Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

NÉPÚJSÁG 1984. február 12, vasárnap o Küzdelem a hóviharral (Folytatás az 1. oldalról) szombaton a nagyobb váro­sokban és a megyeszékhe­lyen is akadozott a tej- és kenyérellátás. Békéscsabán tegnap a délelőtti óráktól nem volt tej az üzletekben. A békéscsabai tejüzem nem kapta meg a tejet Gyuláról és Telekgerendásról. A me­gyei tanács kereskedelmi osztályának intézkedéseit követően az élelmiszerboltok nyitva tartását meghosszab­bították, s az üzletek egy ré­sze vasárnap is nyitva tart. A megye néhány községé­ben vezetékszakadás miatt szombaton is szünetelt az áramszolgáltatás, a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakemberei terep­járókkal sem tudták megkö­zelíteni Gábortelepet, Csa- nádapácát, Nagybánhe­gel a honvédség segítségével teremtettek összeköttetést. Battonyán és Mezőkovács- házán az áramszünet miatt nem működtek a telefon- központok. A felsorolt köz­ségekkel a telexösszekötte­tés is szünetelt. A megyében pénteken nem kézbesítették a napilapokat — köztük a Békés megyei Népújságot sem —, s a nagyobb városok kivételével szombaton, és ma is ugyanez a helyzet. A posta hírlapszállító jármű­vei az útviszonyok javulását követően indulnak útra. A megyei tanács elnöké­nek pénteki rendelkezése ér­telmében a helyi tanácsok gondoskodtak azokról, akik munkahelyükről nem tudtak hazautazni: kollégiumok­ban, munkásszállásokon, ma­gánházakban kaptak helyet éjszakára. A mentők gya­—v*i« •'*' -ív * ­A 44-es főútvonalon szünetel a forgalom gyest, Magyarbánhegyest, Dombiratost, Csárdaszállást, Kamutot. Muronyt. Nem volt áram Mezőberény egyes te­rületein, és Mezőhegyes kör­nyékén sem. A DÉMÁSZ tegnap a délelőtti és délutá­ni órákban is újabb és újabb kísérleteket tett a ve­zetékek helyreállítására. Tegnap nem volt telefon­összeköttetés több település­sel, így Hunyával, Puszta­szőlőssel. örménykúttal, Kétsopronnyal, Tatársánc­cal, Pusztaföldvárral, Csa- nádapácával. A vezetékek helyreállításáig több község­korlatilag nem tudtak dol­gozni. Szombaton hajnalban egyetlen kocsi indult útnak Nagykamarásra egy lánctal­pas vontató platóján, így sikerült a súlyos beteget Orosházára szállítani. A kör­zeti orvosok állandó URH- kapcsolatot tartanak a bé­késcsabai kórházzal, s a sú­lyos sérülteket is ellátják, szüléseket vezetnek le. Szom­baton délelőtt a szarvasi (44-es) úton két mentő akadt el. Segítségükre hon­védségi és mezőgazdasági járművek siettek. (kepenyes) Ezek a tehergépkocsik péntek reggel akadtak el a hófúvás­ban, s szombat délután még nem sok reményük volt a to- vábbindulásra Fotó: Kovács Erzsébet LAPZÁRTOKOR ÉRKEZETT A lapzártakor kapott tájé­koztatás szerint megyénkben a közutak többsége továbbra is járhatatlan. A honvédség, a közúti igazgatóság és a mezőgazdasági üzemek jár­művei a délután folyamán megtisztították a Békéscsaba —Gyula, a Gyula—Újkígyós, a Gyomaendrőd—Mezőbe­rény—Szeghalom közötti út­vonalakat. Folyamatban van a Békéscsaba—Orosháza, a Békéscsaba—Kondoros út­szakaszok felszabadítása. A hóeltakarítást nehezítik az utak mentén levő elhagyott járművek. Éppen ezért fel­hívják a gépjárművezetők fi­gyelmét, akik gépjárművei­ket az utak mentén hagyták, kísérjék figyelemmel az utak megtisztításáról szóló hír­adásokat, és a járműveiket haladéktalanul vigyék el. A megye területén mint­egy száz jármű, erőgép be­vonásával továbbra is foly­nak a mentési munkálatok. Az erőfeszítések ellenére az Orosháza—Gyula vonaltól délre változatlanul kritikus a helyzet, az utak járhatatla­nok. A lakosság kenyér- és húsellátása akadozik, a tej árusítását a településeken a helyi termelőszövetkezetek megoldották. A megye hét településén (Lökösháza, Dombegyháza, Kisdombegy- háza, Magyardombegyháza, Hunya, Dombiratos és Ör­ménykút) továbbra sincs áramszolgáltatás. A délután folyamán Kétsopronyból a honvédség lánctalpas jár­művével szállítottak el a bé­késcsabai kórházba egy, az ötödik gyermekét szülő nőt. A késő esti órákban újabb honvédségi, tolólappal fel­szerelt lánctalpas jármű ér­kezett, amely a déli terüle­ten levő utak megtisztításár dolgozik. Tegnap délelőtt a 44-es szá­mú főközlekedési úton egy 36 éves fiatalember holttes téré akadtak. A halál oká­nak kiderítésére a rendőrség vizsgálatot indított. Hazaérkezett Athénból a magyar békemozgalom küldöttsége Tegnap, szombaton haza­érkezett Athénból a magyar békemozgalom küldöttsége, amely Péter Jánosnak, az országgyűlés aleínökének ve­zetésével részt vett a görög fővárosban megrendezett nemzetközi békeértekezle­ten. A megérkezést követően Péter János elmondta az MTI munkatársának, hogy az athéni konferenciát az egyik új görög békemozga­lom hívta össze, a találkozón hatvannégy nemzeti béke- szervezet képviselői vettek részt. A konferencia fő je­lentősége abban összegezhe­tő, hogy a különböző moz­galmak képviselői kifejthet­ték véleményüket és kihang­súlyozhatták szándékukat: a jövőben tovább folytatják munkájukat, mert szükség van arra, hogy mind a kor­mányok, mind a társadal­mak tevékenysége összehan­goltabb legyen a béke érde­kében. Könyv készül Molnár C. Pálról A battonyai származású Molnár C. Pál születésének 100. évfordulója ebben az évben lesz. A jubileum al­kalmából a Corvina Könyv­kiadó gondozásában könyv jelenik meg a festőművész életéről, munkásságáról. Ezzel kapcsolatban kéri a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum (Békéscsaba, Széchenyi u. 9., Tel.: 27-569) mindazok jelentkezését, akiknek tulajdonában Mol­nár C. Pál-mű van. Keresik továbbá a „Lójártatás” cí­mű képet, mely korábban a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság tulajdonában volt, va­lamint egy Betlehemet, me­lyet szintén a művész ké­szített. A múzeum május 30-ig várja az információkat. Hangversenyek megyénkben Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban feb­ruár 13-án, holnap este 7 órai kezdettel rendezi meg az Országos Filharmónia ez évi 3. bérleti hangversenyét. A komolyzene-kedvelő kö­zönség Borisz Petrusanszkij szovjet művész zongoraest­jét hallhatja. Műsorán töb­bek között Bartók-, Prokof- jev-, Brahms- és Strauss- művek szerepelnek. Ezzel a műsorral lép fel a szovjet vendégművész Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban is február 15-én, szerdán este 19 órai kezdettel. A műsort Máriássy István ismerteti. A Budapesti fúvósegyüttes február 20. és 24-e között 11 előadást tart a megyében, az ifjúsági bérleti hangver­senyek harmadik évfolyamos hallgatóinak. Az együttes művészeti vezetője Bakos Kálmán. Az előadásokon a fúvós kamarazene birodal­mába kalauzolják el az ifjú zenebarátokat. Február 13-án Békéscsa­bán, 14-én pedig Gyomán és Sarkadon rendeznek ifjú­sági bérleti hangversenyt, ezúttal középiskolásoknak. Az előadás címe: Romanti­kus zene — romantikus köl­tészet. A műsorban közremű­ködik Sziklay Erika ének­kel, Kiss Gyula zongorán, valamint Páva Ibolya és Kulcsár Imre szavalattal. Az előadások ifjú hallgatói Schubert-, Schumann-, Er­kel- Muszorgszkij-zenemű- vekkel, valamint Goethe-, Heine-, Vörösmarty- és Pus- kin-versekkel ismerkedhet­nek. * * * Megjegyzés: A fentiekben kö­zölt koncerteket természetesen csak akkor tudják megtartani, ha a megyénkbe vezető utak járhatóak lesznek, és így a fel­lépő művészek megérkezhetnek. Korszerűsített vezetőképzés A mezőgazdasági nagyüzemek, élelmiszeripari vállalatok veze­tői, irányító beosztásban dolgo­zó munkatársai általában öt­évenként szakmai továbbképzés­ben vesznek részt; a rohamo­san fejlődő agrártermelés meg-megújuló ismereteit sajá­títják el. Az elmúl#'" évben jó­részt a MÉM Mérnök- és Veze­tőtovábbképző Intézetének szer­vezésében csaknem 19 ezren ta­nultak tovább; közülük 10 ez­ren felsőfokon, hozzávetőleg 4700-an pedig középfokon. 1984-ben 12 400 szakember — döntő többségük különböző szin­teken, vezető beosztásban dol­gozik — részesül továbbképzés­ben. A tanfolyamok anyagát a követelményeknek megfelelően módosították. Abból indultak ki, hogy az üzemek a korábbinál kevesebbet tudnak áldozni az oktatás támogatására, ugyanak­kor azon vannak, hogy ne le­gyen törés a beiskolázásban. A tanfolyamok időtartamát ezért általában rövidítették, és gya­korlatias oktatási anyagot állí­tottak össze, amely az önkép­zést, az otthoni tanulást segíti. A korábbinál jobban koordinál­ták a tanfolyami rendet is: fo­kozatosan megszüntetik a pár­huzamos képzést. A középszintű tanfolyamok kí­nálata szintén gazdag. A köz­vetlen munkahelyi vezetők ta­nulmányaikat ágazati rendszer­ben folytathatják. Ez az úgyne­vezett művezetőképzés a koráb­binál nagyobb helyet kapott a tantervben. Van olyan tanfo­lyam is, amely képesítést ad, felsőfokon három, középfokon kilenc ilyen tanfolyamot indí­tottak. I v' m Farsangi „jelmezben” a szeghalmi Sárréti étterem (Fotó: Balkus) 1945. február 13. nz élet diadalmaskodott M agyar, születtél volt bárhol és bármikor, ha Buda­pesten jársz, jusson eszedbe, hogy ebben a vá­rosban tombolt a második világháború, itt volt a világtörténelem egyik legvéresebb, legkegyetlenebb ut­cai csatája. 1944 karácsony napján kezdődött, hat héten át tartott a magyar főváros ostroma. A hitleristák és magyar zsoldosaik esztelen ellenállása mérhetetlen áldo­zatokat követelt emberi életekben, romba döntötte azt, amit elődeink verejtékes munkájukkal létrehoztak. A Vörös Hadseregnek parancsa volt, hogy nehéztüzérséggel ne lője a várost, kímélje azt, de a magyar főváros fel­szabadítása, a háztömbről háztömbre, néha minden há­zért, sőt emeletért folytatott harc súlyos következmé­nyekkel járt. A hitleristák felrobbantottak valamennyi Duna-hidat. Elpusztult a budai vár, ahol a legutolsóként maradt ellenséges erők egészen 1945. február 13-ig véde­keztek. Ezen a napon ért véget az ostrom. Röpcédula, ma már a levéltárban, annak idején annyi budapesti kezében: „Budapest népe! A főváros és kör­nyéke meg van tisztítva a német fasiszta csapatoktól. Életetek és vagyonotok. most veszélyen kívül van. Jöjje­tek elő rejtekhelyeitekből! Térjetek vissza házaitokba! A Vörös Hadsereg Parancsnoksága”. Ereklye ma már a rossz, háborús papírra nyomott fel­szólítás, amely a pincék mélyéről hívta a napfényre a budapestieket. Ekkor már dolgoztak a kommunisták, megalakultak a felszabadított városrészekben a demok­ratikus pártok, egy élni akaró metropolis hozzálátott az új élet megteremtéséhez. Jöttek az első élelmiszer-szállít­mányok a már felszabadított országrészekből — kevéske élelmiszer, hosszú, körülményes úton, hiszen az ország vérkeringését jelentő vasúthálózatot is tönkretették a hitlerista vandálok. Budapesten nem volt kenyér, víz, áram, gáz, fűtőanyag, de Budapest élt, és élni akart. És a világ demokratikus közvéleményének nem volt két­sége az iránt, hogy ez az élniakarás győzedelmeskedik majd a reménytelenség, a kilátástalanság felett. Moszkvában, ahol 324 ágyú 24 sortüze köszöntötte Bu­da és ezzel a magyar főváros elfoglalását, egyben in­tézkedtek: a 2. és 3. ukrán front, bár további feladatok vártak rá a Hitler-ellenes háborúban, és ehhez minden technikai eszközére szükség volt, a nélkülözhető gépjár­műveit Budapest népe megmentésére adja át. A londoni rádió hírmagyarázója így kommentálta Bu­dapest felszabadulását: „Véget ért a szenvedés és a pusztulás, amelyet a németek zúdítottak a magyar fő­városra. A magyar nép bátran nézhet jövője elébe, amelyben demokratikus keretek között, teljes szabadsá­got élvezve fogja megkezdeni országa újjáépítését”. Párizsban, ahol maguk is több éves náci megszállást szenvedtek el, a rádióban felhangzott a magyar Him­nusz. És utána: „A nagyszerű Vörös Hadsereg egyik leg­nehezebb, de legragyogóbb győzelmét aratta. Űj világ születik a romok helyébe, új, erős és boldog Magyar- ország”. A Szabadság, az első demokratikus budapesti láp, amely már Pest felszabadulása óta rendszeresen megje­lent, bár Budán még dörögtek az ágyúk, a fasiszták on­nan lőtték a bal parti oldalt: „Szavakban alig fejezhető ki az a megindulás, amit az antifasiszta magyar nép érez, amikor végre láthatja gyilkos ellenségeinek szé­gyenteljes kivonulását Budapest fellegvárából. Buda el­este és az ott körülvett német erők likvidálása most megnyitotta az utat Bécs felé, a Dunántúl még náci ura­lom alatt levő részei felé”. Jó másfél hónap múltán egész Magyarország felszaba­dult. A romhalmazból még azon a nyáron ismét főváros lett — Budapestre költözhetett az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely Debrecenben alakult meg, hogy kezébe vegye a magyar nép nevében egy végveszélybe sodort or­szág, nemzet sorsának intézését. A romhalmazzá vál­toztatott városban megindult az élet, és diadalmasko­dott a pusztuláson. A magyar nép történelmében eddig még nem kapta meg méltó helyét az a csak hősiesnek nevezhető küzdelem, amellyel e város lakói, az egész ország segítségével, az élet diadalmaskodott a halálon. A romokból újra város lett. Metropolis, ahol lüktet az élet. M agyar, élj ebben a harminckilenc esztendeje fel­szabadított városban vagy bárhol azon a 93 ezer négyzetkilométeren, amelynek fővárosa Budapest, ne feledd, hogy pusztítani mennyivel gyorsabb, mint épí­teni. És küzdj a háború, a pusztulás ellen. Soha ne csüg­gedj, hiszen éppen nehéz, még kilátástalannak látszó helyzetekben sincs helye ilyesminek. Bátran kell a jö­vőbe nézni. És ezért kell néha visszanézni a múltba. A mai napon arra a napra, amikor Budapesten elhallgat­tak a fegyverek, és a szabaddá vált magyar fővároslakói máris téglát téglára tettek, hogy felépüljön az, ahol él­ni lehet, ahol élni érdemes. Pintér István

Next

/
Thumbnails
Contents