Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 24., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Kádár János látogatása a MTESZ-ben A képen az MSZMP KB első titkára mellett jobbra Fock Je­nő, balra pedig dr. Tóth János (Telefotó) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházába látogatott. Elkí­sérte Havasi Ferenc, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára. A vendégeket Fock Jenő, a MTESZ elnöke, Tóth János főtitkár, Szűcs Istvánná, az V. kerületi párt- bizottság első titkára és Madar Miklós, a MTESZ pártszervezetének titkára fo­gadta. Ezerarcú társadalmi-szak­mai szervezetnek mondotta a szövetséget Tóth János, az eredményeikről, feladataik­ról tartott tájékoztatójában. Mint szavaiból kitűnt, a 32 egyesületet, s ily módon a műszaki, agrár, közgazdasá­gi és természettudományos területeken dolgozó értelmi­ségiek köréből 170 ezer tagot tömörítő szervezet valóban hatással van a műszaki ha­ladás egészére. Az utóbbi években alakult, s hozzájuk csatlakozott számítástechni­kai, vagy biofizikai egyesü­let tevékenysége is jelzi, hogy a tudomány legújabb vívmányainak széles körű megismertetését, s főként hasznosítását, termelőerővé válását segíti a MTESZ. Sze­repe annál is inkább fontos, hiszen gazdaságunkban az alkotó szellemi erő, a jól eladható termékekben meg­testesülő gondolat megvaló­sítása kulcskérdéssé vált. Tóth János szólt arról is, hogy ma már 1100 üzemben, vállalatnál tevékenykednek a szövetség helyi szervezetei, az ötlet megszületésétől a gyártásig segítve a szakem­berek fejlesztési elképzelé­seinek megvalósulását. Egy- egy munkahelyen éppúgy, mint az országos szintű partnereikkel kialakított együttműködés során egy­aránt annak lehetőségeit ke­resik: miként állítható a magyar értelmiség szellemi kapacitása még inkább a termelés, a haladás szolgála­tába. E célt segíti például részvételük az energiagaz­dálkodás korszerűsítésében, az elektronikai ipar fejlesz­tésében, vagy a biotechnika elterjesztését szolgáló prog­ramban. A szövetség egyszersmind érdekképviseleti fórum is. Dolgozik a műszaki és ter­mészettudományos értelmi­ség jobb társadalmi rangjá­ért, anyagi és erkölcsi meg­becsülésének javításáért. Nem „általában” kérnek na­gyobb elismerést a műszaki­aknak, hanem azért küzde­nek, hogy a konkrét eredmé­nyekben, magas színvonalú termékekben megjelenő mun­ka kapjon ily módon is na­gyobb ösztönzést. Ez éppoly fontos része e réteg közérzetének, mint az alkotásra serkentő kiegyen­súlyozott munkahelyi lég­kör. A műszaki értelmiségiek hangulatát ma a politika iránti bizalom, a tettrekész- ség jellemzi; az a tettrekész- ség, amely a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkkal való egyetértésen alapul — mondotta Tóth János. A tájékoztatót követő be­szélgetés során Madar Mik­lós, a MTESZ pártszerveze­tének munkájáról számolt be. Vámos Tibor, a szervezet tu­dománypolitikai bizottságá­nak elnöke kiemelte, hogy a MTESZ mindinkább képes a műszaki haladás állította sürgető igényeket érzékelni, s azokat közvetíteni. Most pél­dául a műszaki értelmiség helyzetének javítására tett javaslataik, s az elektronikai program fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseik kerülnek az illetékesek elé. Soós Gá­bor, a MTESZ társelnöke ar­ról szólt, hogy az agrárértel­miségiek népes rétege nem­csak a termelés korszerűsí­tésében, hanem a falvak köz­életében is meghatározó erő­vé vált. Dimény Imre, az ok­tatási bizottság elnöke el­mondotta: a szervezetbe tö­mörült szakemberek vélemé­nyére is alapozva született meg a most bevezetendő új rendszerű technikusképzés, s bekapcsolódhattak a köz- és felsőoktatás fejlesztési kon­cepciójának kidolgozásába is. Müller István, a MTESZ al- elnöke beszámolt arról, hogy a műszaki fejlesztés viszony­lagos lassúságán kívántak változtatni az Országos Szak­mai Tanács tavalyi létreho­zásával. E testület az elkép­zelések megvalósulásának folyamatát hangolja össze. Dobrotka László, az ellenőr­ző bizottság elnöke a vezető műszaki szakemberek hely­zetét, gondjait érintette fel­szólalásában. Kónya Albert, a MTESZ társelnöke kiemel­te, hogy a természettudomá­nyok művelői is nagy segít­séget kapnak a tájékozódás­ban, az eredmények kölcsö­nös megismertetésében a szervezettől, és szólott a MTESZ széles körű nemzet­közi kapcsolatrendszerérői. Kádár János felszólalásá­ban időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről beszélt, majd elismeréssel szólt a ma­gyar műszaki értelmiség munkásságáról, méltatta a MTESZ és tagszervezetei tár­sadalmilag fontos tevékeny­ségét. Budapestre érkezett Javier Pérez de Cuellar Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára Várko­nyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap hivata­los látogatásra Budapestre érkezett. Javier Pérez de Cuellart és feleségét a Feri­hegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége fogadta. Jelen volt Rácz Pál nagykö­vet, hazánk állandó ENSZ- képviselője, valamint a kül­ügyminisztérium több más vezetője. A délutáni órákban ' Vár­konyi Péter és Javier Pérez de Cuellar tárgyalóasztalhoz ült a Külügyminisztérium­ban. A megbeszélésen jelen volt Rácz Pál. Az MTI munkatársának értesülése szerint a megbe­széléseken jelentős szerepet kapott a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet elemzése, a fe­szültség enyhítésének szük­ségessége. Várkonyi Péter rá­mutatott az erőpolitika és a fegyverkezés fokozódásának veszélyeire, és kitért a szo­cialista országok konstruktív javaslataira. Hangsúlyozta, hogy a vitás kérdéseket tár­gyalásos úton kell rendezni, síkraszállt az érdemi, tartal­mas fegyverzetcsökkentési és (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Békéscsabán a szovjet hősök temetőjében koszorúzá- si ünnepséget tartottak a szovjet hadsereg és haditengerésze­ti flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségen a fegyveres testületek, a KISZ és a HNF megyei bizottsága, valamint a helyi MSZBT-tagcsoportok képviselői helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait Fotó: Gál Edit Ünnepélyes zászlófelvonás, koszorúzás a fővárosban Hazánkban a szfriai szolidaritási bizottság küldöttsége A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására Ahmad Al Asszadnak, a Szíriái szo­lidaritási bizottság elnökhe­lyettesének, a Szíriái Arab Egységpárt elnökének veze­tésével csütörtökön hazánk­ba érkezett a Szíriái szolida­ritási bizottság küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folytat a Magyar Szolidari­tási Bizottság, a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács vezetőivel a közel- keleti helyzetről, az imperia­lizmus ellen küzdő arab né­piekkel, a Szíriái Arab Köz­társasággal vállalt szolidari­tás erősítéséről. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 66. évfordulója al­kalmából tegnap reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél katonai tiszte­letadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját. * * * Koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap a Gellért­hegyen a hazánk felszabadu­lásáért vívott harcban hősi halált haltf szovjet katonák emlékművénél. A szobor ta­lapzatánál fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után el­sőként a Magyar Népköztár­saság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügymi­niszter és Nagy György ezre­des, a munkásőrség országos parancsnokának első helyet­tese koszorúzott. A Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­ge nevében Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Napirenden a törvényesség helyzete Ülést tartott Békés megye Tanácsa Békés megye Tanácsa február 23-án, tegnap — Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. Az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Lévai Tibor, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének he­lyettese, Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A napirend a következő volt: — a törvényesség helyzete Békés megyében; — a tanács és bizottságai 1984. évi munkaterve; — a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. évi munkatér ve; — a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosítása; — bejelentések, interpellációk. A napirend előtt Gyula­vári Pál elsőként a megala­kulásának 66. évfordulóját ünneplő szovjet hadseregről emlékezett meg, majd tájé­koztatta a testületet a két tanácsülés közötti végrehajtó bizottsági ülések témáiról, a hozott határozatokról. Az első napirendhez dr. Fe­kete Antal megyei főügyész tartott szóbeli kiegészítőt. Ez, valamint az írásos elő­terjesztés részletesen ele­mezte a törvényesség hely­zetét a büntetőjogi szakterü­leten, szólt az ügyészi álta­lános felügyeleti tevékeny­ség során szerzett tapaszta­latokról, valamint'az ügyész­ség polgári jogi tevékenysé­géről. Legutóbb 1977-ben adott a megyei tanács ré­szére tájékoztatót a megyei főügyészség. Az azóta eltelt időben a törvényesség to­vább szilárdult, jó a köz­rend és a közbiztonság. Megyénk nem tartozik a bűnügyileg fertőzött terüle­tek közé. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978-hoz viszonyítva csökkent. E pozitív tenden­cia mellett azonban néhány kedvezőtlen tapasztalat is van. így például az alkoho­los befolyásoltság állapotá­ban elkövetett súlyos bűn­esetek számának növekedé­se. Különösen veszélyes az alkohol a fiatalkorúakra, hi­szen számukra nemcsak mo­rálisan, hanem testi és szel­lemi fejlődésükre is káros. Ugyancsak kedvezőtlen je­lenség a közömbösség, ami az állampolgárok és a gaz­dálkodó egységek, az intéz­mények egy részénél tapasz­talható. Megnyilvánul ez az értékek nem megfelelő és nem biztonságos őrzésében, vagy az esetenként tapasz­talható szemléletben, ami­kor jogszabályba ütköző cselekményeket „bocsánatos bűnnek” tartanak. Gyakran közömbösség tapasztalható a rendszeresen alkoholizáló, garázda magatartást tanú­sító családok cselekedeteivel szemben. E negatív tenden­ciák megváltoztatása, a tár­sadalmi összefogás további erősítése szilárdíthatja köz­rendünket, közbiztonságun­kat, javíthatja társadalmi közérzetünket. Ami az egyes bűncselek­ményeket illeti, a legsúlyo­sabb az emberi életet táma­dó cselekmény, melynek gyakorisága megyénkben nem éri el az országos átla­got. Az erőszakos, garázda jellegű esetek száma is csök­kenő tendenciát mutat. Saj­nos, a közlekedési bűncse­lekmények nemcsak orszá­gosan, hanem megyénkben is nagy problémát jelentenek. Tavaly Békés megyében 811 közúti baleset fordult elő, 70-nel több, mint 1982-ben. Nőtt a halálos és a súlyos kimenetelű balesetek száma is. Az okok között első he­lyen az alkoholos befolyá­soltság áll. A vagyoni bűn- cselekmények előfordulá­sában az elmúlt években lé­nyeges változás nem volt. Az összbűnözésen belül azon­ban a vagyoni bűncselekmé­nyek tekintélyes részt tesz­nek ki. Különösen a társa­dalmi tulajdont károsító ese­tek okoznak gondot, amelyek kárértéke tavaly meghalad­ta a 13 millió forintot. A közvélemény igen élén­ken reagál a szocialista el­osztás rendjét sértő veszte­getésekre. Ennek ellenére egyes területeken — példá­ul a kereskedelemben, a szolgáltatásban — tapasztal­ható a jogtalan anyagi előny elvárása. Nyugtalanító, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma — akárcsak országo­san — megyénkben is nö­vekszik. A másik jelenség számunkra már kedvezőbb, míg országos méretekben emelkedik, megyénkben csökken a cigányok által el­követett bűnesetek száma. Ennek ellenére mégis gon­dot jelent, mert igen sok a csoportosan elkövetett, erő­szakos jellegű bűncselek­mény, melyek társadalmi veszélyezettsége fokozott. Az előterjesztés a továb­biakban az ügyészi általá­nos felügyeleti tevékenység tapasztalatait összegezte. Az ügyészi munka során külön figyelmet fordítottak az új gazdálkodási formák meg­alakulását és működését szolgáló jogszabályok végre­hajtására. Figyelemmel kí­sérték, hogy az új gazdálko­dó szervezetek megtartják-e a tevékenységüket szabályo­zó jogi normákat, munká­juk megfelel-e a népgazda­ság és a lakosság érdekei­nek. Néhol túlszabályozott­ságot, bürokratizmust tapasz­taltak, amelyeket jeleztek. Az ügyészség ugyancsak szé­les körű tapasztalatokat szerzett az állami, állam- igazgatási és gazdálkodó szervek tevékenységének tör­vényességéről. A tapasztala­tok kedvezőek, gond azon­ban, hogy az utóbbi egy-két évben lazult az állampolgári fegyelem. Ezt tükrözi a sza­bálysértések számának növe­kedése, a hatóságok határo­zatai végrehajtásának ese­tenkénti megtagadása. Foglalkozott az előterjesz­tés a tanácsok jogalkotó te­vékenységének törvényességi vizsgálatával és több, az ál­lampolgárok érdekeit szol­gáló témát vitatott meg. így például vizsgálta a fogyasz­tók érdekvédelmével kapcso­latos tevékenységet, s meg­állapította, hogy szinte va­lamennyi gazdálkodó szerv­nél erősítésre vár a belső el­lenőrzés. A vitában elsőként dr. Körösfalvi Pál szólalt fel, s a maga, valamint a szarvasi tanácstagi csoport nevében is elmondta, hogy örvendetes a közbiztonság és a közrend szilárdsága. Ugyanakkor nyugtalanító az állampolgári fegyelem lazulása, a korrup­ció, ami a törvénytisztelet, a felelősségérzet hiányából fa­kad. Aki ad és aki elfogad — mondotta — egyaránt fe­lelős. Határozottabb fellé­pést sürgetett a szabálysér­tést elkövetőkkel szemben és szólt a cigány bűnözés kedve­zőtlen szarvasi tapasztalatai­ról. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents