Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

NAGYVILÁG 1984. március 17., szombat NDK gazdaság Takarékosság minden szinten „Tudja, a német ember egyik legjellemzőbb tulaj­donsága a takarékosság” — mondta valamely beszélge­tés alkalmával az egyik ber­lini nagyüzem vezetője. Meg­állapításának igazához alig­ha fér kétség, ám bizonnyal nem ez a dicséretes tulaj­donság a legfőbb oka an­nak, hogy az NDK népgaz­daságában manapság az el­ső számú jelszó: takarékos­kodni a termelés és a for­galmazás minden szintjén. Az okok sokkal inkább a világgazdaság és a hazai fej­lesztés körülményeiben ke­resendők. S hogy a jelszónak foganatja is van, igazolják az eredmények. A számok nyelvét kedve­lőknek bizonyára sok min­dent elárul az, hogy 1981- től a tavalyi esztendő végé­ig kereken húsz százalékkal csökkent az energiahordo­zók, a nyers- és szerkezeti anyagok fajlagos felhaszná­lása. Igaz, a folyamat nem az utóbbi esztendők szülöt­te, ám évtizedünkben szá­mottevően felgyorsult. Ha­sonló eredményhez a hetve­nes években még nyolc esz­tendő szükségeltetett. Ami pedig az idei tervet illeti, az 7,5 százalékos mérséklődést irányoz elő a fajlagos fel- használásban. E néhány adat nagyvonalakban érzékelteti azokat a változásokat, ame­lyek a termelés intenzívebbé tételének során a gazdálko­dásban végbemennek. Itteni közgazdászokkal dis- kurálva rendre elhangzik: az átfogó intenzifikálást a bo­nyolultabb külső és belső új­ratermelési feltételek teszik elengedhetetlenné, kivált­képp az a tény, hogy a gaz­dasági növekedést hosszú tá­von azonos mennyiségű, il­letve részben kevesebb ener­giával és nyersanyaggal kell biztosítani. Ez kétségtelen, ám az igazságnak mégiscsak a fele. Mert bizonyos, hogy e tényezők sürgősebbé te­szik a mind intenzívebb fej­lesztést, s e téren magas kö­vetelményeket szabnak meg. Ám az NDK-ban egyszer­smind hangsúlyozzák, hogy az átfogó intenzifikálás mé­lyebb okai a fejlett szocia­lista társadalom termelőerői­nek és termelési viszonyai­nak érettségéből fakadnak. Előtérben álló feladat a meglevő eszközök és forrá­sok tökéletesítése, s ésszerű alkalmazása. Ez érvényes a termelési folyamat minden elemére: az élő munkára, az energiahordozókra, az anya­gokra csakúgy, mint a gé­pekre, berendezésekre, épít­ményekre. Az alapvető cél a ráfordítás és az eredmény mind kedvezőbb arányának kialakítása. Az intenzív úton bővített újratermelést az NDK-ban kezdetben főképpen a mun­kaerővel való takarékosság jellemezte, miközben még jelentékenyen bővültek a ■felhasznált anyag és energia, az állóeszközök. Az állóesz­közök értéke gyorsabban nö­vekedett, mint a nemzeti jö­vedelem, vagyis egységnyi nemzeti jövedelem. megter­meléséhez mind több álló­eszközt kellett igénybe ven­ni. Az állóeszközök a terme­lésben 1960 és 1982 között több mint megháromszoro­zódtak, a felhasznált anyag és energia csaknem megdup­lázódott. Kézenfekvő tehát — s az NDK-ban idejekorán felismert — következtetés, hogy a termelés elengedhe­tetlenné vált, jelentős inten- zifikálásában e területeken hatalmas tartalékok kínál­koznak. Az utóbbi három esztendő­ben az NDK-ban első ízben sikerült a nemzeti jövede­lem és az ipari árutermelés növekedését abszolút mér­tékben is kevesebb anyag és energia felhasználásával el­érni. Az idei népgazdasági tervnek pedig egyik sajátos­sága az, hogy 1— szintén első alkalommal — az állóeszkö­zök bővülése nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedését. Eközben to­vább folytatódik a munka­erővel való ésszerű, takaré­kos gazdálkodás is. Automa­tizálással, ipari robotok al­kalmazásával igyekeznek munkaerőt felszabadítani a kevésbé hatékony területe­ken és átirányítani az in­kább előrevivő ágazatokba. Ez persze nem megy mindig súrlódások nélkül, hiszen tízezreknek kell feladniuk korábbi munkahelyüket, megszokott elfoglaltságukat. E vándorlás gördülékenysé- gét csakis türelmes, meg­győző munkával, nagyfokú körültekintéssel lehet bizto­sítani. S természetesen ala­posan meg kell szervezni a szükségessé váló átképzése­ket is. Másfelől komoly hangsúlyt fektetnek az NDK- ban a munkaidő jobb ki­használására, hiszen itt is számottevők a tartalékok. Csökkenteni igyekszenek az állásidőket, élesebben oda­figyelnek a szünetek, továb­bá a munkaidő kezdetének és végének pontos betartá­sára. Akad olyan közgaz­dász, aki kiszámította: ha munkanaponként átlag tíz percet nyernének, ez kétszá­zalékos termelésnövekedést jelentene az iparban. A gondok és a feladatok — talán érzékeltették a fenti sorok — jórészt hasonlítanak a mi hazai tennivalóinkhoz. Éppen ezért talán ma még fontosabb, mint valaha, hogy odafigyeljünk egymás mód­szereire, eredményeire, de még mellékvágányaira is — mindez csak a javunkra vá­lik. Berlin, 1984. március. Laczik Zoltán A Crvena Zasztava külföldön ma is mintegy 50 ezer autót ad el évente. A főbb vásárlói közé Egyiptom, Hollandia, Gö­rögország, Nagy-Britannia, Bulgária és hazánk tartozik. A gyár és a magyar Mogürt 1981-ben tízéves kooperációs meg­állapodást kötött. A magyar fél részegységeket és alkatré­szeket szállít (ezeket a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a Bakony Müvek gyártja), s ezért kész autókat kap cserébe. A megállapodás értelmében a mostani 1000—2000 darab he­lyett 1985-től 4—5000 Zasztava kerül majd a magyar piacra. A képen: a Zasztava 101-esek a szerelőszalagon (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Háborús előjáték Csehszlovákia hitlerista megszállásának évfordulója Negyvenöt évvel ezelőtt, 1939. március 15-én törtek be a hitlerista német hadse­reg motoros egységei Prágá­ba. Csehszlovákia megszállá­sa a II. világháború ' kirob­bantásának előjátéka volt. Hitler, aki a Nyugat segítsé­gével Közép-Európában ki­indulási bázist építhetett ki magának további agressziói­hoz, megkezdte világhódító terveinek valóra váltását. Az árulásért, amit a nemzetközi burzsoázia Csehszlovákia né­pei ellen elkövetett, hamaro­san sok millió ember fize­tett igen drága árat az egész világon. Hogy megérthessük Cseh­szlovákia felszámolásának okait, nézzük meg, milyen összefüggés volt Csehszlová­kia megalakulása és széthul­lása között. A Csehszlovák Köztársaság — mint ismeretes — 1918­ban jött létre. A csehszlovák nagytőkések a nyugati impe­rialista hatalmak felé for­duló orientációjukkal bizto­sították pozíciójukat. Cseh­szlovákia helyzete így egye­nesen ezen országok jóaka­ratától függött. E kapcsola­tok a hitleri Németország megerősödésének következté­ben hamarosan rosszabbodni kezdtek, mert a nemzetközi reakció ezt használta fel fo­kozatos szovjetellenes agresz- sziójának legfőbb eszközéül. Csehszlovákia az imperialis­ta tervekben már a húszas évek kezdetétől a Szovjet­unió körül megvont úgyne­vezett egészségügyi kordon egyik fontos láncszemeként szerepelt. Az volt a feladata, hogy feltartóztassa a forra­dalmi mozgalom beszivárgá­sát a többi európai ország­ba, s ugyanakkor szovjetel­lenes intervenciós háborút készítsen elő. A néptömegek nyomására viszont, amit Csehszlovákiának egyre rosz- szabbodó nemzetközi helyze­te is fokozott, a csehszlovák kormány képtelen volt kö­zelebbi kapcsolatot teremteni a Szovjetunióval, így 1935- ben barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kö­töttek egymással. De ahogy azt az események későbbi fejleményei mutatták, a csehszlovák burzsoázia ezt csupán formális aktusnak tartotta, amellyel meg akar­ta erősíteni belső és külső pozícióját, s eszébe se jutott, hogy konkrét tartalommal töltse meg. Mikor 1938 márciusában a nácik megszállták Ausztriát, Csehszlovákia a fasisztáktól körbezárva fogóba került. Hitler 1938 májusában kije­lentette: „Megmásíthatatlan elhatározásom Csehszlovákia rövid időn belüli katonai megsemmisítése.” A kom­munista párt ezekben az időkben is harcot hirdetett meg, s minden haladó erőt a demokrácia és a köztársaság megvédésére toborzott. Har­cát azonban egyre nehezebb körülmények között folytat­hatta. 1938. október 20-án a burzsoá kormány be is szün­tette a párt tevékenységét. Csehszlovákia Kommunista Pártja így illegalitásba vo­nult. Az a fasizáló kurzus, amire a cseh és a szlovák burzsoázia lépett, nem volt képes megállítani a Csehszlo­vák Köztársaság felbomlását. 1939. március 15-én a Ber­linből kapott utasításra meg­alakult az önálló szlovák állam, amely Németország vazallusává vált. Ugyancsak 1939. március 15-én a cseh te­rületeket német katonaság szállta meg, s Cseh-Morva Proktetorátus néven közvet­lenül a Német Birodalomhoz csatolták. A Csehszlovák Köztársaság megszűnt létez­ni. A nyugati hatalmak csu­pán formális tiltakozásig mentek el. A Szovjetunió azonban élesen tiltakozott a nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott önkényes aktus ellen, és soha nem ismerte el azt. Csehszlovákia szétzúzása a burzsoázia államépítési kon­cepciójának végleges csődjét jelentette. A burzsoázia kül- és belpolitikája teljes mér­tékben meghiúsult. A cseh­szlovák nép levonta a tanul­ságot ezekből a tapasztala­tokból. Megértette, hogy az új köztársaságban meg kell szabadulni a kizsákmányo­lástól, és az országnak a Szovjetunióra kell támasz­kodnia. Ez az elhatározás csak nőtt a fasiszta meg­szállók elleni nehéz, és sok áldozatot követelő évek so­rán, amely Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi fel­szabadítása után a Csehszlo­vák Köztársaság megújulá­sához vezetett. Ez a köztár­saság a hazai reakciónak 1948. februári leverését kö­vetően a szocialista építés útjára lépett. Dr. Vojtech Biodig (ORBIS — KS) n „kölyök” halála Meghalt a „kölyök’*. Califor­nia! otthonában, hatvankilenc éves korában végzett Jackie Coogannai a szívroham. Alig hatéves volt, amikor Charlie Chaplin világhírű alko­tásában, az 1921-ben készült „A kölyök”-ben egyszeriben filmsztár lett, a mozi első gye- rekszínészcsillaga. Egy elhagyott gyermeket játszót, akit magához vett a csavargót alakító Chaplin. A göndör fürtű kis Jackie meg­hódította a közönség szívét és megnyitotta a producerek pénz­tárcáját. Évente készültek vele filmek: „Oliver Twist”, „Cirku­szi napok”, „A kis Robinson Crusoe” . . . Heti gázsija 22 000 dollár volt. Azután kamasz lett, és a szerepajánlatok kezdtek rit­kulni. Addigra már milliomos­sá vált, a négymillió dolláros tőkéjű Jackie Cooagan Producti­ons filmvállalat tulajdonosává. Huszonegy éves korában vette volna át ténylegesen a vállala­tot. Azonban autóbalesetet szen­vedett, apja életét vesztette, ő maga hónapokra kórházba ke­rült. Felgyógyulása után tapasz­talnia kellett, hogy anyjának, aki közben hozzáment a íilm- cég üzleti igazgatójához, nem áll szándékában javára lemondani a vagyonról, amelyből — mi­közben Jackie a betegágyat nyomta — vállalati veszteségek miatt mindössze 250 000 dollár maradt. Pert indított anyja és mostohaapja ellen, s a bíróság végül is a pénz felét neki ítél­te. Bírósági ügye mégegyszer ki­törölhetetlenül beírta Jackie Coogan nevét a hollywoodi film­ipar történetébe. Ez szolgálta­tott ugyanis alapot annak a törvénynek a megalkotásához, amely a gyerekszínészek érde­keit védi hasonló esetek ellen. A jogi szaktekintélyek és a köz­emberek egyaránt azóta is „Coogan-törvénynek” emlegetik a rendelkezést. A második világháborúban vi­torlázórepülő volt a távol-keleti fronton. Leszerelése után kato­nai felszerelésekkel kereskedett, majd táncstúdiót vezetett és használt autók értékesítésével is foglalkozott. 1947-ben újra lát­ható a mozivásznon, a „Kilroy was here” (Kilroy itt járt) cí­mű filmben. Sok filmben ját­szott még, főképp karaktersze­repeket. A hatvanas évek köze­pén még szerepelt az „Adams- család” tv-sorozatban. Aztán jött a végleges visszavonulás. Ma­gánéletéről, így például negyedik házasságkötéséről szóló hírekkel együtt fényképei is itt-ott meg­jelentek még az újságokban, de az alacsony, kopaszodó, kövér- kés úrban már senki sem is­merte volna fel a közönség egy­kori bálványát, a csibészes mo- solyú, göndör fürtű „kölyköt”. Tavaszváró népszokások Bulgáriában Borral locsolják a szőlővesszőt, hogy bő termést adjon (Fotó: Szófiapress — KS) ke formájúak. Nemritkán le­vélhez, üdvözlőlaphoz vagy ajándékhoz csatolják. A mártenica a szeretet jelképe: „Hogy fehér legyen, mint a tej, és piros, mint az alma!”. A fehér és a piros szín az egészséget és a szeretetet jel­képezi. Gyümölcsoltó Bol­dogasszony előtt (március 25-én) kitisztítják az udva­rokat és a kerteket, nagy tü­zeket raknak, amelyekben a hosszú és hideg tél alatt a népet kínzó „minden rosszat és betegséget” elégetnek. Virágvasárnapon a fiúk és a leányok korán reggel a ré­tekre és az erdőkbe mennek virágot szedni. Virágzó bar­kaágakkal díszítik magukat. Utána horót táncolnak, ko­szorúkat fonnak. A folyó mellett ezeket a vízbe eresz­tik és ezekből jósolnak, hogy mikor fognak házasodni. Vi­rágokkal és barkaágakkal dí­szítik a kaput, a gyermek bölcsőjét és a terhes asszo­nyok ágyát, hogy — mint a tavaszi barkaág — erősek és szívósak legyenek. Ezután következik a nagy tavaszi ünnep — György napja. Ezt már ősidők óta ünnepük, mert a népi hit szerint ezen a napon valósul meg a tavaszi metamorfózis, a természet újjáéledése. György napja a juhászok és a termékenység napja. Korán reggel a leányok virágokkal a folyóhoz mennek és ko­szorúkat fonnak. Egy na­gyobb barkaágat virágokkal díszítenek és a karám nyí­lása fölé rakják. A fejéshez itt mennek keresztül a ju­hok. Fiatalok és öregek ez­után a faluban felállított hintákhoz mennek. A legé­nyek a kedvesüket hintáz- tatják: ez annak a jele, hogy a leány már foglalt és nem­sokára meg lesz az esküvő. Jó idő esetén György nap­ján az egész család felkere­kedik. Kenyeret, sült bá­rányt és egy demizson bort visznek magukkal az erdőbe vagy a rétre, ahol az egész falu összejön. Ott besötéte- désig vigadnak, borban „fü- rösztik a Györgyöket”, nagy horókat járnak. A szénakaszálás megkez­dése előtt, június 24-e felé van Enju napja. Az ünnep gyógynövények szedésével kezdődik. A szedést napfel­kelte előtt kell befejezni. A nap felkeltével kezdődnek a víg Enju-napi táncok és gyűrűs énekversenyek. Még előző este egy vízzel töltött kondért egy rózsafa alá he­lyeznek. Ez a „hallgató víz”, amelybe a leányok beledob­ják gyűrűiket. Egy 7-8 éves kislány ve zi ki sorban a gyűrűket, 1 őzben énekelnek és megjósolják, ki mikor fog férjhez menni. Látványosságukkal, szép­ségükkel é szellemességük­kel a bolga, tavaszi népi ün­nepek dalai és táncai a sze- retetet idé; k. A földdel, a föld tavass megújhodásával összekötött jelképeik ma is elevenen hatnak, a népi kul­túra elválaszthatatlan részét képezik. Liljana Piponkova Bulgáriában, akárcsak ná­lunk Magyarországon, szere­tettel őrzik az évszázados hagyományokat, öregek és fiatalok hódolnak az ősi nép­szokásoknak. Az egyik ezek közül a Trifon Zarezán. Az eredete valóban a rég múltban, talán Dionüszosznak, a szőlő és bor ógörög istenének kultuszá­ban • rejlik. A szőlőtermelők korán reggel összejönnek, szőlővesszőt metszenek, a le­metszett helyet borral öntik le és e szavakkal áldják meg: „Sűrű, nehéz szőlő te­remjen, a vesszőket a földig hajtsa le, duzzadjon, érjen, 300 kocsival ne lehessen el­szállítani, borával 300 hordót lehessen feltölteni, esküvő­kön és keresztelőkön, ünne­peken és lakomákon egész­séggel és jó szerencsével igyák.” Nagyböjt idején jön el a „bocsánatkérés hete”. Ezen a héten a férjhez ment lányok és a megnősült fiúk, testvé­rek „bocsánatkérés” céljából meglátogatják a szülőket és a násznagyokat. Kerek, la­pos kenyeret, sült csirkét, al­mát, körtét és egyebeket György-nap — a juhászok és a termékenység napja visznek magukkal és persze borral vagy pálinkával töl­tött kulacsot. A házigazdák bőven terített asztallal vár­ják a vendégeket. Délnyu- gat-Bulgáriában ezen a hé­ten „oratuvá”-t csinálnak. Az ehhez, való eszköz az „oratnyák”, egy nagy, villa­szerűén kettéágazott fa. A gyerekek a villákat szalmá­val töltik fel és meggyújtják. Amikor a szalma elég és a földre esik, mindenki át­ugorja a tüzet, hogy egészsé­ges legyen. Március elsején „márteni- cát” ajándékoznak egymás­nak. Ezeket fehér és piros fonalakból sodrással készí­tik: rojt, gömb vagy ember-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents