Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
1984. február 10., péntek A Magyar Kereskedelmi Kamara megújult szerepéről Ha valaki mondjuk, úgy öt-hat esztendővel ezelőtt feltette a kérdést: mit csinál a Magyar Kereskedelmi Kamara, bizonyára a következő választ kapta: ez a szervezet kiállításokat és vásárokat szervez és bonyolít le külföldön, idegen országokban, és külkereskedelmi propagandát folytat, prospektusokat terjeszt. Ma ezzel a felelettel aligha elégedhetnénk meg, az eltelt időszak ugyanis markáns változásokat hozott a kamara életében. Három éve, hogy a kamara 1981. januári, VI. közgyűlésén új alapszabályt fogadott el. Eszerint elsősorban belföldi tevékenységét kellett, kell fejlesztenie a hagyományos nemzetközi kereskedelemfejlesztési és tájékoztatási munka színvonalának további javítása mellett. Konkrétan: érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekképviseleti funkció betöltésére törekszik a kamara. Etikai gyengeségek Legfontosabb feladatának — ahogy azt nemrégiben a kamara elnöke sajtótájékoztatóján megfogalmazta — az érdekegyeztetést tartja. Ez azonban, noha már 1984-et írunk, hazánkban még mindig pionír munkának számít. Nincsenek kidolgozott módszerei, nincsenek hagyományai. És hogy nehezen lehet eredményt elérni ezen a területen, annak sokszor a vállalati vezetők az okai. Vannak, akikkel nem lehet, képtelenség együttműködni. Lehetőség lenne például az importkeretek megosztására, „kölcsönzésére”, ami egyszer egyik, másszor másik fél számára tenne lehetővé nagyobb arányú fejlesztést, ám ez egyelőre nem megy. Akad azonban jó példa is. A bútoripar és a bútorszövetet gyártók között sikeres volt az érdekegyeztetés. Nehéz előrelépni az etika kérdésében is. A szerződési fegyelem hiánya, az adott szó be nem tartása, sajnos még mindig jellemző a magyar gazdaságra. Ezért hívta életre a kamara az úgynevezett etikai bizottságot, melynek feladata, hogy a tagvállalatok által is elfogadott etikai normák alapján, mint választott társadalmi fórum, a gazdasági erkölcsökbe ütköző vállalati magatartást bejelentés alapján és saját kezdeményezésre is vizsgálja és bírálja. Így őrködjék a piaci rend, a verseny tisztasága felett. Ám az eddig az etikai bizottsághoz fordult vállalatok száma csekély, minek magyarázata egyszerű: a hiány- gazdálkodás. Mert hogyan gondolkozik a vállalati vezető? Így: „Igaz, hogy partnerem megszegte megállapodásunkat, nem szállított időben és nem azt (mennyiségben, minőségben), amit a szerződésben ígért. Beperelhetem hát, és meg is nyerném az ügyet, de mi hasznom belőle? Hiszen jövőre és azután is tőle kell vásárolnunk, és egy pör ugyancsak megnehezítené a dolgomat.” Igazat kell adnunk a vállalatvezetőnek. Nagyobb sikerrel tud eleget tenni a Kereskedelmi Kamara érdekképviseleti feladatának, ami azért különösen fontos, mert nemigen van más olyan szervezet, amely a gazdasági egységek érdekképviseletével foglalkozik. Ösztönzőbb bérrendszert A kamara tagsága gyors ütemben bővül. Jelenleg 870 tagvállalata van. Ezek hatékonyságát, exportorientációját igyekszik a szervezet minél jobban előmozdítani. A kamara közvetíti a gazdaságirányítás szándékait a vállalatokhoz, ugyanakkor a gazdálkodás tapasztalatairól, az ott felmerülő problémákról rendszeresen tájékoztatja a gazdaságirányítás különböző fórumait. Néhány, a kamara álláspontját tükröző vélemény gazdasági kérdésekről: a szabályozórendszer egyes elemeinél — kiemelten a bér- és keresetszabályozásnál — a teljesítmények fokozottabb elismerésére van szükség. A kamara, illetve tagvállalatai nem tartják megfelelőnek, kellően ösztönzőnek és teljesítményorientáltnak a jelenlegi bérrendszert, az csupán vásárlóerőszabályozó szerepet tölt be. A teljesítmény alapján kiosztható összeg oly mértékben alatta marad a kollektívák elvárásainak, hogy elveszti ösztönző szerepét. Alternatív javaslatuk: a bérszínvonalkorlát feloldása. Szükségesnek tartja a kamara a vállalati vezetők helyzetének javítását, a felelősség és az anyagi-erkölcsi elismerés összhangjának megteremtését; a kivitel növekedését ösztönző automatizmusok alkalmazását, valamint a hazai és export fővállalkozások finanszírozási és lebonyolítási rendjének egyszerűsítését. A kamara hangsúlyozza a . vállalatok differenciált megítélését. Az úgynevezett alacsony hatékonyságú vállalati körben is — az intézkedések kialakításánál — meg kell különböztetni, hogy mely vállalatok kerültek ilyen állapotba az alacsony színvonalú vezetés, a szervezetlen munka, és mely vállalatok éppen a népgazdasági, az exportcélok teljesítésének követelménye miatt. Az utóbbi időszakban a kamara több fórumon közreműködött a gazdaságirányítást továbbfejlesztő munkában és a kamara véleményét sok esetben a gazdaságirányítás elfogadta. Az MKK elektronikai tagozata készítette el például azt a tanulmányt az erősáramú ipari technológia fejlesztéséről, ami belekerült az OMFB hosszú távú tervébe. Huszonnégy Békés megyei Mintegy hetven testületben ezernyi szakember részvételével folyik a munka, melynek eredményeként a vállalatok különböző csoportjainak szintetizált véleménye jelenik meg a kamarai állásfoglalásokban. Vidéken három-öt megyét átfogó területi bizottságok működnek. (A nyugati országokban lényegesen több kamara működik, nagyobb a területi szervezetek száma, Franciaországban például háromszáz körüli.) Békés megye a dél-alföldi bizottság munkájában vesz részt közvetlenül. Megyénk 24 gazdálkodó egysége — köztük a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, a húskombinát, a Békéscsabai Barnevál, a konzervgyár, a MEZŐGÉP, a BAGE, a Volán, a cukorgyárak — tagvállalata a kamarának, amely jelentős szerepet vállal a kishatármenti árucsere-forgalom szervezésében, lebonyolításában. Egy példa, hogy milyen közvetlen segítséget kapnak vállalataink a kamarától: a TCSV-nek francia import gumira volt szüksége a cseréppréshez, aminek beszerzése hónapokig eltart. A jugoszláv kamara közbenjárásával viszont két hét alatt megérkezett a hiányzó anyag. Itt kell említést tennünk a kamara nemrégiben alakult új megyei klubjáról, a Marketing Klubról, amely többek között a vállalatok közötti jobb együttműködést hivatott szolgálni. Nem elhanyagolható a kamarának a tagvállalatokat informáló tevékenysége sem. Ezt részben lapjain keresztül — a jogosan nagy népszerűségnek örvendő napi és Heti Világgazdaságon —, részben kiadványok, illetve külföldi piackutatás alapján teszi. A Magyar Kereskedelmi Kamarának több mint száz országban vannak jól kiépített kapcsolatai és ezek révén is törekszik a tagvállalatok áruinak megfelelő vevőkört találni. Hasonló céllal rendeznek évente négy-öt országban magyar gazdasági napokat. Az idén a Szovjetunió, Egyiptom, Nagy-Bri- tannia és Thaiföld ad otthont e rendezvényeknek. Emellett a kamara számos szolgáltatással — cíjniroda, okmány- hitelesítés, áruszakértők testületé, ipari formatervezési tájékoztatási központ stb. — igyekszik segíteni a tagvállalatok gazdálkodását. Tevékenységével minden területen az irányítók és irányítottak közötti összhang erősítését szolgálja. Szatmári Ilona Programok kertbarátoknak Elkészítette 1984. évi munkatervét a Kertbarátok és Kistenyésztők Megyei Társadalmi Szövetsége. A lakosság ellátásában nagy szerepe van a kistermelők termékeinek. Ezért fontos a termelési kedv megőrzése,- a kistermelők támogatása. Szakmai bemutatókkal, tapasztalatcserékkel kíván a kertbarátok és kistenyésztők megyei szervezete a kistermelők segítségére lenni, lehetőséget adva új növény- és állatfajták, illetve termelési módok megismerésére, hasznosítására. Több alkalommal rendeznek az idén előadásokat. Ezek közül néhány: a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ a kistermelők, a szakcsoportok érdekében végzett tevékenységéről számol be márciusban. Júniusban, Gyulán a gyulai és orosházi kertbarátkörök munkájáról, elképzeléseiről lesz szó, és megbeszélik a kertbarátoknak és a kiste- nyésztőknek az 1984-es országos kiállításon való részvételével kapcsolatos szervezési kérdéseket. Novemberben a kistermelők kisgép-, műtrágya-, növényvédőszer- ellátása lesz a téma, és a környezetvédelem, valamint a kertbarátmozgalom összhangja, együttműködési lehetőségei. A szervezet tagjai májusban tapasztalatcserelátogatást tesznek Kondoroson, szeptemberben pedig a szarvasi ÖKI tevékenységével ismerkednek. Százharmincnyolcan 8 tonna fölött Az_ aszály ellenére figyelemre méltó eredményt értek el tavaly a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők: országosan a harmadik legnagyobb kukoricatermést takarították be. Lényegesen rosszabb természeti körülmények között dolgoztak, mint 1981-ben, illetve 1982-ben, amikor is magasabbak voltak a hozamok. A legeredményesebb gazdaságok szempontjából 1983. a második legjobb esztendő volt; ebbe a kategóriába sorolták azokat az üzemeket, amelyekben hektáronként 8 tonnát, vagy ennél nagyobb mennyiséget hoztak le a földekről. összesen 138 gazdaság teljesítményei ütötték meg ezt a mércét, ám hogy a szárazság mégis alaposan próbára tette a takarmány- növényt, bizonyítja: 1982- ben 385 gazdaság tartozott a 8 tonnát elérők, vagy e felett teljesítők közé. Az adatok szerint a kiemelkedően dolgozó nagyüzemek területét általában kisebb mértékben sújtotta az aszály. Ezeknek a gazdaságoknak jó része amúgy is jó talajokkal rendelkezik, a növények itt jobban „bírták" tápanyaggal. Sikernek számít, hogy hektáronként 7-8 tonna között további 135 üzem teljesített, ezek nem kevesebb, mint 126 ezer hektáron termeltek kukoricát. A jó teljesítmény azzal is magyarázható, hogy a gazdaságok döntő többségében tavaly kitűnően előkészítették a talajt, s magas színvonalon biztosították a növények tápanyag-utánpótlását, ami végül is mérsékelte a szárazság hatását. Nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredménynek számít, hogy a vetésterületnek 4,2 százalékán 9-10 tonnás hozamokat értek el. Tíz tonna felett alakultak az átlagok a földek 1,7 százalékán. Húsz mezőgazdasági nagyüzem érte el ezt az igen magasszintű szakmai teljesítményt. A jobb időjárású 1982-ben 43 gazdaságot soroltak a 10 tonnások klubjába — ahogyan a mezőgazdák ezt a kategóriát egymás között nevezik —, ám a tavalyinál kevesebben __ütötték m eg ezt a mércét 1981-ben — akkor „csak” tizenhatan teljesítettek 10 tonna felett —, holott az az esztendő minden szempontból előnyösebb „évjárat” volt a tavalyinál. A tavalyi tapasztalatokat a mezőgazdasági nagyüzemek az idén hasznosítják. Mindenekelőtt a jelenleg is az átlagosnál kisebb talajvíztartalommal kell körültekintően gazdálkodniuk. És az elmúlt évihez hasonló jó talajmunka és az agrotechnikai előírások megtartása járulhat hozzá a magas átlagok eléréséhez. Ebben a nagyüzemi gazdaságoknak már nagy tapasztalatuk van, s ez re- ménytkeltő az idei esztendőre nézve. Mindenesetre a vetőmag vállalat jó színvonalú ellátást ígér tavaszra; a rendelkezésre álló szaporítóanyag minősége jó, és a választék is gazdag. Bégetö kamionok Kétsoprony meg Mezögyán összefogott A gazdasági társaság 1983. november 1. óta tevékenykedik. Tagjai: a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz és a kétsopronyi Rákóczi Termelőszövetkezet. És amire társultak: a mezőgyáni juhászat exportjának növelése. Oly módon, hogy a kétsopronyiak tartalékalapjukból 4 millió 100 ezer forintot a mezőgyániak rendelkezésére bocsátottak, amiből anya- és növendékállatokat vásárolnak. Az anya- és hízóbárányok számát így 1350-nel növelhetik az átadott pénzből ez évben. A Mezőgyánban előállított juhhúsnak biztos vevői vannak Olaszországban, Franciaországban, Kuvaitban, Líbiában és Szíriában. VAN VEVŐ AZ ÉLÖJUHOKRA — Van kereslet a birkahúsra, s mi élő állatokat viszünk exportra. Tőlünk — mondja a tsz főagronómusa, Tárnok Lajos — a Húsforgalmi Vállalat vásárolja fel, majd kamionokban jut el a külföldi országokba az áru. — Önök akkor vállalkoztak az állomány fejlesztésére, amikor a gazdasági körülmények a juhászatban is igen változóak. Még így is megéri? — Éppen a Gazdálkodás című folyóirat legutóbbi száma elemzi a fejlesztés és a szakosodás lehetőségeit, de a magunk bőrén is érzékeljük a folytonos változásokat. Először is az eredményességet nézve: 1981-ben igen jó jövedelmet adott az ágazat, az azt követő években csökkent — volt év, hogy 29—30 százalékkal — az ára a birkának. Tavaly év elején az értékesítési kilátások rosszak voltak, év végére emelkedett az ár, megnövekedett a kereslet. Elkészült az ágazatról a számvetés, a nyereség még a jelen körülmények között is 14 százalék. — Folytonosan alkalmazkodni kell a megrendelőkhöz: ahány piac, annyi súlyhatárt szab. Közel-Keleten a harmincon felüli bárányt szeretik, a franciák a harmincon alulit — elemzik aprólékosan az ágazat helyzetét Roxin György- főkönyvelő és a főagronómus. Jó BEFEKTETÉSNEK LÁTSZIK Befolyásolja a gazdálkodást az is, hogy Békés megyében is csökkent a juhállomány, főként tavaly, a III. negyedévben, ugyanakkor egyre több törzstenyészetet számolnak fel. A mezőgyániak 250 eladatlan kost tartanak, ráfizetéssel. A meglevő piaci igényeket azonban ki kell aknázni. A mezőgyániak úgy tudják ezt megtenni, hogy elfogadták a kétsopronyiak segítségét. Ez jó üzlet a mezőgyániaknak. De mi a kétsopronyiak haszna — kérdeztük Petrovszki Mihály tsz-elnöktől. — Mi csak befektetjük a pénzünket, egy szerintünk jól jövedelmező ágazatba. így a mezőgyániak boldogulnak, mi meg olyan feltételekkel adtuk oda a kötelező tartalékalapból a 4 millió 100 ezer forintot, hogy azt a pénzt, illetve kamatot visszakapjuk, amit a bank adna. S minthogy erre a szabályozók is ösztönöznek, ilyen--f képpen töb deviza terem az üzemek közötti kapcsolat révén Mezőgyánban. — Mi garantálja az eredményt? — Megtartjuk a törzstenyészetet, mert az ebből adódó követelmények garanciát teremtenek a megfelelő szaporulatra, a gyapjútermelésre. Sőt, nálunk — büszkélkedik a. mezőgyáni főagronómus — ennél jobb is az átlag, mert egy anyától három év alatt, két bárány születik. Évente pedig négyesforgóval 4 ezer hízó bárányt értékesítünk. TIZENHÉT ARANYKORONA ALATT A szerződéskötésen Csukás Gyula, a megyei tsz- szövetség titkára a következőképpen foglalta össze e gazdasági társaság létrejöttének szükségességét. — Erre azokban a szövetkezetekben van lehetőség, ahol a föld aranykorona-értéke 17 alatt van. A két éve született szabályozó a köte- lebő tartalékalap-felhasználást engedélyezi exportáru- alapok bővítésére. így a mezőgyániak boldogulnak, a kétsopronyiak is megtalálják számításukat, érdekeltségüket vetik be a nagyobb eredmények elérésére. Békés megyében a juhászatban és a szarvasmarha-ágazatban is egy-egy ilyen együttműködési szerződés van, illetve vár megkötésre. Számadó Julianna Ahány piac, annyiféle súlyhatár —szí— Fotó: Fazekas László
