Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 28., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM A megyeszékhely ifjűkommunistáinak küldöttgyűlése Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására a közeljövőben hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Számvetés és tervezés flz Országos Béketanács ülése Hétfőn délelőtt, a Parlament Vadásztermében ülést tartott az Országos Béketanács. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos. Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár összegezte az elmúlt évi munka tapasztalatait. Bevezetőjében rámutatott: 1983 nemcsak a „rakéták éve” volt, de a békét, az együttműködést, a szabályozott nemzetközi kapcsolatokat akaró erőké is. Világszerte milliók emelték fel szavukat a háborús veszély ellen, s e tiltakozások megsokszorozták a békemozgalmak erejét. Hazánk közvéleményében is élénk visszhangot keltettek a világpolitikai események: a növekvő aggodalom mellett kifejezésre jutott a cselekvő tenni akarás, mind többen döbbentek rá felelősségükre a béke megőrzésének ügyében. Az Országos Béketanács múlt évi munkájának kapcsán elmondta: a kitűzött célokat sikerült elérni, a mozgalom tevékenysége új formákkal, színekkel gazdagodott, befolyása, társadalmi szerepe tovább szilárdult. Rendezvényei, fórumai alkalmat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse eltökélt békeakaratát, s támogatásáról biztosítsa a párt és a kormány békepolitikáját. a X. magyar békekongresz- szüs szerepét is. A rendezvények sorából többek között kiemelte, hogy megemlékeznek az első párizsi béke-világkongresszus 35. évfordulójáról. Az OBT képviselői jelen lesznek az orvosok nemzetközi békemozgalmának Helsinkiben megrendezendő IV. kongresszusán. Májust ez évben ismét a béke és a barátság hónapjává nyilvánítják. Ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára lépett a mikrofonhoz. Szűrös Mátyás bevezetőjében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd arról szólt, hogy a béke ügye melletti kiállás mindig időszerű, de nem tértől és időtől, a társadalmi és politikai viszonyoktól függetlenül. Mi magyarok, mondotta, szocialista nemzeti egységben, európaiakként, a társadalmi haladás erőivel szoros szövetségben széliünk síkra a nemzetközi béke és biztonság ügyéért. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években a nemzetközi viszonyokban kedvezőtlen tendenciák erősödtek fel, tartóssá vált a feszültség a kelet—nyugati kapcsolatokban, s a fegyverkezési versenyben újabb szakasz bontakozott ki. Az elmúlt hét végén, február 25-én tartották meg Békéscsabán is a városi KISZ-küldöttgyűlést, amelyen a megyeszékhely több mint 11 ezer ifjúkommunistáját 180 küldött képviselte. Részt vett a tanácskozáson Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kárpáti József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára és Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese. Az írásban közreadott bészámolóhoz — amely az előző küldöttgyűlés óta végzett KISZ-munkát összegezte — Paluska Pál, a városi KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló átfogó képet ad arról, hogyan dolgoztak, tanultak, politizáltak, művelődtek és sportoltak, milyen szervezeti életet éltek az elmúlt időszakban a békéscsabai KISZ-esek. Ami a gazdasági építőmunkát illeti, az eredmény ott mutatkozik meg leginkább, ahol a KISZ-szervezetek számái-a a cselekvési programok pontosan meghatározzák, a gazdasági vezetés mit vár a KISZ-től. Kezdeményező szerepet vállaltak a KISZ- esek a gazdasági vezetéssel közösen a kommunista műszakok szervezéséből. Előbb- relépés tapasztalható a KISZ-szervezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységében. A KISZ jogosítványai beépültek a vállalati intézkedési tervekbe. Több jó kezdeményezés bizonyítja, hogy a városi KISZ-bizottság minél több segítséget igyekszik nyújtani a fiatalok lakásvásárlásához, magánerős építkezéséhez. Javult a megyeszékhelyen a KISZ politikai rendezvényeinek szervezettsége, fegyelme, mind több a fiatalokat vonzó tartalmas megmozdulás. A küldöttgyűlés vitájában huszonheten kértek, s húszán kaptak szót, heten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Pataki István, a megyei KISZ-bizottság első titkára felszólalásában egyebek között a békéscsabai szervezeteknek a megye KlSZ-életé- ben betöltött, megkülönböztetett fontosságú szerepéről, s a további feladatokról szólt. Dr. Szemenyei Sándor a megyei és a városi párt- bizottság . és a városi tanács nevében köszöntötte a küldöttgyűlést, s elmondotta egyebek között, hogy a város további építésében-szépítésé- ben, gyarapításában, a gazdasági építőmunkában továbbra is számítanak a megyeszékhely ifjúkommunistáira. Andrékó Géza, a HA- FE KISZ-bizottságának titkára az ifjúsági vitakörökről, Sipos Olga, a Rózsa Ferenc Gimnázium diákja a történelemtankönyv pontatlanságainak idézésével a világnézet formálásáról, Balogh László, az újkígyósi Aranykalász Tsz ágazatvezetője a fiatal agrárértelmiség felelősségéről, közéleti szerepéről beszélt. Végül a küldöttek megválasztották a 15 tagú városi KISZ-bizottságot, a KISZ KB IB-határozatának megfelelően új felépítésben. A KISZ-bizottság első titkára Paluska Pál, titkára pedig Kulcsár Eriká lett. A megyei küldöttgyűlésen 58 KISZ-es képviseli majd a békéscsabai ifjúkommunistákat. T. I. Csaknem 100 millió forint értéket mentettek meg február 10-én a Békéscsabai Hűtőházban. Az előtetőn összegyűlt 180 —200 tonna hó meghajlította a vasgerendákat, s csak a gyors mentésen múlott — a gerendákat raklapokkal támasztották alá —, hogy a tető nem szakadt le, és nem törte el a hűtéshez használt ammóniavezetékeket. A mentésről, az életüket kockáztató emberekről olvasható írásunk a lap 5. oldalán Fotó: Fazekas László FLR-tagoknak Továbbképzés Gyulán Hatodszorra rendezik meg immár Gyulán, a Park Szállóban a Füzesgyarmati Szálas-, Tömegtakarmány-ter- melési és Juhtenyésztési Rendszer taggazdaságaiban dolgozó szakemberek egyhetes továbbképzését. Az ország különböző részein gazdálkodó és az FLR- hez csatlakozott mezőgazda- sági üzemek ágazat- és fő- ógazatvezetői, termfelésirá- nyítói közül mintegy százan vesznek részt a több napos ismeretgyarapító kurzuson, mely tegnap, hétfőn délelőtt Fórján Jánosnak, az FLR megbízott igazgatójának üdvözlő szavaival kezdődött. A munka két — egy növény- termesztési és egy állattenyésztési — szekcióban folyik, célja, hogy felelevenítse az agrárszakemberek ismereteit, illetve újakkal gazdagítsa őket. Az előadás-sorozaton különös hangsúlyt kapó téma a juhtenyésztés és a melléktermék hasznosítása, valamint a lóbab és a nagy fehérjetartalmú durum (keményszemű) búza termesztése. Tegnap az állattenyésztési szekció tagjainak: Chovan László, a Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgalmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetője beszélt a gyapjú- és vágójuh-értékesítés 1983. évi tapasztalatairól, majd dr. Kenyeres Imre, az FLR termelési igazgatóhelyettese értékelte a taggazdaságokban folyó juhtenyésztést. A növénytermesztési szekcióban a békéscsabai Mezőgép Vállalat szálastakarmány-betakarító gépeiről' illetve. a hazai ellátás helyzetéről volt szó a továbbképzés első napján. Az előadások után délutánonként a szakemberek fakultatív program keretében kis számítógépekkel (ZX—81-es) ismerkedhetnek a helyszínen. • —szi— A magyar békemozgalom hazai vonatkozású eseményeinek sorából a főtitkár kiemelte a tavaly májusi béke- és barátsági hónapot, amelyet —- immár 25. alkalommal — ezúttal a prágai béke-világtalálkozó előkészítése jegyében rendeztek meg. A rendezvénysorozat méltónak bizonyult a jubileumhoz. A múlt év másik fő törekvése az volt, hogy minél szélesebb tömegeket, rétegeket vonjanak be a békemozgalmi munkába. Kivált az üzemi munkásságra és az ifjúságra számítottak. Az OBT májusban megalakult ifjúsági és diákbizottsága vonzó programok szervezésével és megrendezésével gyarapította a fiatal aktivisták népes táborát. A magyar békemozgalom nemzetközi kapcsolatairól szólva Sarkadi Nagy Barna kifejtette: a magyar békeharcosok a nehezebb politikai feltételek ellenére is széles körű együttműködésre és párbeszédre törekedtek a békemozgalom nemzetközi és nemzeti szervezeteivel. A főtitkár a továbbiakban elmondta, hogy a mozgalom ez évi rendezvényeit fokozódó mértékben igyekszenek a béke kérdéseinek nemzeti fórumaivá tenni. Ezért erősödnie kell a társadalmi vezetésnek és a mozgalmi jellegnek. Bejelentette: a közeljövőben összehívják az országos békekonferenciát, amely egyúttal betölti majd — A növekvő feszültség mögött azoknak a szélsőséges imperialista köröknek- a törekvései állnak, amelyek az enyhülés vívmányainak felszámolására, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival szembeni katonai erőfölény megteremtésére törekednek — hangsúlyozta, majd utalt rá, hogy az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítésének megkezdésével bizonyos fokig új helyzet alakult ki a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban. Azt azonban tudni kell, hogy a rakéták öt évig tartó telepítése, bár megbontja az eurostratégiai helyzetet, mégsem változtatja meg a globális erőegyensúlyt, mert a szocialista országok megteszik a szükséges ellenlépéseket. Fontos megértetni közvéleményünkkel, hogy a telepítéssel nem jött létre világháborús helyzet. Szűrös Mátyás megemlé- • kezett a közelmúltban elhunyt Jurij Andropovról, a lenini párt és a szovjet állam kiemelkedő személyiségéről, majd kifejtette: a szovjet politikában minden területen számíthatunk a folytonosságra, a lenini békepolitika további következetes érvényesítésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a szovjet vezetésnek ezt a szilárd elhatározását, s is(Folytatás a 2. oldalon) Egyre több üzemben negyvenórás munkahét Noha "nem kap nap mint nap nyilvánosságot, de azért folyamatosan, tervszerűen és céltudatosan egyre több üzem, vállalat tér át ezekben a hónapokban a 40 órás munkahétre. Tegnap, hétfőn délután megtartott soron következő ülésén újabb gazdálkodóegységek áttérési igényét tárgyalta a 40 órás munkahétre való áttérést koordináló ideiglenes bizottság, a megyei tanács épületében. Március, illetve április elsejével ismét 23 üzemben vezetik be a 40 órás munkahetet, így például a Gyulai Vasipari Szövetkezetben, a Gyulai Fa- Fémbútoripari Szövetkezetben, az Orosházi KAZÉP- nél, a Körös Kazángyártó Vállalatnál, továbbá jó néhány, az élelmiszer-ágazathoz tartozó egységnél. Március 5-től 40 órás lesz a munkahét a Sárréti Tej Közös Vállalatnál is. Több ezer dolgozó munkaideje módosul némiképp ezáltal, ám senkit nem érint hátrányosan sem a keresetben, sem a közlekedésben a változás. A munkáltatók a munkaidőalap csökkenését szinte kivétel nélkül a termelékenység növelésével, belső szervezési intézkedésekkel, a munkafegyelem megszilárdításával ellensúlyozzák. —szi— Divat az idegen nyelv? Divat idegen nyelvet tanulni, és divat a nyelvtanulásról vitatkozni. Hivatalos és magánbeszélgetések tárgya gyakran, hogy milyen fontos szerepet tölt(hetne) be a legkülönbözőbb területeken — a mindennapi életben —, a különböző kapcsolatokban a nyelvtudás. Sok bírálat éri az iskolai nyelvoktatást, a tankönyveket, a tanfolyamokat, a hagyományos, meg az új oktatási módszereket. Minderről gyakran lehet hallani, olvasni a sajtóban is, s nemcsak a szakirodalomban, hanem a nagy nyilvánosság műsoraiban, lapjaiban még inkább. Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy az idegen nyelv (ek) ismerete társadalmi kérdéssé nőtt. A beszéd, mint híd két vagy több ember között, az egyik legnemesebb emberi képesség, legtermészetesebb igény. Az a mód pedig, ahogyan valaki megszólal, véleményt nyilvánít, kérdez, válaszol, a beszélő egész lényét tükrözi. S nagyban függ a műveltségétől. Elképzelhetetlen például, hogy valaki, aki anyanyelvét nem ismeri, nem becsüli eléggé, elfogadhatóan beszéljen bármely idegen nyelvet. Fordítva is igaznak tűnik viszont, hogy aki egy vagy több idegen nyelven ír, olvas, beszél, saját nyelvét is gazdagítja, mert tudása nagyobb látószöget nyit a világra, több embert, több kultúrát ismerhet meg, tapasztalatokat szerez, nagyobb összehasonlítási alapot, reálisabb látásmódra, ítélőképességre tehet szert. Manapság, az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatok, gazdasági és kulturális együttműködések, külföldi utazások korában már nem szabadna megengedni, hogy nyelvismerettel nem rendelkező szakemberek irányítsanak ilyen közös vállalkozásokat, vezessenek kiutazókat, kalauzoljanak külföldi partnereket itthon. Egy felkészült tolmács persze sokban segíthet. Ám az igazi mégiscsak az lenne, ha maga a szakember tudná elmondani a magáét az adott nyelven. Bizonyára nem lenne ezzel kevesebb, nem csökkenne a tekintélye... A műszaki irodalmak nagy része angol, de jelentős hányad jelenik meg korábban más nyelveken is, mint magyarul. Nyilvánvalóan előnyben vannak, akik ezeket forgatják, hasznosítják. Éppen az említett példák miatt különösen érdemes azon elgondolkodni, mennyire hátrányos, sőt, gyakran káros, hogy az iskolai nyelvoktatás ritkán ér célt, vagyis a gyerekek — ha úgy-ahogy értenek is valamit az idegen szövegekből, van némi szókincsük, nyelvtani ismeretük, írogatnak, olvasgatnak, .fordítgatnak — képtelenek megszólalni. Nem tudnak beszélni! Társalogni meg végképp nem. Pedig az lenne a legfontosabb; hogy ki tudják fejezni magukat oroszul, angolul, németül, vagy franciául. Csereutazások, cserenyaraltatások sokat segíthetnek,''de nem pótolhatják a hasznos, elsősorban a beszédkészséget fejlesztő tankönyveket. És még valami: irodalmi műveket eredetiben olvasni óriási élmény; aki találkozik vele, biztos, hogy nem hagy fel a nyelvtanulással. Divatos az idegen nyelv? Gyakori téma nyilvánosság előtt? Lehet. Bárcsak az lenne már divat, olyan gyakori, elterjedt, jellemző, hogy sokan beszélnek — magyarok, hiszen nekünk létszükséglet — idegen nyelveket! Niedzielsky Katalin
