Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
o NÉPÚJSÁG 1984. március 22., csütörtök Gondolatok az igényesebb szakmaválasztásról a megyénkre jellemző sajátosságok mellett egyre gyakrabban hangzik el olyan tényeken alapuló megállapítás, hogy lakosságunk öregedő, fogyó. Kedvezőtlen tényként említhetjük az iskolázott- sági szint alacsony voltát is. Tény, hogy az összes aktív keresők 47 százaléka általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A szakmunkások aránya 29 százalék, a középiskolai végzettséggel rendelkezőké 18 százalék, a felsőfokú végzettségűek 5,5 százalékkal vannak jelen az aktív keresők között. A megyék adataihoz képest azt kell mondanom, hogy kedvezőtlenek megyénk ilyen jellegű mutatói. A reális megítéléshez azonban tudni kell, hogy az önmagunkhoz mért fejlődés dinamikus. Megyénk társadalmi, gazdasági, műszaki és műveltségi szintjének emeléséhez a felsőfokú végzettségűek arányainak javítása mellett indokolt a szakmunkás-képesítésű- ek számának összágazati és helyenkénti növelése is. Az iparban foglalkoztatottak 32 százaléka, a mezőgazdaságban 26, a kereskedelemben és vendéglátásban 39 százalék a szakmunkásarány. Indokolt tehát számuk növelése. E feladatnak az elmúlt évtizedekben a szakmunkásképző iskolák tettek eleget. Megyénk 11 szakmunkásképző intézete évente több mint 2000 ifjú szakmunkást és csaknem 1000 munka mellett, tanfolyami képzésben végzett szakmunkást bocsátott ki, megismertetve őket a szakma alapismereteivel és az általános műveltséggel. Napjainkban a művelt emberi tényezőnek megyénk gazdasági-társadalmi megújításában döntő szerepe van. Nem kis felelősség és előrelátás szükséges ahhoz, hogy fiataljaink milyen szakmát választanak az általános iskola vagy a gimnázium befejezése után. Most, amikor a hatékonyság, a versenyképesség, a rugalmasabb piachoz való alkalmazkodás a termelő vállalatok zömét termékszerkezet-váltásra, a műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb bevezetésére, jobb szervezésre készteti, szükséges a munkaerővel való ésszerű gazdálkodás is, s ez érinti a szakképzés tervezését is. Ma a termelőegységek nagy részénél a munkaerő-gazdálkodásban a mennyiség mellett a minőség is előtérbe került, ugyanakkor az oktatási intézményekben egyre több fiatal kerül pályaválasztás elé, s a szakmák ismerete mellett meg kell ismerni a település gazdasági szerkezetét és annak igényét is. Csak ennek tudatában lehet a társadalmi igény és az egyéni igény összhangját megteremteni. Az általános iskolák pedagógusainak nagy többsége — szakképző iskolák, vállalatok és a Pedagógiai Intézet munkatársainak segítségével — egyre eredményesebben törekszik arra, hogy a szakmák, munkakörök jellegét, tartalmát meggyőzően ismertetni tudják a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal és az érdeklődő szülőkkel. Ez azonban ma már nem elég. A jövőben a szakmák, munkakörök ismertetése mellett meg kell ismertetni a település szükségleteit, igényeit a pályaválasztó fiatallal szemben. Célszerű tehát döntés előtt érdeklődni a lakóhely és környezetének munkaerő- igénye iránt. S ha van olyan vállalat, üzem. amely számít a jövő szakmunkására, akkor érdemes társadalmi ösztöndíj- szerződést kötni. Nem célunk, de előfordulhat, hogy néhány szakképzett dolgozót átmenetileg nem tudnak ott foglalkoztatni, ahol a végzett szakmunkás szeretne, mert a munkaerőigény, annak szakmai összetétele a gazdasági hatékonyság érdekében módosult. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a jelenben és a jövőben is a melléküzemágak ipari tevékenységének növekedése miatt egyre több ipari szakmunkásra van szükség. A szolgáltatásban a szerelő-, karbantartószakmák kerülnek előtérbe. A városi iskolák egy része a nagy tanulólétszám miatt zsúfolt, kedvezőtlenebb feltételek között működik, mint a kisebb településen levő iskolák. A kollégiumi helyek biztosítása is egyre nehezebb lesz. A városi iskolák a jövőben sem lesznek kedvezőbb helyzetben, így a településfejlesztési politika az egyenletesebb teherviselést követeli a jövőben. A későbbi csalódások elkerülésére az általános iskolában még inkább tudatosítani kell a szakmunkásképző iskolák követelményrendszerét. Ebben az iskolatípusban is nőttek a követelmények és elvárások a tanulókkal szemben. A kézi és gépi munka arányainak változása igényli a magasabb szakmai és általános műveltséget. Általános alapműveltség nélkül a szakmai problémákat nem lehet kellő szintű alapossággal megoldani. A fizikai munkához való pozitív viszony mellett a folyamatos tanulásnak döntő jelentősége van. Ezért a jövőben a jó és a közepes tanulókat várjuk a szakmunkásképző iskolákba. A nagyon gyenge előmenetelű vagy bukott tanulók felvétele nem lehetséges, mert az ilyen tanulók nem tudják a követelményeket teljesíteni. Ebben az iskolatípusban éppúgy, mint más iskolatípusban is tisztességesen tanulni, dolgozni kell, mert a jövő évtizedek mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari, technikai-műszaki kultúrájának üzemeltetője, karbantartója lesz a most képzett szakmunkás. A megújulás előtt álló oktatási elképzelések, tervek több fontos cél mellett követelményként fogalmazzák meg a középfokú oktatás általánossá tételét. Megyénkben e tanévben 116 általános iskolában 5459 tanuló fejezi be tanulmányait. A megyei tanács a különböző ágazatok igényeit figyelembe véve az 1984/85-ös tanévre 2800 szakmunkástanuló felvételét tervezte 82 szakmában. Ebben 860 leány és 210, főként gimnáziumot végzett és a szakmunkáspálya iránt érdeklődő is szerepel. Azoknak a fiataloknak, akik a szakmunkáspályát választják, biztosítjuk a továbbtanulás lehetőségét, de az nem biztos, hogy az egyéni elképzeléseket mindig figyelembe tudjuk venni. Hiszen az ágazati igény, a tanulmányi eredmény, lakóhely stb. döntően számít a felvétel kedvező vagy kedvezőtlen alakulásában. Ezért a másodsorban választott szakma lehetőségeit is mérlegelni kell, mivel tapasztalataink szerint ez több esetben nem történik meg. Ha a fenti feltételeknek megfelelnek, számíthatnak felvételre a bányászat, a kohászat, a gépi forgácsoló, az állattenyésztő, az építőipar, az élelmiszeripar, a villamos- és energiaipar, egyéb vas- és fémszerkezeti ipar, vegyes-szolgáltatóipar területére jelentkezők. A többi szakmacsoport területére jelentkezők esetében felvételi elbeszélgetés, illetve felvételi vizsga is lehetséges. A pályaválasztás az egész életre kiható felelősségteljes döntést igényel. Az iskolák vezetői, pedagógusai azon lesznek, hogy megfontoltabb döntést hozzanak a szülők, a tanulók közös bölcsessége alapján. Viszont azt is látni kell, hogy a továbbtanulási jog nem jelenti minden- áron a szakmához való jogot. A munkához való jog sem azonos a munkahelyhez való joggal. Simon Mihály Könyvajánlat A Mai magyar művészet cimű sorozat újabb három kötete jelent meg 'a napokban. E sorozat napjaink hazai művészetét ismerteti. Eddig — e hárommal — 77 kötet látott napvilágot. Célja ezeknek, hogy minél több ember képzőművészeti kul- turálódását segítse, megismertesse az alkotókkal, stílusokkal, irányzatokkal, konkrét művekkel és művé- szeti_tendenciákkal. Elsősorban a képzőművészetek iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Lesenyei Márta (munkásságát Kratochwill Mimi ismerteti) művészete igen széles ívű: az érmektől a kisplasztikáig, a nagy méretű köztéri szobrok és síremlékek soráig terjed. Munkásságának fő terét a nő- és gyermekábrázolás jelenti. Alkotásaiban a valóság és a mese, néha a mitológia különös keverékét nyújtja, anélkül azonban, hogy a szürrealizmus útjára térne. Szobrai alaphangját kiegyensúlyozott, derűs lénye, tiszta örömmel és szeretettel a világba tekintő egyénisége biztosítja. Vérbeli szobrásztehetsége, lírai kifejezésmódja mindegyik alkotásában megnyilatkozik. Vén Emil Munkácsy-díjas festőművész munkásságát Losonci Miklós műkritikus mutatja be. 1902-ben Fiúméban született, gyermekkorát Triesztben töltötte, családja az első világháború idején került Magyarországra. Festészetét bensőség, lírai expresszivitás hatja át. Minden európai stílust számba vett, de közlése, kifejezés- módja egyéni maradt. A teljes színskála elkötelezettje, csak a feketével szűkmarkú. Tüzes naplementéi, ünnepi ciklámenéi, élénk színekbe öltöztetett asszonyai, gyümölcsei az élet ünneplését sugározza. Ügy lett európai festő, hogy magyar maradt. Műfaji korlátok soha nem béklyózták. Bencze László (Csapó György műkritikus ismerteti), Barcsay Jenő, Szabó Vladimir és Szalay Lajos mellett a háború utáni grafika egyik legnagyobb mestere. Könyöklő asszonyai, fáradt katonája a magyar realista művészet mesterművei közé tartoznak. Festményei is keményen rajzosak, szinte görcsösek, szilárdak, mozdít- hatatlanok. A szocialista realizmus egyik zászlóvivője, azon kevesek közé tartozik, akik nem tagadták meg korábbi önmagukat: ma is vállalja akkor festett képeit. Miként a sorozat eddigi köteteit, ezeket is a Képzőművészeti Kiadó jelentette meg. HANGSZÓRÓ Nem tudom, hogy az öregedésnek, vagy az írói életmű másodvirágzásának tudható be, de gyermek- és ifjúkorom alig kedvelt írója, a romantikus próza nagymestere, Jókai Mór egyre több csatornán át lopózik be szívembe. Furfangos hódítása a televízió Jókai-vetélkedőjével indult, no meg néhány, az ő művéből készült, újra felfedezett régi filmremek képernyőre jutásával, s most, vasárnaponként szilen- ciumot rendelek el családomnak, amikor a Kossuth adón sugározzák az Enyim, tied, övé című regényéből készült rádiójátékot. Tanulni sokat tanultam róla, de fantasztikus történetei, sajátos értelmezésű történelmi regényei, héroszai, a műveit átszövő misztikum, a világirodalomba akkor betörő és hódító abszurd mellett avíttnak, korszerűtlennek mutatta a fiatal olvasók szemében Jókai művészetét. Ám, minél inkább hiányoznak életünkből az érzelmek, annál dúsabban virágzik a romantika fája. Talán ez lehet az oka, hogy a tömegkommunikáció segítségével — amely időben szimatolta meg ezt az igényt —, szívesen fedezzük fel újra Jókai műveit. A kevésbé ismert Enyim, tied, övé Jókai kiegyezés körüli reményeinek, újraéledő politikai ambícióinak írói végterméke. Hitelt adva politikai pártja ígérgetéseinek, mint író, az 1848-as emlékek idézgetésével próbált a kiegyezés módosítására ösztönözni. Politikai ábrándjai hamar szertefoszlottak, de a regény ma is szép mementója a szabadság- harcnak. Moravecz Imre és Fehérvári Győző Jóvoltából igen lé- nyegretörő alapanyagból dolgozhatott Csajági János rendező. Holott csöppet sem könnyű a sok fajta epizódra építő, olykor parttalanul áradó regényfolyamból feszes dialógusokat, füllel is jól követhető cselekményvonulatot kidolgozni. A rádiójátékban szereplő színészek pedig érezhetően élvezik a Jó és a Gonosz, a félreérthetetlen, mert egy fából faragott jellemeket, s a fordulatos cselekményt Az előbb említett rádiójátéktól eltérő hallgatói magatartást igényel a sokadaik előadását megélt magazinműsor, a Hétfőn este Pesten és Budán. Lehet mellette sokféle tevékenységet folytatni, hiszen az apró riportokból, sok-sok zenéből összegyúrt élő adás szórakoztatni akar, s nem köti le nagyon a figyelmet. Hagyja válogatni a hallgatót, mire érdemes komolyan összpontosítani, s mi az, amjt „fél füllel” is elég figyelemmel kísérni. A műsor szerkesztőinek szándéka, hogy sokfelől, sokfélét, s nem túl alaposan adni; a magazinjellegnek megfelel. Ugyanakkor feltehetően őket is zavarja időnként a száguldás, különösen akkor, mikor a jó előkészítés ellenére is egy-egy riportalany olyan gondolatokkal hozakodik elő, amelyek a szokott 2-3 percnél hosszabb kifejtést igényelnek. De a bevetett nagy technikai apparátus, a megszólalásra vállalkozó riporterek hadát nem lehet egy-egy „belefelejtkezéssel” kiiktatni. Horvát Jánosnak tehát szőrösszívűnek kell lenni a vállalt célok érdekében. Magam, mint félig-meddig szakmabeli, azon töprengtem, hogy szemfüles kollégáim igen jó riporttémákat csipegethetnek fel a Hétfő este Pesten és Budán adásai közben. Kiválogatva az arra érdemes témákat egy bővebb feldolgozásra. S aki — mert bizonyára ilygn is akad —. pletykálkodással vádolja ezt a műsort, gondoljon arra, hogy olykor (de még ma is) túl puritán, helyenként sótlan hírközlési formáinkból már nagyon is hiányzott a héroszok nélküli, érdekes, egyszerű, köznapi megnyilatkozás. S bár a csapból is — ahogy az nálunk lenni szokott — a budapesti tavaszi fesztivál eseményei csorogtak az elmúlt napokban, s ez a műsor is elsősorban ebből a programból merített, mégsem lett unalmas, fárasztó. Ettől pedig éppen csevegő, pergő, kemény munkával könnyedre formált stílusa mentette meg. A csapról jut eszembe. Egyed László műsorának, az És nálunk? beharangozójában ezt olvastam: „Ahogyan a vízcsapból víz, a konnektorból a villany, ugyanúgy jön házhoz majd a telefonvonalon a tévé közvetítésével a számítás- technika is.” A beharangozásból az „és nálunk” ragadt meg bennem, tekintve, hogy a fantáziám földhözragadt, s tudom, hogyan állunk telefonügyben. Mindegy, a műsort igazán érdekesnek találtam, mint például egy Jókai fantasztikus regényt. A kiküldött rádiótudósítók az NSZK-ból, Franciaországból és az Egyesült Államokból a telegráta (ha jól írtam), a teletel és a Videotext csodálatos képességeiről meséltek, aztán az itthon dolgozó riporterek a hazai megvalósulást lépdelték körül. Engem ment az, hogy nem értek a számítástechnika áldásaira épülő különböző információrendszerekhez, s így csak azt fogtam fel, mi mindenre lehetne ezeket a masinákat használni. Megjegyzem, az interjúalanyok sem estek túlzásba a hazai lehetőségeket ecsetelve. Azt hiszem, elég távoli jövő ismertetését célozta meg a műsor. Ami nagyon érdekes lenne, ha a kevésbé hozzáértők számára is érthető nyelvezeten szólalna meg. b. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Huygens: Korái és ringató. 8.45: Népzenei hagyományőrző műsor. 9.00: Rádiószínház. 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. 10.35: Népdalok, néptáncok. 11.23: A válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.45: Glemba (regény). XV/3. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Atszórakoztam az életem. 13.05: Kamarazene. 13.30: Virágnak virága. 14.06: Évszázadok mesterművei. 15.05: Verbunkosok, katonadalok. 15.28: Kagylózene. 16.00: Operettfelvételekből. 16.24: Az MRT gyermekkara énekel. 10.49: Nemeskürty István: Diák írj magyar éneket! 17.05: Családtervezési modell 3. 17.30: Ritka szép madár (hangjáték). 18.04: Filmzene. 19.15: Háry János — szvit. 19.38: Csehov Jelenetei. 20.30: örökzöld dallamok. 21.17: Verdi: Nabucco (opera). 22.20: Tíz perc külpolitika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sanzonfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Látogatóban a mohácsi német népdalkörnél. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13’35: A Gyermekrádió műsora. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Játék és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 16.35: idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a félelemről. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai Figyelő. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Magnósok, figyelem! 23.30: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Könnyűzene. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: Az eladott menyasszony. 12.00: Bartók: Szabadban — szvit. 12.20: Bach: Vadászkantáta. 13.07: Fiataloknak! 13.57: Zenés játékokból. 15.00: Hangverseny Dávid Gyula műveiből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Az iskolarádió műsora. 16.55: Pophullám. 17.55: Reflektorfényben egy operaária. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Váci Mihály verse. 19.40: Kocsis Zoltán és Rados Ferenc hangversenye. Közben: 20.25: Sülé Sándorral, a kertai polihisztorral Benkő József beszélget. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből. 22.00: A régi zene stúdiója együttesének felvételeiből. 22.16: Az irodalomtudomány műhelyei. 22.50: Napjaink zenéjéből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Szolnok megyei kórusok népdalf elvételeiből. 17.20: Pedagógiai tartaléksereg. Riporter: Cseh Éva, Váczi Szabó Márta, (ism.) 17.40: Migliacci slágerszerzeményeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8,05: Iskolatévé: orosz nyelv. 8.20: Fizika. 8.30: Magyar irodalom. 8.45: A csillagok életútja. 9.00: Angol nyelv. 9.15: Magyar nyelv. 9.25: Magyar irodalom. 10.05: Osztályfőnöki óra. 10.35: Túl messze vagy (amerikai tévéfilm), (ism.) 15.00: Iskolatévé. 15.35: Környezetismeret. 16.40: A változó és változatlan India (szovjet dokumentumfilm). 17.10: A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.40: Pedagógusok fóruma. 18.20: ..Hittünk a magunk iga- zában’’ (dokumentumfilm) 4/3. 19.10: .Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.35: Panoráma. B 21.35: Kapás Dezső: Vereség (tévéfilm) . 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 19.20: Bach-koncert (csehszlovák film), (ism.) 20.00: Gondolkodó. 20.50: Rajzfilmkedvelőknek. 21.10: Tv-híradó. 21.35: Telesport. BUKAREST 15.20 : Család és iskola. 15.35: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Népdalok. 20.50: Irodalmi folyóirat. 21.10: Viharos szél. Filmsorozat. (Befejező rész.) 22.05: Diszkó. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Videooldalak. 16.55: A kezdet — művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Száva vízgyűjtő területe. 17.45: Hősi nemzedék — tv-soro- zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Koldusok és fiúk — humoros sorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Zenei adás. 19.00: Kézfogás — ifjúsági előadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. március 22-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN . Szentpétery-bérlet 1984. március 23-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN 2. sz. általános iskola előadása 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Bérletszünet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Paci Manci frizurája, 6 és 8-kor: Tű a szénakazalban. Békéscsabai Szabadság: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Va- bank, fél 8-kor: Mindhalálig zene. Gyulai Erkel: Nörablás. Gyulai Petőfi: Forró vérű kísértet. Orosházi Béke: Britannia gyógyintézet. Orosházi Partizán: Szupermodell. Szarvasi Táncsics: Várlak nálad vacsorára, 22-kor: A karmester.
