Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. FEBRUAR 26., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Őszinte légkör, kritikus hangvétel a KISZ gyulai küldöttértekezletén Elutazott hazánkból az ENSZ főtitkára Szentendrére látogatott Javier Perez de Cuellár, az ENSZ főtitkára (Telefotó) Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó főtit­kára és felesége tegnap dél­előtt Szentendrére látogatott. Vidéki útjára elkísérte ven­déglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter és felesége, valamint Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A vendéget a kisváros központjában Marosvölgyi Lajos, Szentendre tanácsá­nak elnöke fogadta, s tájé­koztatta a 18 ezer lakosú műemlék város történelmé­ről, lakosainak életéről. Ezt követően a világszervezet fő­titkára — kísérete tagjainak társaságában — megtekintet­te a Kovács Margit Múze­um gyűjteményét. Ladányi István gazdasági igazgató ka­lauzolta a vendégeket a ki­állításon. amelynek anyagát Tudás, játék, izgalom Ki írta a levelet, kinek, s írhatta-e egyáltalán — teszi fel a játékvezető a kérdést. Következik az idézet, s hogy blöffölni se lehessen: még egy kérdés: aki írta, miért írhatta, esetleg miért nem az idézett levelet. Aztán riportkészítés a fel­adat. Hogyan kerülhet egy szovjet óceánjáró az Amazo- nasra, erről szól a kétperces beszélgetés. Egy másik fel­adatnál csak félsiker, ha valaki felismeri, kit ábrázol egy-egy rajz. Azt is tudni kell, melyik a „kakukkto­jás”. Majd zenék hangza­nak el. Itt is kevés felismer­ni, hogy mi a mű, és ki a szerzője. Jó néhány más vo­natkozás megfejtése értékes pontokat hoz. Ilyen és hasonló, könnyű­nek nem mondható felada­tok vizsgáztatták a verseny­zőket, a középiskolák Ki tud többet a Szovjetunióról ve­télkedő megyei döntőjén. A békéscsabai KISZ-iskolán tegnap megrendezett nép­szerű játék alaposan próbára tette a gyerekek lekszikális tudását és talpraesettségét. Felkészülni, sőt, válaszolni is alig volt idő. Gondolkoz­ni gyorsan kellett, válaszol­ni pedig a lehető legtömö­rebben. A központilag ki­dolgozott kérdések a hatal­a Kossuth-díjas keramikus- művész 1973-ban adomá­nyozta a magyar államnak. Javier Pérez de Cuellar délben az Atrium Hyatt Szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képviselői­vel. A sajtókonferenciát Iván Tivadar, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője nyitotta meg. A főtitkár elöljáróban rö­vid nyilatkozatot tett a ma­gyar vezetőkkel folytatott tárgyalásairól, látogatásának tapasztalatairól. Igen hasz­nosnak ítélte a Kádár János­sal, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárával, Lo- sonczi Pállal, az Elnöki Ta­nács elnökével, Lázár György miniszterelnökkel és Várko­nyi Péter külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit, (Folytatás a 2. oldalon) más ország népeinek életét, természeti adottságait, tör­ténelmét, kultúráját sokszí­nűén, egyszerre mélyreható­an és játékosan faggatták. A csapatok nem egyszer meglepő ismeretanyagról tanúskodtak, dicsérve önma­gukat és a felkészítő taná­rokat. A zsűri nem is volt köny- nyű helyzetben. Amíg érté­kelt, a játékvezető gyors kér­Tegnap. február 25-én me­gyénk öt helységében tartot­tak KlSZ-küldöttértekezle- tet; Békéscsabán, Békésen. Orosházán, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban és Gyulán. Tudósításunk ez utóbbi értekezletről készült. A gyulai pártszékházban összegyűlt KISZ-küldötteket. és a meghívott vendégeket Szakmándy László üdvözöl­te. A már korábban kiadott írásos beszámolóhoz a KISZ városi bizottságának titkára. Bakos Sándor fűzött szóbeli kiegészítést. Az írásos be­számolóból és a szóbeli ki­egészítésből a következő kép rajzolódott a hallgatóság elé a gyulai fiatalok életéről: A legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt 3 év alatt javultak a városban az oktató-nevelő munka, a művelődés, a szó­rakozás feltételei. Átadták a 12 tantermes román nyelvű általános iskolát és gimná­ziumot, a 613-as Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola 100 szemé­lyes leánykollégiumát, a vasipari szövetkezet korszerű tanműhelyét, a tanuszodát, felújították az úttörő és if­júsági házat, újabb ifjúsági klubok alakultak. A dolgozó fiatalok helyze­tét értékelve megállapítot­ták, hogy az átadott tanácsi értékesítésű OTP-lakások több mint 70 százalékát a fiatalok kapták. Az ifjúság a gazdasági építőmunkából désekkel oszlatta az izgalma­kat. Könyvek leltek villám­gyorsan gazdára a verseny­zők és a közönségből je­lentkezők között. A megyei döntőn a szak­munkásképzők hat, míg a gimnáziumok és szakközép- iskolák hét 4-4 fős csapattal vettek részt. Ugyanúgy, ahogy a korábbi iskolai és a területi versenyeken, a tét itt is derekasan kiveszi részét, a kommunista műszakokban a KISZ-tagság 90 százaléka rendszeresen dolgozik. A fia­talok megtalálhatók az újí­tómozgalomban, a védnök­ségvállalásokban, az új vál­lalkozási formákban. Szép számmal jelentkeznek a nyári építőtáborokba is. Az értekezleten szó esett még a középfokú tanintézetekben tanuló két és fél ezer diák és másfél ezer szakmunkásta­nuló helyzetéről. A város 163 KlSZ-alapszervezeté- ben több mint 4 ezer tag dolgozik, fél ezerrel nőtt az utóbbi három évben a KISZ- tagok száma. Ez időszak alatt a KISZ 176 fiatalt javasolt párttagnak. A szóbeli kiegészítés után sokan mondtak véleményt a hallottakról, mások saját te­rületük munkáját ismertet­ték. A hozzászólásokat az őszinte légkör, a kritikus hangvétel jellemezte. Ugyan­akkor a felszólalók megfo­galmazták a közeljövő fel­adatait is. Az összefoglaló után megválasztották a vá­rosi KISZ-bizottságot, és annak pénzügyi bizottságát. A 15 tagú KISZ-bizottság tit­kára ismét Bakos Sándor lett, míg a 9 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságnak Burg- hardt Miklósné az irányító­ja. Egyúttal megválasztották a közelgő megyei küldött- értekezleten részt vevő 26 küldöttet. B. O. is a továbbjutás volt. Az iz­galmakat fokozta, hogy a si­ker most már az országos döntőbe jutást jelentette. A szakmunkásképző intézetek versenyében az Orosházi 612-es Ipari Szakmunkás- képző Iskola csapata sze­rezte meg a győzelmet és a továbbjutás jogát. A gimná­ziumok és szakközépiskolák közül a szarvasi Vajda Pé­ter Gimnázium és Szakmun­kásképző Iskola 2-es számú csapata elsőként, a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázi­um csapata másodikként ju­tott az áhított országos dön­tőbe. Ez utóbbi három iskolá­nak eredményes felkészülést és versenyzést kívánunk. U. T. Akadtak fogós kérdések is a vetélkedőn Fotó: Fazekas László Ki tud többet a Szovjetunióról? — megyei döntő Békéscsabán B békésme^i^^^ i^i^UKTiicj újra Mezökovácsházán Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Veress Erzsi Egy hónap múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hónap múlva, március 25-én, vasárnap kezdődik az idén a nyári időszámítás. Ezúttal azonban a hivatalos óraigazítás a szokásosnál ké­sőbb lesz, nem nulla órakor, hanem vasárnap 2 órakor kell a mutatókat 60 perccel előbbre forgatni, tehát pon­tosan 3 órára állítani. E mű­velet ellenkezőjét kell tenni a nyári időszámítás befejez­tével, szeptember 30-án, va­sárnap 3 órakor, hogy a visz- szaforgatással ismét helyre­álljon a zónaidőnk szerinti rend, s 2 órát jelezzenek a mutatók. A hivatalos átállítás e né­hány órás elcsúsztatását a nyugat-európai országok vas­úti és autóbusz-közlekedési társaságai kezdeményezték. Éjfél és 1 óra között ugyan­is még viszonylag nagy az utasforgalom, ám éjjel, 2—3 óra között már nagyon ke­vés az utas, és természetesen a vonat- és autóbuszjárat is, tehát ebben az időszakban az óraigazítás már csak lé­nyegtelen menetrendi válto­zással jár. Az idén lényegében vala­mennyi európai ország él a nyári időszámítás kedvező lehetőségeivel. A szomszédos országok közül most már nemcsak Ausztria, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, hanem Románia is azonos időpont­ban állítja át az órákat. A Szovjetunió hagyományainak megfelelően ezúttal is ápri­lis 1-től kezdi a nyári idő­számítást. Népgazdaságunk idei ener­giamérlege is számol azzal a 25—30 ezer tonna fűtőolajjal egyenértékű megtakarítással, amelyet az előző években a nyár nappali óráinak jobb kihasználásával értünk el. Négy Aj gyártmány Szarvason Az MTI munkatársai ar­ról tájékozódtak, milyen háztartási újdonságok gyár­tására térnek rá a szövetke­zetek, s ezek mikor lesznek kaphatók az üzletekben. A Szegedi Órás és Éksze­rész Szövetkezetben például — saját műszaki szakembe­reik találmányai, újításai alapján — többféle prakti­kus háztartási eszköz gyár­tását kezdték meg. Az idén a fokhagymaprésből csak­nem százezret gyártanak. Másik újdonságuk a na— rancshámozó-késrendszer, amely bemetszi és lehántja a gyümölcs héját, s igen nagy előnye, hogy gyermekek is balesetveszély nélkül hasz­nálhatják. A szegedi FÉM- TEX Szövetkezetben a hét­végi szabad időt víkendezés- sel töltők igényeinek megfe­lelő szabadtűzi, illetve fasze­nes grillsütők gyártásához fogtak. Ebből a cikkből mé­retben és megoldásban tíz­félét kínálnak a kereskede­lemnek, illetve a felhaszná­lóknak. Az ország legnagyobb elektromos háztartási gépe­ket előállító szövetkezete, a Szarvasi Vas-Fémipari Szö­vetkezet az idén a háztartási munkát könnyítő négy új gyártmánnyal gazdagítja ter­mékskáláját. A teflon bevo­natú elektromos palacsinta- sütőből már az első negyed­évben kétezret szállítanak a kereskedelemnek, s a későb­biekben az igényeknek meg­felelő mennyiséget gyárta­nak. Az úgynevezett kontakt grill flekkensütőből — amelyhez hasonlót korábban az NSZK-ból szerzett be a kereskedelem — ezret gyár­tanak az első negyedévben. Tavasszal kezdik meg az ugyancsak teflonbevonatú, elektromos fűtésű, merítőko- sárral felszerelt háztartási sütőedény gyártását, az év második felében pedig az elektromos tojásfőzők előál­lítását. A szövetkezet vala­mennyi elektromos gyártmá­nyára granciális javítást, szervizt vállal. A Pest megyei Ipari Szö­vetkezetek négy és fél mil­liárd forint értékben előállí­tott termékeinek jelentős há­nyada korábbi importot pó­tol.

Next

/
Thumbnails
Contents