Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TBNACS URH 1984. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Elutazott hazánkból a brit kormányfő Sajtótájékoztató az Dtrium Szállóban Újítás vegyi hulladékok feldolgozására A Békés megyei Patyolat Vállalat igazgatója, Knyihár János ösztönzésére négy Békés megyei szakember — vegyész, orvos és műszaki mérnök — olyan eljárást dolgozott ki, amellyel a textiltisztításnál keletkezett veszélyes vegyi maradványt fel lehet dolgozni, s belőle 15 százalék tovább hasznosítható vegyi anyagot lehet visszanyerni. A fennmaradó porszerű anyagot pedig — melynek mérgező tartalma nem haladhatja meg az 1 Százalékot — építőipari segédanyagként lehet felhasználni. Hazánkban a textiltisztító üzemekben, a patyolat vállalatoknál évente mintegy 250 tonna olyan veszélyes vegyi hulladék keletkezik, amelyet megsemmisíteni eddig nem tudtak, ugyanis a klórozott szénhidrogén-maradvány 20 Celsius-fokon párologni kezd, 80 Celsius-fokon forr és 800 Celsius-fokon veszélyes gáz keletkezik belőle, így a textiltisztító vállalatoknál jelentős mennyiség halmozódott fel, szennyezve a környezetet. A környezetvédelmi törvény alkalmazásával ezeket a Vállalatokat a hatóságok bírságolják. Gondot jelent a nagy ipari üzemekben is ez a hulladék, ahol hasonló vegyi összetételű anyagokat használnak fel különböző termelési folyamatokban, s az itt képződött hulladék mennyisége többszörösen meghaladja a vegytisztító vállalatokét. Mindezeket figyelembe véve a környezetvédelmi __ tanács pályázatot hirdetett olyan eljárás kidolgozására, amellyel a jelenleg költséges és egyáltalán nem biztonságos tárolást meg lehet szüntetni, ki lehet küszöbölni ennek a mérgező vegyi anyagnak a környezetbe való jutását. A négy Békés megyei szakember az elmúlt évben kezdte meg az általuk kidolgozott elmélet gyakorlati megvalósítását. Az eljárás során végrehajtották a kísérleteket, melyeknek eredménye, hogy 1 tonna hulladékból" mintegy 15 százaléknyi olyan vegyszert. lehet visszanyerni, mely tovább hasznosítható a textil tisztításánál. Mivel a gépiparban és egyéb területen felhasznált klórozott szénhidrogén szennyezettsége nem olyan nagymérvű, mint a textiltisztító szakmában, így az onnan származó hulladék mintegy 50 százaléka hasznosítható ismét. Az újítás további, nem elhanyagolható előnye, hogy ezeket a vegyi anyagokat a hazai textiltisztító és más iparág importból, kemény valutáért szerzi be. A desztillációs és különböző mechanikai eljárásokkal visszanyert vegyi anyagok tehát importkiváltást is jelentenek. A Békés megyei újítók — miután az illetékes szervek meggyőződtek az eljárás hasznosságáról — hozzáláttak a veszélyes hulladékot feldolgozó telep tervezéséhez. Ez a közeli napokban elkészül. S mivel a technológiai berendezések különösebb beruházást nem igényelnek, így már ez év első felében meg tudják kezdeni a hulladék feldolgozását. Fórum a diák- közművelődésről A diákév rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményeként szombaton, a KISZ Központi Bizottságának székházában kétnapos tanácskozás kezdődött a diákok közművelődéséről. A hazánkban eddig egyedülálló, újszerű rendezvényen első alkalommal találkoztak a fiatalok közművelődésével foglalkozó, s a legkülönbözőbb területen dolgozó szakemberek. A tanácskozás első napján Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója a tizenévesek művelődésének, szórakozásának jellemzőiről. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője a közművelődési intézményeknek a diákok művelődésében betöltött szerepéről. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára pedig az ifjúsági szövetség diák-közművelődési törekvéseiről tartott előadást. Délután a résztvevők szekcióüléseken cserélték ki tapasztalataikat egyebek között az amatőr művészeti mozgalom, az ifjúsági klubmozgalom, a turisztika, a szabadidős sporttevékenység helyzetéről. Elemezték az iskola és a közművelődési intézmények együttműködését, a tömegkommunikációnak a diákok művelődési szokásaira gyakorolt hatását, a diákművelődés lakóterületi lehetőségeit, s általában a tizenéves korosztály hasznos szórakoztatásának kérdéseit. n negyvenórás munkahét első tapasztalatai Január elsejével az ipari és építőipari' vállalatok, szövetkezetek 60 százalékában vezették be a 40 órás munkahetet, ezzel mintegy 800 ezer dolgozónak rövidült meg a munkanapja. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tapasztalatai szerint a vállalatok többsége megalapozott tervekkel, jól felkészült a rövidebb munkahétre. Megfelelő programokat dolgoztak ki a kieső munkaidő pótlására. Termelékenységüket elsősorban munkaszervezési intézkedésekkel, a technológiai folyamatok korszerűsítésével, a munkafegyelem javításával fokozzák. A vállalatok többségének sikerült annyi tartalékot feltárnia, hogy viszonylag könnyen pótolhatja a kieső munkaidőt. Érzékelhetően nőtt a munkaidő kihasználása például több Borsod megyei üzemben, köztük a Tiszai Vegyi Kombinátban, továbbá a 16- os számú Autójavító Vállalatnál, ahol a gépkocsimosó berendezések rekonstrukciója is segíti a hatékonyabb munkát. Sok a hasonló tapasztalat más megyékben is. A Lábatlani Papírgyárban megváltoztatták a gépek, berendezések karbantartásának rendjét, ezzel is csökkentve a veszteségidőket. A gépek legkisebb hibájáról is „látleletet” készítenek, feldolgozzák az üzemzavarok körülményeit, okait, így el tudják hárítani a visszatérő üzemzavarokat. Ezzel máris lényegesen' csökkent a gyártó sorok állásideje, termelékenyebbé vált a papírgyártás. Januárban 4446 tonna papírt gyártottak az üzem dolgozói, másfél százalékkal többet a tervezettnél. Több vállalatnál, például a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában, a győri Rábatextnél és a Kötöttkesztyűgyárban bevezették az úgynevezett rugalmas munkaidőt, vagyis az itt dolgozók a napnak csak bizonyos ^szakában vannak kötelezően ^munkahelyükön, a napi munkaidő további óráit úgy választják meg, ahogy azt a munka megkívánja. így azokban az órákban, amikor alig van munka, intézhetik különböző ügyeiket, s helyükön vannak azokban a napszakokban, amikor torlódnak a feladatok. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tapasztalatai szerint nemkívánatos jelenségek is mutatkoztak. Egyes vállalatoknál a 40 órás munkahét bevezetésével nem a hétközbeni munkanapokat akarták rövidíteni, hanem az időnyereséget pénteki fél szabadnap megszerzésére akarták felhasználni. Az ilyen törekvéseket a felügyeleti szervek csak rendkívül indokolt esetben fogadták el. Azokat a munkaidő-csökkentési programokat is visz- szautasították, ahol nem gondoskodtak arról, hogy a termelékenység növelésével pótolják a kieső munkaidőt. Ilyen intézkedésekre azonban csak igen kevés esetben kényszerültek a felügyeleti szervek. A rövidebb munkahétre való áttérés előkészítésekor a közlekedési vállalatok általában jól együttműködtek az üzemekkel. Ahol szükséges volt, változtattak a menetrendeken. Általában nem jelentett gondot a gyermekintézmények és a boltok nyitva tartásának hozzáigazítása sem a megrövidült munkanaphoz. Az üzemek többségénél nem a későbbi kezdést, hanem a munkavégzés előbbre hozását választották, ezzel főként a kereskedelemben dolgozók munkáját köny- nyítették: zárás előtt kisebb lett a bevásárlási csúcsforgalom. A tanácsok változtattak fogadási idejükön, hogy a dolgozók munkaidőn kívül intézhessék ügyeiket. Hasonlóképpen megváltoztatta ügy- félfogadási rendjét több szolgáltató intézmény, köztük az OTP. A kedvező tapasztalatok alapján az első félév végéig várhatóan az ipari és építőipari vállalatok, szövetkezetek 90 százalékánál térnek át az új munkarendre. Sétával kezdődött Margaret Thatcher szombati programja: a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó brit kormányfő a reggeli órákban a Tolbuhin körúti nagyvásárcsarnokba látogatott, A magas rangú vendéget — akit elkísért Esztergályos Ferenc külügyminiszterhelyettes és Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete — Czobor Péter, a csarnok igazgatója köszöntötte, és kalauzolta az 1889—96 között eklektikus stílusban épült bevásárlóközpontban. A miniszterelnök-asszony érdeklődését elsősorban a magyar specialitások keltették fel. A ZÖLDÉRT 934-es boltjában — a hétvégi bevásárlók gyűrűjében — cse- resznyepaprika-fűzért és befőttet, egy másik pavilonban konyakos meggyet, csokoládét és sajtot vásárolt. Ezután Margaret Thatcher Solymárra hajtatott. Az ottani angol katonai temetőben koszorút helyezett el a II. világháborúban hősi halált halt brit katonák síremlékén. A program a festői környezetben fekvő Szentendrén folytatódott, ahol Marjai József miniszterelnök-helyettes köszöntötte a brit kormányfőt, s csatlakozott a kísérethez. A vendégek először a városka László-telepé- re látogattak, amelynek lakásai a brit Wimpey-cég No- Fines technológiájával épülA hivatalosan hazánkban tartózkodó Margaret Thatcher brit kormányfő tegnap a budapesti Nagycsarnokba látogatott (Telefotó) nek. Mint Marosvölgyi txi- jos, Szentendre tanácselnöke és Barna Márton, a helybeli építőipari szövetkezet elnöke tájékoztatójában elmondta: a gyors és anyagtakarékos építési eljárás alkalmazására az OKISZ társaságot szervezett, amely 19 építőipari kivifelező. illetve tervező szervezetet foglal magában. E szövetkezetek az ország különböző területein az elmúlt években ötezer lakást építettek mór fel. Szentendrén, a Felszabadulás lakótelep szomszédságában 240, No- Fines technológiás lakás épül, s 24-be már be is költözhettek a boldog családok. Közülük a pomázi ICO-gyár esztergályosának, Szommer Endrének az otthonát személyesen is megtekintette Margaret Thatcher. A szentendrei kirándulás a Kovács Margit Múzeumban fejeződött be. (Folytatás a 2. oldalon) Próbaüzem a gyulai péksüteményüzemben A közelmúltban fejeződött be Gyulán a kenyérgyár melletti területen az új péksüteményüzem építésé. Az elmúlt napokban megkezdődhetett a próbaüzem, amely még jelenleg is tart. Az üzemet a DÉLÉP építette fel határidőre, közel 60 -millió forint értékben. Pénteken tekintette meg az új üzemet dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese a város vezetőinek társaságában. A legfontosabb adatokat Csomós János, a sütőipari vállalat gyulai telepének igazgatója ismertette a vendégekkel. Elmondotta egyebek között, hogy dz új süteményüzemmel és korszerű berendezéseivel lehetőség nyílt nemcsak arra, hogy jó minőségű péksüteménnyel lássa el a várost és környékét — megszüntetve ezzel az eddigi szétaprózottságot, a korszerűtlenné vált üzemek működtetését —, hanem an;a is. hogy különösen az egykilo- grammos kenyerek választékát bővítsék, jobban alkalmazkodva a vásárlói igényekhez. Elhangzott az is, hogy az új üzemben két műszakban több mint 13 tonna kenyeret és süteményt tudnak előállítani egyelőre, ugyanis még az első negyedévben tovább bővítik a kapacitást egy három és fél tonna teljesítményű kemence beállításával. A korszerűnek mondható szovjet gyártmányú alag- útkemence mellett még két kisebb magyar gyártmányú kemence is működik, és egy intenzív dagasztógép. A gyulai tervekben szerepel, hogy a régi kenyérgyár kemencéjét a jövőben felhasználják házi kenyér sütésére, s továbbra is innen látják el a környéket a kétki- logrammos kenyerekkel. Kép, szöveg: Béla Ottó Pirospozsgásan sorakoznak az alföldi fehér kenyerek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Csanádapácán Községriportunk lapunk 4. oldalán Fotó: Veress Erzsi
