Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG _______________ii megyei pártbizottság és a megyei müncs lapja_____________ 19 84. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Négyezer hektáron fagyott ki a búza Gyors ütemben haladnak a tavaszi munkák Nem volt kegyes az időjárás ezen a télen sem a mezőgazdasághoz. A kevés csapadék következtében a talajban tovább nőtt a vízhiány, ez azonban még nem érezteti hatását, a búza szépen fejlődik, s a legutóbbi állapotfelmérésen a szakemberek a 130 ezer hektár több mint felét minősítették jónak. (A tél folyamán az elvetett kalászosokból a fagy miatt négyezer hektár pusztult ki.) A tavalyi rendkívül száraz időjárás az üzemek pénzügyi gazdálkodásában is érezteti hatását. Talán ennek is szerepe van abban, hogy mindenütt fokozott figyelemmel kísérik a tavaszi munkákat, a fejtrágyázást, talaj-előkészítést, vetést. Az utóbbi napok csapadékmentes időjárása jó feltételeket teremtett a tavaszi munkákhoz. Megkezdték, és néhány helyen már be is fejezték a tavaszi árpa, a zab, a mák, a szója, s a zöldborsó vetését, s előkészületeket tettek a gabona vegyszeres gyomirtására. A fejtrágyázás is sok helyen fejeződött már be. A szövetkezetek, állami gazdaságok a tavalyihoz hasonló mennyiségű kukorica és napraforgó vetésére készültek fel, a cukorrépa vetésterülete ugyanakkor valamivel kevesebb lesz, mint 1983-ban de a cukorgyárak igényeit így is ki tudja majd elégíteni a mező- gazdaság. A munkák zökkenőmentesen haladnak, ezt tapasztaltuk öt mezőgazdasági üzemben is. Kérdéseinkre a SZEGHALMI SÁRRÉTI TSZ-BEN elmondták, hogy az őszi kalászosok jól vészelték át a téli fagyokat, s csak 100 hektár repce szenvedett fagykárt. A szövetkezetben befejezték már az őszi kalászosok fejtrágyázását, és 113 hektáron vetették el az őszi árpát. A nagy teljesítményű erőgépeket, és a tavaszi munkákhoz használható berendezéseket kijavították, s mintegy ötmillió forint értékű gépet vásároltak a közelmúltban. E berendezések jelentősen segítik a szövetkezet előtt álló feladatok megoldását. Márciusban és április elején 2400 hektáron végzik el a talajmunkákat és a műtrágyázást. Műtrágyából a tavalyihoz hasonlóan átlagosan 285 kilogrammot szórnak ki hektáronként. Vetőmagot és növényvédő szert megfelelő mennyiségben és összetételben sikerült beszerezni. A BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ-BEN az őszi szántások 90 százalékát munkálták el eddig. Árpát 84 hektáron vetettek, s pénteken befejezéséhez közeledett a lucerna telepítése. A borsót a korábbi gyakorlatnak megfelelően három szakaszban juttatják a földbe, március 16-ig 32 hektáron vetették el a borsó vetőmagvak. Jó ütemben halad a gyümölcsösökben a lemosó permetezés és a faiskolában a metszés. Ha az idő is engedi, a cukorrépát hétfőtől vetik, gazdaságossági okok miatt a tavalyinál kisebb területen, 250 hektáron. Kukorica alá 1200, a szója alá 460 hektáron készítik elő a talajt. Ez utóbbi növény vetésterülete jövedelmezősége miatt 230 hektárral több, mint 1983-ban. A búza fejtrágyázását mind a 900 hektáron befejezték. Műtrágyából és növényvédő szerekből megfelelő mennyiség áll az üzemek rendelkezésére, ugyanakkor időszakonként alkatrészhiány hátráltatja a munkát. A GYULAI MUNKÁCSY TSZ-BEN a talaj felső rétegének magas víztartalma csak kisebb területeken teszi lehetővé a talaj-előkészítést. A szövetkezet vetésszerkezete a korábbihoz hasonló lesz, csak a kukorica termőterülete nő kisebb mértékben. A közös gazdaságban megkezdték az 1300 hektár kalászos fejtrágyázását. Itt is költségmegtakarításra törekszenek, s ezért az idén várhatóan csak akkor veszik igénybe a mezőgazdasági repülőgépeket, ha a vetésekre hagyományos gépekkel nem tudnak rámenni. A tsz-ben az őszi kalászosok 60 százalékát minősítették jónak, 30 százalékát közepesnek. A CSABACSÜDI LENIN TSZ-BEN a talajmunkát a 2400 hektáron a hét közepén kezdték el. A lucerna, a cukorrépa vetése és az alapgyomirtás az elkövetkezendő napok feladata lesz. A szövetkezetben a búza közepesen fejlett, s mintegy 110 hektáron fagyott ki az őszi káposztarepce. A napokban fejezik be az őszi kalászosok fejtrágyázását. Az utóbbi hetekben a növényvédő gépek javítását alkatrészhiány nehezítette. A HIDASHÁTI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a tervezett 142 hektár zöldborsó-vetésterületből pénteken estig 67 hektáron került földbe a vetőmag. Befejeződött az őszi kalászosok, a repce és a lucerna fejtrágyázása, s március 16-án megkezdték a cukorrépa vetését is. Az idén a tervek szerint e fontos ipari növényből 3600 hektár a tervezett vetésterület. Ebből 1900 hektár hibrid, és mintegy 900 hektár a silókukorica. Előreláthatóan március 19-én, hétfőn indul 158 hektáron a maghozó fű vetése. Olajretekből az idei tavaszon csaknem 900 hektáron kerül talajba a vetőmag. A talaj nedvességtartalma hasonló az elmúlt évihez, az idén is 120 milliméter körüli csapadék hiányzik. Most a januári, februári eső és hó, valamint a kemény fagyok hatására azonban valamivel könnyebb a talajt megművelni, mint tavaly. A gazdaságban a legsúlyosabb kár a repcét érte, mintegy 120 hektár kifagyott ebből a kultúrából. Az őszi búza egy részét is alaposan megviselte az időjárás. Különösen a kukorica után vetett kenyérgabona szenvedett sokat. K. J.—V. L. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben vetik a tavaszi árpát Fotó: Fazekas László Hz ország megszállása Holnap lesz negyven éve, hogy a hitleri német csapatok — ellenállást tanúsító egyetlen fegyverlövés nélkül — megszállták Magyarországot. Következményei katasztrofálissá nőttek hazánk számára politikai, gazdasági, katonai szempontból egyaránt. Ez a helyzet törvényszerűen állt elő annak a negyedszázados antikommunista, irredenta politikának a következményeként, amelyet a Horthy-rendszer hatalomra jutásának első percétől kezdve következetesen képviselt és gyakorolt. Ám, ha mélyebbre ásunk, e politika fő vonalai a múlt század derekáig nyúlnak vissza és a mérleg eredményoldalán két vesztes háborút mondhat magáénak. A nemzetet csaknem a tönk szélére juttatta. Magyarországnak a németek által 1944. március 19-én történt megszállása és ezzel szemben a Horthy-rendszer fegyveres ellenállásának teljes hiánya — úgy is mondhatnánk — a kölcsönös félelem következménye volt, de bekövetkezte szinte törvényszerű. Hitler attól tartott, hogy Magyarország kilép a háborúból. Ezzel nemcsak területi veszteség éri harcoló csapatait, hanem elzáródik számára a zavartalan közlekedés útvonala a Balkán és a román olaj felé is. Ezt látszott alátámasztani a Kállai-kormány „hintapolitikája”; tárgyalásba bocsátkozott az angolszáz hatalmakkal, s erről a németeknek pontos információik voltak. E törekvést csak erősíteni látszott Horthy március 12-i levele, amelyben azt kérte a németektől, hogy visszavonhassa a magyar csapatokat a keleti frontról. De hatást gyakorolt a szövetséges hatalmaknak az a félrevezető akciója is, miszerint a Balkánon tervezik a partraszállást. Ez is Magyarországra irányította Hitler gyanakvását. Horthyék mindvégig féltek ugyan a német megszállás lehetőségétől, amely félreállításukkal járhatott volna egy szélsőjobboldali kormány javára, és amely megakadályozhatta volna fő törekvésüket: rendszerük lehetőleg sértetlen átmentését a háború utáni időre. A háború győztes befejezésében ekkor már ők sem hittek. Így aztán, hogy a német megszállás veszélyét elkerüljék, a kritikus szituációkban mindig a német érdekeknek megfelelően döntöttek. Ebből eredően, ha féltek is a német megszállástól, mégsem tartották azt valószínűnek. Fel sem készültek komolyan ennek lehetőségére. Még 1944 elején is nagyobb veszélynek tekintettek egy demokratikus átalakulást. Egy német megszállás lehetőségével való aktív szembenézés mindenekelőtt a hadsereg vezetésének átszervezését — abban a feltétel nélküli német orientációt képviselők félreállítását — és a demokratikus, antifasiszta erőkkel szervezeti kapcsolat kiépítését igényelték volna. A már említett okok miatt egyik feltétel sem valósult, valósulhatott meg. Horthy ugyan átmenetileg a helyén maradt a német megszállás után is. Ezzel mintegy legalizálta a kialakult helyzetet, a lakosság egy részét is félrevezetve, hogy minden maradt a régiben. Továbbra sem keresett és adott alkalmat a kapcsolatteremtésre az ellenállásra kész erőkkel. Mert volt ilyen erő Magyarországon, s ez még inkább terebélyesedett a megszállást követő időben. Az 1944 májusában megalakult Magyar Front már képes volt tömöríteni a hatalom keretein kívül, illegalitásba szorított erőket. A mögötte levő szervezeti keretek komoly potenciális erőt jelenthettek volna, ha a hatalommal, vagy annak egy részével létrejön az összefogás. A történelem menetét ismerjük: Horthyt és rendszerét félresodorta a nyilas hatalomátvétel. De ennek ellenére az ellenállásban részt vevők minden tette hozzájárult — bár kedvezőtlen feltételek között, szűkebbre szorult keretekben — a felszabaduláshoz és alkotó része lett nemzeti hagyományainknak. Enyedi G s.nűor Q BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Muronyban (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László Új iskolák a következő tanévre A szeptemberi tanévkezdésig megyénkben is jó néhány iskola építése és felújítása fejeződik be. Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium udvarán két tanterem, ebédlő, melegítő konyha, és az ezekhez tartozó szociális helyiségek készülnek el a nyár végéig. Á 3-as számú általános iskola fűtését korszerűsítik, és az eddigi olajtüzelésről gáztüzelésre térnek át a következő fűtési idényben. Kétsopronyban a négytantermes általános iskola átadása június 30-án történik meg. A két és fél milliós építkezés kivitelezője a helyi tsz, az építkezést a község lakói jelentős társadalmi munkával támogatták. A nyolctantermes gerlai általános iskolát — bár az ünnepélyes avatás csak március 30-án lesz — már „használják” a tanulók. A Békés megyei ÁÉV a múlt év tavaszán fogott a 18 és fél milliós építkezés elvégzéséhez, és decemberben már megtörtént a műszaki átadás. Békésen a mezőgazdasági szakmunkásképző és szak- középiskola új tornateremmel gazdagodik szeptembertől, és remény van arra, hogy ősszel befejeződik a 3- as számú általános iskola földrengés sújtotta épületének felújítása is, amely a továbbiakban zeneiskolaként működik majd (de ennek munkálatainál nagy akadály a pénzeszközök hiánya). Sarkadon az 1-es számú általános iskola új nyolctantermes szárnyát tavaly februárban adták át, s most az 1903-ban épített volt polgári iskolát újítják fel. A nyolctantermes iskola új tetőszerkezetet, padozatot, nyílászáró szerkezeteket és korszerű fűtést kap. Az újjáépítés költsége tízmillió forint. Átadás augusztusban. Szarvason 12 tantermes — tornateremmel, konyhával, sportudvarral ellátott — új általános iskola várja ősztől a tanulókat. A Szarvasi Állami Tangazdaság által kivitelezett általános iskola 46 millió forintba került. A mezőkovácsházi nyolctantermes általános iskolát további nyolc tanteremmel bővítik. A szerződés szerint december 31-ig kellene átadni az új épületet a kivitelezőnek. Ha azonban az időjárás és az építőanyagellátás megfelelő lesz, akkor esély van a szeptemberi átadásra. Legalábbis ezt ígéri a nyolcmillió forintos költségvetésű építkezés generálkivitelezője, az Alkotmány Tsz. Az új általános iskola Gerlán Fotó: Gál Edit
