Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

NÉPÚJSÁG 1984. március 18-, vasárnap Fogyatékosok fejlődési lehetőségei Leányvállalat Szeghalmon A Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat utódjaként 1983. január elsején jött létre a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat leányvállalata. A létszám akkor 240- ről 140-re csökkent. A leányvállalat vezetőinek módjuk volt arra, hogy azokat a dolgozókat tartsák vissza, akik­re a leginkább lehetett alapozni. Ám a többieket is el kellett helyezni. Munkahelyet ajánlott fel az anyaválla­lat és a Sárréti Tsz. Jó néhányan nem tartottak igényt segítségre. Az átszerveződéssel a bizonytalanság meg­szűnt. Az első év eredménye igazolta, hogy érdemes volt az átszervezést végrehajtani. Amíg az elődvállalat 1982-ben hatmillió forint veszteséggel zárta az évet, tavaly már 3 millió 300 ezer forint nyereség képződött. Békéscsabán is fokozott fi­gyelemmel foglalkoznak a család- és ifjúságvédelmi feladatok keretében a fogya­tékosok iskoláztatásával, munkába állításuk helyzeté­vel. A fogyatékosok legna­gyobb csoportját országosan is az enyhébb, vagy súlyo­sabb mértékben károsodott értelmi fogyatékosok alkot­ják. Országosan megközelítő­en 35 ezren vannak. A nem értelmi fogyatékosok közül például a mozgássérültek ok­tatását heti 6 órás korrepe­tálással készítik fel az isko­lák vizsgára, az egyéb ér­zékszervi fogyatékosokat pe­dig országos beiskolázású intézményekben nevelik. Az értelmi fogyatékosok nevelésével, oktatásával, munkába állításának lehető­ségeivel gyógypedagógiai in­tézményhálózat foglalkozik. Szakszerű ellátásukról már óvodás korban gondoskod­nak, később pedig kisegítő, vagy foglalkoztató iskolában folytathatják tanulmányai­kat. Az enyhe fokban sérül­tek az önálló kisegítő isko­lákban, illetve az általános iskolák mellé telepített osz­tályokban, a középsúlyos gyermekek bentlakásos in­tézményekben tanulhatnak. A kisegítő iskolát végzettek egy része munkába állhat, míg a bentlakásos intézmé­nyek tanulói többségükben életük végéig szervezett gon­doskodásra szorulnak. Békés­csabán a fogyatékosok ellá­tása sok tekintetben példa­mutató, néhány területen azonban hiányosságok is mutatkoznak. A békéscsabai kisegítő is­kola pedagógiai, újítómun­kájában, nevelőtevékenysé­gében a megye egyik leg­jobban szervezett oktatási intézménye. Alapelvük az érzelmi kapcsolatokon ala­puló egyéni nevelőmunka, amely a közösségi nevelés hatásos módszere is. Sajnos, azonban a nevelőtestületen A berkereskedeiml és az ipari miniszter közös rendelete értel­mében a termelő, az importáló és a forgalmazó vállalatok, Il­letve magánkereskedők írásban, magyar nyelven és főként köz­érthetően kötelesek tájékoztat­ni a vásárlókat a termékek használatának, kezelésének mód­járól, hogy mennyi ideig tart­ható el a termék, valamint mi­nőségi jellemzőiről. belül nagymértékű a fluk­tuáció. A gyermekek komp­lex nevelésének egyik fon­tos területe az úttörőélet. A tanulók munkához való vi­szonya jó, szívesen vállalnak és végeznek iskolai feladato­kat. Az intézmény oktató­nevelő munkájához nagy se­gítséget nyújtanak az audio­vizuális és szemléltető esz­közök. Kiemelt feladatként kezelik a tankötelezettségi törvény végrehajtását, a szülőkkel való szoros együtt­működést. A családgondo­zási munka minőségi javu­lásának eredménye a főfog­lalkozású gyermek- és ifjú­ságvédelmi megbízott mun­kába állítása, valamint a gyermekpszichiáter tevé­kenysége. A kisegítő iskola gyermekei hátrányos hely­zetűek, s elég sok közöttük a különböző fokon veszélyezte­tett is. A szülőkkel való jó kapcsolat, a családgondozói munka folyamatossága érde­kében az iskola pedagógusai felkeresik a gyermekek szü­leit, és gyakran találkoznak szülői értekezleteken is. A súlyosan veszélyeztetett gyermekek esetében a kü­lönböző betegségek, a kör­nyezeti hatások ártalmai mellett gyakran a szülők ne­velő tevékenységében van a hiba. Az iskola pedagógu­sai folyamatosan figyelem­mel kísérik a szülők szociá­lis és kulturális helyzetének alakulását, amely nagymér­tékben befolyásolja a gyer­mekek fejlődését is. Jelentős előrelépés volt Békéscsabán, amikor 1977 szeptemberében kisegítő ta­gozatot indítottak a gyerme­kek szakmatanulásának, munkába állításának előse­gítésére. A közismereti tár­gyak mellett szakmai, elmé­leti tárgyakat tanulnak, és gyakorlati képzés során sajá­títják el a tudnivalókat. A dolgozók általános iskolájá­nak kollektívája segít az el­méleti tárgyak tanításában. Az úgynevezett minőségtanúsí­tás a termékeknek azokat a lé­nyeges tulajdonságait, főbb mi­nőségi, műszaki és egyéb jel­lemzőit tartalmazza, amelyek a vásárló számára fontosak, vala­mint, hogy hányad osztályú az adott árucikk. Ha nem első osz­tályú, az osztályba sorolás okát is közölni kell. Ehhez betű, vagy egyéb jelzés csak akkor alkal­mazható, ha az egyértelmű és A szakmai képzésben a to­vábbképző tagozatot támoga­tó vállalatok és intézmények, többek között; az Állami Építőipari Vállalat, a RU- TEX, a kötöttárugyár, a kon­zervgyár, az egészségügyi gyermekotthon, a kertészeti és köztisztasági vállalat, a faipari szövetkezet, a Kö­rösvidéki Cipész Szövetke­zet, és a gyulai relégyár. A tanulók többsége könnyeb­ben sajátítja el a szakmai tudnivalókat, mint a közis­mereti tárgyakat. A tagozat elvégzése után alkalmassá válnak az önálló munkavég­zésre, és így szert tehetnek önálló keresetre is. A tanulók pályán maradása 65—70 szá­zalékos, amely elfogadható­an jó arány. A lemorzsoló­dás okai: a nem megfelelő pályaválasztás, lakásgondok, fegyelmi problémák, igazo­latlan hiányzások, vállalati felmondás, lányok esetében a férjhez menés, vagy egyéni problémák. összességében megállapítható, hogy az ér­telmi fogyatékosok munká­ba állítása elsősorban a helyi lehetőségek, a gyógypedagó- sok és a tágabb társadalmi környezet szemléletének, a gazdasági támogatók hoz­záállásának a függvénye. Bé­késcsabán szerencsésen ta­lálkozott a szükségletek és a lehetőségek összhangja. A kisegítő iskola a város elismert iskolája lett. Azért, hogy a jövőben tevékenysé­gük az eddigi színvonalon folytatódjon, a művelődés- ügy irányítói, a családpoliti­kával és az egészségüggyel foglalkozó vezetők szeretnék, hogy a következő ötéves terv során kezdjék meg egy új, 16 tantermes iskola és 3 cso­portos gyógypedagógiai óvo­da megvalósításának terve­zését. Addig is a kisegítő is­kola bővítését és körülmé­nyeinek javítását szükséges biztosítani. közérthető. A terméken ezen­kívül fel kell tüntetni a gyártó, illetve az Importáló cég nevét is. A használati-kezelési útmutató­ról és a minőségi tanúsításról a belföldi termékeknél a gyár­tók, az importcikkeknél pedig az importáló és forgalmazó vál­lalatok közösen kötelesek gon­doskodni. Mielőtt új termék ke­rül forgalomba, a kötelező elő­zetes minőségvizsgálat során a kijelölt minőségellenőrző intézet azt is vizsgálja, hogy megfele­lő-e a vásárlási tájékoztató. Az anyavállalat az első évi nyereség rájutó részéről le­mondott. Hadd erősödjék a leányvállalat. Szerezze be azokat az eszközöket — fő­ként kisgépeket a szerelő­iparnak —, amelyekkel kü­lönösen lakásépítéseknél ter­melékenyebbé lehet tenni a befejező munkát. Korábban volt munkaver­seny, ami az átszervezés mi­att megszűnt. A mozgalom újraélesztése is a főbb ten­nivalókhoz tartozik. Ezzel kapcsolatban Sándor Imre igazgató a következőket mondja: — Már most megállapít­ható, hogy vannak olyan cso­portok, amelyek a munká­juk mennyiségével, minősé­gével és emberi magatartá­sukká! egyaránt példát mii- tatnak. Közéjük tartozik La­katos Sándor ács-, Berényi István kubikos-, Túri Bá­lint kőműves-, Adamcsik Já­nos fűtésszerelő és Kovács Gyula lakatosbrigádja. — Milyen célok elérését tűzték ki? — Nálunk is a minőségi munka és a gazdaságos ter­melés az elsőrendű feladat. Ezek jegyében csatlakoztak a brigádok a SZOT felhívása alapján a hazánk felszaba­dulása 40. évfordulójának tiszteletére indított munka­versenyhez. — Mi a vállalat terve? — A termelési érték 50 millió forint, ami hatmillió­val több a tavalyinál és há­rommillió 300 ezer forint he­lyett 4 és fé] millió forint nyereséget akarunk elérni. A legtöbb munkánk Szeghal­mon van, de dolgozunk Kö- röstarcsán és jelentős felada­tunk még a Füzesgyarmat környéki olajkutak beton­alapjainak az elkészítése. A központi telepen levő beton­keverő üzemrész pedig nem­csak a vállalat igényeit elé­gíti ki, hanem más üzemekét és a lakosságét is. * * * Mi a véleményük a brigá­doknak a leányvállalat mun­kájáról, az eddig elért ered­ményéről és a jövőjéről? Azt mindenki tudja, hogy ha a termelés gazdaságtalanná vá­lik, akkor a leányvállalat megszűnik, ők pedig keres­hetnek más munkahelyet. De hol? Erre a környéken alig van lehetőség. A családtól tá­vol élni pedig senki sem akar. Nincs más hátra, gazdaságo­san kell termelni. — A feltételek megvannak rá — vélekedik Lakatos Sán­dor, az egyik ácsbrigád ve­zetője, aki társaival most egy sorház építésén dolgo­zik. — Tetszenek a lakások? — Szépek. Én elégedett lennék velük. Ügy dolgo- zunk, mintha magunknak építenénk. — Nincs fennakadás? — A szervezés jó, minden anyag és eszköz elő van ké­szítve. A többi rajtunk mú­lik. Mi pedig igyekszünk. — Érdemes? — Az eredmény a mérce. Eszerint kapunk prémiumot, jutalmat. Persze a fegyelem is követelmény. Itt van pél­dául Vigh József — mondja és közelebb hívja őt. — Mi történt? — Italoztam. Kétszer is előfordult — vallja be. — Milyen következmé­nyekre számít? — Fegyelmi eljárásra. Még talán meg is köszönhetik az eddigi munkámat. Én ezt be­látom. Italozó ember éppen úgy nem való ide, mint az olyan, aki nem ért a szak­mához, vagy az a naplopó, aki nem szeret dolgozni. — Nem tud leszokni az ivásról? — De, kérem. Ha mara­dok, meg is fogadom, hogy nem iszom többé. Adamcsik János a köz­pontifűtés-szerelők brigádve­zetője. Jól érzi magát a le­ányvállalatnál, mert szerve­zett a munka, lehet dolgozni. És keresni is, bár — véle­ménye szerint — a pénz mindig kevés. — Ez a brigádon is múlik. — Igen és a vezetőkön, meg valamennyi dolgozón, ami már tavaly is sokszor szóba került. — Valószínűleg megértet­ték. Legalábbis az elmúlt évi eredmény azt bizonyítja, hogy mindenki törekedett a feladatát becsületesen végre­hajtani. Az egyik szakszervezeti bi­zalmi Bálint Ernő, aki az 1983. január elsejei változást nagy fordulatnak tartja. Megerősödött a fegyelem, fo­kozódott a munkakedv. El­mondja : — Üj bérezési formát ala­kítottunk ki, amely szerint a minőség és a teljesítmény a mérvadó. Mindenki tud­ja, hogy mihez tartsa magát. Nagy fontosságot tulajdo­nít a szocialista brigádmoz­galom és az újítómozgalom kifejlesztésének és a sporto­lási lehetőségek megterem­tésének. Eke Sándor szb-titkár a mondottakat kiegészíti és a célokról beszél: — El akarjuk érni, hogy az alig egy és egynegyed éve létrejött leányvállalat műkö­déséhez mindazok a feltéte­lek biztosítva legyenek, ame­lyek a régebbieknél termé­szetszerűleg megvannak. A lehetőségek azért is jobbak, mert tavaly január elsejéóta már nem a MEDOSZ-hoz, hanem — a szakmánknak megfelelően — az Építők, Fa-, és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetéhez tar­tozunk. Igaz, a szervezettsé­günk egyelőre csak 83 szá­zalékos, de még ebben az évben el akarjuk érni a 95 —96 százalékot. — Mit tervez még a szak- szervezeti bizottság? — Növelni akarjuk a la­kásépítési alap összegét, hogy a fiatal dolgozókat jobban a vállalathoz kössük, foglalko­zunk a törzsgárdatagok meg­becsülésének kérdésével, és arra törekszünk, hogy az eléggé elmaradott munkavé­delmi helyzetet javítsuk. Aki szétnéz a leányvállalat háza táján, láthatja: sok még a tennivaló. Pásztor Béla B. Zs. Kőtelező a használati útmutató tárgyalóteremből ■ álarcos betörik Balogh István: Én mint rokon tartózkodtam Fodor Jánoséknál. Szombaton dél­előtt még találkoztam Ker­tésszel és Rostással. Cigaret­tát kértek tőlem. Este Zsu­zsika néni, mármint Fodor Jánosné elment a Bánát ut­cára vízért. Azt mondta, úgyse tud aludni. Én fáradt voltam, hát lefeküdtem. Szóval olyan volt ez a nap, mint a többi, csak ami ez­után történt, hát az kérem rettenetes volt. Egy dörgő hangra ébredtem. Azt mond­ta ez a hang, hogy „az anyád istenit”. Kinyitom a szememet, két alakot látok magam előtt. Ütnek, fojto­gatnak. Aztán megfogják a kezemet, a lábamat, s át­visznek a másik szobába. Konyharuhával összekötöz­nek, s rádobnak az ágyra. Másra nem emlékszem, mert elvesztettem az eszmélete­met. Mikor magamhoz tér­tem, szólogatom Fodor Já­nost, hogy János bátyám! senki sem válaszol. Nagyne- hezen kibogozom a kezemet, lábamat . Odasántikálok az ablakhoz. Akkor látom, hogy a Bartók Béla úton keresz­tül a festékbolt és a gyer­mekkórház irányába két fér­fi szalad. Az egyik magas, a másik alacsony. Fejükön ha­risnyaálarc. Talán fekete, ta­lán barna színű, nem tu­dom. Fodor János: Éjfél tájban feküdtem le. Arra rezzentem fel, hogy a másik szobában, ott, ahol Balogh István aludt, nyöszörgést hallok. Mihamar ketten bejöttek a szobába. Harisnyanadrágot viseltek és álarcot. Az egyik késsel szurkált, a másik ököllel verte az arcomat. Harmincezer forintot köve­teltek. Mindig a feleségem­nél volt a pénz, nem tudtam, hol tartja. Összekötöztek és belöktek az egyik ruhás- szekrénybe. Aztán nem lát­tam semmit, csak hangokat hallottam, ahogy a feleségem azt hajtogatja, ne bántsatok. Verték, tudom, hogy verték. Végül megmondta, hol tart­ja a pénzt. A gáztűzhelyben. Ezt még én se tudtam. Következik a szembesítés. A vádlottak felállnak. Fe­jükre húzzák a harisnyaál­arcot. Sem Balogh István, sem Fodor János nem ismer rájuk. A fekete színű haris­nya annyira eltorzítja az ar­cukat, hogy szinte felismer- hetetlenné válnak. Hét napon keresztül folyt a tárgyalás a békéscsabai Városi Bíróságon. Több mint 40 tanút és 8 különböző szak­értőt hallgatott meg a bün­tetőtanács. A vádlottak pad­ján hárman ültek: Kertész Kálmán, Békéscsaba, Vécsey u. 42., Madár Sándor, Bé­késcsaba, Gorkij u. 26. és Rostás Gusztáv, Budapest, Rottenbiller u. 5 B szám alatti lakosok. Kemény fiúk. Nem először ültek a vádlot­tak padjára. Rezzenetlen te­kintettel néztek farkasszemet a bírósággal és a vád kép­viselőjével. Egyikük öklén ott a tetoválás: üss! Kertész jegyzeteket készít,. Madár összevonja a szemöldökét, Rostás lehajtja a fejét, s alulról fölfelé tekint. Min­den vádra van elutasító ká- denciájuk. A vádirat szerint Kertész és Rostás a múlt évben, jú­nius 5-én, este Békéscsabán, a Kispipa vendéglőben talál­kozott. KerFész elmondta, ismer egy helyet, ahonnan nagy összeget lehetne eltu­lajdonítani. Meghívta barát­ját a lakására. Néhány ha­risnyanadrágot kerítettek elő. Felhúzták a fejükre, és meg­állapították, hogy felismer- hetetlenek. A harisnyanad­rágokat és két konyhakést betették egy szatyorba és el­indultak. Madár Sándorral, aki öt napja szabadult a bör­tönből, a Tanácsköztársaság útján találkoztak. Ezután hárman mentek a Bartók Béla útra, a 23. sz. házhoz. Kertész hozzátartozóival va­lamikor itt lakott, ismerte a házat. Az ő útmutatása.alap- ján láttak munkához. Rostás egy agancsnyelű bicskával kiszedte a Fodor János sértett lakásához tar­tozó üvegezett veranda egyik ablakát. Ezen a nyílá­son keresztül Kertész bemá­szott a helyiségbe és belül­ről kinyitotta a veranda aj­taját. Madár is bement. Rostás az előzetes megbeszé­lés szerint kintmaradt az ut­cán figyelni, nehogy társait valaki megzavarja. Balogh Istvánt, Fodor Jánost és fe­leségét, Fodor Jánosnét dur­ván bántalmazták, ököllel ütötték és késsel megöléssel fenyegették, ha nem adják át az általuk feltételezett nagy összegű pénzt. Fodor Jánosné elmondta, hogy spó­rolt pénzüket a gáztűzhely sütőjében tartják. Egy bar­na retikülben 4 ezer forin­tot és két arany fülbevalót találtak a betörők. Ezután mindhármójukat összekötöz­ték, Fodor Jánost és felesé­gét a szekrénybe zárták, Ba­logh Istvánt pedig az ágyra dobták. Tovább kutattak a pénz után. Az ágyneműt, a szalmazsákokat, a fotelokat felhasították, a szekrények tartalmát a földre szórták, összetörték az edényeket. Mind a három sértett sé­rülést szenvedett. Fodor Já­nosnét orrcsonttöréssel, áll- kapocscsont-töréssel, zúzódá- Sókkal szállították a kórház­ba. Az idős házaspárt az eset lelkileg is megviselte. A bűn- cselekmény elkövetése után Fodor Jánosné meghalt. A közelmúltban pedig a férje követte. A szakértő megál­lapítása szerint azonban a haláleset nincs összefüggés­ben a súlyos bántalmazás­sal. A rendőrség gyorsan cse­lekedett. A három vádlottat hamarosan letartóztatta. Ám ezzel nem fejeződött be az ügy. A múlt év augusztus 26-án a gyulai büntetésvég­rehajtási intézetből egy be­adványt küldött Kertész a megyei rendőr-főkapitány­ságra, melyben több zárka­társának a kihallgatását kér­te. Azt állította, hogy egyi­kük előtt Rostás kijelentette, a bűncselekményt nem ő, hanem Rostás egy „magyar gyerekkel” követte el. Élet­társának is ilyen tartalmú levelet írt. Egyidejűleg rá akarta venni több zárkatár­sát, tegyenek olyan vallo­mást, hogy Rostá^ bosszút akar állni rajta, ezért veri rá és Madárra a „balhét”. Errefel Rostás — akinek ujj­lenyomatát megtalálták az ablaküvegen — beismerő vallomást tett. Ezt megelő­zően édesanyjának is el­mondta az esetet. Édesany­ját a rendőrség kihallgatta, szavait jegyzőkönyvbe fog­lalta, Rostás a vallomását később visszavonta. A visz- szavonást, érthető módon, a bíróság nem vette figyelem­be. A tárgyaláson a vádlot­tak és a védők által nagy számban előterjesztett indít­ványoknak azopban helyt adott, s a bizonyítási eljá­rást lefolytatta. Az utolsó szó jogán a vádlottak több mint egy órán át beszéltek. Kertész Kálmán leírta véde­kezését, melyet az ügyvédje olvasott fel. A városi bíróság büntető tanácsa Kertész Kálmán bű­nösségét társtettesként elkö­vetett rablás, aljas indokból elkövetett súlyos testi sér­tés, hamis tanúzásra való felhívás bűntettében állapí­totta meg. Halmazati bünte­tésként, mint többszörösen visszaesőt 8 év és két hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 5 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Madár Sándort ugyancsak, mint többszörö­sen visszaesőt 8 év szabad­ságvesztéssel sújtotta, 5 évre eltiltotta a közügyektől. Jól­lehet, mind a hárman egy­aránt bűnösek, tekintettel azonban arra, hogy Rostás Gusztáv feltáró, beismerő vallomást tett, a városi bí­róság a Büntető Törvény- könyv enyhítő szakaszát al­kalmazta, s így a harmad­rendű vádlottat bűnsegéd­ként, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt 6 év szabadságvesztésre ítélte, s öl évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Elrendelte ugyanakkor a szigorított őri­zetet. Az ítélet ellen a vád­lottak és a védők fellebbe­zést jelentettek be. A gyu­lai Megyei Bíróság részben megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét. Az elsőren­dű vádlott, Kertész Kálmán büntetését 7 év szabadság- vesztésre csökkentette. Ros­tás Gusztávnál pedig a szi­gorított őrizet elrendelését mellőzte. Az ítélet jogerős. —di

Next

/
Thumbnails
Contents