Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
1984. március 2., péntek o Háromszázhuszonhét millió forint kárt okozott a hóvihar Békés megyében Elkészült a közelmúltban Békés megyét ért hóviharkárok első felmérése. A gyorsmérleg szerint a február 10-től napokon át tomboló vihar együttesen 327 millió forint kárt okozott a megyében. Mint emlékezetes, már az első napon megbénította a megye közúti és vasúti forgalmát, elszaggatta az elektromos távvezetékeket, több mint 50 postai telefonoszlopot döntött ki. Több száz személygépkocsi és mintegy 50 kamion vesztegelt a hó fogságában, megbénult a nemzetközi áru- szállítás. A megye iparának a rendkívüli időjárásból adódó kára meghaladta a 33 millió forintot. A Békéscsabai Hűtőházban az előtetőn összegyűlt mintegy 200 tonna hó még a vasgerendákat is meghajlította, s csak a gyors mentésnek köszönhető — mint arró] lapunkban már írtunk —, hogy nem törte el a hűtéshez szükséges ammóniavezetékeket. Az áram- kimaradás, majd az azt követő közlekedési zavar miatt a megye ipari üzemeiben sem folyhatott megszokott ütemben a termelés. Az első napokon több ezer ember nem juthatott el munkahelyére. A mezőgazdasági üzemekben keletkezett károk együt- < tes értéke, az eddigi felmérések szerint, meghaladja a 100 millió forintot. Az állat- állományt nagy erőfeszítések árán ugyan, de ellátták a mezőgazdasági üzemek dolgozói, az áramkimaradások miatt azonban a teheneket nem tudták fejni, s emiatt egészségileg károsodtak az állatok, s az előzőleg kifejt tejet sem tudták a hó fogságába került üzemek elszállítani. A megyében együttesen több tízezer liter tej ment veszendőbe. A február elejére kikeltetett naposcsibékből is több mint 25 ezer pusztult el. A gyakran 100—120 kilométer erősségű széllökések a települések szélső házainak tetőszerkezeteit, a tanyák tetőhéja- zatait rongálták meg. Sok tanyát teljesen belepett a 3 méteres hó. Jelentős kár érte a közlekedési vállalatokat is, mivel sem a helyi, sem a távolsági autóbuszok nem tudtak közlekedni. A belvíz- rendszernél bekövetkezett kár nagysága még nem mutatható ki egyértelműen, bár a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak már február 15- én harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelnie. Az elvezető- és a gyűjtőcsatornákat ugyanis több mint 260 kilométer hosszan a terepszintig befújta a hó, további 80 százalékuk pedig félig megtelt. Megközelíthetetlenné váltak a zsilipek, átereszek. A 300 kilométer üzemi hírközlő légvezetéket a vihar teljesen használhatatlanná tette. Dönteni okosan Értékelemzö sütőipar „Az értékelemzés a műszaki fejlesztést és a költség- csökkentést célzó folyamatos döntéselőkészítési módszer. A hagyományos költségcsökkentéstől abban különbözik, hogy míg annak során csupán egy-egy vállalat ésszerűsíti’ kiadásait, az értékelemzésben viszont a vállalat minden fontos szervének szakemberei részt vesznek. A munkát ott kezdik, ahol legnagyobbak a költségek, s folyamatosan terjesztik ki a vállalat egészére. Az érték- elemzés alapvető célja a gyártmányok felesleges tulajdonságainak, műszaki jellemzőinek, stb. kiküszöbölése, megváltoztatása, illetve az önköltség csökkentése.” * * * Az értékelemzés, noha évtizedek óta ismert módszer, sajnos még mindig úttörőmunkának számít. Különösen a folyamatosan végzett értékelemzés, amilyennel Gyo- maendrődön, a Békés megyei Tanács 2-es számú Sütőipari Vállalatnál találkozhatunk. Itt már hat esztendeje, 1978. óta folyik rendszeres értékelemző munka, és szinte minden témára kiterjedően. Igaz, egyszerű termékeket állít elő a sütőipar, de ehhez is több folyamat szükséges. És az értékelemzés valamennyi területen eredményt hoz. Vizsgálják többek között a beszerzési forrásokat, hogyan lehet — mondjuk a „kiszerelés” variálásával — olcsóbb alapanyaghoz jutni, számításokat végeznek a módszer segítségével a beruházásokra, hogyan lehet azokat a leggazdaságosabban megalkotni és üzemeltetni majd. Folyamatosan elemzik a termékek önköltségének, fedezeti hányadának alakulását, és ennek alapján korszerűsítik a termékszerkezetet. E munkának azonban számos buktatója van, például a gyakori árváltozás. Előfordul, hogy mire az értékelemzés eredménye alapján a gazdaságosabb termékre váltanának, módosulnak az árviszonyok, vagy a közgazdasági szabályozók, és így újabb döntésre, előkészítő munkára kényszerülnek. Máskor a piac, a fogyasztó nem engedi a váltást, mint például a töl- telékes áruknál: hiába kevésbé jövedelmező á bukta, ha a vásárló azt kéri, csinálni kell, legalábbis valami hasonlót. Azonban ezzel együtt is jelentősen mérsékelték az utóbbi években a péksüteményeknél jelentkező veszteségeket azáltal, hogy megszüntették a lekváros bukta, a túrós táska és a kakaós csiga termelését, ugyanakkor ezek pótlására fokozták az ízes batyu, a túrós párna, a fahéjas csiga termelését. Ugyancsak gazdaságossági okokból szűnt meg az ökörszem és a cukros kifli készítése, melyek helyettesítésére nem is volt szükség. * * * A megtakarítás több mint félmillió forint, ami — tekintve, hogy a vállalat nyeresége 10—15 millió forint között mozog — jelentős hatással volt az eredményre. Hasonló nagyságrendű megtakarítás származik a vállalat energiafelhasználását vizsgáló elemzés megállapításai alapján születő döntésekből. Általában elmondható, hogy a gyomaendrődi sütőüzem tevékenységét a köz- gazdasági gondolkodás erőteljesen befolyásolja, döntéseiket minden területen számításokkal támasztják alá, teszik objektívvá. Ebben alapvető szerepet játszik a jól működő számviteli és üzemgazdasági részleg. Az értékelemzés módszerének alkalmazása jelentős többletmunkát követel mega tevékenységet végző dolgozóktól. A hivatalosan előírt adatnyilvántartás és kalkuláció ugyanis nem mindig tükrözi a valós helyzetet, sokszor fordítva jelenik meg általa az egyes termékek költségigénye, jövedelemtermelő-képessége. Ezért a kívánalmakhoz jobban igazodó „saját” nyilvántartást is vezetnek, ezzel alapozva meg a reális döntéseket, az optimális termékszerkezet kialakítását. A helyzetet az is bizonyítja, hogy a vállalatnak 11 különböző adottságú üzeme van, ahol eltérő feltételek mellett gazdálkodnak. Kis híján 100-féle terméket állít elő a gyomai sütőipar és a 48-fajta édesipari készítmény, a Körösi névre hallgató teasütemények, linzerek és babapiskóták, az ország minden részére eljutnak. * * * Állandó és nagyon jó minőségre törekednek, amit hathatósan szolgál a vállalat belső érdekeltségi rendszere is. Itt egy hiba már „végzetes” lehet a havi mozgóbérre nézve. Az eredmény pedig, ha csak mondjuk a kenyérsütést vizsgáljuk: az elmúlt esztendőben két százalékkal nőtt Gyomán, akkor, amikor országosan két és fél százalékos a csökkenés. Köményes kenyerükből — mellyel egyébként új csoportot nyitottak e termékféleségek sorában — rendszeresen, a hét négy napján szállítanak Szolnokra, és a kenyérnek hatalmas sikere van. A vállalat eredményes gazdálkodásához nagymértékben hozzájárul az értékelemzés módszereinek alkalmazása. Vezetők és dolgozók gondolkodását egyaránt átitatta ez a szemléletmód, segítve az optimális termékszerkezet kialakítását, a másképp fel nem tárható tartalékok hasznosítását. Szatmári Ilona A legújabb termék: Körösi lapocskák Fotó: Fazekas László Vasúton és közúton guruló forintok A nyers- és alapanyagok, a késztermékek általában hosszú úton vándorolnak a termelőtől a felhasználóig, a fogyasztóig. S bizony a szállítási költségek növelik a termékek árát, olykor nagyon is. Pedig nem egy esetben lehetne olcsóbban, szervezettebben és gyorsabban szállítani. Erre találtunk példákat a Békéscsabai Konzervgyárban. Megyénkben a nagy fuvaroztatók egyike a Békéscsabai Konzervgyár. Közúton és vasúton szállítja termékeit, évente mintegy 138 ezer tonnát. Az elmúlt esztendőben vasúton a gyár iparvágányára érkezett 2 ezer 640 vagon áru, innen feladtak háromezer 648 vagon terméket. A nyersanyag — 43 ezer tonna — csaknem teljes egészében közúton érkezik a feldolgozóhelyre. A konzervgyár éves szállítási költsége csaknem 50 millió forint, melyből 13 millió forinttal részesedik a vasút, a többin a belső anyagmozgatás, a termelők, a KOHUSZ és a Volán vállalatai osztoznak. — Óriási jelentőségű az iparvágányunk, forgalma is nagy. 1970-ben készült el, négy rakodási helyünk van, a MÁV naponta kétszer állít be szerelvényt — kezdi a beszélgetést Vidó Lajos, a szállítási osztály vezetője. S máris az elmúlt év adatait sorolja: 17 vasúti kocsit raktak meg naptári naponként, összesen fizettek 1413 forint kocsiállásbírságot, ami vagononként 23 fillér. Ilyen kevés még soha nem volt. S érdekességként együtt lapozzuk fel az iparvágány első évét tartalmazó statisztikát. Az akkori vasúti forgalom több mint kétszeresére nőtt, a géppel kezelt áruk aránya akkor két százalék volt, napjainkban ez 74 százalékos. 1970-ben az egy vasúti kocsira jutó kocsiálláspénz 7 forint 85 fillér volt. Beszélgetésünk közben többször is csörögnek a telefonok: a városi, a házi és a MÁV közvetlen. A kölcsönös, a gyors információ a jól szervezett szállítás egyik alapja — vallják a konzervgyárban. — Ha például Miskolcon részünkre feladnak egy-egy vagont, azt azonnal megtudjuk. Megkapjuk a vonat számát, s a vasúti közvetlen telefonon szinte állomásonként, szolgálati helyenként nyomon követhetjük a kocsit: Mindez elmondható a vasút más területeire is — magyarázza a szállítási osztály vezetője. Közben önkéntelenül is megakad a szemem a MÁV falinaptárán, melyen szlogen hirdeti: „Iparvágány + korszerű rakodásgépesítés = gyors, biztonságos fuvarozás.” Mindez a Békéscsabai Konzervgyár esetében igaz. Iparvágányuk kihasznált. A gyors rakodást ma 52, a legkorszerűbb emelővillás targonca segíti. A végeredmény pedig ismert, 23 fillér vagononként. — Nagyon oda kell figyelnünk a szállítás pontos szervezésére; az utóbbi háromnégy évben termékösszetételünkben lényeges változás nem történt, időközben viszont a szállítási költségeink több mint tízmillió forinttal nőttek. S mi jellemzi a közúti szállítást? A gyorsaság! A gyár termelési körzete 40 kilométerre terjed. A nyersanyag ebből a térségből érkezik közúton. A zöldségkonzervek nyersanyagának beszállítása szinte elképzelhetetlen. A vasútnak óriási előnye az olcsóság; az, hogy nagy tömegben tud szállítani, ugyanakkor hátránya a viszonylagos lassúság. A szántóföldről leszedett terméket rövid idő alatt kell feldolgozni, különben tönkremegy. A zöldborsót például a csépléstől számított öt órán belül feldolgozzák, különben étkezésre alkalmatlanná válik. A legrövidebb időn belül viszont csak közúton juttathatják a tartósítóhelyre a borsószemeket. Szervezett, összehangolt szállítást igényel a gyártás technológiája. Ez viszont jól összeszokott, felkészült kollektíva nélkül elképzelhetetlen. A szállításban, anyag- mozgatásban dolgozók, száz rakodó, targoncavezető, gépkocsivezető immáron több éve dolgozik munkahelyén. A fluktuáció kicsi, ugyanakkor munkájuk nem könnyű. Az ügyeletesek reggel 4 órakor az előrejelzést követően már szervezik a vasúti kocsik rakodását. A ki- és berakodást 13 órára be is fejezik, olyan erőket mozgatnak, hogy ne legyen késedelmük. A ki- és berakás egyetemben történik, szakkifejezéssel élve: a rakva-ra- kott megoldás érvényesül. A hét végén és ünnepnapokon is folyamatos a rakodás. Túlórában. Állandó létszám áll készenlétben: kézi és gépi rakodók. Ha nem érkezik a gyárba küldemény, vagy nem adnak fel árut, akkor más feladatot látnak el. Szombaton 50 százalékos, vasárnap 100 százalékos túlórában fizetik őket. — A túlórafizetés hogyan ' érinti a vállalati bérgazdálkodást? — Több mint tízéves az a kormányrendelet, mely kimondja: a hétvégi rakodási bér elszámolható általános költségként. A gyárnak mindenképpen megéri, ugyanis a vagonálláspénz ennél lényegesen több lenne. De túlóra ide, túlóra oda; erkölcstelennek tartanánk, ha szándékosan nem rakodnánk, noha felkészültségünk, adottságunk megvan rá. A gyors rakodás vállalati, de népgazdasági szinten mindinkább megéri, gazdaságos. S a rakodóknak? Egy-egy hétvégi ügyelet nyomán fizetéskor 800—1000 forinttal több kerül a borítékba — érvel Vidó Lajos. A konzervben körültekintően szervezik a szállítást, a vevő igényeihez is igazodnak. Csak egy példa: az egyik NSZK vásárló kikötötte: neki csak pénteken rakodjanak, az árut pénteken indítsák útba, ezért hajlandó többet is fizetni. Magyarázata: kiszámolta, hogy a raktára az áru érkezésére kiürül, s nem kell fölöslegesen készletezni a terméket. Aztán a növekvő fuvar- költségek is számolásra késztetik az érdekelteket. Tavaly gazdasági munkaközösséggel is szállíttattak: Nyíregyházáról három pótkocsis szerelvénnyel paradicsomot fuvaroztak Békéscsabára, s 20 százalékos fuvarkedvezményt adtak a vállalatnak. Pontosan érkezett a nyersanyag, naponta, váltott gépkocsivezetőkkel kétszer fordultak, így a termékre eső fajlagos költségek lényegesen alacsonyabbak voltak. A konzervgyár az elmúlt évtizedben rengeteget, 10 milliókat költött a rakodás gépesítésére. A korszerű gépek az embert segítik, munkáját könnyítik. Ennél viszont kevesebbe kerül, még beruházást sem igényel az információs rendszer kialakítása, a szervezés. Igaz, mindezek országosan még nincsenek mindenhol kiépítve. De még lehet oldani. Mert, ugye, a szállítás, a rakodás gazdaságossága vállalati szinten is eredményt növelő, vagy csökkentő tényező. Szekeres András Fotó: Fazekas László Rekonstrukció a telepeken Nagyszabású rekonstrukciós program kezdődött tavaly az Állati Fehérje Takarmányokat Előállító Vállalatnál; a korszerűsítést három évre tervezik, s ehhez több mint 700 millió forintos támogatást kapnak, részben központi forrásokból, részben a Gabona Tröszt fejlesztési alapjából. A rekonstrukcióval megszüntetik a környezet szennyezését — az ilyen- üzemek erről nevezetesek nemcsak itthon, hanem külföldön is —. mindenekelőtt a lakosság által joggal kifogásolt bűz terjedését akadályozzák mej*. Sárváron, Tőkölön és Szikszón jelentős műszaki átalakításokra kerül sor. Tavaly a rekonstrukció első évében Sárváron és Tökölön láttak munkához: korszerű műszaki berendezéseket vásároltak és megkezdték az épületátalakításokat. A külföldön alkalmazott korszerű technológiák már azt is lehetővé teszik, hogy az ilyen feldolgozó üzemek közvetlen szomszédságában akár élelmiszer-feldolgozók üzemeljenek. A sárvári telepen hasonlóan modern egységeket szerelnek fel, az import berendezések teljesítményét érdekes megoldással még fokozzák is. Több száz négyzetméter nagyságú kádakat építenek, és az ezekben elhelyezett különféle növényekkel öntisztító hatást is elérnek. A főváros környéki tököli üzemben szintén jól halad a munka a környezetszennyezés megakadályozására. Szikszón némj késéssel indul a beruházás, ám, itt később lehetőség lesz a lemaradás behozására. A vállalat más üzemeiben is víztisztítókat és különféle környezetkímélő berendezéseket szerelnek fel. A rekonstrukciót úgy hajtják végre, hogy közben folyamatosan termelnek az üzemek, sőt, az elmúlt évben még javítottak is a vállalati eredményen, mintegy 30 millió forinttal.
