmit sem bízhatnak a véletlenre, a legapróbb részletekig kidolgoztak, begyakoroltak minden mozdulatot, még azt is, melyik kézzel hol kapaszkodnak ki-beszálláskor a tűzoltókocsiba. De vajon tudják-e például a lakók, hogy mi a teendő tűz esetén? „Megpróbálok kimenekülni a házból.” „Fogalmam sincs, talán próbálnám oltani”. — A legtöbben ilyen vagy hasonló választ adtak, amikor erről kérdezősködtem egy tízemeletes házban. — Nos, mit kellene tehát tenni? — ezzel a kérdéssel kezdjük a beszélgetést most már a gyulai tűzoltó-parancsnokság igencsak felújításra szoruló, s annak jeleit már mutató épületében. — A legfontosabb mindenekelőtt a pontos tűzjelzés — mondja Pusztai Tibor —, ha a tűz a lakáson kívül, például a lépcsőházban vagy valamelyik közös helyiségben keletkezett, akkor a legcélszerűbb a lakásban becsukni az ajtót, ablakot, azokat körben nedves ruhával takarni, hogy elzárjuk a füst útját, és esetleg vízzel locsolni az ajtót, ablakot. Ha alulról nagyon közelít a tűz, akkor a tetőre kell menekülni. — És ha a lakásban gyullad meg valami? — Természetesen azonnal jelezni, nem pedig elkezdeni egyedül oltani. Igen, ha baj van, indulnak a piros kocsik. De az oltás, a mentés mellett a megMegszólalt a riasztó csengő ... Baranyai József tűzoltó főtörzsőrmester, a gyulai parancsnokság egyik legrégibb dolgozója Fotó: Veress Erzsi előzést is szorgalmazzák a tűzoltóparancsnokságok. Ezt szolgálják a tűzvédelmi ellenőrzések, ezeket a lakóházaknál az önkéntes tűzoltók, a létesítményekben, munkahelyeken pedig Gyulán a parancsnokhelyettes és egy előadó végzi. S hogy milyenek a tapasztalatok? — Sajnos, az emberek könnyelműek, bíznak abban, hogy náluk nem lehet baj — így a parancsnokhelyettes. — A leggyakoribb mulasztás: nem kérnek engedélyt az építési hatóságtól, amely azután megbíz bennünket is annak vizsgálatával, hogy a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő-e a létesítmény. Ilyen mulasztás miatt égett le például egy gazdasági melléképület Sarkadon, s pusztult ei több ezer csirke. — A munkahelyeken mit tapasztalnak? — Itt, Gyulán az ipari üzemekben kevés a tűz, betartják a tűzvédelmi előírásokat, megfelelő a fegyelem, képzettek a tűzvédelmi előadók. A mezőgazdaságban viszont nagyon változó a kép, nagy ellentétek vannak. Megfelelően törődnek a tűzvédelemmel például a gyulai Munkácsy és Köröstáj, a lökösházi Haladás Tsz-ben, de nem mondható el_ ugyanez például a kétegy- házi Béke, a geszti Egyetértés Tsz-ről. — 1984 la lakóházi tűzvédelem éve. Mindabból, amit eddig elmondott, kiviláglik, hogy itt, Gyulán is indokolt kiemelten foglalkozni ezzel a területtel. — Az adatok önmagukért beszélnek: az idén eddig 15 tűzeset történt a területünkön, és ebből 12 lakóháznál. Zömmel hagyományos családi házakban, és többségében szabálytalanságok miatt. Több ízben például szabálytalan tüzelőberendezés miatt éltünk is már az idén kapott helyszínbírságolási jogunkkal. Ami pedig a lakóházi tűzvédelem évét jelenti, most készítettünk erre egy részletes programot, amiben sokféle propagandafogás szerepel. Bízunk benne, hogy a témára tudjuk irányítani a lakosság figyelmét. Hadd tegyük hozzá: ez éppúgy az ő érdekük, mint az egész társadalomé. Tóth Ibolya
