Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Szűrös Mátyás látogatása megyénkben Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Békés megyébe látogatott. A vendéget Békéscsabán az MSZMP székházában Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, Békés megye Tanácsának elnöke fogadta. Frank Ferenc tájékoztatást adott a Központi Bizottság titkárának a megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Délelőtt Szűrös Mátyás a megye vezetőinek társaságában az Orosházi Üveggyárba látogatott, ahol Gonda József, a párt városi bizottságának első titkára, Hu- dák István, a gyár igazgatója és Tarján József, az üzem pártbizottságának titkára fogadta. A gyárigazgató tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát az üzemben folyó termelésről. Többek között elmondta, hogy az Orosházi Üveggyár évi 2—2,5 milliárd forint értékű terméket állít elő. Jelentős tételben szállít exportra. A háromezer dolgozót foglalkoztató üveggyár naponta 600 tonna élelmiszer csomagolására alkalmas, 200 tonna sík- és 100 tonna hengerelt üveget bocsát ki. A tájékoztatót követően a Központi Bizottság titkára megtekintette az öblös- és síküveget gyártó üzemeket. Szűrös Mátyás délután rövid körutat tett Békéscsabán, ismerkedve a megyeszékhely nevezetességeivel, fejlődésével. Ezt követően az MSZMP megyei székházának nagytermében aktívaülést tartott. Aktívaiilés Békéscsabán Beszédében a Központi Bizottság titkára a Tanács- köztársaság kikiáltásának 65. évfordulójáról emlékezett meg. — A vendéglátó Békéscsaba — mondotta — olyan terület fővárosa — a Viharsaroké —, ahol sajátosan ösz- szesűrűsödtek évszázadok társadalmi és nemzetiségi feszültségei, és ezek a tájat a hazai haladó mozgalmak élvonalába emelték. Itt, ahol a történelem hullámverése magyarokat, szlovákokat, románokat sodort egymás mellé, a mindennapi életből fakadt az egymás iránti türelem, a gyakorlati internacionalizmus, amelyre a kezdetekről épített a XIX. sz. kilencvenes éveiben kibontakozó szocialista munkásmozgalom, s amely a mába ívelő szép hagyománya a városnak. Tanúsítják ezt a mindenütt látható több nyelvű feliratok. Itt már 1891 véres májusában életet áldozott az agrárproletariátus jogai védelmében. Csaba nem maradt ki a századforduló agrárszocialista mozgalmaiból (természetes, hiszen a kereső népesség mintegy 40 százaléka volt agrárproletár), és a századelőtől megszakítás nélkül otthon volt e városban az ipar és a mezőgazdaság proletárjait tömörítő szocialista munkásmozgalom. E város szülötte volt a demokratikus parasztmozgalmak hőse és mártírja, Áchim L. András, akinek tevékenységét az ország haladó közvéleményének rokonszenve kísérte (elég, ha itt Adyra utalunk). Békéscsaba az 1918—19-es forradalmakban is kiemelkedő szerepet játszott. 1919 januárjában már működött a KMP szervezete, s a Tanács- köztársaság rövid életű — 37 napos — fennállása alatt széles tömegtámogatású, belsőleg szilárd hatalomnak bizonyult, amelyet csak a román intervenció tudott meg- dönteni (az ellenforradalmi terror első áldozataival itt, a város határában végeztek a megszállók golyói). A Vörös Hadsereg soraiban a megyéből mintegy 20 ezren harcoltak (s közöttük igen sok csabai), de jutottak szép számmal a szovjet hatalomért Oroszországban küzdők közé is. Az ellenforradalmi rendszer nem tudta megtörni a csabai munkásság gerincét. 1922-ben itt nyílt szavazáson szociáldemokrata jelölt (Szeder Ferenc) kapott mandátumot. Folyamatos volt a felszabadulásig a szociáldemokrata párt, a szakszervezetek tevékenysége. A csabai mozgalom olyan kiváló, országosan ismert vezetőket nevelt, mint Botyánszki Paine, vagy Szobek András. Megszakítatlan volt a forradalmi munkásmozgalom harcának íve is. Illegális kommunista sejtek működtek, s létrejött az MSZMP helyi szervezete is. Csabaiak ezrei vettek részt az 1930. szeptember 1-i és 1932. április 7-i harcos tüntetéseken. Innen indult Kulich Gyula pályája, és a város legjobb fiai vérüket áldozták a spanyol polgárháborúban, és az ellenállási mozgalomban. Így aligha véletlen, hogy a felszabadult országban elsők között álltak talpra a csabai kommunisták. Megtiszteltetésnek tartom, hogy e nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező megye vendégszeretetét élvezhetem. Ezután Szűrös Mátyás a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról szólt, illetve választ adott a hozzá eljuttatott kérdésekre. Hangsúlyozta: az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítése bizonyos fokig új helyzetet teremtett a kelet—nyugati kapcsolatokban. A telepítésnek mindenekelőtt politikailag van jelentősége. Nem jött létre világháborús helyzet, bár a szocialista közösség országai válaszintézkedésekre kényszerültek. Az utóbbi időben bizonyos pozitív jelek mutatkoztak a kelet— nyugati kapcsolatokban, bár mindeddig nem következett be lényeges változás. A szocialista országok és a Szovjetunió továbbra is a vitás kérdések tárgyalásos rendezésének á hívei. Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára beszédeiben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész a konstruktív egyenjogú tárgyalásokra minden olyan tőkés állammal — így az USA-val is —, amely hajlandó gyakorlati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését. A továbbiakban Szűrös Mátyás méltatta a közelmúltban elhunyt Jurij Andropov személyiségét és munkáját. Hangsúlyozta, hogy az SZKP dokumentumai, a párt- és állami vezetők megnyilatkozásai azt bizonyítják, hogy a szovjet bel- és külpolitikában minden téren a kipróbált lenini irányvonal folyamatosságára számíthatunk. Az SZKP lenini békepolitikája megértésre és támogatásra talált a szocialista országokban, rokonszen- vet ébreszt világszerte. A Központi Bizottság titkára ezt követően a helyi válsággócokról szólt: elemezte a közel-keleti helyzetet, a libanoni válságot, és síkra szállt a palesztin mozgalom egysége mellett. Szólt a közép-amerikai helyzetről, ahol Nicaragua helyzete a külföldi katonai beavatkozás miatt egyre nehezebb. Végül érintette az Afrika déli térségében végbemenő fejleményeket. A magyar külpolitika céljairól és feladatairól szólva Szűrös Mátyás aláhúzta: az MSZMP azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az élet minden területét átfogó magyar—szovjet barátság, fokozódjék a szocialista közösség országainak együttműködése. E célok megvalósítását szolgálta a Kádár János elvtárs vezette delegáció jugoszláviai látogatása, éppúgy Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő magyar- országi tárgyalása. A fejlett tőkés országokkal folytatott érintkezésünket a kölcsönösen előnyös együttműködésre, a kelet—nyugati politikai párbeszéd fenntartására, az enyhülés eredményeinek megőrzésére használjuk fel. Külpolitikánk, nemzetközi tevékenységünk egyszerre szolgálja nemzeti érdekeinket, s egyben szövetségeseinkkel közösen kialakított irányvonalunkat — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. (Szűrös Mátyás üveggyári látogatásáról a 3. oldalon közlünk képriportot.) Tegnap országszerte megünnepelték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóját. A forradalmi ifjúsági napok március 21-i központi ünnepségét az idén Tatabányán rendezték meg. Koszorúzásokkal, ifjúsági nagygyűlésekkel, fáklyás felvonulásokkal, kiállítások megnyitásával és más rendezvényekkel emlékeztek meg mindenütt fiatalok és idősebbek az első magyar proletárállam létrejöttéről. Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten a Dózsa György úti tanácsköztársasági emlékműnél. A tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és budapesti bizottsága nevében Duschek Lajosné, a KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Békési László, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa képviseletében dr. Markója Imre igazságügyminiszter és Szakali József, a KNEB elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi és erői részéről Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára, Földesi Jenő altábornagy, belügyminiszter-helyettes és Barta Gyula munkásőr ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Szentistvá- nyi Gyuláné alelnök és In- zsel Ottó osztályvezető; a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Földvári Aladár alelnök és Ligeti László alelnök; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Szandtner Iván, a KISZ KB titkára és Baán Gábor, a KISZ KB tagja; Budapest főváros Tanácsa részéről Pénzes János elnökhelyettes és Varga Sándor, a Fővárosi Tanács párt- bizottságának első titkára koszorúztak. A szobor talapzatán a hála, a kegyelet és a megemlékezés virágcsokrait elhelyezték Budapest dolgozóinak, fiataljainak képviselői is. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójáról megyénkben is megemlékeztek. Békéscsabán tegnap délelőtt tíz órakor az 1919- esek terén rendeztek ünnepséget (képünkön). A MÁV- fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Józsa Mihály, a Jókai Színház művésze adta elő Ady Endre: A tűz csiholója című költeményét. Ezt követően Szak Bá- lintné, a békéscsabai pedagógus pártbizottság titkára emlékezett meg hazánk történelmének e forradalmi időszakáról. Az ünnepi beszéd után a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékszobor talapzatánál. Az MSZMP Békés megyei bizottságának képviseletében Csatári Béla és Németh Ferenc kószorúzott. A megyei tanács koszorúját Araczki János és dr. Kovács Árpádné helyezte el. A KISZ megyei bizottsága nevében Kozák Ferenc és Kiss Ildikó helyezett el koszorút. A békéscsabai városi párt- bizottság nevében Zsilinszki András, a városi tanács képviseletében Vantara János, a városi KISZ-bizottság nevében pedig Kulcsár Edit koszorúzott. Ezt követően a megyei és városi társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint a veteránok rótták le tiszteletüket a Tanácsköztársaság hőseinek emlékére állított szobor előtt. Három város, Békéscsaba, Gyula és Békés ifjúsága évek óta együtt, a Veszely- hídnál felállított tanácsköztársasági emlékműnél köszönti március 21-ét, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. A koszorúzási ünnepségen, amelyet az idén a KISZ békési városi bizottsága rendezett, Lipták Pál, a békési városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Tisztelettel emlékezett az 1919-es hősökre, közöttük Beleznai Sándorra, Dundler Károlyra, Grünfeld Jakabra, Olá Tivadarra. Az ünnepi beszéd után Szabó Béla, a megyei KISZ- bizottság titkára, Paluska Pál, a békéscsabai városi KISZ-bizottság első titkára, Bakos Sándor, a KISZ gyulai és Lipták Pál, a KISZ békési városi bizottságának titkára megkoszorúzta az emlékművet. Koszorút, helyezett el Vidó Lajos veterán, az egykori gyulai direktórium tagja is az emlékműnél. A rendezvényen szerepelt a békési Ifjú Gárda-fúvószenekar és a Békési városi munkáskórus. Az ünnepség után a három várost (Folytatás a 3. oldalon) Budapestre érkezett Willi Stoph Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren tíz órakor landolt az NDK kormányfőjét és kíséretének tagjait hozó különrepülőgép. A légikikötőben a fogadtatásra megjelent Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több vezető személyisége. Jelen volt Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete és Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Délelőtt a Parlament dele- gációs termében megkezdődtek a magyar—NDK tárgyalások. Magyar—NDK kormányfői tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen: Lázár György köszönti Willi Stophot (Telefotó) A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Roska István külügyminiszter-helyettes, Horváth Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Kovács Gyula, az Országos (Folytatás a 2. oldalon)
