Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
1984. február 25., szombat o Mentsük meg a gyulai várat! Szívesen adunk helyt az „Október 6." aranykoszorús szocialista brigád felhívásának, mert a gyulai vár évről évre katasztrofálisabb körülmények közé kerül, mert állagának megóvásához szükséges felújítása anyagiak híján nincs megoldva. A Műemléki Felügyelőség fonto- sabb és sürgősebb feladatokra hivatkozik, s nem is állítjuk ennek ellenkezőjét. Viszont nekünk, Békés megyeieknek egyedüli legjelentősebb műemlékünk, amely nemcsak múzeumi, hanem várszínházi célokat is szolgál azon kívül, hogy önmagában is impozánsan szép látnivaló: idegenforgalmi vonzerő. Tudjuk, hogy egyre több mindenhez szükséges a társadalmi hozzájárulás. Ennek ellenére talán erre is futja erőnkből, hogy legalább a legsürgősebb védelmi munkákat meg lehessen csinálni. Íme a felhívás: „A Gyulai Kötőipari Vállalat Október 6. aranykoszorús szocialista brigádja felhívással fordul a megye szocialista brigádjaihoz és munkáskollektíváihoz, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny keretében szervezzenek kommunista műszakot, és annak bérét ajánlják fel a gyulai vár állagának megóvására, megmentésére, hogy továbbra is megtarthassa történelmi hangulatát és helyet adhasson a kultúrának, a művelődésnek. GYULAI HŰTŐIPARI VÁLLALAT OKTÓBER 6. SZOCIALISTA BRIGÁDJA.” _______________________________________________ I f l közművelődési munka tervezéséről Noha az éves tervek elkészítésének határidején már túl vagyunk, a tervezés kérdéseiről beszélgetni, új, hazánkban még csak néhány helyen és sikerrel alkalmazott koncepcióról hallani sohasem haszontalan. Különösen, ha a közművelődésről van szó, hiszen ez az a terület, ahol folyamatosan kell keresni azokat a formákat, melyek segítségével eredményesebbé válhat a népművelői munka. A Megyei Művelődési Központ szervezte közművelődési dolgozók klubjában másodszor beszélgettek ez évben a tervezésről, a minap Békéscsabán. Most B. Talyigás Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa volt a vendégük. Rövid történeti áttekintés után arra mutatott rá az előadó, mennyire tarthatatlan az a szemlélet, mely szerint ma a közművelődési intézmények többségében dolgoznak. Az intézmények általános gyakorlata szerint—a rosszul beidegződött hagyományok alapján — eleve úgy terveznek, hogy kik segítségével, milyen programokat tudnak (kell) nyújtani; és azokhoz szerveznek közönséget, embereket. Ehelyett ajánlott az adjunktus egy másfajta tervezési módszert, melynek emberköze- libb a kiindulási pontja. Minden művelődési ház egy adott lakókörzethez tartozik. A népművelőknek meg kell ismerniük az ebben a körzetben, környezetben lakók életkörülményeit, társadalmi rétegezettségü- ket, mindennapjaikat. Csak ezek után lehet hozzákezdeni a tervszerű munkához, melynek az a végcélja: lelkileg, fizikailag és szociálisan egészséges embereket neveljünk. Ezért a művelődési házaknak elsősorban szolgáltató, az igényekre épülő, s azokat kielégítő tevékenységet kell folytatniuk. Ez csak úgy valósítható meg, ha a megismerő munka pontos és folyamatos, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, s a legfiatalabb korosztálytól kezdve a legidősebbekig olyan művelődési lehetőségeket teremtenek, hogy egyben a zökkenőmentes áttérést is biztosítják egyik formából a másikba. A hozzászólások, vita nyomán az a vélemény' alakult ki a résztvevőkben, ahhoz, hogy ez az irányzat váljon uralkodóvá — megvalósíthatónak és jielyesnek tartják —, hosszú időre van szükség, hiszen a közművelődésben dolgozók hagyományos, csak az értékek közvetítését előnyben részesítő szemléletét nehéz megváltoztatni. A mindenképpen érdekes és hasznos megbeszélésnek egyetlen szépséghibája volt csupán: kevesen vettek részt rajta. p. F. A Jókai Színház művészei (képünkön balról jobbra: Barbi- nek Péter, Hídvégi Mária, Mészáros Mihály, Nagy Mari, Várdai Zoltán) november óta játsszák nagy sikerrel megyénkben, de a megyén túl is Miroslav Hornicek Két férfi sakkban című komédiáját. Legközelebb — tizennyolcadik alkalommal — március 2-án Csorváson, a művelődési házban mutatják be a kétfelvonásos darabot Fotó: Kelle András Új vezetőség a sarkadi Lenin Tsz-ben Sarkadon a művelődési ház nagytermében tegnap, pénteken délelőtt rendezte meg közgyűlését a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet. A tagok közül sokan jöttek el a közgyűlésre, hiszen ezúttal nemcsak a kollektív gazdaság elmúlt évi tevékenységéről hallhattak beszámolót, hanem új vezetőséget is választottak. Elsőként a termelőszövetkezet megbízott elnöke, Nemes Dániel terjesztette a tagság elé az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot, majd értékelte az elmúlt gazdasági év eredményeit, gondjait. Már a múlt év tervezésidőszakában nehéznek tűnő feladatot határoztak meg. A tervezett 1,3 milliós nyereség önmagában nem nagy összeg, de ha tudjuk, hogy a feltételek, az adottságok nem voltak kedvezőek, úgy már érthető, hogy sokan nem bíztak ennek a tervnek a megvalósításában sem. És ráadásul jött az aszály is. Ennek ismeretében már szinte kiemelkedőnek számít a teljesített 2,8 millió forintos nyereség. Merész terveket dolgoztak ki az idei évre is, hogy csak néhányat ezek közül: a búza és a kukorica átlagtermését hektáronként egy tonnával szeretnék növelni, úgy, hogy a költségek lényegesen ne emelkedjenek. A tehenen- kénti tejtermelést 4 ezer 800 literre kívánják növelni. Nagyobb összeget fordítanak beruházásokra, folytatódik a melioráció, négyezer tonnás gabonatárolót építenek és több mint 11 millió forintot fordítanak gépek bérelésére. Elnöknek Nemes Dánielt választotta a közgyűlés, helyettesének Nagy Józsefet. B. O. Felhívás tudományos munkára A Szegedi Akadémiai Bizottság környezettudományi és területfejlesztési szakbizottsága a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 1984-ben is tudományos pályázatot hirdet az alábbi témakörökben. 1. Komplex terület- és településfejlesztési kutatás a Dél- Alföld valamely területén. 2. A környezet—társadalom kölcsönhatás változási tendenciái a Dél-Alföldön. 3. Szeged homogén hőmérsékleti sorának statisztikai jellemzése. 4. A növényzet és az állatvilág kapcsolata a dél-alföldi természetvédelmi területeken. 5. Termálcsurgalékvizek károk ozás mentes elhelyezésének problémái. 6. Matematikai módszerek alkalmazása a hidrobiológiái vizsgálatok értékelésében. Pályamunkának még meg nem jelent önálló dolgozatot lehet benyújtani. Az arra érdemes munkákat a SZAB díjazásban részesíti. A beküldési határidő: 1984. szeptember 30. Részletes felvilágosítást az érdeklődőknek az MTA Földrajztudományi Intézetének alföldi osztályán adnak; Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 22. szám alatt. Tanácsülésekről jelentjük Telekgerendás Tegnap, február 24-én délután tanácskozott Békéscsaba városkörnyéki községének, Telekgerendásnak a tanácsi testületé. Első alkalommal tárgyalták a település belterületén kialakított zártkertek gazdálkodását. Telekgerendás földrajzi helyzete folytán olyan földterületekkel rendelkezik, amelyek lakásépítés céljára nem alkalmasak, viszont nagyüzemi módon nem mű- velhetők a mezőgazdaság számára. Ezért 4 alkalommal, 1970-ben, ’72-ben, ’74- ben és ’83-ban összesen 228 zártkertet alakítottak ki, amelyek magántulajdonban, vagy tartós használatban vannak. A zártkertekben megtermelt zöldség és gyümölcs hozzájárul a község és Békéscsaba ellátásának javításához. A tanács intézkedéseivel, gazdálkodásával eddig és ezután is segítségére kíván lenni a zártkerttulaj- donosoknak. A kertek többségénél megvalósult a villany bevezetése és egyes részeken a közlekedés elősegítéséért feltöltötték az utat. Törekedtek a zöldség- és gyümölcstermés helyi felvásárlásának megoldására, ez azonban a helyi zöldségbolt tevékenységével csak kis részben valósult meg. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet háztáji ágazata kezdeményezte a kertbarát kör megalakítását, amely segítené a gazdálkodást, szakszerűbbé tehetné a földművelést. A kerttulajdonosok, kerthasználók akaratát, terveit, elképzeléseit azonban igen nehéz a tanácsnak egyeztetni. Közvélemény-kutatást folytattak a kertművelők között, s így többek között megtudták, hogy gyakran vannak növényvédelmi, értékesítési és tárolási gondjaik is. A tanácsülés Gyebnár János tanácselnök előterjesztése nyomán elfogadta az 1984. évi munkatervet. Csorvás A nagyközségi tanács szak- igazgatási szervének munkájáról tájékoztatta a tanácsülést február 24-én. pénteken délután Tar Ferenc, a szakigazgatási szerv vezetője. Utoljára 1981. decemberében számoltak be a végrehajtó bizottságnak munkájukról, de a tanácsi testület előtt ilyen részletességgel még nem szerepeltek. A közvetlenül megyei irányítású nagyközségben a vb- titkár egyszemélyi vezetése alatt álló egységes szakigazgatási szerv működik. Feladatuk ágazati és funkcionális jellegű, valamint a tanácsi intézmények közvetlen irányítása és ellátják a Gerendás községben jelentkező körzetesített ügyintézési tennivalókat is. A szakigazgatási szerv dolgozói között az elmúlt két év során nagy volt a fluktuáció. A jövőben törekednek a stabilizálásra és a munkatársak szakmai, politikai képzettségének fokozására. A szakigazgatási szerv három belső szervezeti egysége közül a legtöbb hatósági jogkört az igazgatási csoport gyakorolja. Ezek közé tartozik például a magánkereskedői tevékenység engedélyezése, az ipari, kereskedelmi, árhatósági, valamint a szabálysértési és a birtokhábo- rítási ügyek. Az építési, vízügyi és közlekedési feladatok ellátásával megbízott csoport munkájának legnagyobb részét az építéshatósági ügyek jelentik. Emellett a két község beruházási, felújítási munkáinak tervezésével, kivitelezésének irányításával és ellenőrzésével is foglalkoznak. A szociális és gyámügyek csoportja rendkívül szerteágazó tevékenységet folytat a gyermek- és felnőttvédelemben, a szociális segélyezések és egyéb ügyek intézésében. A szakigazgatási szerv munkatársainak felkészülten kell fogadnia a lakosságot mindennapos ügyeinek intézésekor. A folyamatos ügyintézést segíti az ügyfélszolgálati iroda és a pénzügyi csoport munkája is. Nehezíti munkájukat, hogy a vb-titkárnak helyettesítéssel kell ellátnia Gerendáson is a vb-titkári teendőket. A téma megvitatását követően meghatározták a tanács ez évi munkatervét, módosítottá^ szervezeti és működési szabályzatát. B. Zs. Kertbarátok tanácsadója Az eperfa-pajzstetű a szubtrópusi területek melegkedvelő kártevője, azonban — feltehetően a szaporítóanyagokkal történt széthurcolása révén — most már hazánkban is sok helyen megtalálható és komoly károkat okoz. Fő tápnövénye az eperfa, de kedveli az őszibarackot, diót, japánakácot, kajszit, kecskerágót. Az ellenük történő védekezés alapja az agrotechnikai módszer: a törzsvázágak alapos megtisztítása. A tél, tavasz folyamán az erősen fertőzött hajtásokat vágjuk le és azonnal égessük el. Ezt követően rügyfakadás előtt áztatássze- rűen végezzük el a kora tavaszi lemosó permetezéseket az e célra engedélyezett készítmények valamelyikével. A nyár folyamán, amikor a pici lárvák kelését, mozgását észleljük, szintén (8—10 naponként) legalább két alkalommal permetezzünk BI—58 EC, Fiiból E, Unitron 40 EC készítmények . valamelyikével. „Mátyás jeget, ha nem talál, csinál” A névhez fűződő télűző népi babonák és hiedelmek sok évszázados megfigyeléseken alapulnak. Dr. Xantus János Természet kalendáriuma szerint: „Ott, ahoi Zsuzsanna nem vitte volna ei a havat és a jeget, ez a feladat Mátyásra hárul, akit országszerte jégtörőnek tart a regula.” Régi kalendáriumok fogalmazzák meg: „Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.” A Természet kalendárium is megemlíti, hogy a Mátyás napi enyhülés a tavasz közeledtét jelzi, de utal még a tél jelenlétére: „Mátyás jeget, ha nem talál, csinál.” A februári télutó, a márciusi tavaszelő közeledtét jelzi, a havas réteken megjelent a hóvirág, bizonyítván, hogy a biológiai tavasz már február közepén beköszöntött. A kikeletet hirdető virágocska a létért való küzdelem ékes bizonyítéka. Mátyás egyben a halászok számára is jeles nap. Ekkor kezdenek ívni, vagyis ikrázni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát Mátyás csukájának is hívja a nép, s egész évre vonatkozóan szerencsét hozónak tartja. Sok egyéb babonás szokás fűződik hozzá, mint például, hogy az ezen a napon ültetett baromfi nem kelt kiscsirkét. Nem fogadhatjuk el ezeket a babonákat, de a tavaszhoz, annak közéledtéhez fűződő népi, időjárási-természeti, megfigyeléseket sem tekinthetjük valótlannak. A tegnapi Szökőnap időjárás-előrejelzése szerint nem csökken ugyan a felhőzet, de emelkedik a hőmérséklet, és elérheti a hét végére, a jövő hét elejére a 3—8 fokot. Hogy miként igazolódik ebben az esztendőben a Mátyás naphoz fűződő természeti megfigyelések alapján az időjárás, arról a jövő évi Mátyás napkor volna érdemes beszélni. —ó—a Lengyel Gyula karikatúrái. Szeged után Kecskeméten is kiállítás nyílt Lengyel Gyula karikatúráiból. Ízelítőül hármat mutatunk be ezek közül (MTl-fotók: Karáth Imre felvételei — ks-a... .......................................................................................................■■■■•T......
