Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM Békéscsabán a koszorúzási ünnepségen a Megyei Művelődési Központ táncosai adtak műsort Ülést tartott a Minisztertanács 'a kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tu­domásul vette. A Minisztertanács elfogad­ta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1983. évi népgazdasági terv vég­rehajtásának tapasztalatai­ról, és megszabta az irányító szervek ebből eredő további feladatait. Jelentést hallga­tott meg a gazdálkodó szer­veknél és intézményeknél 1983-ban végzett pénzügyi­gazdasági ellenőrzések ta­Egyeztető tárgyalást tar­tottak tegnap, március 15- én Békéscsabán az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint Békés megye vezetői. A megbeszé­lésen a minisztériumot Jantner Antal miniszterhe­lyettes, . a megyét többek közt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára, vala­mint Araczki János, a me­gyei tanács elnökhelyettese képviselte. A tanácskozáson áttekin­tették az 1983-as esztendő tapasztalatait, egyeztették az idei tennivalókat. Kiemelten A kertészeti termelők az idén is elegendő árut adnak majd a lakosságnak. Nem okoz fennakadást a forgal­mazásban, hogy a nagyüze­mektől növekvő arányban a kistermelők veszik át egyes növények előállítását. Az átcsoportosításra mindenek­előtt a kézi munka igényes zöldségeknél és egyes gyü­mölcsfajoknál szükség is van, mivel a nagyüzemi szántó­földi termelők beruházással és gépekkel jelenleg nem tudják fokozni a termelési színvonalat — erről tájékoz­tatta az újságírókat Zsitvay Attila, a MÉM főosztályve­zető-helyettese csütörtökön a minisztériumban. A zöldségtermelés adatai szerint az egy főre jutó la­kossági fogyasztás — friss termékben számolva — évek óta 70 kilogramm körül van. Több is lehetne, ha a ter­mésnek nagyobb része válna áruvá a jobb piaci munka révén. Hiszen a nagyüzemek és a kistermelők évente 800 ezer tonna árut biztosítanak, és ebből csak mindössze 180 ezer tonnányi az, amelyik az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem közvetítésével el­jut a piacra. A termelői fel­hozatal hozzávetőleg 240 ezer tonnát tesz ki, és egyre je­lentősebb az önfogyasztás. A gyümölcsfogyasztás a nemzetközi összehasonlítás­ban túlságosan alacsony. Ha a déligyümölcsöket és a gö­pasztalatairól is. Megállapí­totta, hogy az elégtelen bel­ső ellenőrzés és a gazdálko­dási fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt vesztesé­gek érik a népgazdaságot. A kormány kötelezte az irányí­tó szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok megsértőinek felelősségre vonására. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés el­múlt évi munkájából. A Mi­nisztertanács megállapította, hogy a vizsgálatok tapaszta­latai, a népi ellenőrök ja­vaslatai eredményesen járul­tak hozzá az időszerű társa­dalmi és gazdasági feladatok is foglalkoztak a lakásépítés, s ezen belül különösen a ma­gánlakás-építés helyzetével. Sorra vették a VI. ötéves ' terv feladatait. A miniszterhelyettes talál­kozott a jelentősebb építő­ipari, és építőanyag-gyártó szervezetek, így többek közt a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a DÉLÉP és leányvállalata, a KEMIKAL, valamint a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat ve­zetőivel. Jantner Antal a megbeszélést követően ellá­togatott Sarkadra, Mezőko- vácsházára és Gyomaendrőd- re. —nyes rögdinnyét leszámítjuk, éven­te mindössze 50 kilót tesz ki fejenként. Ennek akár két- háromszorosa is lehetne. Áru ugyanis van bőven, csak va­lahogyan nehezen jut el a fogyasztóig. Egy példa erre: tavaly 100 ezer tonna felett szüreteltek csemege szőlőt, ebből az állami és a szövet­kezeti kereskedelem mind­össze 7000 tonnát juttatott ej a fogyasztókhoz, a barack­nak is csak 10 százaléka ta­lált vevőre a nagyforgalma­zók csatornáján. A gyümölcs- termelésnek különben a felét adják a nagyüzemek, másik felét pedig a kistermelők. A szőlő- és bortermelők rend­re nagy termést mondhatnak magukénak; az elmúlt két évben 6,8, illetve 6,1 millió hektó bor szolgálta a hazai ellátást és az exportot. Hoz­závetőleg hárommillió hektó jutott exportra. A főosztályvezető-helyettes a fogyasztói árakkal kapcso­latban utalt arra: az állami és a szövetkezeti kereskede­lem, valamint a szabadpiac árai az elmúlt két évben kö­zelebb kerültek egymáshoz. Egyes cikkeket a szabadpia­con már olcsóbban lehet megvásárolni — tavaly pél­dául a paradicsomot, a hagy­mát és a zöldpaprikát —, és amennyiben sikerül tartani az ágazat kínálati pozícióját, amire a termelői kedv isme­retében van remény, úgy az árarányok többi kiegyenlítő­désére lehet számítani. megoldásához. Kötelezte a minisztériumok, az országos hatáskörű és a tanácsi szer­vek vezetőit, hogy a jelen­tésben és ajánlásokban fog­laltakat munkájukban hasz­nosítsák. A kormány a közigazgatás fejlesztését megalapozó ku­tatások 1981—83. évi ered­ményeiről szóló beszámoló alapján megállapította, hogy a javuló szervezettséggel folytatott munka segítséget ad az állami intézményrend­szer korszerűsítését szolgáló feladatok megoldásához. A kormány szükségesnek ítélte a kutatások folytatását, a tu­dományos intézmények és az államigazgatási szervek e té­ren folytatott együttműködé­sének javítását. n vízgazdálkodás feladatai Az Országos Vízügyi Hi­vatalban csütörtökön Ko­vács Antal államtitkár, az OVH elnöke tájékoztatta az újságírókat a vízügyi ágazat munkájáról és legfontosabb idei tennivalóiról. Elmondot­ta, hogy a múlt évben 12 milliárd forintot költöttek a vízgazdálkodás fejlesztésére. A szennyvíztisztító művek teljesítményét 13 százalékkal bővítették, s nagy folyóink mentén összesen 2Ó kilomé­ter hosszú szakaszon erősí­tették meg a töltéseket. Az idén a tavalyinál valamivel többet, 12,3 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodási beruházásokra. Ennek 77 szá­zaléka szolgálja a vízellátás, a csatornázás, a szennyvíz- tisztítás és a fürdőellátás, 10 százaléka a mezőgazdasági vízszolgáltatás, 13 százaléka pedig a vízkárelhárítás fej­lesztését. A múlt évi munkát érté­kelve megállapította, hogy az ágazat az aszályos nyár elle­nére is kielégítette a nép­gazdaság vízigényeit. Sajnos a tavalyi aszály az idén is érezteti hatását, s a télen le­hullott csapadék 50—70 mil­liméterrel maradt el a sok*- éves átlagtól, tehát növeke­dett a csapadékhiány. Ezért most mindent megtesznek a hasznosítható vízkészletek növelésére. Mindenütt, ahol csak arra lehetőség van, visszatartják a csapadékot. Ezek a gondok is tanúsít­ják, hogy mennyire időszerű a víztakarékosságról és a víz tisztaságának fokozott vé­delméről tavaly elfogadott kormányprogram, amelynek végrehajtása valamennyi ágazat, az egész társadalom fokozott közreműködését, szoros együttműködését igényli. A kormányprogram végrehajtását szolgálta az új szennyvízbírság-rendelet, amely a korábbinál szigo­rúbb követelményeket tá­maszt a szennyvízkibocsá­tókkal szemben. Az utóbbi években jelentősen, mintegy 30 százalékkal csökkent a fo­lyókba kerülő olajszennyező­dés, ám jóval több ammoni­um és különböző ásványi só károsítja a talajt és a ta­lajvizet is. Ez okozza az ivó- vízellátás zavaró, úgyneve­zett nitrátos szennyeződését is. Ezek megoldására az utóbbi öt évben 700 telepü­lésen gondoskodtak egészsé­ges ivóvízről, s jövő év vé­géig további mintegy 200 községben kerül sor a meg­nyugtató ellátás rendezésére. ÉVM egyeztető tárgyalás Békéscsabán Lesz elegendő zöldség, gyümölcs Helyzetkép a kertészeti termelésről Koszorúzások, nagygyűlések Emlékezés 1848. március 15-re Történelmünk jeles napjá­ra, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékeztek csütörtö­kön országszerte. Budapesten az ünnep reg­gelén több mint ezer fővá­rosi fiatal gyűlt össze a nem­zetiszínű és vörös zászlók­kal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlé­kezzék a nagy költőre és forradalmárra. A Himnusz hangjai után a szobor talap­zatán elhelyezték koszorúi­kat az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront budapes­ti bizottságának, a fővárosi fegyveres testületeknek, va­lamint Budapest ifjúságának képviselői, majd felcsendült a Szózat. A Múzeumkertben mintegy hatezer budapesti fiatal je­lenlétében rendezte meg — a forradalmi ifjúsági na­pok nyitányaként — ünnepi nagygyűlését a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. 1848-as dalok, in­dulók hangjai csendültek fel a kertben és környékén, a 136 évvel ezelőtti események történelmi színhelyén. Az ünnepség elnökségében ott volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint a párt-, az állami, a társadalmi, a tö­megszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. A Himnusz hangjai után az elnöklő Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára köszöntöt­te a megjelenteket, majd Ribánszki Róbert, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának titkára mondott ün­nepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorú­it helyezték el a múzeum fa­lán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állí­tó márványtábla alá. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Németh Károly, va­lamint Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője; a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében Pozs- gay Imre, a HNF OT főtit­kára és Ribánszki Róbert; a KISZ KB nevében Fejti György első titkár és Köpf Lászlóné koszorúzott. Lerót­ták tiszteletüket a fegyveres erők és testületek képviselői, s az ünnepségen jelen levő fővárosi fiatalok is. Táncsics világa címmel emlékkiállítás nyílt csütörtö­kön a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. A kiállí­tást Táncsics Mihály szüle­tésének 185. évfordulója al­kalmából rendezték meg. A tárlat Táncsics egész életét nyomon követi. A kiállítást — amelyet Lengyel Sándor, a KISZ bu­dapesti bizottságának titkára nyitott meg — egy hónapig láthatják a múzeum látoga­tói. Ezt követően a tárlatot vidéki körútra viszik. Békés megyében is ezrek vettek részt a március 15-i megemlékezéseken, koszorú­zási ünnepségeken. A hagyo­mányoknak megfelelően ezen a napon kezdődött el a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozata. A megyeszékhelyen a Kos- suth-szobornál mintegy há­romezer fiatal jelenlétében tartottak megemlékezést a KISZ városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága rendezésében. A Himnusz hangjai után Bana- dicsné Lóránt Ibolya, a HNF városi bizottságának - titkára mondott ünnepi köszöntőt, jnajd a Jókai Színház fiatal művészei rövid műsorral emlékeztek a március 15-i eseményekre. Ezt követően a MÁV-fúvószenekar dalla­maira a város párt-, állami és tömegszervezetei, a fegy­veres testületek, valamint a fiatalok képviselői helyez­ték el koszorúikat a szobor talapzatánál. Békéscsabán, az egészség- ügyi szakközépiskola aulájá­ban a délelőtti órákban ren­dezték meg a forradalmi dalok fesztiválja keretében az Éneklő Ifjúság megyei döntőjét. A középiskolákból és a szarvasi óvónőképzőből nyolc énekkar lépett fel. Késő délután a Korzó étte­remben a Jókai Színház művészei „Irodalmi kávéház” címmel az 1848. március 15-i eseményeket elevenítették fel. Szarvason március 14-én tudományos diákköri kon­ferenciákkal kezdődtek meg a diáknapok. Tegnap dél­előtt pedig a Petőfi-emlék- táblánál rendezett koszorú­zási ünnepségen nyitották meg a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata­it. A megemlékezésen és a koszorúzási ünnepségen az óvónőképző hallgatói adtak rövid műsort. Délután a kö­zépiskolában és a felsőfokú intézetekben diákigazgató­választás volt, majd a város fiataljai Wichmann Tamás világbajnokkal találkoztak. (Folytatás a 3. oldalon) Az irodalmi színpad műsora Gyulán a Petőfi-szobornál Az Éneklő Ifjúság megyei döntője Békéscsabán az egészségügyi szakközépiskolában

Next

/
Thumbnails
Contents