Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
NÉPÚJSÁG 1984. február 5-, vasárnap Indulj te is, kutasd hazádat! „Indulj te is, kutasd hazádat!” Ezzel a Váczi-idézettel indította országos útjára a vetélkedősorozatot a budapesti Akácvirág utcai általános iskola. A felmenő rendszerű verseny első fordulóját,, a háziversenyekét december 20-ig bonyolították le az iskolák. majd az itt nyerő csapatok eljutottak a február 4-én megtartott megyei döntőkre. Ahhoz, hogy a versenyen indulhassanak az iskolák felső tagozatosai, egy 10 kilométeres gyalogtúrán kellett részt veniük, erről albumot készíteniük. Az erről készített feljegyzéseket a megyei döntőre eljutott csapatok magukkal vitték, ahol műveikkel értékes pontokat szerezhettek. A versenyre való felkészüléshez irodalmat is adott a budapesti meghirdető iskola, többek között arról, hogyan élt Körösi Csorna Sándor, miként tette meg a nagy utat és tájékozódhattak a versenyzők az indiai és perzsa művészetekről is. A békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskolába tegnap a megye különböző iskoláiból jöttek a kisdiákok, hogy részt vegyenek a megyei selejtezőn, s akik arra érdemesek — 12 csapat — a délutáni döntőn. A versenyben négy témakör keletében válaszoltak a gyerekek kérdésekre, például a Keresd meg a párját című feladványban. majd vaktérkép alapján feladatlapot töltöttek ki. Ä térképen államok, városok, tengerek, csatornák szerepeltek. A sakkfeladvány egy idézet volt Csorna SánKörösi Csorna Sándor-emlékverseny Ki lesz a szerencsés, aki a délutáni versenyben is részt vehet? Szalai Sándor földrajz—rajz szakos tanár a sarkadi kisdiákokkal Fotó: Fazekas László dór naplójából. A délelőtt villámkérdésekkel fejeződött be. Ennek alapján választódott ki a délutáni döntőbe jutó 12 csapat, s ebéd után ők mérkőzhettek a helyezésekért. Kilenc feladatot kellett megoldaniuk, jellegükben hasonlókat, de nehezebbeket, mint a délelőttiek'. A legügyesebb: a békéscsabai Padrah Lajos és a békési,Szántó utcai általános iskola csapata, így ők jutnak tovább a március 15-én megrendezendő területi döntőre, sikeres szereplés esetén az április II-én megrendezendő budapesti Akácvirág utcai iskolai országos döntőre. # — számadó — A komlói bányaszerencsétlenség okait vizsgáló bizottság sajtótájékoztatója Bodrogi Jenő, az ’Országos Bányaműszaki Főfel- ügyelsőég elnökhelyettese, a csütörtöki komlói- bányaszerencsétlenség körülményeit vizsgáló bizottság elnöke tájékoztatta az újságírókat a vizsgálat eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a bizottság eddig több csoportban, több alkalommal járt a helyszínen, és a vizsgálatok folytatódnak. Megállapították, hogy a bányában sújtólégrobbanás történt, ehhez szénporrobbanás kapcsolódott. Ennek okait azonban még nem sikerült tisztázni. Az bizonyos, hogy a robbanást megelőzően nem volt bányatűz, ezen a munkahelyen hosszabb ideje nem végeztek robbantásos munkát. Feltehető, hogy a sújtólégrobbanást valamilyen villamos berendezés szikrája idézhette elő. A másik- kérdés, amire a vizsgálat során választ várnak, hogy hogyan koncentrálódott annyi metán a levegőben, amely elérte a kritikus robbanási határt. s ezt — jelzőkészülékeik segítségével — miért, nem fedezték fel időben az ott dolgozók. A vizsgálat azt már megállapította, hogy a bányában általában jó a szellőzés, megfelelő az áramló levegő gyorsasága, és mennyisége is. A szerencsétlenség színhelyén azonban a jelek szerint kisebb szellőz- tetési zavar keletkezett, ennek okait is vizsgálják. Eddig hét tanút hallgattak ki, a történtekre azonban egymástól eltérően emlékeztek, az általuk elmondottak ellentmondásosak voltak, így következtetéseket ezekből nem lehet levonni. A tanú- kihallgatásokat hétfőn folytatják, és még további 18—20 embert hallgatnak meg. A vizsgálatok aprólékos, hosz- szadalmas munkát igényelnek, mert több száz villamos készüléket és több kilométernyi villamos kábelt kell átvizsgálni. így deríthető fel, hogy a robbanást villamos szikra okozta-e? Jelenleg a bányaszerencsétlenség négy sebesültjét kezelik kórházi intenzív osztályon, közülük háromnak az állapota már olyan mértékben javul, hogy ők rövidesen elhagyhatják az intenzív osztályt. Hétfőn kezdődik a téli vásár IKR Hiúsági vetélkedő Csongrádon Az Iparszerű Kukoricater- mesztési Rendszer a Magyar Agrártudományi Egyesülettel karöltve Csongrád városában rendezte meg február 2-an az IKR-taggazdasá- gok részére a 4000-es orosházi körzet szervezésében az ifjúsági vetélkedőt. A nevezések alapján 27 csapat — közöttük 14 Békés megyei — vett részt a körzeti döntőn. Agronómiái, műszaki és politikai kérdésekre válaszoltak totóformájú kérdőíveken a fiatalok. Ennek eredményei alapján tíz csapat került a döntőbe. írás- és szóbeli kérdések alakították ki azután a helyezéseket. A vetélkedőt a kardoskúti Rákóczi Tsz négyfős csapata nyerte meg: Pataki László, Kiss Gábor, Csepregi Antal és Csáki Ernő részvételével. Az első helyezett csapat jutott tovább az őrs'/ágos döntőre, melyet az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer központjában, Bábolnán rendeznek meg. A Békés megyei KISZ-bi- zottság különdíját az egyébként negyedik helyezett csa- nádapácai Széchenyi Tsz csapata nyerte el, amit Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára adott át. —szj— A ruházati kereskedelem ebben az évben február 6- tól 18-ig rendezi meg a hagyományos téli szezonvégi vásárt. A kiárusításra szánt áruk értéke országosan — eredeti áron — megközelíti a 2 milliárd forintot, ez valamivel kevesebb, mint tavaly volt. A vállalatok a téli cikkeket kínálják olcsóbban — 20—40 százalékos kedvezménnyel. Nem árusítják azonban kedvezménnyel a tőkés importból származó cikkeket, valamint azokat a termékeket, , amelyeknek utánpótlása a későbbiekben gondot jelentene. A fővárosi és vidéki Centrum áruházakban összesen 400 millió forint értékű a vásári áru. Konfekcióárukból, illetve cipőkből többet kínálnak, mint tavaly, felső kötöttáru és fehérnemű azonban kevesebb lesz. Az áruházakban nyugdíjasok is a pult mögé állnak, s pótpénztárakat állítanak be, hogy ezzel is csökkentsék a zsúfoltságot, kulturált vásárlási körülményeket teremtsenek. A Centrum a tavalyihoz hasonlóan az idén is berendezkedett Budapesten, a BNV 23-as pavilonjában, ahol 40 —45 millió forint értékű ruházati terméket, cipőt, kötöttárut, lakástextíliát, üveg- és pofeelánárut, tapétát, posztert, vegyiárut és szőnyegeket árusítanak engedménynyel. A Szivárvány Kereskedelmi Vállalat kiárusításra szánt készlete 36 millió forint értékű. Engedménnyel kínálnak női, bakfis szövetkabátokat, férfi és kamasz téliesített kabátokat, pulóvereket, sapkákat, sálakat, valamint különféle anyagból készült kesztyűket. A Szivárvány méteráru szaküzleteiben téli szövet és pamut méterárut, valamint mintás flanelleket árusítanak olcsóbban. Sportüzleteikben 40 százalékos engedménnyel kaphatók gyermek- és felnőtt síruhák, kötött sapkák, sálak és gyermekeknek való vízhatlan csizmák. A budapesti Skálában a tavalyinál mintegy 26 százalékkal több, összesen 43 millió forint értékű árut árusítanak a vásár idején olcsóbban. Slágercikknek ígérkeznek a kedvezményesen kínált férfiöltönyök, téliesített- ballonok, valamint a női kabátok, szoknyák és a meleg téli gyermekholmik. A cipőkereskedelem is csatlakozik az engedményes vásárhoz: a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 35—40 ezer pár női csizmát kínál olcsóbban, a tavalyinál bővebb választékban. Téli gyermekcipőkből 50 ezer pár a kínálat, s a választék 23—30-as méretig teljes, 31-től 34-ig valamivel szőkébb. Férfi cipőkből 20 ezer párat árusítanak olcsóbban. Az árengedmény a téli lábbeliknél átlagosan 30—40 százalék. A kiskunfélegyházi ötös ikrek névadója Szombat délelőtt Kiskunfélegyházán, a városi tanács székházában megtartották az 1983. január 24-én született ötös ikrek névadó ünnepségét. Tarjányi Szilvia, Melinda, Hajnalka, Sándor és Erika névadó szülőjének Farkas Bertalan űrhajóst, valamint a kiskunfélegyházi születésű Magyari Béla kiképzett űrhajóst és feleségeiket kérte fel a Tarjányi család. Az eseményre zsúfolásig megtelt a tanácsháza díszterme. Igen sokan be sem fértek. Cácsi Lászlóné anyakönyvvezető megnyitó szavai után mind a szülők, mind a névadó szülők fogadalmat tettek, hogy a gyermekeket legjobb tudásuk, és képességeik szerint nevelik, gondozzák, illetve, hogy sorsukat figelemmel kísérik, nevelésükhöz segítséget nyújtanak. Ezután Dobos Ferenc tanácselnök köszöntötte az ünnepség résztvevőit, bejelentve, hogy Farkas Bertalanná csupán azért nem tud az eseményen részt venni, mert maga is anyai örömök elé néz. A névadó szülők hajasbabákat és óriásmackókat ajándékoztak a kicsinyeknek, és átadták a Honvédelmi Minisztérium meglepetését: a fejenként öt-ötezer forintos takaréklevelet a Tarjányi család tagjainak. Számos ajándékkal kedveskedtek az ikreknek az ünnepségen vevők. „Szemük van, de nem látnak...” II múzeumlátogatásról N apról napra több lesz nálunk a múzeum. Ha valaki az autóutakon jár, sokszor szemébe ötlik egy-egy tábla, amely vagy múzeumot jelez, vagy értékes műemléket. Sokan úgy gondolják, hogy mindegyik táblánál meg kellene állni, mert nem szabad kihagyni egyetlen műkincset sem, akár régi falusi bútorokról, akár fotókiállításról, akár képtárról vagy óramúzeumról van szó. S az embert szinte lelki ismeretfurdalással tölti el az, ha egy-egy vidéki városba utazván nincs ideje minden stációnál lehorgonyozni, mindent végignézni. Hasonlóképpen telítve van a művelt ember lelki ismeretfurdalással akkor, ha egy- egy képtárat tekint meg. Hiszen majdnem lehetetlen egy nagyobb gyűjtemény minden egyes értékét tüzetesen megtekinteni, ahogyan kellene vagy ahogyan illik. Bizony elcsúszik az ember szeme egy-egy értékes alkotás fölött, hogy a másik, hozzá közelebb állót jobban szemügyre vehesse. A múzeumlátogatásnak természetesen egyéni .módszerrel kell történnie. Csaknem bizonyos, hogy vannak olyan alkotások, melyek a múzeumba járóhoz közelebb állnak, s vannak olyanok, melyek objektíve nem kevésbé érdekesek, de kiesnek a látogató érdeklődési köréből. S nem valamiféle szabályszerűségnek vagy előírásnak kell itt érvényesülnie. Ellenkezőleg. Teljesen igazuk van mindazoknak, akik szelektíven nézik a képeket, szobrokat. Érdemes például a Szép- művészeti Múzeum régi képtárát egy-két Greco-műért is meglátogatni, anélkül, hogy tudomást vennénk más festményekről. S ugyanez vonatkozik bármely más nagy és kis kép- és szobortárra is, sőt bármely múzeum kincseire. Az intelligens ember tehát megtanul szelektálni. S szelektál mind a múzeumok között, mind a látnivalók között, mind pedig az egyes alkotások között. S ha nem szelektál, hanem habzsolja a látnivalókat, akkor intellektuálisan feltétlenül elvész a mennyiség mögött a minőség, a sok látvány mögött a lényeg, és akkor valójában úgy fog válaszolni, mint az egyszeri amerikai hippi, akitől megkérdezték, hogy mit láttál a Louvre-ban, és így válaszolt: mindent. S ez a mindent-hajszolás teszi sokszor elégedetlenné a magyar turistát belföldön is, külföldön is, ha múzeumot látogat. Vitathatatlan, hogy a kollektív múzeumlátogatás bizonyos értelemben kompromisszum. A vezető a múzeum legértékesebbnek tartott kincseire hívja fel a figyelmet, és más alkotások fontosságát nem is emelheti ki Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy a turista ezek közül az alkotások közül egyet vagy kettőt meg fog szeretni, de elképzelhető, hogy nem a vezető által kiemelt alkotások ragadnák meg legjobban. A kompromisszummal azonban nincs befejezve a folyamat. Kétségtelen, hogy érdemes vezetőre bízni a tájékoztatást. midőn először tekintjük meg a múzeumot De — bizonyos értelemben — csak az az igazi múzeum- látogatás, ha visszajárunk Ez persze, nem mindig lehetséges. De más múzeumok meglátogatása és többszöri meglátogatása, a múzeumokról készült albumok tanulmányozása is hozzátartozik a múzeumlátogatáshoz. Még azt is hozzáfűzhetjük, hogy a legtermékenyebb akkor lesz a tárlat megtekintése, ha előre fölkészültünk rá. Különböző könyvekből, útikönyvekből, kultúrhistóriá- ból stb. S ekkor nem fog előfordulni az, hogy „mindent” láttunk, de semmire sem emlékszünk. Szomorú véletlen, hogy éppen most, napjainkban derült ki, milyen sok látogatója volt a mi Szépművészeti Múzeumunknak, s mégis milyen kevesen, és milyen pontatlanul emlékeznek az ellopott műkincsekre.- S annak ellenére is ez a helyzet, hogy például Raffaello Esterházy Madonnája csaknem minden tárlatvezetésen szerepelt. S mégis most döben- nek rá sokan, hogy valójában elmulasztották azokat az alkalmakat, midőn színhatását, struktúráját megjegyezhették volna. Rossz az a módszer, mely nem szelektál. Azt szokták mondani — s bizonyos joggal —, hogy az intelligencia egyik fokmérője: tud-e az ember disztingválni! Annyiban feltétlenül érvényes, hogy az intelligens ember múzeumok, könyvélmények, s egyéb kulturális lehetőségek közül ki tudja választani a neki személyileg megfelelőt, azt, ami ízlésvilágának és érdeklődésének, eddigi tudásának megfelel. S mindezek alapján elmondhatjuk, hogy amennyire helyes, ha a magyar kultúra mindenféle lehetőséget megad, annyira problematikus az, ha valaki mindenféle kulturális lehetőséget meg akar ragadni. A disztingválni tudás ebben az értelemben is — ha nem is az intelligencia, de az intelligenciához vezető út egyik jelzője. Hermann István Napirenden Békés egészségügyi ellátása Pénteken délelőtt ülésezett a megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai bizottsága dr. Pintér Miklós elnökletével Békéscsabán. A napirendi pontok között hosszan tárgyalták Békés város egészségügyi ellátásának helyzetét, amelyet dr. Gele- gonya Katalin városi főorvos ismertetett. A kérdésekből, hozzászólásokból egyértelműen kiderült, hogy a városban jól szervezett, jól irányított egészségügyi apparátus dolgozik, amely képes a város- környék betegeinek ellátására is. Kívánatos, hogy a jövőben fejlesszék a kapcsolatokat a területileg illetékes fekvőbeteg-intézettel, a békéscsabai kórházzal. 1982 áprilisától 1983. november 1-ig több mint 15 ezer ember komplex egészségügyi szűrését végezték el Békésen. A lakossági szűrés tapasztalatairól, a számítógépes értékelés eredményeiről, a továbblépés lehetőségeiről tájékoztatta a bizottságot dr. Horváth Éva megyei főorvos. Ismertette a jelenlevőkkel a nehezedő gazdasági körülmények között módosuló művelődésügyi és egészségügyi rekonstrukció költségvetési lehetőségeit is. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság tagjai elfogadták ez évi munkatervüket. Elképzeléseik szerint többek között foglalkoznak majd a fogászati alap- és szakellátással, az üzemegészségügyi ellátással és rehabilitációval, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, valamint a területrendezés következtében kialakult egészségügyi szervezetek munkájával. A megyei csecsemő- otthon működéséről is beszámolót hallgatnak meg. B. Zs.
