Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

1984. február 9., csütörtök Űj úton a megyei munkásművelődés? HANGSZÓRÓ Érdemes volt hallgatni a Sportvilág hétfő esti adását. No, nem Vass István Zoltán beszélgetései miatt, aki a nagy pingpongcsata, az Európa 12 után bámulatos talpraesettséggel cipelte mikrofon elé a „menőket”, így a győztes svéd férfiak edzőjét, s megkérdezte elégedett-e, majd Popovát arról fag­gatta, szeretne-e nyerni Európa-bajnokságot, végül a jugo­szláv Korpát bírta szóra, hogy mit szólnak az NSZK-ban a gyengék ahhoz, hogy az erősek többet keresnek náluk. Tipi­kus álkérdések, amiket megszokhattunk már a sportműsorok­ban. Viszont egy rövid kommentár érdekesen kezdett működ­ni bennem. Novotny Zoltán szóvá tette, hogy a nők ezen a versenyen fele annyi pénzt kaptak, mint a férfiak. A dologról tudtam, de őszintén szólva nem tűnt fel. Termé­szetesnek vettem. Nem azért, mert lebecsülöm a szebbik ne­met, hanem mert így szoktam meg. Sőt, először bosszantott Novotny megjegyzése. Hiszen a sportrajongó a férfiakért váltja meg a jegyet. Az igazán bevételes sportversenyeken az erősebb nem játssza a főszerepet. Egyenlősdi, s nem egyen­lőség hirdetését éreztem a riporter szavaiból. Azt hiszem az­óta sem jutottam dűlőre. Mert tény, hogy a nézők többsége az egymás mellé helyezett pingpongasztalok közül inkább a férfiakét figyeli. Ám a nők eredménye éppúgy önnön erőik teljes bevetéséből születik, mint a férfiaké. Nehéz volna szá­zalékosan felmérni mennyien váltanak valamelyik nemért je­gyet egy-egy viadalon. Lehet, hogy a fiúkért többen. De na­gyon elszegényednének nemcsak a pingpong, hanem például az atlétika, vagy úszóviadalok is, ha nemenként rendeznék őket. Teszik néha, de együtt szép ez. A legfontosabb a ripor­ter kommentárjában a gondolkodásra késztetés. Kénytelen -voltam vitatkozni önmagámmal, s bele kellett törődnöm egy törvénybe; minden férfi-nő viszonyt irányító erkölcsi szabály, szokás folyamatosan vizsgálat és önvizsgálat tárgya kell le­gyen. Tanuljuk az emancipációt. Minden vívmánya évezredes piramisokat mozgat, s lám a modern versenysportban, amely alig pár évtizedre tekint vissza, micsoda masszív piramisok építődnek, s őrzik a régi kor ereklyéit. Tanuljuk az emanci­pációt, de használni tán sosem leszünk képesek. Mert egy­szerre van bajunk a nemek egyenrangúságának megélésével, s az egyenlősdi túlkapásaival. Ki ne tudna ez utóbbira. Ha a sportra gondolok, elég em­lítenem a női bokszolást, aminek végül is nem sok köze van a sporthoz. Az üzlethez inkább, amely épít az emberek tit­kolt, vagy alig titkolt aberrált hajlamaira. Ott ugyanis nem lényeges a nők vívni tudása ököllel, annál inkább fontos, hogy nagymellű nők testén puffanjanak a bőrkesztyűk. Talán nem szerencsés ilyen szélsőségeket idecitálni. Ám a szélsősé­gek mindig jó példák egy kor mentalitására. S a sport szál­lítja a látványos szélsőségeket, tükröt tartva ezzel az egész társadalom elé. Most már csak egyért esengek: jó, jó, vitas­suk meg néha egymás között a nemek viszonyát, ám ha eredményt is akarunk elérni, akkor saját magunkkal vitas­suk meg az emancipáció kérdéseit, önmagunkban meghány- ni-vetni többek érvét, sajátunkét, s egy tőlünk nagyon kü­lönbözőét. az emberi értelem legszebb lehetősége, de dolga is. A legmerészebb (rém)álmunk is valósággá válik — tanít bennünk rendszeresen a Csúcsforgalom. A keddi adás egyik esetéről eszembe jutott a vicc az autósról, aki karambol után kiugrik a kocsijából, és nekitámad a másik félnek: megőrül­tek maguk?! Ebben a városban senki sem tud vezetni?! — ordítja.* Elnézést — szólna a másik. Nincs elnézés! ! Ma már maga a hatodik, akivel összeütköztem. Nos, ha hatszor nem is. de egy hónap alatt négyszer sikerült koccannia Budapes­ten egy taxisnak sok éves jogsival. S ennek oka az volt az egyik esetben —- legalábbis saját megfejtésem szerint —. hogy a taxis önmagát képzelte a másik volánhoz, ám a má­sik volánnál nem ő ült, hanem egy afféle totojázó mazsola. Félre a tréfát, s nemcsak azért, mert a taxis csinált még há­rom hasonló malőrt a hónapban, hanem mert Petress István szelíd figyelmeztetéseiből, rémisztéstől, szenzációhajhászástól maximálisan mentes eseteiből érdemes okulni. Egyike a leg­jobb rádióműsoroknak a Csúcsforgalom. Petress okosan fo­galmaz, szépen beszél, s olyan nyugalommal vezeti a műsort, amely, ha nem is túl bonyolult, de mégiscsak épp olyan „életveszélyesen élő” folyamat, mint például az autóvezetés. Szelíd modora még a vad sofőröknek is haveri hang. Emellett a rövid riportok, interjúk mindig tudnak a közlekedés ezer­szer ismert dolgairól, új összefüggéseket találni, s a sokszor elmondottat unalommentesen belénksulykolni. Magam any- nyit értek az autóhoz, ha megy, akkor jó, ha nem. akkor fel­állítom a háromszögemet, felnyitom a motorházat, belenézek a bizgentyők, pörgettyűk, kerekentyűk birodalmába, s meg­állapítom, hogy a kocsi elromlott. Ennek ellenére rengeteg használható ezt-azt hallottam már a Csúcsforgalomból. A Csúcsforgalom munkatársainak figyelmét nem kerülik el a szabályok és egyéb szabályozók életképtelenségei sem. Nem akarnak „jó fiúk lenni”, tényleg együtt lélegeznek az autó­sokkal, s az utasokkal. Nem dőlök be könnyen a statisztikák­nak, ám az, hogy a Csúcsforgalom túljár az ezerháromszá- zadik adásán, az mégiscsak jelez valamit. Ungár Tamás Sokan sokféleképpen pró­bálkoztak már azzal, hogy megtalálják a tömegek ön­művelésének egyedül üdvö­zítő, hatásában forradalmi módszerét. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt bi­zonyítják, hogy nincs ilyen módszer. Módszerek azért vannak: hogy kik, hol, ho­gyan és főképp, hogy milyen eredménnyel alkalmazzák őket, arra nem lehet egyér­telmű választ adni. Egy biz­tos: kellenek tendenciák! Bár a gyermek anélkül is megta­nul járni — amikor erre fel­támad az igénye —, ha senki nem tanítja. De ha fogják a kezét, ha megmutatják ho­gyan kell, valószínű, hogy sokkal hamarabb, sokkal ügyesebben fog elindulni. Háttérbe szorul a tanulás? Beszélgetéseinkben arra próbáltunk választ keresni — a teljesség igénye nélkül — milyen próbálkozások szület­tek az utóbbi években me­gyénkben a munkásművelő­désben, s hoztak-e valódi változást? A megyei munkásművelő- dás bázisközpontja az oros­házi Petőfi Művelődési Köz­pont. Igazgatója, Gonda Gé­za szerint bázistevékenysé­gük elsősorban a tájkonfe­renciákra. szakmai tovább­képzésekre, tájékoztató érte­kezletekre épül. — Kétévenként hívjuk ösz- sze a gazdasági egységek közművelődési bizottságainak titkárait, az üzemi népmű­velőket, a művelődési ottho­nok e területtel foglalkozó munkatársait A megyében dolgozókon kívül a Csong- rád. Szolnok. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyeiek­kel is találkozhatnak itt; az előadásokon kívül mód nyí­lik az aktuális feladatok, gondok megbeszélésére, a ta­pasztalatok cseréjére. — Mi a haszna egy-egy tájkonferenciának? — Olyan fórum ez, amely módot ad az ismeretbővítés­re, a tapasztalatszerzésre. Volt és van érdeklődés, kedv az ilyen jellegű találkozók­ra; ezt bizonyítja, hogy egy­re többen jönnek el a táj- konferenciákra, egyre nő e rendezvény ösztönző szerepe, s haszna is. A legutóbbin, 1982-ben például a szocialis­ta brigádok művelődésének megyei tapasztalatait ele­meztük. Egy-egy munkahely közművelődési munkáját vet­Akík szeretik Hrabal és Men­zel sajátságos humorát, és szí­vesen nézik egy kitűnő színész­nő kiváló játékát. bizonyára örülnek majd annak, hogy a te­levízió február ll-én. szombaton 31.40-kor sugározza a Sörgyári capriccio című csehszlovák fil­met. amely előzőleg már nagy közönség- és kritikai sikert ara­tott a mozikban. Mai műsor KOSSUTH rAdió 8.27: Gasparone (operett). 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Mondókák, gyermekjáté­kok. 10.05: A mikroszkopizálás úttö­rői. 10.35: Aurélé Nicolet fuvolázik. 11.15: Népzene. 11.30: Az eladástól a szerelésig (riport). 11.45: Az eltűnt miniatűr .re­gény). XX/7. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenekari muzsika. 13.51: Magyar holdutazók a re­formkorban. 14.21: Szervápszky Endre mű­veiből. 15.05: Nóták. 15.28: Százszorszép klub. 16.00: Kóruspódium. 16.25: Haydn: D-dúr szimfónia. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Fúvósművekből. 17.39: Hárman (rádiókomédia). 19.15: Népdalest. 20.16: András László: A Ma­dách-rejtély. 20.26: Verdi: Otelló (opera). 21.01: A7 elektrosokk-kezelésről. •tűk nagyító alá. s bevált módszereikből, de hibáikból is levontuk a tanulságot. Mindenképpen előrelépést je­lentett ez a brigádok közmű­velődési mozgalmában. — Hogyan próbálnak még több segítséget adni a mun­kahelyi művelődéshez? — Mélyebb kapcsolatot kí­vánunk kialakítani a brigá­dokkal, a brigádklubokkal, a munkahelyi művelődési bi­zottságokkal, s a jó módsze­rek átadásával próbáljuk előbbre vinni munkájukat. Az utóbbi évek eredménye­ként könyvelhetjük el, hogy nemcsak a fizikai dolgozó­kat, hanem a vezetőket, a termelésirányítókat is mind­inkább sikerül bekapcsolni a munkahelyi művelődés szer­vezésébe, lebonyolításába. Ezzel talán sikerül megin­gatniuk azt az utóbbi időben uralkodóvá vált nézetet, hogy a termelés az elsődleges, s másodrendű a szakmai kép­zés, az önművelés. Több önállóságot! A szakszervezet, min! minden munkahelyen jelen­levő, a dolgozók érdekeit képviselő szerv, a művelő­dés természetes emberi igé­nyét is kell hogy valamilyen módon segítse. — Fontos feladatunk az úgynevezett kulturális neve­lő munka — mondja dr. Tóth Béláné, az SZMT politikai munkatársa —, annál is in­kább, mert. ennek is függvé­nye a munkahelyi közérzet, a munkahelyhez való kötődés. Segítjük a tartalmi munkát, jelző szerepet töltünk be. s ellenőrző feladatunk is van. Mivel a jóléti-kulturális alap fölött az szb. dönt. megha­tározóak vagyunk a munka­helyi művelődés anyagi ré­szében. Bár gyakran hallunk gazdasági gondokról, nem tudok róla, hogy bármelyik megyei intézmény, vállalat csökkentette volna jóléti­kulturális alapját. Ez jelzi, hogy fontosnak tartják a munkahelyek a dolgozók művelődési lehetőségeinek, megfelelő szabadidő-eltölté­sének biztosítását. — Hogyan segít a szak- szervezet a szervezésben? — Csak néhány példa: pá­lyázatot írunk ki amatőr vagy öntevékeny művészeti csoportoknak, kiállításokat szervezünk, megrendezzük a munkásfiatalok vers- és pró­za mondó versenyét, képzést tartunk a művelődési bizott­ságok elnökeinek, titkárai­nak . . . A film tartalmát nehéz volna elmondani, de nem is a cselek­ménye a fontos — a szép Ma­ria hosszú hajának levágása, és mindaz, amit ez az asszonyka képvisel —. hanem a groteszk báj és humor, amely a film minden kockájából árad. A szép Mariát a népszerű szlovákiai színésznő. Magda Va- saryová alakítja, akinek játékát 21.21: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folyta­tása. 0.10: Táncdalokból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Grabócz Miklós dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: A népművészet ifjú mes­tereinek felvételeiből. 13.00: A kísérlet még tart (ri­port) . 13.20: Éneklő Ifjúság I. 13.35: Medvetánc. 14.00: Lakatos Mihály cigány- prímás. 14.35: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Neked nem mindegy. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Ismeretlen ismerősök. 21.30: Címszavakban nőkről. 21.54: Magnóról magnóra. 22.34: Nóták. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Kórusművek. 10.19: Kortárs magyar zenemü­vek. — Milyen eredményes a bizottságok munkája? — A megye állami intéz­ményeiben összesen 98 mű­ködik: összesen 12 szakem­berrel, s ebből is csak 7 a függetlenített. Az igazsághoz tartozik, hogy jó néhány nagyvállalatnál még mindig nincs művelődési bizottság. — A szocialista brigádok közművelődési mozgalmában meghirdető szervként vesz részt az SZMT. Mik a ta­pasztalataik e területen? — A megyei közművelődé­si mozgalomban — amelyre évek óta épül a munkahelyi művelődés —• az elmúlt év­től új formát próbáltunk meghonosítani. Olyat, amely valóban önművelésre ad mó­dot, sokkal nagyobb önálló­ságot biztosítva a brigádta­goknak. A vetélkedőből iga­zi mozgalom lett, amelynek nem a verseny a végcélja. Aki akar, vetélkedhet, aki nem. az sokféle módon fel­használhatja „Az ember és környezete" ajánlásait. Sok munkahelyen például csak programokat vettek át, más­hol munkahelyi művelődési tervet építettek erre. — Miért vált szükségessé az új módszer? — Sok embert megkérdez­tünk; az általános vélemény az volt, hogy nagyobb ön- álléságöt igényelnek. „Én vá­lasszam ki, hogy mit aka­rok" — mondták a brigád­tagok. Kellett viszont valami fogódzó, ezért úgy próbáltuk kialakítani a tervet. hogy minél sokrétűbb legyen, mi­nél többen bele tudjanak kapcsolódni a mozgalomba. — Milyen eredménnyel zá­rult az első, kísérleti év? — Rengeteget léptünk elő­re az önkéntesség terén! Ahol gazdasági gondok mi­att háttérbe szorult a kultú­ra. többnyire ott is sikerült ily módon a helyére tenni. A brigádvezetők véleménye szerint jó az új forma. Igaz, kevesebben vetélkednek, de — a mostanában rendezett néhány elődöntő tanulsága szerint — akik jelentkeznek, azok igen színvonalasan és kedvvel készülnek fel. Értik, elfogadják A munkahelyi művelődés segítése egyik alapvető fel­adata a művelődési intézmé­nyeknek is. Hogyan alakul ez a kapcsolat, amely lényegé­ben eldönti, milyen minősé­gű az adott településen, vagy munkahelyen a munkásmű­velődés? Pocsajiné Fábián Magdolna. a Békés megyei már nem egyszer élvezhettük, hiszen olyan produkciókban lát­hattuk, mint a Kalimagdora kedvese, a Csalóka szerelem já­tékai. az És üdvözlöm a fecs­kéket. Maria Vasaryová 1948. augusz­tus 26-án született Selmecbá­nyán. A középiskola elvégzése után Pozsonyban szociológiát hallgatott, és 1972-ben doktorált. A doktornő azonban, aki már 16 évesen egy gyermektörténet fő­szereplőjeként filmezett — elje­gyezte magát a színészettel. Az l.967-ben forgatott Marketa La- zarova. a nagyszabású történel­mi film címszerepével nevet szerzett magának. A következő évben készült Dosztojevszkij ­11.05: Operaegyüttesek. 11.42: A Bécsi filharmonikus ze­nekar játszik. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Wagner-hangverseny. 15.32: Mendelssohn: d-moll trió. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Világok meséi. 16.55: A Poptarisznya dalaiból. 18.05: Holnap közvetítjük. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Zenekari muzsika. 20.45: Kritikus füllel. 21.45: Kilátó. 22.30: Napjaink 7enéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: örökzöldek 3/4 ütemben. 17.20: Sportiskola nélkül. Ri­porter: Tamási László. 17.40: Dalok a sportról. 17.50: Nemcsak a cégtábla vál­tozott. 17.55: Citeraszó. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: magyar iro­dalom. 8.35: Fizikai kísérletek. Művelődési Központ csoport- vezetője szerint elsősorban a művelődési házakat kell ösz­tönözni arra, hogy közeledje­nek a gazdasági egységek felé. __ — Mindenekelőtt meg kell. hogy találja egymást a mű­velődési ház munkatársa, és a munkahelyi közművelődési felelős. A gyakorlat az, hogy a kultúrház javasol, a mun­kahely pedig kiválasztja a neki megfelelő programot. Hagyomány, hogy a társadal­mi ünnepek megrendezésé­hez, vagy más alkalmi tevé­kenységhez kérnek segítsé­get. Nagyobb üzemeknél, ahol működik közművelődési bizottság, nincs gond. Ám a kisebb helyeken többnyire társadalmi megbízatásban dolgozik a közművelődési felelős, akinek — szakisme­ret híján —• a leginkább szüksége van a művelődési intézmény szakembereire. —■ Mi a helyzet a. szocia­lista brigádokkal? —• A brigádtagok kéthe­tente vagy havonta, általá­ban alkalmi jelleggel talál­koznak. Vannak jól műkö­dők. de egy részük megszűnt, s akadnak, amelyek csak for­málisan^ dolgoznak. A köz- művelődési mozgalom arra is jó volt, hogy e célra bri­gádklubok jöjjenek létre. Mivel 1983. januártól meg­változott a mozgalom jelle­ge, sok klub elveszítette élet- képességét. — Hogy néz ki a gyakor­latban ez az új elemekkel gazdagodott művelődési for­ma? — A brigádvezetök aján­lást kapnak, amelyből a ta­gok kedvük szerint vállalhat­nak feladatokat. Az A sza­kaszon belül teljesen kötet­len a művelődés, a B sza­kaszban önmaga ellenőrzésé­re egy feladatlapot kell ki­töltenie a brigádtag'nak, a C szakaszba pedig azok ne­veznek be, akik vetélkedni kívánnak. Mindebből lát­szik, hogy rugalmas az új forma; a felmerülő ötleteket, javaslatokat is be lehet épí­teni. Jó még, hogy nem ki­zárólag fizikai brigádoknak készült: az első két fokozat­ban bárki részt vehet. A visszajelzések azt bizonyít­ják hogy a kezdeti zavarok után egyre inkább megértik ennek a mozgalomnak a lé­nyegét. Nem csak elfogad­ják a brigádok, de a legtöb­ben jónak is tartják. Olyan vázra találnak benne, amely­re építeni lehet a munka­helyi művelődést. Gubucz Katalin adaptáció. A szelíd no. amely­nek tragikus sorsú nőalakját formálta remekbe, díjat nyert Monte Carlóban. Több koprodukcióba is meg­hívták. ilyen volt a Vonzások és választások (NDK—csehszlo­vák), a Ruszalka (NSZK—cseh­szlovák), Királyi vadászat (fran­cia-csehszlovák) . Vasaryová a pozsonyi Nemze­ti Színház, majd az tlj Színpad tagjaként kitűnő alakítást nyúj­tott a többi között a Három nő­vér Irmájának, a Marat halála Corday Saroltájának, valamint a Bolha a fülben Lucienne-jének szerepében. (erdős) 8.45: Deltácska. 9.05: Környezetismeret. 9.25: Történelem. 9.50: Váltságdíj (angol film) (ism.) 15.00: Iskolatévé: pszichológiai csapdák. 15.30: A köszönésről. 15.55: Magyar irodalom. 16.40: Téli olimpia. 18.00: Sárkánygyíkok (román rövidfilm). 18.20: Pedagógusok fóruma. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. 20.45 : A hét műtárgya. 20.50: Panoráma. 21.55: Válasz — egy folyóirat történetéből. 22.50: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.00: Közvetítés Szarajevóból 19.35: A pécsi körzeti »stúdió műsora. 20.00: Sorstársak. 20.25: Csehszlovákia—USA jég­korongmérkőzés. 21.10: Tv-híradó 2. BUKAREST 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Híres énekesek. 20.50: A nap eseményei. 21.00: Viharos cél. Jugoszláv film. 21.55: Diszkó. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Téli olimpiai játékok ’84. 11.50: Síelés — lesiklás. 13.55: Szánkázás, I. futam. 16.40: Videooldalak. 16.50: Hírek. 16.55: Mesék — tv-sorozat gyer­mekeknek. 17.25: Kicsiny nagyvilág — do­kumentum-szórakoztató adás. 18.30: Olimpiai szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Koldusok és fiák — hu­moros sorozat. 21.00: Könnyűzenei adás. 22.10: Tv-napló. 22.25: Olimpiai szemle. II. MŰSOR 14.20: Jégkorong. 15.05: Jégkorong. 18.30: Tudományos beszélgeté­sek. 19.00: Slágerlista helyett — ifjú­sági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Jégkorong. 21.15: Zágrábi körkép. 21.35: Jégkorong. 22.15: Jégkorong. SZÍNHÁZ 1984. február 9-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Sebes György Szakközépisk. ea. 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI József Attila-bérlet 19 órakor Szentesen: BOLHA A FÜLBEN 1984. február 10-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Békési Ház MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Riki- Tiki-Tévi, 8-kor: A csoda vége. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4-kor: Ulzana, 6 és 8-kor: Szeretők. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Mennyei seregek, fél 8-kor: Flór asszony és két fér­je. Gyulai Erkel: Gallipoli. Gyulai Petőfi, 3-kor: Misi mó­kus kalandjai, 5 és 7-kor: Tű a szénakazalban. Orosházi Bé­ke: Prof. Kuruzsló I—II. Oros­házi Partizán, fél 4-kor: Bará­tod akarok lenni, fél 6 és fél 8-kor: Jób lázadása. Szarvasi Táncsics: Excalibur I—II. 22­kor: Emlékszel Dolly Belire? Kameraközeiben Magda Vasaryová

Next

/
Thumbnails
Contents