Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
1984. március 17., szombat o Napirenden a magyar ellenállók szövetségének munkája Honismereti szakkörvezetők továbbképzése A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének Országos Bizottsága pénteken a Belügyminisztérium Művelődési Házában ülésezett. Ispánovi ts Márton főtitkár beszámolt a szövetség elmúlt esztendei tevékenységéről. Egyebek között elmondotta: 1982-ben nemcsak a neve változott meg az akkori partizánszövetségnek, hanem taglétszáma, összetétele is. Az MEASZ egyik alapvető Népművelőink idei tervei A közelmúltban megtartott ülésén fogadta el 1984. évi munkatervét a Magyar Népművelők Egyesületének Békés megyei szervezete. A korábbi évekhez hasonlóan változatos és a nagyközönség számára is hasznot jelentő programsorozat elsősorban a megyénkben élő és munkálkodó népművelők szakmai fejlődését, a pályakezdők beilleszkedési gondjainak enyhítését, a közönség szórakoztatására újabb és jobb módszerek kidolgozását, elterjesztését szolgálja. Ök. akik mindig valamennyiünk, a közönség szórakoztatásán, művelésén munkálkodnak, évi programjukat a Békés megyei népművelők 11. megyebáljával kezdik. Megyénk legnagyobb lakótelepének éttermében — amelyben annak megnyitása óta igen sok közművelődési rendezvényt tartottak — március utolsó napján este 8 órakor kezdődik a bál. A békéscsabai Lencsési úti étteremben összegyűlt népművelőket a Sygma együttes. valamint a Furcsa pár, vagyis Hernádi Judit és Szombathy Gyula színművészek szórakoztatják. A közel másfélszáz tagot számláló — s ezzel az MNE egyik legnagyobb létszámú területi szervezetét alkotó — megyei csoport folytatja a tevékenységének tartja az antifasiszta ellenállási mozgalom történetének feltárását, azok nevének és emlékének megörökítését, akik sokat tettek a fasizmus elleni harcban. A szövetség külügyi munkája területén a kapcsolatok erősítése volt a legfontosabb feladat. Az együttműködés a szocialista országok testvérszervezeteivel mindennapos gyakorlattá vált. szakmai tanácskozások, ankétok sorát, amelyeken egy- egy közművelődési témáról cserélnek véleményt a jelenlevők a kérdés tudományos szakembereinek részvételével. Rövidesen Mezőbe- rényben a művészeti élet jelenéről, majd áprilisban Szarvason a műsorszervezésről, ősszel Gyulán a művelődési intézmények új gazdálkodási rendszeréről, Békéscsabán pedig a munkahelyi művelődés tapasztalatairól lesz szó. A területi szervezet több pályázatot is hirdet, többek között az ifjúság és a közművelődés kapcsolatáról, a szórakoztatás új módszereiről, az új gazdálkodásról. A területi szervezet külön hangsúlyt helyez a már nyugdíjba vonult és a most pályáját kezdők bevonására a szervezet mindennapi élekébe. Októberben a nyugdíjasoknak találkozót terveznek Békéscsabán, a kezdőknek pedig egy sajátságos formájú „levelező klub” alakul. A népművelők pihenését, a baráti kapcsolatok erősítését, a kikapcsolódást szolgálja az idén Szeghalomban sorra kerülő V. népművelő juliáris, valamint a művelődési intézmények technikai dolgozóinak májusra tervezett megyei találkozója a békéscsabai központban. ... Mezőberényben a helyi és a Megyei Művelődési Központ, valamint a Hazafias Népfront megyei elnökségének honismereti csoportja március 16-án, tegnap továbbképző foglalkozást tartott szakkörvezetők részére. Ezen Krisztoff Andrásné, a HNF megyei művelődéspolitikai bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Tábori (Syörgy, a testület tagja a gyűjtőmunka elvi és gyakorlati módszereiről beszélt. Többek között kiemelte, hogy a honismereti szakkörök tevékenységét maga a történelemtudomány is értékeli. Az általuk írt dolgozatokat, tanulmányokat, valamint az összegyűjtött tárgyi emlékeket, dokumentumokat — megfelelő „szűrés” után — a szakemberek további kutatások céljára rendszerint fel is használják. Az előadó számos, a gyűjtés és feldolgozás szempontjából fontos gyakorlati tapasztalatot, információt ismertetett a hallgatósággal. A kérdések megválaszolását és a hozzászólásokat követően Töltési Imre, a HNF országos honismereti bizottságának alelnöke a mozgalom jelentőségéről és lehetőségeiről tájékoztatta a szakkörök vezetőit. Bevezetőjében a honismereti munka szervezéséről, az elmúlt időszak eredményeiről szólt részletesebben. Majd rámutatott arra, miért lett a Hazafias Népfront a gazdája a honismereti mozgalomnak a párt egyik művelődéspolitikai határozata alapján. Az is lényeges — mint mondotta —, hogy a honismeret nemcsak a helytörténetre, hanem a művészeti ágazatokra, így a pávakörök, színjátszó csoportok, díszítő szakkörök stb. tevékenységére is vonatkozik. A továbbképzésen szintén jó alkalom nyílt az egyéb szakmai kérdések megvitatására, s a tapasztalatok cseréjére. Majd a résztvevők megtekintették a helytörténeti gyűjteményt, valamint a művelődési központban rendezett kiállítást. —y—n Szeghalmon az űj, központi körzeti orvosi rendelő műszaki átadása a közelmúltban zajlott le. A 10 millió forintos beruházással épült rendelő várhatóan áprilisban fogadja a betegeket Fotó: Gál Edit Nagyobb volt a füstje mint a lángja Volt-e halpusztulás a Kákátokon? Országos hirűek a kigyósi galambászok A közelmúltban Újkígyóson tartották évzáró közgyűlésüket a szabadkígyósi galamb- és kisállattenyésztő egyesület tagjai. Több mint egy évtizeddel ezelőtt fogtak össze a helyi galambászok, hogy szervezett keretek között hódolhassanak hobbijuknak. Jelenleg csaknem 40 tagót számlál az egyesület, és az emancipáció jegyében már nemcsak férfiak hódolnak ennek a kedvtelésnek, hanem a nők is, hiszen a tagok közül négyen nők. Az elmúlt év munkájáról, tevékenységéről és eredményeiről Andrási Mihály elnök számolt be, aki sajnálkozva állapította meg, hogy a rendkívüli időjárás miatt elmaradt a tervezett nemzetközi galambkiállítás, amelyre román, jugoszláv és osztrák kiállítókat is meghívtak. A nevezés szerint mintegy félezer galambot és csaknem 100 díszbaromfit láthattak volna az érdeklődők. Ügy tervezik, hogy az idén már decemberben meghirdetik és megrendezik a most elmaradt kiállítást. Az elnök elismeréssel szólt azokról a galambászokról, akik különböző kiállításokon eredményesen szerepeltek. A megyében, de azon túl is 8 —10 kigyósi galambtenyésztő viszi el különféle kiállításokra legszebb példányait. A galambtenyésztő egyesület százéves fennállása alkalmából a kigyósi galambászok tíz különböző diplomát kaptak. A galambokon kívül foglalkoznak a tenyésztők díszfácán-, díszbaromfi-, nyúl- és vadkacsatartással is. B. O. A március 6-i napilapokban rövid, ám megdöbbentő hír jelent meg: tömeges hal- pusztulás történt a kákafoki holtágon. Nem először olvastunk ilyen, vagy ehhez hasonló jelentést, a vizsgálatok lefolytatása után többnyire az is kiderült, hogy emberi mulasztás, felelőtlenség okozta a jelentős nép- gazdasági kárt. Az esetek többségében a vizeket hosz- szú ideig nem lehetett használni sem haltartásra, sem a szabad idő eltöltésére, és méltán háborodott fel ilyenkor a közvélemény. A tízezres megyei horgásztábor egynémely tagja már 150 mázsa elhullott halat emleget. A szarvasi kákafoki holtág a Magyar Országos Horgászszövetség Békés megyei intéző bizottsága intenzíven kezelt vize, az egyik legexponáltabb országos horgászvíz. Az intenzíven kezelt víz meghatározás nagyjából azt jelenti, hogy a területen gazdálkodnak. Nemcsak telepítenek, horgásznak, hanem halat termelnek eladásra, és annak bevételéből fedezik a telepítés költségeinek egy részét. De történt-e egyáltalán halpusztulás, és ha igen, milyen mérvű? A választ a vízkezelő megyei intéző bizottság titkára, Gulyás György adta meg. Mondandója alátámasztására jelentéseket, jegyzőkönyveket, vizsgálati eredményeket mutat. — Igen, volt halpusztulás. De a hírrel ellentétben nem nagyarányú, hanem elenyésző. Hivatásos halőreink március 1-én jelezték először, hogy a holtág vizén százméterenként 1-2 haltetemet találtak a jég olvadása után. Hatodikéig a halakat összeszedték, és egészségügyi okok miatt elföldelték. — Mennyi volt ez? — A szarvasi MOHOSZ— DÉLÉP üdülőben március 8-án készített hivatalos jegyzőkönyv szerint 2 db ponty, 13 db harcsa, 35 db busa, 1—1 db amúr és csuka hullott el, 86 kilogramm összsúlyban, valamint kiszedtek 25 kg szeméthalat. Ez összesen 111 kilogramm. — Mit jelent ez egy akkora holtágon, mint a kákafoki? — A holtág területe 98 hektár, az egy hektárra jutó elhullás mindössze 1,1 kg. Ha hozzátesszük, hogy az IB 1983-ban a kákafoki holtágba 33 771 kilogramm halat telepített, ami hektáronként 340 kilogrammnak felel meg, különösebben nem kell magyarázni, hogy miért elenyésző, illetve kismértékű a halpusztulás. Az évek óta tapasztalt természetes elhullás is jóval több ennél. — Tett-e ennek ellenére valamit az intéző bizottság? ■— Természetesen, az arányoktól függetlenül, minden esetet ki kell vizsgálnunk, megelőzendő az esetleges nagyobb bajt. Március 5-én az IB felkérte a KÖVIZIG szakembereit, hogy a halpusztulás okait derítsék fel, végezzék el az ilyenkor szokásos vízminőség-vizsgálatot. A vízmintavétel után megállapították, hogy mérgezési tünet nem észlelhető, de a holtág ammónium-ion és nitrát-ion értéke valamivel magasabb a szokásosnál, elsősorban a bikazugi szakaszon, a városi szennyvíztisztító környékén. A holtág többi pontján, közvetlenül az elenyésző halpusztulás után vett vízminták vizsgálati eredményei kielégítőek, ugyanúgy, mint az oxigénfogyasztási érték. — A rossz hír gyorsabban terjed, mint a jó. Különféle találgatások keltek szárnyra ... — Igen, sokan például abban látják a halpusztulás okát, hogy a KÖVIZIG szarvasi szakaszmérnöksége alacsonyra szabta meg a holtág téli vízszintjét, ami 180 centiméter, és ez is ingadozó. Van benne igazság, főleg ha még azt is hozzátesszük, hogy ezt a szintet a kifolyónál elhelyezett mércén mérik, de a holtág másik végén levő szivornyánál a meder természetes esése következtében már csak 80 centiméter a vízállás. Rontja a helyzetet az is, hogy a meder az utóbbi években eliszaposodott. Ezek, valamint a hosszan tartó jégtakaró közrejátszott a minimális elhullásban. A KÖVIZIG azonnal reagált a halpusztulásra, soron kívül elvégezte a laboratóriumi vizsgálatokat, és korábban két alkalommal is végzett levegőztetést — saját költségén. Egyszóval: jelentős halpusztulás nem volt — mondotta az intéző bizottság elnöke. —plp— Változatlanul figyelmet a mezőgazdaságnak írta: Csatári Béla a megyei pártbizottság titkára a z elmúlt év értékelése, ez év feladatai meghatározása volt a közelmúltban a különböző testületek napirendjén. így a mezőgazdaságban is magas színvonalú köz- és küldöttgyűlések zajlottak le, ahol a szövetkezeti tagok több mint 80%-a részvételével kritikusan, alkotó módon történt a számvetés, és a tennivalók megjelölése. E jelentős gyűlések a párt politikája hirdetése, a szövetkezeti parasztság mozgósítása céljából is jó lehetőségek voltak. Éltünk is ezekkel szinte valamennyi esetben. A szövetkezeti törvénynek megfelelően, ahoi lejárt a vezetők választási ideje, vagy nyugdíjazásra került sor, választásokat is tartottak. Több nagyra becsült vezetőtől köszönt el a tsz-tag- ság és az irányító szervek. A megye mezőgazdasága múlt évi tevékenysége ösz- szességében nem felfelé ívelő volt, bár a déli részen az előző évinél eredményesebben gazdálkodtak. Az aszály nem tett számottevő kárt. A megyében az üzemi termeié- „ si érték közel l°/n-kal elmaradt, a termelés költségei 4,5%-kal nőttek, a nyereség 67n(ra, a fejlesztési alap 61",ra lett az 1983. évinek. A 81 szövetkezetből 59-ben nyereségesen, 22-ben veszteségesen gazdálkodtak a múlt évben. 27 termelőszövetkezetben nőtt a nyereség, 28- ban csökkent, és végül 11 szövetkezet veszteséggel és alaphiánnyal zárta a múlt évet. A veszteségrendezések e napokban történnek. Tehát a mezőgazdaság termelése elmaradt az 1982. évitől. Alapvetően az aszálykárból adódtak és nem emberi mulasztásokból. E gondokkal együtt is előre kell tekinteni, hisz a mezőgazdasággal szembeni követelmények nem csökkentek — ellátni népünket mezőgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel, a népgazdaság egyensúlya javításához hozzájárulni, az élelmiszer- ipart ellátni nyersanyaggal, s megfelelő népgazdasági és üzemi tartalékokat képezni. Az 1984. évi helyzetünk is kedvezőtlenebb a korábbinál : — gyengébb az őszi kalászos vetések állománya, — a talajban levő vízkészlet átlag alatt van, — a termelés költségei jelentősen tovább növekszenek. Ebből az a következtetés származik, hogy átlagos I eredményhez is a korábbiaknál csak nagyobb erőfeszítések révén lehet hozzájutni. E tények figyelembe vételével kell kialakítani szervezettségünket ezekben a napokban és hetekben Az objektíve nem kedvező helyzetben csak figyelmesebb emberi munkával, a minőség javításával lehetséges változtatni. Mit lehet tenni? Mindenképpen meg- I őrizni bizakodásunkat és 1 növelni az emberi felelősséget, s jobban építeni a hozzáértésre, a szorgalomra. Szervezettségünk színvonalát javítani, még körültekintőbben dolgozni. A munka minőségét kiemelt feladatként kezelni — technológiai műveleteknél, a gazdálkodásnál és vezetésben egyaránt. A rendelkezésünkre álló gépeket és eszközöket alkalmasabbá tenni, bár számolni kell azzal, hogy elég jelentős az elhasználódottságuk. Az is a valósághoz tartozik, hogy nincs időben és elegendő mennyiségű műtrágya és növényvédő szer. Ugyanakkor minden eddiginél több szemes terményt- — 1,5 millió tonna — kelj a megyében megtermelni. A gyengébb növényállományú őszi kalászosokat gondosabban kell ápolni, nagyobb figyelmet fordítani a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a zpldségnövények vetésére és ápolására. A növények életéhez és fejlődéséhez szükséges természetes vízhiányt öntözéssel szükséges pótolni. Az állati termékek termeléséhez szükséges abraktakarmány béltartalma kényszerű takarékosságból romlott. Tehát csak gondos, aprólékos emberi munkával lehet a kiesést ellentételezni. Az emberi munka színvonalának javításához a szorgalom, a hozzáértés, a felelősség mellett az anyagi érdekeltség növelésére kell gondolni. Ennek viszont a ve-, zetők, a szakemberek kell, hogy érvényt szerezzenek. A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok ez évi termelési és áruértékesítési szerződései zömében megkötésre kerültek. Biztosítva látszik a szükséges termékmennyiség az ipar számára gabona, hús, napraforgó, cukor, zöldség és más termékekben egyaránt. A tervekben és a szerződésekben foglaltak megvalósítása van tehát soron. Jelentős feladataik vannak a kommunistáknak, a párt- szervezeteknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek, az irányító pártszerveknek, hogy sikeresen megvalósítsák a mezőgazdaság, a tsz- ek, az állami gazdaságok dolgozói az előttünk álló nem könnyű feladatokat. A gazdaság számára legjobb segítség, hogy az emberek egyenként és összesen is jól ismerjék a reájuk háruló feladatokat, annak üzemi és társadalmi jelentőségét. Az egyes ember jó színvonalon végezze mindennapi munkáját, s ehhez a vezetés biztosítsa a megfelelő szervezettséggel az anyagi és technikai feltételeket. E z évi munkánk jelentőségét növeli, hogy megyénk felszabadulása 40. évében vagyunk. Ezt is használjuk fel munkánk sikere növelésére, a mezőgazdaság dolgozóitól várt feladatok eredményes teljesítésére. Fejlesztik a szabadidő-központot Békéscsabán, a téglagyári bányatavak környékén létesítendő szabadidőközpont fotókkal illusztrált kialakítási tervét könyvben, kétezer példányban várhatóan április végén adják ki. Megkapják a társadalmi szervezetek és a szabadidőközpont létrehozására szerveződött társulás tagjai, a megyei, a városi, az újkígyósi tanács, a Kövizig, a közúti igazgatóság, a Mészöv, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a békéscsabai Szabadság Tsz, valamint a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, hogy minél szélesebb körben tájékoztassák a lakosságot. Az V. kerületben á rendezési tervet (rajzban) már több helyen kifüggesztve láthatják az érdeklődők. Az idén elkezdődött a használatra nem alkalmas bányatavak feltöltése, amihez több mint tízezer köbméter földre van szükség. A Wagner utcában mintegy hárommillió forint költséggel szilárd burkolatú utat építenek. A horgászatra kijelölt két tó partrendezését és őrzését a városi tanács sporthorgász- egyesülete vállalta, amely már ősszel halat telepít a tavakba. P. B.
