Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984, február 7., kedd Új jogszabály az ügyvédekről II mi munkánk bizalmon alapszik — Mi volt az" első ügye? — Egy büntetőügy. Súlyos visszaélést követett el a vé­dencem. Elítélték. Mégse tar­tottam rossz ómennek a kez­dést. Az ügyvédnek kitartó­an kell dolgoznia. Dr. Herjeczki Jánossal Bé­késcsabán, az Ügyvédi Ka­mara tágas irodájában be­szélgetünk. November 12-én választották meg a kamara elnökének. Kettős jelölés volt. A tagság többsége rá voksolt. Mezőkovácsházán született. 1964-ben végzett Budapesten, a tudomány- egyetem jogi karán. A pályát Gyöngyösön kezdte, majd Gyulán tagja lett az ügyvé­di munkaközösségnek. Nem volt rossz ómen a kezdés. Kitartó, lelkiismeretes ügy­védi munka áll mögötte. — Diákkoromban legszebb­nek a bírói pályát tartottam, utána mindjárt az ügyvédit. Jelölt koromban principáli­som azt mondta, hogy a bí­ró mindent jobban tud, az ügyvéd viszont többet. Csak később értettem meg, hogy míg a bíró egy szűk terület mélyére ás, addig a dolog természeténél fogva az ügy­védnek szélesebb kört kell áttekintenie. Bár pályám so­rán akadtak nehéz szakaszok is, sohase bántam meg, hogy ügyvédi hivatást választot­tam. Szépnek tartom. A múlt évben jelent meg az ügyvédségről szóló tör­vényerejű rendelet. Sor­rendben a negyedik. Ugyan­is 110 éve látott napvilágot az első ügyvédi rendtartás. A felszabadulás után az 1958. évi 12. tvr. 25 éven keresz­tül volt hatályban. Jól szol­gálta a társadalom és az ügyvédség érdekeit. A mos­tani jogszabály a korábbiak­hoz képest nagyobb hang­súlyt helyez az ügyvédi szer­vezet működésére és az ön- kormányzati jellegre. Műkö­dési formaként csak az ügy­védi munkaközösséget ismeri el, a magánpraxist, melynek korábban sem volt gyakorla­ti jelentősége — nem. A szervezet hármas tagozódásé. A legfontosabb a munkakö­zösség. Itt folyik a tényleges munka. A munkaközössége­ket fogják át a megyei és a fővárosi kamarák. — Hány ügyvéd dolgozik megyénkben? — Ügy is lehetne fogal­mazni, hogy a kamara a me­gye egyik legnagyobb szol­gáltató szervezete. ötven­nyolc ügyvédünk és öt ügy­védjelöltünk van. A megye mind a hat városában és egy városi jogú nagyközségé­ben működik ügyvédi mun­kaközösség, s ezenkívül 11 kirendeltség. A kamara az ügyvédek kö­zépfokú érdekvédelmi és irá­nyító szervezete. Az új jog­szabály szélesítette a feladat­körét. Végrehajtja a maga­sabb 'szintű határozatokat, ellenőrzi a munkát, a gaz­dálkodást, ellátja az érdek- védelmet, és dönt a fegyel­mi ügyekben. A legmaga­sabb szervezet az Országos Ügyvédi Tanács. — Hogyan térül meg az a kár, melyet ügyfelének 'okoz az ügyvéd? — Az ügyvédi munkakö­zösségek önállóan gazdálkod­nak. A berendezési tárgyak­tól kezdve mindent a saját bevételeikből teremtenek elő. Különböző alapokat, így koc­kázati alapot is létesítenek, hogy az ügyfelek esetleges kárát meg tudják téríteni. — Tehát az ügyvédért a munkaközösség vállal garan­ciát? — így van, hiszen az ügy­fél a munkaközösséggel £dl jogviszonyban. A munkakö­zösséget bízza meg a jogi te­endők ellátásával. A munka- közösség pedig felel a szer­vezetében dolgozó ügyvédért. A munkát is a munkaközös­ség vezetője" osztja el. De ter­mészetesen mindenhol bizto­sítva van a szabad ügyvéd­választás, azaz megvan a le­hetőség, hogy az ügyfél ah­hoz forduljon, akiben a leg­jobban bízik. — És a felelősségre vo­nás? Ki bírálja el a fegyel­mi ügyeket? — A kisebb súlyú fegyel­mi ügyek a munkaközössé­gek hatáskörébe tartoznak, a jelentősebbek pedig a kama­ra, a fegyelmi tanácshoz. A döntéssel szemben az Orszá­gos Ügyvédi Tanács mellett működő fegyelmi tanácshoz lehet fordulni. Megyénkben az elmúlt évtizedben egyet­len súlyos fegyelmi ügy for­dult élő. Ügyvédeink lelki- ismeretesen dolgoznak. Mun­kánk bizalmon alapszik. Köz­ismert azonban, hogy a pert csak az egyik fél nyerheti meg. Ilyenkor a vesztes fél­ben könnyen meginog a bi­zalom. Nem az ügyvéd tehet róla. Csak arra vállalkozik, hogy tudását lelkiismeretes munkával ügyfele javára ér­vényesíti, de eredményt so­hase ígérhet. — A szocialista törvényes­ség érvényesítésének egyik fontos biztosítéka az ügy­védség. Sem a munkaközös­ségek, sem a kamarák, sem pedig az országos tanács nem állami szerv. Mit jelent az érdekvédelem ilyen esetben? — Az új törvényerejű ren­delet megerősítette az ügy­védek önállóságát. Szerveze­teik önkormányzattal ren­delkeznek. Nem állami szer­vek, nincs hatósági jogkö­rük. Éppen ezért nagy súly- lyal esik latba az érdekvéde­lem. Hiszen az ügyvédség munkájának biztosítása fon­tos társadalmi érdek. Az igazságszolgáltatás része. Az ügyvédek gyakran állami szervekkel állnak perben, amikor ügyfeleik érdekeit képviselik. Hogy maradékta­lanul elláthassák feladatu­kat, az ügyvédek függetle­nek, csak a törvénynek van­nak alárendelve. önkor­mányzattal rendelkező, nem államigazgatási szervekben dolgoznak, melyek felett az igazságügyi miniszter gyako­rolja a felügyeletet. — Minden embernek joga van, hogy védelmet kapjon. Annak is, aki súlyos bűn terhe alatt áll. — Az ügyvédnek nem­csak joga, olykor kötelessége is vállalni a védelmet. An­nak a védelmét is, akiről tudja, hogy súlyos bűnt kö­vetett el. Ügy kell védenie, ahogy a törvény megengedi, s a saját tisztessége és lel­kiismerete lehetővé teszi. Nincsenek kis ügyek és nagy ügyek. Minden ügy valaki számára fontos. Az az ügy­véd, aki csak érdekességet lát, s nem veszi észre mö­götte az embert, az nem áll feladata magaslatán. Fontos, hogy ügyfelével azonosuljon, hogy elfogult legyen a javá­ra. Ez nem hiba, ez követel­mény. — Gyakran beszédtéma az ügyvédek keresete. Valóban, mennyit keresnek havonta? — Nincs fix fizetés. Min­denki annyit keres, ameny- nyit dolgozik. A múlt évben megyénkben egy ügyvédre átlagban 187 ügy jutott. Az ügyvédek átlagkeresete az elmúlt évben megyénkben 10 ezer forint volt. Ennél keve­sebbet keresett az ügyvédek kétharmada, többet pedig az egyharmaduk. Nemcsak az ügyek száma, hanem a mun­ka minősége is számít. Mi­nél jobban dolgozik valaki, annál több az ügyfele. Hoz­zá kell tennem azonban, hogy nálunk nincs fizetett szabadság. A szakszerveze­teknek sem voltunk tagjai. Csak a közelmúltban ala­kult meg a szakszervezeti bi­zottság. — A bírói pálya elnőiese­dik, viszont kevés az ügy­védnő. — Megyénkben csak ki­lenc ügyvédnő dolgozik. Az ügyvédi tevékenység nagy megterhelést jelent. Gyak­ran kevés a napi 8 óra. Sok­szor este is dolgoznak az ügyvédek. Hiszen el kell lát­niuk a tárgyaláson a képvi­seletet, fogadni és beszélni az ügyfelekkel, megszerkeszteni a különböző beadványokat, szerződéseket. És alkalmaz­kodniuk kell az ügyfelek sza­bad idejéhez. — Éspedig? — Megyénkben csaknem 20 éves múltra tekint vissza az ügyeleti szolgálat. Lénye­ge, hogy egy-egy községben meghatározott napon az ügy­védek félfogadást tartanak. — Mint a kamara elnöké­nek bokrosodtak a teendői? Hiszen ügyvédi praxis mel­lett végzi ezt a felelősségtel­jes munkát. Miről kellett le­mondania? — Sajnos, a kamarai teen­dők ellátása valóban lemon­dást követel. Elsősorban a szabad szombatok teltek ed­dig munkával, és valószínű, ez a jövőben is így lesz. Meg­bízatásomnak lelkiismerete­sen akarok eleget tenni. A családomra is kevesebb idő jut, és más kedvtelésemről is le kellett mondani. Közel húsz éve dolgozom az eszpe­rantó mozgalomban. A gyu­lai eszperantó nyári egye­tem szervezésében végzett munkáért tavaly megkaptam az Országos Béketanács ki­tüntetését. Szerettem ezt a munkát, egyben szórakozást is nyújtott. Ügy tűnik, azzal is* fel kell hagyni. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Nem mindennapi „házőrzővel” büszkélkedik Gyöngyösön a Kovács házaspár. Hét hónappal ezelőtt egy tíznapos núblai oroszlánkölyköt kaptak ajándékba. A tejen és bébiételen nevelt kölyköt — Belamit — játszótársává fogadta a ház másik őrzője, Bécl, az egyéves bernáthegyi kutya, akivel békés egymás mellett élésben őrzik Kovácsék otthonát. A képen: Belami — a héthónapos oroszlánkölyök (MTI-fotó: Szabó Sándor felvétele — KS) Gyógyszertári szocialista brigádok A Békés megyei Gyógyszertári Központ szocialista brigádjaival találkozunk az újítási kiállításokon, a ve­télkedőkön, a tudományos pályázatokon és szakmai ver­senyeken, kulturális programokon. Munkájuk lendülete évek óta nem csökken, s ezt igényességükön kívül az is alátámasztja, hogy irányítóik segítik törekvésüket, ösz­tönzik őket a többre, jobbra. Erről beszélgettünk a köz­pont két munkatársával, dr. Marsai Györgyné oktatási szakelőadóval, munkaverseny-felelőssel, és dr. Keczer Andrásnéval, a művelődési bizottság titkárával. — Gyógyszerész vagyok, de bánatomra, allergiás ér­zékenységem miatt nem dolgozhatom patikában. A brigádok életével nagyon szeretek foglalkozni — mond­ja Marsalné. — A napokban találkoztak önértékelő be­szélgetésen a brigád vezetők, ahol meghatározták újabb vállalásaikat is. Ez az esz­tendő különösen jelentős, hi­szen terveiket felszabadu­lásunk 40. évfordulójának jegyében állítják össze. Eredményeik értékelésénél érdemes visszapillantani az elmúlt esztendőre. A megye 28 gyógyszertári szocialista brigádjában 322-en tagok. Ez a létszám a gyógyszertár vállalat dolgozóinak felét jelenti. Sokan olyan kis pa­tikában "tevékenykednek, ahol egy-két emberrel nyilván­valóan nem lehet brigádot alakítani. Felvetődött a gon­dolata, hogy fogjon össze több kisebb gyógyszertár szocialista brigád létesítésé­re. Miután azonban a közös* ségi együttlét, az értékelés alapja elsősorban a közös munka, egymás tevékenysé­gének alapos ismerete, erre nem került sor. A brigádok közül az elmúlt év eredmé­nyei alapján egy érte el a szocialista címet, négy bronz­koszorús, 13 ezüst- és 8 aranykoszorús lett. A békés­csabai 14'3-as, Felszabadulás téri gyógyszertár Aesculapius Szocialista Brigádja és a dévaványai 14/21-es gyógy­szertár szocialista brigád­ja a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet érdemelte ki. — Hogy mit takar a szo­cialista brigád elnevezés — folytatja Marsalné —, arról csak részlettényeket lehet felsorolni. Nagy jelentősé­gű a gyógyszerészek egész­ségnevelő munkája, falun és városban, iskolában és művelődési házban, számos felvilágosító előadást tarta­nak. Közéleti szerepet vállal­nak a legtöbben pártmun­kában, vagy a tanácsi testü­letekben, a népfrontban, a Vöröskeresztben. Az orvo­sokkal jó- kapcsolatban ál­landóan konzultálnak a kap­ható és helyettesíthető gyógy­szerekről. Az egészségneve­lő munka része, hogy a gyógyszertárakban egészség- ügyi témájú könyveket áru­sítanak. Tavaly a 8—10 fo­rintos kötetekből 220 ezer forintot forgalmaztak, s ezek ismeretterjesztő értéke egészségkultúránkban pénz­ben nem mérhető. Eladná­nak többet is, ha lenne. Próbálnak majd olyan lehe­tőségeket keresni, ahol nagy mennyiségben és választék­ban juthatnánk egészségügyi könyvekhez. A KÖJÁL is­meretterjesztő szórólapjait a helyes életmódról, a betegek táplálkozásáról, egyéb egész­ségügyi témákról szívesen osztogatják, ha van elegen­dő. Az asszisztensek rendkí­vül aktívan tevékenykednek a brigádmunkában is. Egy­re több idős nyugdíjast tá­mogatnak, gondoznak, az egyedülállóknak ebédet hor­danak a gyógyszertárakban dolgozók. — Bár elfoglaltak az em­berek, és sok a kisgyerme­kes nődolgozó a vállalatunk­nál — meséli Keczerné —, igen érdeklődőek, a klub- programokra szívesen jár­nak, részt vesznek a műve­lődés különböző formáiban. A gyógyszertári kórus hosz- szú évek óta ismert Békés­ben és. a megyehatárokon túl is. A közművelődési ve­télkedőre 12 brigádunk ké­szült fel, kettő jutott tovább a megyei középdöntőbe. Fel­készülésük igen komoly munkát takar. Általában, ha a gyógyszertár vezetője pél­dát mutat, a dolgozói köve­tik, s az igényesség általános szemléletté válik. A Nemze­ti Színház felépítéséhez 150 ezer forinton felüli összeggel járultunk, de‘ segítünk a sportcsarnok létesítésénél, az egészségkárosodott gyere­kek táboroztatásánál is. A vörös keresztes alap- szervezet szervezésében ta­valy hatvanan végezték el a középfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot, s tudásukról ve­télkedőn adtak számot. A községi egészségügyi meg­mozdulásoknál, rákszűrés­nél, véradásnál szervezők és résztvevők a gyógyszertá­riak. Gyógyszerészek és asszisztensek, szocialista bri­gádtagok és nem brigádta­gok számos tudományos pá­lyamunkát dolgoztak ki. Az idén is adódik lehetőség szakmai, közéleti műveltsé­gük bővítésére, mert Ma­gyarországon lesz a gyógy­szerészeti világkongresszus, és június 4-től 7-ig Békés­csabán rendezik az országos gyógyszertári ifjúsági napo­kat. Az Alkotó Ifjúság pá­lyázatra évente legalább ha­tan nyújtják be munkájukat. Az újítótevékenység célja, hogy lehetőleg minden szo­cialista brigád egy elfogadott újítással jelentkezzen. A gyógyszertári központ Ga- lenusi laboratóriumában, eb­ben a gyógyszertári közép­üzemben adódik a legtöbb lehetőség a kísérletezésre, no és persze a kedvük, szak­mai tapasztalatuk is adott, így például az általuk ki­dolgozott asepta sterilező el­járást vette át a szentesi kórház. A szakmai ismere­tek szintentartásának, foko­zásának olyan formái bizto­sítottak, mint a legutóbbi ha- tástani előadássorozat, ame­lyet a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem egyik pro­fesszora tartott a szakmabe­lieknek. A legfrissebb is­meretek birtokában lehet­nek egymásnak megfelelő partnerei a gyógyításban or­vosok és gyógyszerészek. „Az új esztendő vállalásait sem mérhetjük alacsonyabb mércével az eddigieknél — mondják a gyógyszertáriak. — -A munkaköri kötelesség színvonalas teljesítése mel­lett gondot fordítunk az ész­szerű takarékosságra, s pél­dául a gyógyszertárak külső és belső környezetének szé­pítésére, tisztán tartására.” Bede Zsóka Közös erővel, hatékonyabban A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztály felügye­lete alá tartozó Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi, Univerzál Kereske­delmi, valamint vendéglátó- ipari vállalat együttesen a napokban tartotta meg az osztályvezetők, boltvezetők, önálló csoportvezetők polgá­ri védelmi módszertani fel­készítését. A kiképzés alapvető cél­kitűzése egyrészt az volt, hogy megfelelő lexikális és módszertani ismeretek nyújtásával hatékonyabb formában kerüljön végre­hajtásra a munkaviszony­ban levő dolgozók polgári védelmi felkészítése; más­részt, mivel a veszély fe­nyegetése , az emberi élet minden területén az elmúlt időszakban megnövekedett és kiszélesedett, azok felis­merése, esetleg elhárítására történő tudatos cselekvés végrehajtásának követelmé­nyei megnövekedtek, emberi közelségbe kerültek A békéscsabai, gyulai, orosházi, szarvasi felkészítés során a résztvevők tájékoz­tatást kaptak a honvédelmi törvényről, a polgári védel­mi jogokról és kötelességek­ről. Megismerkedtek a kü­lönböző veszélyek tartalmá­ról, elrendelésének módjá­ról és magatartási szabá­lyairól. Bővültek ismereteik a tömegpusztító fegyverek fogalmáról, tartalmáról és hatásairól, valamint azok el­len való védekezés lehetősé­geiről. Szélesedett látókörük a lakóépületek, középületek, boltok, vendéglátó helyisé­gek, raktárak stb. tűzvédel­mi felkészítéséről, valamint az esetleges tüzek lokalizá­lásáról, eloltásának formái­ról és módszereiről. Az új ismeretek nyújtására törté­nő törekvés jellemezte a to­vábbképzést azáltal is, hogy magas óraszámban kapott helyet az ön- és kölcsönös segélynyújtás szabályainak megismerése, a sérültek el­sősegélyben való nyújtásá­nak gyakorlatban történő elsajátítása. A módszertani felkészítés előtti időszakban felmértük azokat a lehetőségeket, ame­lyek negatív vonatkozásban befolyásolhatták volna a ki­képzést, s ezen keresztül megkerestük azoknak a le­hetőségét, amelyek a to­vábbképzés eredményességét elősegítették. Ma már megállapítható, hogy a felkészítés a kitűzött célokat magasan biztosítot­ta. Az előadók felkészültsé­ge — az előadás anyagai­nak, tartalmi kérdéseinek ismerete és átadása, peda­gógiai és oktató-didaktikai elvárások érvényesítése — magasan teljesítette azokat a követelményeket, melyek biztosították a résztvevők figyelmének összpontosítá­sát, jegyzetkészítését, az is­meretek elsajátításának ha­tékonyságát. Külön kieme­lést érdemelnek meghívott előadóink. Békéscsabán az előadó az anyag teljes bir­toklása, logikai rendszere és pedagógiai tartalma mélysé­gesen lekötötte a hallgatók figyelmét. Az elméletet az imitátorok segítségével, be­mutatásával bizonyította, s azt a hallgatókkal gyakorol­tatta. A gyulai, orosházi, szarvasi előadók a mentőál­lomások munkatársai voltak, akik az elméleti ismeretek átadását a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal egészítették ki. Bizonyságot adtak arról, hogy megyénk mentőszolgálatai magas szakismerettel, széles körű gyakorlattal rendelkeznek. Ez megnyugvást adhat min­den bajba jutott állampol­gár számára, mert feladatai­kat hivatásérzet és -tudat párosításával magas színvo­nalon képesek ellátni. Ez­úton .is megköszönjük elő­adóink fáradságos, céltuda­tos, eredményes munkáit. A módszertani felkészítő foglalkozás befejezést nyert. Az osztályvezetők, boltveze­tők, önálló csoportvezetők felkészítése azonban nem ért véget. Az előadók a le­adott anyagból — az óra­vázlat elkészítése mellett — rövid tartalmi vázlatot ké­szítenek, tömören foglalják össze a legfontosabbnak megítélt kérdéseket, mellyel minden előadót ellátunk. Ügy érezzük, hogy a mód­szertani felkészítő foglalko­zások és a kiadásra kerülő anyagok alapján foglalko­zásvezetőink képessé válnak dolgozóik polgári védelmi felkészítésére. Eredményes­ségét, hatékonyságát — melynek egyes elemeit ugyan már ma is érezzük, láthatjuk — mégis a mun­kaviszonyban levő dolgozók kiképzésének teljesítése után lehet véglegesen mérlegelni. Kereki Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents