Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984, február 7., kedd JgHsUMTd Romániai magyar irodalom A romániai magyar irodalom a nemzetiségi élet ke­retei között jött létre, s mint ilyen, egyfelől a romániai társadalmi valóságra, másfelől a magyar kultúra egyete­mes hagyományaira támaszkodik. Ezen a hagyományon belül különleges szerepet ad az erdélyi tradícióknak. Ezek a tradíciók józan történelmi realizmusra, illetve az együttélő nemzetek kultúrájának megbecsülésére inte­nek. Több mint hat évtizedes fejlődése során értékes örökséget halmozott fel ez az irodalom, olyan költői és Írói életműveket — például Aprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Kuncz Aladár és Caál Gábor munkásságá­ra gondolok —, amelyek máig ható érvényességgel fe­jezték ki az erdélyi magyar progresszió nemes törekvé­seit. A nemzetiségi irodalom újabb — ä felszabadulást követő — korszakának is már emberöltőnyi története van. Nemzedékek léptek fel, irodalmi irányzatok fejlőd­tek ki, kulturális intézmé­nyek szerveződtek ez alatt az idő alatt. A romániai ma­gyar irodalom fontos szerve­ző ereje a Kriterion Kiadó, amely Domokos Géza irányí­tásával sorra jelenteti meg ennek az irodalomnak a klasszikus és modern alko­tásait, az erdélyi magyar népköltészet emlékeit, iro­dalom- és művelődéstörté­nészek, nyelvészek, társa­dalomtudósok műveit. Mel­lette a folyóiratok és lapok vállalnak igen nagy organi­zációs feladatokat. így az Utunk című kolozsvári heti­lap, a Korunk című ugyan­csak Kolozsvárott megje­lenő tudományos és mű­vészeti folyóirat, az Igaz Szó című marosvásár­helyi irodalmi folyóirat, A Hét című bukaresti társa­dalmi, politikai és művelő­dési hetilap. A felszabadulás utáni el­ső évtizedekben még a két világháború közötti kor­szak jeles íróegyéniségeinek volt vezető szerepe: a költé­szetben Bartalis János, Szemlér Ferenc, Horváth Imre, Méliusz József, Sza- bédi Lá’szló, Kiss Jenő és Horváth István, a prózairo­dalomban Tabéry Géza, Molter Károly, Kacsó Sán­dor, Kemény János, Bözödi György, Asztalos István és Nagy István, a műfordítás­ban Franyó Zoltán; az iro­dalomkritikában Gaál Gá­bor, Balogh Edgár és Csehi Gyula munkássága hozta lét­re a legnagyobb értékeket. Hozzájuk Csatlakoztak a nemzetiségi irodalom mai „derékhadának” képviselői: a költészetben Kányádi Sán­dor, Székely János, Majté- nyi Erik, Márki Zoltán, Bo­dor Pál, a prózában Sütő András, Szabó Gyula, Pa- nek Zoltán, Deák Tamás. Huszár Sándor, az irodalmi szociográfiában Beke György. Majd őket követték a hat­vanas években a Forrás cí­mű könysorozatban jelent­kező írók: a költészetben Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Hervay Gizella, Ki­rály László, Farkas Árpád, Szőcs Géza, Bállá Zsófia, az elbeszélő' irodalomban Bá­lint Tibor, Szilágyi István, Csíki László, Pusztai János, a drámairodalomban Kocsis István és Lászlóffy Csaba. A romániai magyar köl­tészet a korábbi erdélyi líra történelmi érzékenységét és közösségi hangját folytatta, a népi hagyományokat éltet­te tovább, ugyanakkor igen nagy szerepet adott a mo­dern költészet, nemegyszer az avantgarde formanyelvé­nek. 1 A prózairodalom ugyan­csak az erdélyi elbeszélő hagyományok és a modern irodalmi törekvések nyomán tájékozódik. Az idősebb nemzedék írói — Nagy Ist­ván, Balogh Edgár, Kacsó Sándor — főként emlékira­taikkal hívták fel a figyel­met magukra. Nagy szerepet kap a személyes tapasztalatokra épülő lírai-szociográfiai iro­dalom, ennek klasszikus képviselője Sütő András be­számolója: az Anyám köny- nyű álmot ígér. Bálint Ti­bor népszerű regénye: a Zo­kogó majom ugyancsak sze­mélyes élmények nyomán idézi fel a kolozsvári ma­gyar szegénység egykori éle­tét. Szilágyi István Kő hull apadó kútba című műve analitikus lélektani és tár­sadalmi regény, Pusztai Já­nos A sereg című regénye pedig egyéni mítosz formá­jában idézi fel a kelet-euró­pai történelem tapasztalata­it. Jelentős mértékben fejlőd­tek az irodalom más terüle­tei is. Az erdélyi magyar történelmi dráma — neveze­tesen Sütő András Csillag a máglyán. Székely János Vak Béla király és Kocsis István Árva Bethlen Kata című művei — a magyarországi színpadokon is szép sikert arattak. A nemzetiségi esz- széirodalom — például Mé­liusz József, Balogh Edgár. Gáli Ernő és Szász János írásai — a romániai ma­gyarság fontos történelmi ta­pasztalatait világítja meg. az irodalomtörténet-írás és az irodalomkritika — Maro­si Péter, Gálfalvi Zsolt, Ko­vács János, Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva művei — pedig a romá­niai magyar irodalom önis­meretét, és ezzel további fej­lődését alapozza meg. Pomogáts Béla Közművelődés a szarvasi könyvtárban Amikor rangjának megfe­lelő tanácsházát kapott Szarvas, végre városi mű­velődési intézményhez mél­tó körülmények közé kerül­hetett a könyvtár is: a ré­gi tanácsháza patinás épü­letének több mint felét vet­ték birtokukba a könyvek. 1973-ban költöztek ide, de — koros épületről lévén szó — már 1980-ban felújításra került sor. A felújítás bő­vítéssel is járt, s a plusz 70 négyzetméter egyúttal eny­hített a raktározási gondo­kon is. Ugyancsak ekkor ala­kították ki az önálló zenei részleget. Csaknem 50 ezer kötetet helyeztek el a tágas termek szabadpolcain, és a két rak­tárhelyiségben. A három fiókkönyvtár olvasóival együtt 3 ezer 600-an irat­koztak be az intézménybe az elmúlt évben. Elgondol­kodtató, hogy ebből több mint 1200 a gyermekolvasó, a gyermekrészleg ugyanis mindössze 60 négyzetméter alapterületű. Mint Szatur Gézáné, a könyvtár vezetője elmon­dotta, igen nagy gondot je­lent a helyhiány, hisz az is­kolák új tanterve megköve­teli a könyvtárral való együttműködést. Sok általá­nos iskolai osztály jár ide, s bizony a rendhagyó ór4k megtartása igen nehéz a szűk hely miatt. A tanács keresi a módot a bővítésre, s előreláthatólag a közeljö­vőben sikerül kialakítani egy korszerűbb, tágasabb gyermekkönyvtárat. A város közép- és felső­fokú iskoláival jó kapcso­latot tart a könyvtár. Az oktatási intézmények önálló könyvtárakkal rendelkez­nek, ahol a kötelező iroda­lom és a tanulmányi mun­kához szükséges szakiroda- lom jórészt megtalálható. Ezért a városi könyvtárból a diákok inkább a szépiro­dalmat kölcsönzik, illetve a kutatómunkához biztosítja a szakirodalmat az intézmény saját állományából (800 kö­tetes helytörténeti anyaga van), illetve könyvtárközi kölcsönzés útján. A város szívében levő, korszerűen berendezett mű­velődési intézmény a köny­vek kölcsönzésén kívül más kulturális szerepet is betölt. A Vajda Péter Művelődési Központtal és az ÁFÉSZ- szel közösen évente 4-5 al­kalommal rendeznek iro­dalmi estet, ahová - egy is­mert írót és egy neves elő­adóművészt hívnak meg. Minden évben megemlékez­nek a politikai ünnepekről, s készülnek a könyvhetek, könyvnapok rendezvényso­rozatára. Az idén áprilisban fnéltóképpen szeretnék meg­ünnepelni az iskoláit Szarva­son végző író, Gyónj Géza születésének centenáriumát. G. K. Impressziók az NSZK-ból címmel fotókiállítás nyílt meg a Műcsarnokban, amelyen a Né­met Szövetségi Köztársaság fotóművészeinek 109 felvétele szerepel. A kiállítás három téma­körre tagolódik: Az ország, A gazdaság, Az emberek. A tárlat február 26-ig látható. Ké­pünkön: Andrej Reiser: Birkatenyésztés Észak-Némctországban című felvétele (Ha uer Lajos reprodukciója — KS) Nem olyan régen azt igyekeztem bizonyítani ezen a he­lyen, hogy ha keres az ember, talál is mindig értékes, jó és szórakoztató műsort. Hol délelőtt, hol délután, netán késő este, sőt éjjel, az első vagy a második csatornán. Azóta eszembe jutottak a fiatal házasok. Mindketten dolgoznak, a gyerekek a bölcsődében, óvodában, a család estefelé kerül haza fáradtan, és otthon még egy csomó munka, s közben a kicsikkel való foglalkozás, majd lefektetésük. Mire mindez megvan, a két felnőtt úgy nyolc óra körül a fotelba zuhan. Mozi:'wnéhanapján, színház: még jóval ritkábban. Szinte az egyedüli szellemi táplálékuk — a könyvön kívül —: a tele­vízió. De milyen a menü nyolc órakor — mondjuk a hét el­ső három napján? Ha kedd, akkor WAGNER még egy darabig. Ám. Ameny- nyire szeretem Wagner zenéjét, legalább akkora csalódást okozott a sorozat. Nem a felfokozott igények miatt, mert az nem volt, csak egy jó közepes filmre számítottam. Hogy mi lett helyette, mindenki tudja, ha hét héten át nézte ezt a filmbeli félnótás embert. Aki a zene csodálatos géniusza volt, azonban ebből szinte semmi nem derül ki, pedig már a végét járja az angol—magyar produkció, a maga igen rangos színészgárdájával. E szomorúság után most is a STÜDIÚ '84 jelentkezett. Egy szokvány számmal, amelyben azért csak akadt érde­kesség, a lexikonkérdés. A húszéves Űj Magyar Lexikon a legutóbbi idők adatait nem tudja nyújtani, mert az utó­gondozása elmaradt, folyik viszont egy újabb sorozat mun­kálata, s az első két kötet kiadása a jövő év végére várha­tó. Szóba került a különösen diákoknak oly nagyon hiányzó egykötetes változat, mely az értelmező szótár és a lexikon keveréke. Csodálkozva hallottam, hogy nálunk ez ismeretlen még, holott van a polcomon egy 1937-es kiadás. Ezer ol­dal, tengersok képpel, rengeteg hasznát veszem ma is. Nagy szükség lenne egy új hasonlóra, s talán az sem lehetetlen, hogy olyan hamar napvilágot lásson, mint ez a régi. Ez ugyanis egyetlen esztendő alatt készült el. mint az előszó mondja, ennyi idő kellett az előfizetési felhívás és a címre postázás között. Szerdán épp kapóra jött a KEK FÉNY, hogy az évszázad képrablását — bocsánat, hiszen a végén tudtunkra adták, hogy „csak” lopás volt — egybefüggően végigéljük, most már nyugodtan, hiszen szerencsésen hazakerültek a műkin­csek. A nyomozás története fölveszi a versenyt a legkülönb krimivel, kamera elé kerültek a magyar tettestársak: Raffai és Kovács, valamint Jónás Katalin. Ez utóbbi szerepelteté­sét, annak ellenére is, hogy a szülők engedélyével készült a riport, nem helyeslem. Mégiscsak kiskorú. Nem lett vol­na teljes az egész riport, ha a végén el nem hangzik a biz­tonsági intézkedésekre vonatkozó kérdés. Az öt éve pincé­ben heverő, milliókat érő biztonsági berendezés fölszerelé­séhez mindössze párszázezer forint kellett volna csak. És volt más, sorozatos szabálytalanság is bőven. Kik a felelő­sök? Felderítésük folyik, s a szerteágazó szálak és felelősök kinyomozása: egy újabb krimi. A HAMIS IZABELLA csütörtök este tette tiszteletét. Ma­gyar bűnügyi film lévén, előtte eszembe jutott Tabi László jó néhány évtizeddel ezelőtti szellemes írása, hogy miért nincsen magyar krimi? Akkor ugyanis még nem volt, s mint a kitűnő humorista kifejtette: ez csak természetes. Miért is lenne? Ki ütné agyon Mariska nénit párszáz fo­rintos örökségért, mondjuk Rákospalotán? A hasonlókkal folytatott viccelődésnek az volt a lényege: komoly pénz, va­gyon szükségeltetik a bűnhöz, vagy inkább a megírásához. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, vagyonok is születtek, a iappangó értékek is napvilágra kerültek, van már indíték. Bűntény is akad, még párszáz forintnál kisebb összegért is a valóságban. Igaz, ez utóbbi csak puszta szörnyűség, a könyvhöz vagy filmhez nem elég. 1970-ben. amikor Bencsik Imre forgatókönyvéből Bácskai Lauró István ezt a filmet készítette, már volt megfelelő háttere egy kriminek. Tehát. Egy lány eltűnik az iskolából, tanárnője utánaered, és egy öregasszonyt talál halva. Rejtélyes ügy, jó kezdet. A folyta­tás is, csak kissé sok nyomozó jelenik meg egyszerre a tett­helyen, sokat kiabálnak, és sokáig maradnak.. Aztán egyre bonyolultabb lesz a helyzet a gyilkosság, vagy inkább a százezer svájci frankot érő bélyeg, a hamis Izabella körül. Főleg azért, mert a tanárnő és a lány a kelleténél jóval több esztelenséget csinál. A pedagógus még többet, mint di­ákja, és mindketten majd az életükkel fizetnek érte. De pont így derül ki, hogy sem ők, sem a fényképész, sem az udvarló, de még a bélyeget hajkurászó svájci magyar sem lehet a gyilkos. Az a házban lakó villanyszerelő. Hogy mi­ért? Hát, csak. Ruttkai Éva az aggódó tanárnő, Mádi Szabó Gábor a rokonszenves főnyomozó. Kállai Ferenc a szórako­zott férj, Pécsi Sándor pedig a svájci magyar szerepében nyújtott kiváló alakítást Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Mikroelektronika és társa­dalom. I. 8.57: A Népzenei Hangos Ojság melléklete. 10.05: MR 10—14. 10.35: Beszélgetés Kiss Károllyal. II/l. 11.05: Rimszkij-Korszakov-mű- vek. 11.43: Az eltűnt miniatűr, (regény) XX/6. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza: My Fair Lady. 14.25: Daloló, muzsikáló tájak. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Nyitnikék. 15.35: 'Kamarazene. 15.59: Kossuth, (dokumentumjá­ték) 17.05: Mendelssohn: d-moll trió. 17.45: A Szabó család. 19.15: Zenekari muzsika. 19.40: Beszéljünk az államiról isi (riport) 20.10: Mi a titka? 21.05: Tudomány és gyakorlat. 21.35: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Barokk versenyművek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósesztrád. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Dezsényi János: Szvit if­júsági zenekarra. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Színészek a sanzonpódiu­mon. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Nótakedvelőknek. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás, (regény) 15. 20.58: Santana összes albuma — xxni/i. 21.38: Operettekből. 22.20: Popműhely. 23.20: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 11.05: Vántus István: Aranyko­porsó. (opera) 13.07: Kamarazene. 14.00: Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel. 14.31: Operafelvételekből. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Szimfonikus zene. 16.30: Politikai vitaműs'or. 17.00: Orvosok válaszolnak. 17.30: Operaáriák. 18.00: Zenei panoráma. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.40: A Wilanow vonósnégyes Játszik. Közben: 20.25: Győrffy István örök­ségében Karcagon. 20.45: A- hangverseny-közvetítés folytatása. 21.25: Madrigálok. 21.54: Magyar előadóművészek felvételeiből. 23.00: Hegedűs a háztetőn. (zenés játék) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Johnny Hollyday műsorá­ból. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Az én szak­mám a legszebb szakma — Kuktálkodom — Bélyeg- gyűjtők.) 17.30: Karcagi általános iskolás kórusok énekelnek. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Átiratok fúvósokra. Felix Slovacek játszik. (Közben: Tavasz a télben. Braun Ágoston jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Komár László új felvéte­leiből.­18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Világnézet. 8.45: Éneklő Ifjúság. 8.55: Francia nyelv. 9.15: Fizikai kísérletek. 9.25: Matematikai vetélkedő. 9.55: Wilson jutalma, (amerikai tv-film, ism.) 10.45: Humor Harold, (amerikai burleszkfilm, ism.)- 14.40: Iskolatévé: pedagógusok­nak ajánljuk! 15.15: Deltácska. 15.35: A maszk és a jelmez. 1. (ism.) 16.20: Téli olimpia. USA—Kana­da jégkorongmérkőzés. 18.30: Dél-alföldi krónika. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner, (angol—magyar tv-film) X/8. 21.00: Stúdió ’84. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-híradó 3. ' II. MŰSOR 18.05: Még egyszer gyerekeknek! . 18.45: Sakk-matt. 19.05: Biológiai forradalom. 20.00: Arcképek: El József. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Matt-helyzet, (csehszlovák komédia) BUKAREST 15.20: Család és iskola. 15.40: Carino. Film. 16.10: Állattenyésztésről min­denkinek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Politikai fórum. 20.35: Antonius és Kleopátra. Angol tv-film. 21.55: Nemzetközi tv-hírek. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Videooldalak. 16.10: Hírek. 16.15: A kaland — adás gyerme­keknek. 16.45: Az olimpiai láng érkezése Szarajevóba. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.55: Tv-naptár. 18.30: Olimpiai szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30 y Tv-napló. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Állomás két személynek — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 13.30: Téli olimpiai játékok *84: jégkorong. 14.20: Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. 15.05: Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. 19.00: Az Antarktisz — tudomá­nyos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. 20.50:-Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. 21.25: Zágrábi körkép. 21.55: Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. 22.15: Téli olimpiai játékok ’84: jégkorong. SZÍNHÁZ 1984. február 7-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Hófehérke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Bajor Gizi-bérlet 1984. február 8-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Németh László-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Móricz-bérlet 15 órakor Orosházán: ALTONA FOGLYAI 19 órakor Orosházán: ALTONA FOGLYAI MOZI Békési Bástya: Csillaghullás. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Hanyatt-homlok, 6 és 8-kor: Tű a szénakazalban. Békéscsabai Terv: E. T. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Vízipók-csoda- pók, fél 8-kor: Kémek a lokál­ban. Gyulai Petőfi, 3-kor: A teknős és a sün, 5 és 7-kor: Zsaru. Orosházi Partizán, féL 4-kor: Jegesmedve a porondon, fél 6 és fél 8-kor: Kína-szind­róma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents