Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

1984. február 21., kedd o £\C1 Kertes tanyák a futóhomokon A mezőgazdasági könyvhónap egyik érdekessége Kertek, kertbarátok, kertészkedés, azután szegfű az üvegházban és a szabadföldön, no meg a bogyósgyümöl- csűek, a rádió kertbarátoknak szóló műsorait összegző kiadvány, az öngyógyító kiskert, családellátás 25 négy­zetméterről, a természetgyógyászat — és sorolni lehetne mennyi valódi közérdeklődésre számot tartó kötet kí­nálja magát az idei mezőgazdasági könyvhónapon. A közérdeklődésre hivatkozni azért nem túlzás, mert a kertbarátmozgalom, a kistermelők száma Magyarhonban olyan jelentős immár, hogy a lakossági ellátás tervezé­sekor sem lehet figyelmen kívül hagyni azt napjainkban. Vadásztölténygyártól a Videotonig Huszonöt éves a televíziógyártás Székesfehérvárott ar műk, jM Készülnek a mikroszámítógépek a Videoton Számitástechni kai Gyárában Lehet, hogy nem tartozik a könyvhónap nagy szenzá­ciói közé az előbbiekben jel­lemzett környezetben Für Lajos könyve, a „Kertes ta­nyák a futóhomokon’’, amely az Akadémiai Kiadó gondo­zásában az Agrártörténeti Tanulmányok tizenkettedik köteteként jelent meg. Mégis jó szívvel ajánlom mind­azoknak, akik — talán az Er­dei Ferenc tanyakoncepciója körül kibontakozott vita is­meretében — többet szeret­nének tudni a tanyarendszer történetéről, szerepéről, sor­sáról. A szerző egyaránt nagy ívben járja körül a jobbágy­felszabadítás előtti időket, a tanyásodás kezdetét, a tö­meges tanyásodás szabadság- harc utáni évtizedeit, a szá­zadfordulóra tehető fényko­rig, majd a második világhá­borúig tartó szerkezeti át­alakulás folyamatait. Gazdag forrásanyagra támaszkodva nyomoz a tanyavilág, a ta­nyás gazdálkodás kialakulá­sának okai után, bizonyítva, hogy a Duna—Tisza közén elsősorban a kényszer — a futóhomok megkötésének lét­érdekké vált kényszere — emeli azokat a „szőlőhegye­ket” a homoktengerbe, ame­lyek előbb csak szigetekként, utóbb már egymásba kapcso­lódó rendszerként válnak te­repeivé a mezőgazdasági ter­melés belterjesítésének. A nyomozás során az is ki­derül, hogy az első szőlőte­lepítők nem is mezőgazdák, hanem olyan polgárok (ipa­rosok, kereskedők) voltak, akik még a napóleoni háborúk konjunktúráján gazdagod­tak meg, s mivel Ausztria erőteljesen fékezte tartomá­nyaiban és Magyarországon a kapitalizálódást, a fölhalmo­zott pénzt a vállalkozók nem műhelyük bővítésébe fektet­ték, hanem földet vásároltak, szőlőtelepítésbe fogtak. A szőlősgazdák egy másik csoportja a városi szegény­A KISZ Központi Bizott­sága és az Állami Fejleszté­si Bank három éve hozta létre az Alkotó Ifjúság Egyesülést a szellemi ter­mékek felkutatására és hasznosítására. A tízmillió forintos alaptőkével induló gazdasági társulás működé­sének második évében 40, tavaly pedig már 80 milliós forgalmat bonyolított le, s a mintegy 40 dolgozót foglal­koztató szervezet az elmúlt évben több millió forint nyereséget is elkönyvelhe­tett. A fiatal újítók, feltalálók körében gyorsan népszerű­vé vált Alkotó Ifjúság Egye­sülés jelenleg mintegy fél­ezer ügyet „tart kézben”, vizsgálja, hogy - mennyire életképes, megvalósítható a beadott újítás, találmány, felméri a hazai és a külföl­di piac érdeklődését, segíti a prototípusok elkészültét, intézi a szabadalmaztatási eljárással kapcsolatos teen­dőket. Az egyesülés munkatár­sai nagy reményeket fűz­nek néhány olyan javaslat, ség elől menekül a tanyák­ra, bár az indok az, hogy a szőlőművelés állandó kinn- tartózkodást kíván, megkez­dődnek a „hegyen” az épít­kezések, amit a városok — Szeged, Kecskemét — egyál­talán nem néznek jó szem­mel. A városatyák a XIX. század elején újra meg újra tanyaösszeírást rendelnek el, mert a szőlőbeli lakosok „több rendbeli kemény pa- rantsolatok és Rendelések el­len mind a Szomszédgyaik- nak, mind pedig és legin­kább a Köz Jónak szembe tűnő tetemes kárára a Szöl- lőkben lakni meg nem szűn­nek”. Sőt számuk nőttön-nő, a századfordulót megelőző fi- loxérapusztítás (1886) pedig egyenesen erre a területre zúdítja a szőlő, és borter­melőket. Úgy mondják „a homok kieszi a filoxéra szö- mit!” Ez a hit hozza — az ugyancsak szőlősgazda Jókai közvetítésével — a svájci Wéber Edét s vele egy idő­ben a neves szőlőnemesítőt, Mathiász Jánost is erre a tájra. Van, akit a profitszer­zés csábító lehetősége vonz, van, akinek szenvedélyévé válik a szőlészkedés, min­denesetre minden összetevő­je együtt van már annak a folyamatnak, amely — főleg a Duna—Tisza közén —Ma­gyarországon a mezőgazda- sági fejlődést is meghatároz­ta és megalapozta a homoki borok hírnevét. Tanyákról lévén szó, sze­repel Für Lajos könyvében megyénk is. Természetesen nem „szőlőhegyeivel", ha­nem az azokhoz, lényegét te­kintve, igen hasonló tulaj­donságokat mutató zöldség- és gyümölcstermelő tanyái­val, farmgazdaságaival, ame­lyek első helyen a bolgárker­tészek kisüzemei: „Amikor például 1927-ben belügymi­niszteri rendeletre összeírták ötlet megvalósításához, amely a hosszú előzetes vizsgálódás után várhatóan az idén „érik be”. így pél­dául mostanában fejeződnek be azok a három esztendeje folyó ‘ élettani vizsgálatok, amelyekkel egy különleges gyógyteakeverék hatását mérik fel a szakemberek. Mi­vel az eddigi tapasztalatok kedvezőek, elképzelhető, hogy a szükséges szerződé­sek megkötése után — az idén az üzletekbe kerül egy olyan gyógyteakeverék, amely a kismamák anyatej- képződését segíti. Megkezdődött egy másik, a televízió jóvoltából széles nyilvánosságot kapott ta­lálmány hasznosítása is. A feltaláló a hévízkutak, ve­zetékek vízkövesedésének megakadályozására dolgo­zott ki eljárást. A föld alól felszínre kerülő hévíz sok helyütt oldott ásványi sőt tartalmaz, amely a kút csö­vében lerakódik, s ezért a fokozatosan elduguló cső­rendszert két-három havon­ta ki kell cserélni. Ám ha a őket, Békés megyében 30 volt a számuk, az általuk megművelt földterület pe­dig 125 kh. A könyv mindemellett a tanyai társadalom és a ta­nyagazdaság üzemszerkezeté­nek elemzésére is sort kerít és részletesen tárgyalja a tá­jon végbement fejlődést a szőlőtelepítésben, a fajtaösz- szetétel-alakulásban, a talaj­erőpótlásban, a növényvéde­lemben, a feldolgozásban és értékesítésben, a gyümölcs­ös zöldségtermelésben. Nem kerüli meg a szerző a tanyákról kialakult vitát sem. Megfogalmazza, hogy a kutatások alapján sem a ro­mantikus reminiszcenciákat élesztgető, a nomád ősma­gyar szállások s az alföldi ta­nyák genetikus kapcsolatát valló felfogással, sem azzal nem érthetünk egyet, mint­ha a kertkultúrás tanya va­lamely, egymást történeti rendben követő szabályos ta­nyafejlődési szakaszok leg­magasabb és legutolsó állo­mása lenne. A történeti té­nyek ugyanis azt mutatják, hogy nem egymásutániság­ról, hanem egymásmelletti- ségről van szó, ezért vitat­kozik Für Lajos egyfelől Györffy Istvánnal, másfelől a Györffy nézeteit részben magáévá tevő Erdei Ferenc­cel is. S hogy mi lesz a tanyák­kal? Ebben a kérdésben a könyv írója azonos vélemé­nyen van Romány Pállal, aki „A tanyarendszer ma” című könyvében a követke­zőképp fogalmaz: a mező- gazdaság szocialista átszer­vezését követően a tanya gazdasági, társadalmi alap­jai megrendültek. A tanyák megszűnése, átalakulása ter­mészetes folyamat, ezért minden erőszakos beavatko­zás csak káros lehet. Ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe. Az átmeneti idő alatt is gondoskodni kell a tanyai lakosság alapvető ellátásáról.. . igényeik jobb kielégítéséről. Egyébként, ha valaki csak a forrásmunkák gyűjtemé­nyét tekinti át, az is kedvet kaphat a könyv elolvasásá­hoz, hiszen a már hivatko­zott nevek mellett olyanok szerepelnek még többek kö­zött e gazdag irodalomban, mint Bibó Istváné, Fényes Eleké, Kubinyi Ferencé és Vahot Imréé, Matolcsy Má­tyásé, Németh Lászlóé, Palu- gyai Imréé, Szabó Istváné, meg Tömörkény Istváné. hévizet — melyet a felszí­nen amúgy is hűteni kell — az új technikai eljárással a föld alatt hűtik le, meg­akadályozható az ásványok lerakódása, és megtakarít­ható a csővezetékek gyakori költséges cseréje. A talál­mány alkalmazására ezek­ben a hónapokban sorra kö­tik a szerződéseket, s az Al­kotó Ifjúság Egyesülés kül­földön is megkezdte a piac­kutatást. Ugyancsak ebben az év­ben válik értékesíthetővé az a permetezőszer-adalék, amely elősegíti a permet megtapádását a levélen, így azonos mennyiségű szer fel- használása esetén nagyobb területet lehet ellátni, illető­leg ugyanakkora terület per­metezéséhez kevesebb szer is elegendő. A magyar innovációs vál­lalatok közül egyedül az Al­kotó Ifjúság Egyesülés épí­tett ki országos hálózatot. A szervezetnek immár hét me­gyében van területi képvi­selete, ahol általában két- két munkatárs intézi önálló­an az ügyeket, elbírálja, ha kell szakirodához továbbítja a javaslatokat, ötleteket. Az egyesülés budapesti köz­pontjában tervezik, hogy az idén tovább bővítik az or­szágos hálózatot. Ma már csak kevesen em­lékeznek arra, hogy 1954- ben, amikor az első rádió Székesfehérváron elkészült, márkanévként még azt ír­ták rá: Vadásztölténygyár. Az akkor alig kétezer dol­gozót foglalkoztató üzem már addigra is kalandos múlttal büszkélkedhetett. A háború előtt 1938-ban ala­kult a jogelőd részvénytár­saság, és éveken át elsősor­ban vadásztöltényeket, gyu­tacsokat készítettek. Később változott a profil, mopede­ket gyártott a fehérvári üzem. Egy kormányhatáro­zat nyomán kezdődött meg az ötvenes évek közepén a rádiógyártás, és ebből fejlő­dött ki a mai óriás vállalat, a Videoton. A Tavasztól a Supercolorig Berzéthy Pál, a Videoton Elektronikai Vállalat ke­reskedelmi főosztályvezetője érezhető büszkeséggel sorol­ja a gyár mai adatait: ti­zennyolc és fél ezer dolgo­zót foglalkoztatnak, éves ár­bevételük meghaladja a 12,2 milliárd forintot. Már hosszú idő óta 10 százalék feletti a fejlődés éves üteme, az idén 14 százalék lesz. Termelé­sük 67 százaléka exportra kerül, legnagyobb vevőjük a Szovjetunió, de Ázsiában, Afrikában és Európa majd minden országában megta­lálhatók a Videoton termé­kei. Elmondott »a főosztályve­zető három fontos dátumot is. Az első a már említett 1954, amikor megkezdődött a rádiógyártás, 1959-ben el­készült az első televízió, és 1970-ben pedig a számító- gépgyártás is megindult Székesfehérváron. Az idén tehát 25 éves jubileumát ünnepük a televíziógyártás­nak. A gyár bemutatótermé­ben, a kis házi múzeumban áttekinthető a tévétörténe­lem, az első Tavasztól, Ké­kestől kezdve a nagy hírű és' sok helyütt még mindig működő Munkácsyn át a mai Supercolorig. — Sajnos, a múlt évben nem sikerült minden igényt kielégíteni színes televíziók­ból — ismeri el a főosztály- vezető. — Nem akarok men­tegetőzni, de ez alapvetően nem rajtunk múlik. Mi csak annyi színes televíziót tu­Hat borsodi hegymászó tisztítja a Cement- és Mész­művek hejőcsabai cement­gyárában egy negyven mé­ter magas, tizenöt méter át­mérőjű cementsiló belső fa­lát. A már tíz éve használt dunk összeszerelni, ameny- nyihez képcsövet kapunk. Mivel Magyarországon nincs képcsőgyártás, az importtól függünk. A múlt évben úgy tervez­ték a Videotonnál, hogy a nagyon jó minőségű lengyel és csehszlovák színes kép­csövek mellett hatezer Ja­pánból is beérkezik. Az im­portengedélyezési eljárás el­húzódása miatt a szállít­mány csak az új év első napjaiban érkezett meg Fe­hérvárra, így a japán kép­csöves tévék az idei válasz­tékot gazdagítják. Jön a Teletex A választék természetesen nemcsak a japán képcsövek miatt bővül az idén. Már a gyártósoron van és rövide­sen a boltokba kerül a rég­óta várt teletexes színes té­vé, amely alkalmas a teljes képújság adás-vételére. Va­lamennyi japán képcsöves készülék teletexes változat­ban kerül az üzletekbe, de lesz ilyen készülék az ol­csóbb, lengyel képcsővel is. Nem ilyen biztató a hely­zet a kisméretű, hordozha­tó színes készülékeknél. A prototípus elkészült, a Vi­deoton gyártani is tudná, de hiányzik a képcső. Most tárgyalnak valamilyen be­szerzési lehetőségről, ha ez sikerül, akkor még ebben az évben néhány ezret gyárta­nak. Fekete-fehér televíziókból várhatóan nem tudja a Vi­deoton a belkereskedelem minden igényét kielégíteni. Kedvező exportüzletre nyílt ugyanis kilátás. Kínába 100 ezret adnak el. Egyébként is a Videotonnál úgy ta­pasztalják, hogy évről évre csökkent az érdeklődés a fe­kete-fehér készülékek iránt, inkább csak a hordozható, autóakkumulátorról is mű­ködtethető típusokat veszik. Ezért egy újabb, nyolcprog- ramos hordozható tévét hoz­tak forgalomba. A közszükségleti cikkek másik nagy családja a Hi- Fi. A Videoton a japán Akaival kooperációban ké­szíti Hi-Fi-tornyait, a beho­zott magnókért, lemezját­szókért hangdobozokkal fi­zetnek. A tervek szerint két­ezer komplett tornyot készí­tenek az idén, további két­ezerhez pedig rádiót, erősí­tőt és állványt gyártanak, siló falára az évek során vastag rétegben rakódott, száradt rá a folyékony ce­ment. Az alsó kivezető nyílá­sok is annyira eltömődtek már, hogy a folyékony ce­mentet nem lehet rajtuk le­és ezekhez a kereskedelem­ben beszerezhető magneto­fonok és lemezjátszók il­leszthetők. Megkezdődött végre a magnós autórádiók gyár­tása, de rögtön abba is maradt. Kiderült, hogy a magnetofonnak súlyos me­chanikai hibái vannak, ezt az egységet a Videoton ké­szen vásárolja. A hibák ki­javításáig nem kerülhetnek forgalomba az egyébként nagyon tetszetős készülékek VT 20 a sláger A Videoton Elektronikai Vállalat jói döntött, amikor 1970-ben beszállt a számító­gépüzletbe. A rohamosan fejlődő iparág nagymenőivel is sikerült tartani a lépést, igaz, úgy, hogy két-három év lemaradással követik az élenjárókat. E lemaradás magyarázata egyszerű: ha­zánkban alig-alig gyártanak olyan elektronikai alkat­részt, amely a számítógép­hez használható, csaknem mindent importálni kell. A legfejlettebb szintet képvi­selő alkatrészek csak tőkés importból szerezhetők be, és az igazán újdonságokat el sem adják a gyártók. Egyéb­ként az importgondok miatt nem tudta tavaly a Video­ton valamennyi belföldi szá­mítógép-megrendelőjét idő­ben kielégíteni. Érdekesen átalakultak a felhasználók igényei. A na­gyobb gépek helyett inkább a kicsiket keresik, igaz, ezek gyakran csaknem annyit tudnak, mint idősebb testvé­reik. A sláger most a VT— 20 és ennek az a változata, amelyik egyszerre négy mun­kahelyet tud kiszolgálni. Sikert aratott az új fej­lesztésű, kitűnően formater­vezett Display Terminál, az­az a billentyűvel kiegészí­tett megjelenítő képernyő. Komoly mennyiséget adtak el belőle tőkés exportra, NSZK, finn, osztrák, svéd és angol vevők keresik ezt a terméket. Készül a Video­ton professzionális személyi számítógépe is, és ha sike­rül megegyezni az alkatrész­beszerzésben, akkor lesz vi­szonylag olcsó, házi számí­tógép is, melyet már — el­érhető ára miatt — magán­emberek is megvásárolhat­nak. Kép, szöveg: Lónyai László engedni. A gyakorlott hegy­mászókból alakult munka- közösség tagjai két hónap alatt megtisztítják az ezer- ötszáz négyzetméternyi fal­felületet a rászáradt, vastag cementrétegtől. Jelenleg még csak vasrudakkal és kézi légkalapáccsal dolgoznak, de valószínűleg szükség lesz robbantásra is. (kőváry) Alkotó Ifjúság Egyesülés Megvalósuló ötletek Hegymászók a cementsilóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents