Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
NÉPÚJSÁG 1984. március 18-, vasárnap Fogyatékosok fejlődési lehetőségei Leányvállalat Szeghalmon A Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat utódjaként 1983. január elsején jött létre a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat leányvállalata. A létszám akkor 240- ről 140-re csökkent. A leányvállalat vezetőinek módjuk volt arra, hogy azokat a dolgozókat tartsák vissza, akikre a leginkább lehetett alapozni. Ám a többieket is el kellett helyezni. Munkahelyet ajánlott fel az anyavállalat és a Sárréti Tsz. Jó néhányan nem tartottak igényt segítségre. Az átszerveződéssel a bizonytalanság megszűnt. Az első év eredménye igazolta, hogy érdemes volt az átszervezést végrehajtani. Amíg az elődvállalat 1982-ben hatmillió forint veszteséggel zárta az évet, tavaly már 3 millió 300 ezer forint nyereség képződött. Békéscsabán is fokozott figyelemmel foglalkoznak a család- és ifjúságvédelmi feladatok keretében a fogyatékosok iskoláztatásával, munkába állításuk helyzetével. A fogyatékosok legnagyobb csoportját országosan is az enyhébb, vagy súlyosabb mértékben károsodott értelmi fogyatékosok alkotják. Országosan megközelítően 35 ezren vannak. A nem értelmi fogyatékosok közül például a mozgássérültek oktatását heti 6 órás korrepetálással készítik fel az iskolák vizsgára, az egyéb érzékszervi fogyatékosokat pedig országos beiskolázású intézményekben nevelik. Az értelmi fogyatékosok nevelésével, oktatásával, munkába állításának lehetőségeivel gyógypedagógiai intézményhálózat foglalkozik. Szakszerű ellátásukról már óvodás korban gondoskodnak, később pedig kisegítő, vagy foglalkoztató iskolában folytathatják tanulmányaikat. Az enyhe fokban sérültek az önálló kisegítő iskolákban, illetve az általános iskolák mellé telepített osztályokban, a középsúlyos gyermekek bentlakásos intézményekben tanulhatnak. A kisegítő iskolát végzettek egy része munkába állhat, míg a bentlakásos intézmények tanulói többségükben életük végéig szervezett gondoskodásra szorulnak. Békéscsabán a fogyatékosok ellátása sok tekintetben példamutató, néhány területen azonban hiányosságok is mutatkoznak. A békéscsabai kisegítő iskola pedagógiai, újítómunkájában, nevelőtevékenységében a megye egyik legjobban szervezett oktatási intézménye. Alapelvük az érzelmi kapcsolatokon alapuló egyéni nevelőmunka, amely a közösségi nevelés hatásos módszere is. Sajnos, azonban a nevelőtestületen A berkereskedeiml és az ipari miniszter közös rendelete értelmében a termelő, az importáló és a forgalmazó vállalatok, Illetve magánkereskedők írásban, magyar nyelven és főként közérthetően kötelesek tájékoztatni a vásárlókat a termékek használatának, kezelésének módjáról, hogy mennyi ideig tartható el a termék, valamint minőségi jellemzőiről. belül nagymértékű a fluktuáció. A gyermekek komplex nevelésének egyik fontos területe az úttörőélet. A tanulók munkához való viszonya jó, szívesen vállalnak és végeznek iskolai feladatokat. Az intézmény oktatónevelő munkájához nagy segítséget nyújtanak az audiovizuális és szemléltető eszközök. Kiemelt feladatként kezelik a tankötelezettségi törvény végrehajtását, a szülőkkel való szoros együttműködést. A családgondozási munka minőségi javulásának eredménye a főfoglalkozású gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott munkába állítása, valamint a gyermekpszichiáter tevékenysége. A kisegítő iskola gyermekei hátrányos helyzetűek, s elég sok közöttük a különböző fokon veszélyeztetett is. A szülőkkel való jó kapcsolat, a családgondozói munka folyamatossága érdekében az iskola pedagógusai felkeresik a gyermekek szüleit, és gyakran találkoznak szülői értekezleteken is. A súlyosan veszélyeztetett gyermekek esetében a különböző betegségek, a környezeti hatások ártalmai mellett gyakran a szülők nevelő tevékenységében van a hiba. Az iskola pedagógusai folyamatosan figyelemmel kísérik a szülők szociális és kulturális helyzetének alakulását, amely nagymértékben befolyásolja a gyermekek fejlődését is. Jelentős előrelépés volt Békéscsabán, amikor 1977 szeptemberében kisegítő tagozatot indítottak a gyermekek szakmatanulásának, munkába állításának elősegítésére. A közismereti tárgyak mellett szakmai, elméleti tárgyakat tanulnak, és gyakorlati képzés során sajátítják el a tudnivalókat. A dolgozók általános iskolájának kollektívája segít az elméleti tárgyak tanításában. Az úgynevezett minőségtanúsítás a termékeknek azokat a lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit tartalmazza, amelyek a vásárló számára fontosak, valamint, hogy hányad osztályú az adott árucikk. Ha nem első osztályú, az osztályba sorolás okát is közölni kell. Ehhez betű, vagy egyéb jelzés csak akkor alkalmazható, ha az egyértelmű és A szakmai képzésben a továbbképző tagozatot támogató vállalatok és intézmények, többek között; az Állami Építőipari Vállalat, a RU- TEX, a kötöttárugyár, a konzervgyár, az egészségügyi gyermekotthon, a kertészeti és köztisztasági vállalat, a faipari szövetkezet, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet, és a gyulai relégyár. A tanulók többsége könnyebben sajátítja el a szakmai tudnivalókat, mint a közismereti tárgyakat. A tagozat elvégzése után alkalmassá válnak az önálló munkavégzésre, és így szert tehetnek önálló keresetre is. A tanulók pályán maradása 65—70 százalékos, amely elfogadhatóan jó arány. A lemorzsolódás okai: a nem megfelelő pályaválasztás, lakásgondok, fegyelmi problémák, igazolatlan hiányzások, vállalati felmondás, lányok esetében a férjhez menés, vagy egyéni problémák. összességében megállapítható, hogy az értelmi fogyatékosok munkába állítása elsősorban a helyi lehetőségek, a gyógypedagó- sok és a tágabb társadalmi környezet szemléletének, a gazdasági támogatók hozzáállásának a függvénye. Békéscsabán szerencsésen találkozott a szükségletek és a lehetőségek összhangja. A kisegítő iskola a város elismert iskolája lett. Azért, hogy a jövőben tevékenységük az eddigi színvonalon folytatódjon, a művelődés- ügy irányítói, a családpolitikával és az egészségüggyel foglalkozó vezetők szeretnék, hogy a következő ötéves terv során kezdjék meg egy új, 16 tantermes iskola és 3 csoportos gyógypedagógiai óvoda megvalósításának tervezését. Addig is a kisegítő iskola bővítését és körülményeinek javítását szükséges biztosítani. közérthető. A terméken ezenkívül fel kell tüntetni a gyártó, illetve az Importáló cég nevét is. A használati-kezelési útmutatóról és a minőségi tanúsításról a belföldi termékeknél a gyártók, az importcikkeknél pedig az importáló és forgalmazó vállalatok közösen kötelesek gondoskodni. Mielőtt új termék kerül forgalomba, a kötelező előzetes minőségvizsgálat során a kijelölt minőségellenőrző intézet azt is vizsgálja, hogy megfelelő-e a vásárlási tájékoztató. Az anyavállalat az első évi nyereség rájutó részéről lemondott. Hadd erősödjék a leányvállalat. Szerezze be azokat az eszközöket — főként kisgépeket a szerelőiparnak —, amelyekkel különösen lakásépítéseknél termelékenyebbé lehet tenni a befejező munkát. Korábban volt munkaverseny, ami az átszervezés miatt megszűnt. A mozgalom újraélesztése is a főbb tennivalókhoz tartozik. Ezzel kapcsolatban Sándor Imre igazgató a következőket mondja: — Már most megállapítható, hogy vannak olyan csoportok, amelyek a munkájuk mennyiségével, minőségével és emberi magatartásukká! egyaránt példát mii- tatnak. Közéjük tartozik Lakatos Sándor ács-, Berényi István kubikos-, Túri Bálint kőműves-, Adamcsik János fűtésszerelő és Kovács Gyula lakatosbrigádja. — Milyen célok elérését tűzték ki? — Nálunk is a minőségi munka és a gazdaságos termelés az elsőrendű feladat. Ezek jegyében csatlakoztak a brigádok a SZOT felhívása alapján a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez. — Mi a vállalat terve? — A termelési érték 50 millió forint, ami hatmillióval több a tavalyinál és hárommillió 300 ezer forint helyett 4 és fé] millió forint nyereséget akarunk elérni. A legtöbb munkánk Szeghalmon van, de dolgozunk Kö- röstarcsán és jelentős feladatunk még a Füzesgyarmat környéki olajkutak betonalapjainak az elkészítése. A központi telepen levő betonkeverő üzemrész pedig nemcsak a vállalat igényeit elégíti ki, hanem más üzemekét és a lakosságét is. * * * Mi a véleményük a brigádoknak a leányvállalat munkájáról, az eddig elért eredményéről és a jövőjéről? Azt mindenki tudja, hogy ha a termelés gazdaságtalanná válik, akkor a leányvállalat megszűnik, ők pedig kereshetnek más munkahelyet. De hol? Erre a környéken alig van lehetőség. A családtól távol élni pedig senki sem akar. Nincs más hátra, gazdaságosan kell termelni. — A feltételek megvannak rá — vélekedik Lakatos Sándor, az egyik ácsbrigád vezetője, aki társaival most egy sorház építésén dolgozik. — Tetszenek a lakások? — Szépek. Én elégedett lennék velük. Ügy dolgo- zunk, mintha magunknak építenénk. — Nincs fennakadás? — A szervezés jó, minden anyag és eszköz elő van készítve. A többi rajtunk múlik. Mi pedig igyekszünk. — Érdemes? — Az eredmény a mérce. Eszerint kapunk prémiumot, jutalmat. Persze a fegyelem is követelmény. Itt van például Vigh József — mondja és közelebb hívja őt. — Mi történt? — Italoztam. Kétszer is előfordult — vallja be. — Milyen következményekre számít? — Fegyelmi eljárásra. Még talán meg is köszönhetik az eddigi munkámat. Én ezt belátom. Italozó ember éppen úgy nem való ide, mint az olyan, aki nem ért a szakmához, vagy az a naplopó, aki nem szeret dolgozni. — Nem tud leszokni az ivásról? — De, kérem. Ha maradok, meg is fogadom, hogy nem iszom többé. Adamcsik János a központifűtés-szerelők brigádvezetője. Jól érzi magát a leányvállalatnál, mert szervezett a munka, lehet dolgozni. És keresni is, bár — véleménye szerint — a pénz mindig kevés. — Ez a brigádon is múlik. — Igen és a vezetőkön, meg valamennyi dolgozón, ami már tavaly is sokszor szóba került. — Valószínűleg megértették. Legalábbis az elmúlt évi eredmény azt bizonyítja, hogy mindenki törekedett a feladatát becsületesen végrehajtani. Az egyik szakszervezeti bizalmi Bálint Ernő, aki az 1983. január elsejei változást nagy fordulatnak tartja. Megerősödött a fegyelem, fokozódott a munkakedv. Elmondja : — Üj bérezési formát alakítottunk ki, amely szerint a minőség és a teljesítmény a mérvadó. Mindenki tudja, hogy mihez tartsa magát. Nagy fontosságot tulajdonít a szocialista brigádmozgalom és az újítómozgalom kifejlesztésének és a sportolási lehetőségek megteremtésének. Eke Sándor szb-titkár a mondottakat kiegészíti és a célokról beszél: — El akarjuk érni, hogy az alig egy és egynegyed éve létrejött leányvállalat működéséhez mindazok a feltételek biztosítva legyenek, amelyek a régebbieknél természetszerűleg megvannak. A lehetőségek azért is jobbak, mert tavaly január elsejéóta már nem a MEDOSZ-hoz, hanem — a szakmánknak megfelelően — az Építők, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozunk. Igaz, a szervezettségünk egyelőre csak 83 százalékos, de még ebben az évben el akarjuk érni a 95 —96 százalékot. — Mit tervez még a szak- szervezeti bizottság? — Növelni akarjuk a lakásépítési alap összegét, hogy a fiatal dolgozókat jobban a vállalathoz kössük, foglalkozunk a törzsgárdatagok megbecsülésének kérdésével, és arra törekszünk, hogy az eléggé elmaradott munkavédelmi helyzetet javítsuk. Aki szétnéz a leányvállalat háza táján, láthatja: sok még a tennivaló. Pásztor Béla B. Zs. Kőtelező a használati útmutató tárgyalóteremből ■ álarcos betörik Balogh István: Én mint rokon tartózkodtam Fodor Jánoséknál. Szombaton délelőtt még találkoztam Kertésszel és Rostással. Cigarettát kértek tőlem. Este Zsuzsika néni, mármint Fodor Jánosné elment a Bánát utcára vízért. Azt mondta, úgyse tud aludni. Én fáradt voltam, hát lefeküdtem. Szóval olyan volt ez a nap, mint a többi, csak ami ezután történt, hát az kérem rettenetes volt. Egy dörgő hangra ébredtem. Azt mondta ez a hang, hogy „az anyád istenit”. Kinyitom a szememet, két alakot látok magam előtt. Ütnek, fojtogatnak. Aztán megfogják a kezemet, a lábamat, s átvisznek a másik szobába. Konyharuhával összekötöznek, s rádobnak az ágyra. Másra nem emlékszem, mert elvesztettem az eszméletemet. Mikor magamhoz tértem, szólogatom Fodor Jánost, hogy János bátyám! senki sem válaszol. Nagyne- hezen kibogozom a kezemet, lábamat . Odasántikálok az ablakhoz. Akkor látom, hogy a Bartók Béla úton keresztül a festékbolt és a gyermekkórház irányába két férfi szalad. Az egyik magas, a másik alacsony. Fejükön harisnyaálarc. Talán fekete, talán barna színű, nem tudom. Fodor János: Éjfél tájban feküdtem le. Arra rezzentem fel, hogy a másik szobában, ott, ahol Balogh István aludt, nyöszörgést hallok. Mihamar ketten bejöttek a szobába. Harisnyanadrágot viseltek és álarcot. Az egyik késsel szurkált, a másik ököllel verte az arcomat. Harmincezer forintot követeltek. Mindig a feleségemnél volt a pénz, nem tudtam, hol tartja. Összekötöztek és belöktek az egyik ruhás- szekrénybe. Aztán nem láttam semmit, csak hangokat hallottam, ahogy a feleségem azt hajtogatja, ne bántsatok. Verték, tudom, hogy verték. Végül megmondta, hol tartja a pénzt. A gáztűzhelyben. Ezt még én se tudtam. Következik a szembesítés. A vádlottak felállnak. Fejükre húzzák a harisnyaálarcot. Sem Balogh István, sem Fodor János nem ismer rájuk. A fekete színű harisnya annyira eltorzítja az arcukat, hogy szinte felismer- hetetlenné válnak. Hét napon keresztül folyt a tárgyalás a békéscsabai Városi Bíróságon. Több mint 40 tanút és 8 különböző szakértőt hallgatott meg a büntetőtanács. A vádlottak padján hárman ültek: Kertész Kálmán, Békéscsaba, Vécsey u. 42., Madár Sándor, Békéscsaba, Gorkij u. 26. és Rostás Gusztáv, Budapest, Rottenbiller u. 5 B szám alatti lakosok. Kemény fiúk. Nem először ültek a vádlottak padjára. Rezzenetlen tekintettel néztek farkasszemet a bírósággal és a vád képviselőjével. Egyikük öklén ott a tetoválás: üss! Kertész jegyzeteket készít,. Madár összevonja a szemöldökét, Rostás lehajtja a fejét, s alulról fölfelé tekint. Minden vádra van elutasító ká- denciájuk. A vádirat szerint Kertész és Rostás a múlt évben, június 5-én, este Békéscsabán, a Kispipa vendéglőben találkozott. KerFész elmondta, ismer egy helyet, ahonnan nagy összeget lehetne eltulajdonítani. Meghívta barátját a lakására. Néhány harisnyanadrágot kerítettek elő. Felhúzták a fejükre, és megállapították, hogy felismer- hetetlenek. A harisnyanadrágokat és két konyhakést betették egy szatyorba és elindultak. Madár Sándorral, aki öt napja szabadult a börtönből, a Tanácsköztársaság útján találkoztak. Ezután hárman mentek a Bartók Béla útra, a 23. sz. házhoz. Kertész hozzátartozóival valamikor itt lakott, ismerte a házat. Az ő útmutatása.alap- ján láttak munkához. Rostás egy agancsnyelű bicskával kiszedte a Fodor János sértett lakásához tartozó üvegezett veranda egyik ablakát. Ezen a nyíláson keresztül Kertész bemászott a helyiségbe és belülről kinyitotta a veranda ajtaját. Madár is bement. Rostás az előzetes megbeszélés szerint kintmaradt az utcán figyelni, nehogy társait valaki megzavarja. Balogh Istvánt, Fodor Jánost és feleségét, Fodor Jánosnét durván bántalmazták, ököllel ütötték és késsel megöléssel fenyegették, ha nem adják át az általuk feltételezett nagy összegű pénzt. Fodor Jánosné elmondta, hogy spórolt pénzüket a gáztűzhely sütőjében tartják. Egy barna retikülben 4 ezer forintot és két arany fülbevalót találtak a betörők. Ezután mindhármójukat összekötözték, Fodor Jánost és feleségét a szekrénybe zárták, Balogh Istvánt pedig az ágyra dobták. Tovább kutattak a pénz után. Az ágyneműt, a szalmazsákokat, a fotelokat felhasították, a szekrények tartalmát a földre szórták, összetörték az edényeket. Mind a három sértett sérülést szenvedett. Fodor Jánosnét orrcsonttöréssel, áll- kapocscsont-töréssel, zúzódá- Sókkal szállították a kórházba. Az idős házaspárt az eset lelkileg is megviselte. A bűn- cselekmény elkövetése után Fodor Jánosné meghalt. A közelmúltban pedig a férje követte. A szakértő megállapítása szerint azonban a haláleset nincs összefüggésben a súlyos bántalmazással. A rendőrség gyorsan cselekedett. A három vádlottat hamarosan letartóztatta. Ám ezzel nem fejeződött be az ügy. A múlt év augusztus 26-án a gyulai büntetésvégrehajtási intézetből egy beadványt küldött Kertész a megyei rendőr-főkapitányságra, melyben több zárkatársának a kihallgatását kérte. Azt állította, hogy egyikük előtt Rostás kijelentette, a bűncselekményt nem ő, hanem Rostás egy „magyar gyerekkel” követte el. Élettársának is ilyen tartalmú levelet írt. Egyidejűleg rá akarta venni több zárkatársát, tegyenek olyan vallomást, hogy Rostá^ bosszút akar állni rajta, ezért veri rá és Madárra a „balhét”. Errefel Rostás — akinek ujjlenyomatát megtalálták az ablaküvegen — beismerő vallomást tett. Ezt megelőzően édesanyjának is elmondta az esetet. Édesanyját a rendőrség kihallgatta, szavait jegyzőkönyvbe foglalta, Rostás a vallomását később visszavonta. A visz- szavonást, érthető módon, a bíróság nem vette figyelembe. A tárgyaláson a vádlottak és a védők által nagy számban előterjesztett indítványoknak azopban helyt adott, s a bizonyítási eljárást lefolytatta. Az utolsó szó jogán a vádlottak több mint egy órán át beszéltek. Kertész Kálmán leírta védekezését, melyet az ügyvédje olvasott fel. A városi bíróság büntető tanácsa Kertész Kálmán bűnösségét társtettesként elkövetett rablás, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés, hamis tanúzásra való felhívás bűntettében állapította meg. Halmazati büntetésként, mint többszörösen visszaesőt 8 év és két hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Madár Sándort ugyancsak, mint többszörösen visszaesőt 8 év szabadságvesztéssel sújtotta, 5 évre eltiltotta a közügyektől. Jóllehet, mind a hárman egyaránt bűnösek, tekintettel azonban arra, hogy Rostás Gusztáv feltáró, beismerő vallomást tett, a városi bíróság a Büntető Törvény- könyv enyhítő szakaszát alkalmazta, s így a harmadrendű vádlottat bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt 6 év szabadságvesztésre ítélte, s öl évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Elrendelte ugyanakkor a szigorított őrizetet. Az ítélet ellen a vádlottak és a védők fellebbezést jelentettek be. A gyulai Megyei Bíróság részben megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét. Az elsőrendű vádlott, Kertész Kálmán büntetését 7 év szabadság- vesztésre csökkentette. Rostás Gusztávnál pedig a szigorított őrizet elrendelését mellőzte. Az ítélet jogerős. —di
