Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
NÉPÚJSÁG 1981. március 17., szombat A 44-es főút új aszfaltborítást kapott. Felvételünk Gyulán készült Elkészült a Kettős-Körös dobozi hídja. A felvétel a próba- terhelést örökítette meg Fotó: Fazekas László Tovább fejlődött úthálózatunk Beszélgetés Sprőber Józseffel, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetőjével Békés megye és a közlekedési tárca költségvetéséből, fejlesztési alapjából a VI. ötéves tervben is jelentős összegeket fordítottak megyénk közlekedésének és hírközlésének fejlesztésére. Az elmúlt három évben az országos átlagot meghaladó pénzt költött az ágazat útépítésre, fenntartásra, ennek ellenére úthálózatunk, közlekedésünk, hírközlésünk továbbra sem éri el a hazai átlagot, a megyék sorában Békés az átlag alatt van. — Ennek történelmi okai vannak — kezdi a beszélgetést Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője — A korábDi évtizedekben is elmaradt Békés más megyékhez, területekhez képest. Úthálózatunkra rányomja bélyegét az a tény, hogy messze van a kőbányáktól, s egy bizonyos összegből a nagy szállítási távolság és költségek miatt nálunk kevesebb utat lehet megépíteni. A rendelkezésre álló pénzt maradéktalanul felhasználjuk, sőt, az előirányzatnál többet is, azért, hogy a lemaradásunkat\ behozzuk. — Békés megye úthálózata 5 ezer kilométer, ebből 1430 kilométer az állami utak hossza, míg a többi tanácsi és egyéb út. Az állami utakból 250 kilométer a kétszámjegyű főút, vagyis eny- nyi a 44-es, a 46-os és a 47- es főút Békés megyei szakaszának együttes hossza. A 2500 kilométernyi tanácsi útból 460 kilométer a kiépített, s ez bizony nagyon rossz arány. — Napjainkban a belterületi utak kiépítettségi aránya nálunk alig 20 százalékos. Az országos átlag, Budapest néljtül, 40 százalék feletti — folytatja az osztályvezető, s egy másik példával szemlélteti a megyei helyzetet. — Például Békéscsaba úthálózatának kiépítettsége 25 százalékkal rosszabb, mint a hasonló kategóriájú települések útja. Ebben a tervidőszakban a tanácsi utak fejlesztésére a költésgvetésből 430 millió forintot irányoztunk elő. fejlesztésből 213 millió forintot terveztünk. Ehhez jött még hozzá a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 23 millió forint. A városokban, a községekben sok új út épült, de ez még mindig kevés. Érezzük a feszültségeket, de a pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. A kiépítettség javítását szorgalmazta a megyei tanács akkor, amikor útépítési pályázatot írt ki 1982-ben és ’83-ban. A helyi kezdeményezésekkel, támogatásokkal az említett időszakban megyénkben megépült 64 kilométer út, 100 kilométer járda, és 18 ezer négyzetméter parkoló. — A tanácsi úthálózatnak részét képezik a kerékpárutak . .. — Való igaz. Megyénkből indult az a kezdeményezés, ,hogy a forgalmasabb közutak mentén épüljenek kerékpárutak. Napjainkban több mint 12 kilométer kerékpárút üzemel megyénkben. Felülvizsgáltuk útjainkat. Megállapítottuk, hogy a különböző utak mentén ösz- szesen 48 kilométer hosszban kerékpárút építése indokolt, tíz kilométer hosszban kerékpársáv felfestését. 8 kilométer hosszban pedig forgalon^elterelést javasol a tanulmány. A települések vezetőivel folytatott megbeszélések alapján a Közlekedési Minisztérium által biztosított 50 százalékos bekerülési költség mellett ez évben 15, jövőre pedig további 6 kilométer kerékpárút építésére kerülhet sor. — Az állami úthálózatra mi a jellemző napjainkban? — A VI. ötéves tervre egymilliárd 725 millió forintot tervezett fejlesztésre a tárca. Eddig felhasználtunk egymilliárd 858 millió forintot, ami több az előirányzatnál. A megvalósult legfontosabb létesítmények, mindenféle sorrend nélkül: elkészült Békéscsabán a 44- es és a 47-es főút új, közös átkelési, átvezető szakasza, az árvíz sújtotta területeken az utak felújítására 300 millió forintot költött a közlekedési tárca, átadásra került a Kettős-Körös dobozi hídja, s ezenkívül több kisebb híd épült. Jó ütemben haladnak az építők Békésnél, a Kettős-Körös híd kivi- telezésével. A forgalmasabb utakon, a balesetveszélyes gyalogátkelőhelyek sárga fénnyel való megvilágítása is Békés megyei kezdeményezés. Ma 238 nátriumlámpás megvilágítású gyalogátkelőhely szolgálja a gyalogosok nagyobb biztonságát. Az ilyen jellegű megvilágítást ez évben tovább bővítjük. Ami a következő tervidőszak egyik része: ez évben megkezdődnek a gyomaend- rődi Hármas-Körös híd építésével összefüggő előkészületi munkálatok is. Hangsúlyozom: napjaink egyik leglényegesebb feladata, hogy mind az állami, mind pedig a tanácsi hálózatot összességében szinten tartsuk. — Az országos vasúthálózatnak fontos része van megyénkben. A vasúti fejlesztések hogyan valósultak meg? — Befejeződött a Békéscsaba—Szeged, a Szarvas— Nagyszénás—Orosháza vasútvonal korszerűsítése. Folytatódik a Békéscsaba—Köte- gyán szakasz korszerűsítése, s megkezdik a Nagylapos— Mezőtúr közötti szakasz nagy sebességre való kiépítését. Ez a munka a következő tervidőszakban folytatódik Lökösházáig. Napirenden van a békéscsabai kereskedelmi pályaudvar építése, és ezzel egy időben több vasútállomás korszerűsítése is. — A hírközlés fejlesztését is a közlekedési osztály koordinálja. — A békéscsabai telefon- központ üzembe helyezése a hírközlést illetően nagy jelentőségű. A most 8 ezres telefonvonal-hálózat épületberuházás nélkül háromszorosára bővíthető. Évente mintegy 1700 telefon bekötésére van, illetve lesz lehetőség, ezzel szemben viszont az igények nagyobbak. A békéscsabai központ üzembe helyezésével óriásit javult a megyeszékhely, Békés, Mező- berény, Gyomaendrőd, Újkígyós, Szabadkígyós, Mu- rony, Telekgerendás, Doboz és Gerla telefonellátottsága. Még ebben a tervidőszakban bekapcsoljuk az országos távhívó hálózatba Csárda- szállást 90, Kétsopronyt pedig 200 állomással, s ameny- nyiben megfelelő segítséget nyújt a helyi tanács, akkor Köröstarcsát is. Mezőhegyes és Mezőko- vácsháza között épül egy összekötő kábelrendszer, melynek mikroberendezései Mezőkovácsházán lesznek, elkészültével pedig bekötik a csabai gócközpontba. A következő tervidőszakra áthúzódik Orosháza és körzetébe tartozó települések fejlesztése, így Csorvás, Pusztaföldvár, Gerendás. Csanádapáca, Kardoskút. Nagyszénás, Gádoros és Tótkomlós. A pénzügyi lehetőségek függvényében épül majd a szarvasi központ. Megkezdődtek Szeghalmon is a bővítést szolgáló előkészületi munkálatok. — Mi a helyzet a békéscsabai kábeltévével? — Napirenden van. A megyeszékhely, és annak 50 kilométeres körzetére készülnek a tanulmánytervek a jelenlegi rendszerek felhasználásával. Ennek a programnak végleges kidolgozása, megvalósítása a következő tervidőszak feladatait képezi — mondotta befejezésül Sprőber József. Szekeres András Életutak II szervező főorvos Ha Békés megye orvostörténetének adatait kutatjuk, tudományos közleményben, az országos és a megyei sajtóban gyakran találkozunk dr. Gyarmati István nevével, hosszan olvashatunk munkálkodásának eredményeiről. Tanítványait országszerte és Gyulán is megtaláljuk. Szívesen mesélnek róla, s a kudarcokban, küzdelmekben gazdag korszakról, amikor megyénk fogászati hálózatának fejlesztésén, a megelőzés fontosságának megértetésén fáradozott. Azt is tudják róla, hogy gyermekkorában három másik testvérével élt egy Gyula környéki tanyán. Innen vágyott el tanulni, képezte magát orvossá, majd megszerezte a belgyógyászati, fogászati, szájsebészeti szakképesítést. Amikor visszatért, tapasztalta, hogy a gyulai kórház belgyógyászatán sok szegény embert gyógyítanak, de fogorvost csak a gazdagabbak hivathattak maguknak a városból. Olyanokat is megismert, kiket tályogos foguk, gyulladt, gennyes ínyük, szájsebészeti beavatkozást igénylő kórságuk nyomorított el. Ezt látva érlelődött meg elképzelése, amelyet a ’30- as évek végén sikerült megvalósítania, hogy Gyulán — elsőként a vidéki kórházak között — fogászati kezelőhelyiséget alakítottak ki. Álljon itt egy mezőberényi kortárs, dr. Bak Mihály évtizedekkel későbben keltezett, őt köszöntő levelének részlete: „Mély tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel emlékezem meg az akkori időkben bátor, következetes kiállásodról, amelyet a kórházi fogászati rendelés megindításában, megszervezésében tanúsítottál. Történelmi szükségszerűséget éreztél Békés megye és szűkebb pátriád, a gyulai megyei kórház fogbetegellátása hiányosságának felszámolásában már akkor, amikor társadalmunk struktúrája, politikai viszonyai ezt még nem várták el tőled ...” Az Egészségügyi Dolgozó című országos terjesztésű szakszervezeti folyóirat egyik 1976-os számában Gulyás Sándorné megyei szakszervezeti vezető így nyilatkozik: — 1944-ben már a város körül tomboltak a harcok. Akkor én a kórház elmeosztályán dolgoztam. Október 6-ára jóformán nem maradt orvosunk. Hogy milyen napok voltak azok! Kérdeztük őt is, hogy marad-e? „Hogy gondolják? Huszonötezer embert nem lehet gyógyító nélkül hagyni!” — válaszolta Gyarmati főorvos. Nemcsak, hogy maradtak néhányan, de ők mentették meg a kórházat, a gyógyításhoz szükséges műszereket, gyógyszereket a pusztulástól, az elhurcolástól. A fel- szabadulást követően újra azonnal a gyógyításhoz kezdhettek. Hosszú időn át csak úgy tudtak élni és dolgozni, hogy egy el- rekvirált birtokon gabonát termeltek, állatot hizlaltak, fát gyűjtöttek a fűtéshez. Gyarmati István ekkor kórház- és „jószág- igazgató” volt egy személyben. Ezután lépésről lépésre jutottak el az önálló fogászati és szájsebészeti osztály létesítéséhez, ahová alig várta, hogy visszatérhessen. „... Az ország vidéki kórházainak a fogbetegségek gyógyításával is foglalkozniuk kell. A kisebb vidéki kórházakban legalább egy fogászati kezelő felállítása szükséges. A nagyobb kórházaknak, egészség- ügyi központoknak pedig feltétlenül jól felszerelt fogászati osztállyal kell rendelkezniük.” (Népegészségügy 1950. 7. szám.) A továbbiakban a kiváló szervezőkészséggel megáldott orvos írásában kifejti a kórházi fogászatok legfontosabb feladatait: a fogós szájsebészeti fekvőbetegek, a más osztályról érkezők, az elmebetegek gondozását, a tanyasiak gyógyítását, a továbbképzési lehetőségek megteremtésének jelentőségét. A fogászati osztály léte az egész megye fogászati ellátására hatott. Óriási feladat volt azonban az orvosok számában szegény, de szuvas fogakban, elmaradott egészségügyi kultúrában gazdag területeken birkózni a gyógyítással. 1958-ban már „gördülő fogászat”-tal járták a tanyasi iskolákat, gépállomásokat. A fogászati autóbusz eljutott olyan településekre, tanyákra, ahol hallani talán hallottak fogorvosról, de még sose láttak ilyet. A Népszabadság tevékenységükre 1963-ban figyelt fel: „öt esztendővel ezelőtt dr. Gyarmati Istvánnak, a gyulai kórház főorvosának támadt az az ötlete, hogy mozgó fogászatot létesít... Ha járhatók azt utak, akkor a földúton megközelíthető tanyai iskolákat keresik fel, ha beköszönt az őszi, esős időszak, akkor a kövesút melletti iskolákban látják el teendőiket, szünidőben pedig a terhes mamák fogát ellenőrzik, gyógyítják.” A fiatalkorúak jobb és folyamatos fogászati ellátása érdekében 1965-ben — ekkor már régen megyei szakfőorvos volt — az országban elsőként bevezette a 4 + 2-es rendszert. Eszerint a főállású fogorvosok 4 napig felnőtteket gyógyítottak, két napon át iskola- és gyermekfogászattal foglalkoztak. A rendszer 3 + 2-es formájában manapság is működik azokon a területeken, ahol nincs főállású iskolafogorvos. Milyen hosszú út vezetett idáig, hiszen megyénkben 1944-ig mindössze két helyen, Békéscsabán és Gyulán dolgozott egy-egy rendelőintézeti fogszakorvos. 1963-ban egy tudományos közleményben arról számoltak be, hogy már minden járási székhelyen van fogászati rendelő, sőt Füzesgyarmaton. Kondoroson és Tótkomlóson is. Napjainkban a megyében 107 fogszakorvos munkálkodik, közülük 53 dolgozik a körzetekben. A megyei és az egészségügyi irányítók ösz- szefogását hosszú időn át tartó orvostoborzást, az egészségügy fejlődését, sok-sok rendelő és szolgálati lakás felépülését rejti ez a szám. 1945 után a fogászat nagy tudora, dr. Kende János járt megyénkben, s a fogászati ellátás országos jövőjéről igen borúlátóan nyilatkozott, bár érte oly sokat munkálkodott. Nem véletlen, hogy halála után az emlékére alapított Kende-plakettel elsőnek Gyarmati doktort jutalmazták. Nemcsak a fogászati hálózat megszervezéséért, a fogszabályozás megyei meghonosításáért, a megelőző, egészségnevelő munkáért emlegetik őt a gyulai patrióták. Nevéhez is fűződik a ma már nemzetközi hírnevű Várfürdő megvalósítása. Az általa kezdeményezett fürdőváros programeszméjével elkötelezte magát a város politikai, társadalmi vezetése, a vidéküket szerető emberek. Agitáció, téglajegyek árusítása,, társadalmi munka és kitartó lelkesedés kellett ahhoz, hogy a hővizeket feltárják, s megindulhasson a fürdőépítés. A manapság Gyulán lubickoló tízezrek, a gyógyulni vágyók sokasága talán nem is tud erről az úttörő korszakról. Kedves munkatársai, tanítványai gyakran faggatták az idős korban nyugdíjba vonuló, de még most, 76 éves korában is tevékenykedő orvost; milyen vágyának megvalósulását szeretné megérni. Ilyenkor szerényen mosolygott, arról beszélt, hogy hozzá megbecsülésben, szeretetben és kitüntetésekben nem volt fukar a világ. Csak a szájsebészeti osztály újbóli megnyitását látná már a kórházi rekonstrukció befejezését követően! A Huszka utcai ház kertjének szépségét, a balatoni kirándulások emlékét ápolja, őrzi féltő gonddal feleségével, Anikó asszonnyal együtt. Bedc Zsóka
